Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. májúé 11? A KGST kollektív valutája Rugalmas elszámolási rendszer 2. Részletek K. Mirosnyicsenko tanulmányából A kollektív valutában le­bonyolított elszámolások új nemzetközi rendszere telje­sen megszüntette a külke­reskedelem bővítésének es mul ti laterális alapokon való fejlesztésének valamennyi pénzügyi és elszámolási aka­dályát Természetesen az áruk adás-vétele csak két fél — a vevő és az eladó — között valósulhat meg. Ezért a hosszú lejáratú kereske­delmi egyezmények, az éves jegyzőkönyvek és az áru­szállítási szerződések tovább­ra is megőrzik bilaterális jel­legüket Űj lehetőségek, a kereskedelemben A transzferábilis rubelben lebonyolított sokoldalú el­számolások bevezetése azért teremtett új lehetőségeket a kereskedelemben, mert ezen­túl a Nemzetközi Gazdasági Együ ttm űködéjs Bankban résztvevő országok nem vol­tak kénytelenek pénzügyi meggondcűásokból karláitoz- tü a kereskedelem volume­nét, hogy az bilaterálisán ki­egyensúlyozott legyen. Ha az elszámolások az országok egy részének esetében pozitív szaldót eredményeznek, ez felhasználható a más orszá­gok esetében kialakult pasz- szív szaldó transzferábilis rubelben való fedezésére. Ez az eljárás meggyorsítja az elszámolásokat, csökkenti az országok hitelszükségleteit a •nemzetközi elszámolásokban, lehetővé teszi az eszközök jelentős részének Mvonását ebből a szférából és felhasz­nálásukat az országokon be­lül termelési célokra. Kilenc év tapasztalatai megmutatták, hogy a szocia­lista kollektiv valuta sike­resen szolgálja a KGST-or- szágok dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatait, be­tölti a nemzetközi valuta valamennyi alapvető funk­cióját — az értékek és az árszínvonal mérésének, az általános fizetési eszköznek és a felhalmozás eszközének a funkcióját. Miután a KGST-országok 1971-ben lét­rehozták a Nemzetközi Be­ruházási Bankot, ez a bank a transzferábilis rubelt fel­használja a beruházások fi­nanszírozására hosszú és kö­zéplejáratú hitelek nyújtása névért , . , . : Értékmérd és fizetési eszköz Az érték és az árszínvo­nal mérésének funkcióját a transzferábilis rubel a KGST- országok közötti kölcsönös áruforgalomban az áruk szerződéses árának kialakí­tásánál tölti be. Mived eze­ket az áraikat a konjunktu­rális tényezők hatásától meg­tisztított világpiaci árak alapján, alakítják ki, a transz­ferábilis rubel vásárlóereje az érvényes árfolyamon át­számítva megfelel a világ vezető valutái vásárlóerejé­nek. Ez a megfelelés ugyan­akkor igazolja a szocialista kollektív valuta érvényben lévő árfolyamának megala­pozottságát. A transzferábilis rubelt értékmérőként azonos árkép­zési elvek alapján az egyes országok exportjának és im­portjának értékelésénél hasz­nálják fel, ami egyúttal biz­tosítja az egyenlő értékek cseréjét is a KGST-országok közötti kereskedelemben. Ma­gától értetődik, hogy a mű­szaki fejlődés és a társadal­mi termelés hatékonyságá­nak növekedése csökkenti az áruk termeléséhez társadal­milag szükséges munka mennyiségét, azaz csökkenti az áruk értékét. Ezért a rendszerint ötéves időszakra kialakított külkereskedelmi árak általános stabilitása mellett a KGST-országok feladatukul tűzték ki az ár­képzési rendszer további tö­kéletesítését és a szerződéses árak periodikus, egyeztetett korrigálását. A transzferábilis rubelt fizetési eszközként felhasz­nálják az áruk és szolgálta­tások kiegyenlítésére a KGST-országok egymás kö­zötti külkereskedelmi for­galmában, az államközi hi­teleknek és a Nemzetközi Gazdaság, Együttműködési Bank hiteleinek törlesztése­ként teljesített kifizetésekre, az egyik ország megbízásá­Paekard nem fogadta el... David Padkard kaliforniai nagyiparos, akiről korábban az a hír terjedt él, hogy Ni­xon elnök őt szemelte ki Richardson utódává, nem fogadta el az Egyesült Álla­mok hadügyminiszterévé va­ló kinevezést. Washingtoni politikai körök úgy tudják, hogy Packard „szakmai meggondolásokból” utasítói­ból a másik ország területén, teljesített nem kereskedelmi jellegű kiadásoknak a ki­alakított szabályozás szerinti megtérítésére. E kiadások közé tartoznak a diplomá­ciai, kereskedelmi és egyéb képviseletek fenntartásának költségei, a turisták, a spor­tolók, a kulturális, tudomá­nyos és más küldöttségek, a nemzetközi kongresszusok, tanácskozások és konferen­ciák résztvevői kiszolgálásá­nak költségei, végül pedig a személyes ügyeikben más or­szágokba kiutazó állampol­gárok költségei. Kamatozó tartalékok A transzferábilis rubelben lebonyolított fizetések alap­vető részét az áruforgalom­mal kapcsolatos kifizetések adják, ami a KGST-országok között tervszerűen valósul meg, hosszúlejáratú egyez­mények és éves jegyzőköny­vek alapján, az egyeztetett krníingensek keretein beiül. Felhalmozási eszközként a transzferábilis rubel az ak­tív fizetési mérftegű orszá­goknál lép fel. A felhalmo­zott eszközök a későbbiekben felhasználhatók az árubeho­zatal növelésére és más ki­fizetésekre. Az országoknak eszközöket kell felhalmozni­uk transzferábilis rubelben az államközi hiteleknek és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank hite­lednek lejárati idő szerinti törlesztésére, valamint a fKGST-országok: Nemzetközi szervezeteinek alaptőkéjéhez és különleges alapjaihoz va­ló hozzájárulás befizetésére. A transzferábilis rubelben felhalmozott eszközök és tartalékok produktívak, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank kama­tot fizet utánuk. (Folytatjuk.) Nyári program Magyar kultúra k ül földön A nyári hónapokban sem szünetel az élet a külföldi magyar kulturális intézmé­nyekben: a Kulturális Kap­csolatok Intézete gazdag és változatos tervet állított ösz- sze részükre. Különösen szí­nes a szocialista országokban tevékenykedő magyar inté­zetek programja. A berlini Magyar Kultúra Házában május végéig tart nyitva az a térlat, amelynek anyagát a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatták ,,A két világháború közötti magyar képzőművészet” címmel. A Varsód Magyar Intézet­ben május 30-ig tart nyitva Csohány Kálmán grafikus- művész önálló tárlata, jú­niusban pedig lengyel mű­vészek magyar vonatkozású alkotásaiból nyílik bemuta­tó. A Szófiai Magyar Inté­zetben május 17. és 30. kö­zött Kodály Zoltán emlék­kiállítás lesz a mester éle­tét bemutató fotódokumentu- mokból. A Prágai Magyar Kultú­rában sportíotókiállítás nyí­lik, amely később Csehszlo­vákia többi városát is be­járva ismerteti meg a cseh­szlovák közönséggel fotó­művészeink munkáit. A Bécsi Collegium Hun- garicumban, illetve a Pári­zsi Magyar Intézbetben a nyár folyamán a nyilvános­ság elé bocsátják a főváros centenáriuma alkalmából ké­szített ffitókiállítálbt, illetve a Magyarország 1972 című tárlatot. Franciaországban, az ottani Francia—Magyar Baráti Társaság patronálá- sával a magyar film történe­téről rendeznek kiállítást A Római Magyar Akadé­mián mai magyar kézműve­seit, népművészek kamara­kiállítása nyílik a tervek szerint. Ezt egyébként Olasz­ország néhány más városá­ban és Máltán is közszemlé­re bocsátják. te vissza a felajánlott tiszt­séget. A Pentagon vezetője­ként ugyanis — összeférhe­tetlenségi okokból — le kel­lett volna mondania jelen­tős pénzügyi érdékeíteégé- rőJ, a Hewlett—Packard cég­nél, amely az amerikai had­ügyminisztérium egyik szál­lítója. Éneklő gyerekek a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság fővárosa, Phenjan „Március 8.” elnevezésű óvodá­jában. Cseng a telefon. — Halló. A vonal másik végén hig­gadt, magabiztos férfihang: — Adja Kovácsot. — Téves kapcsolás. Bo­csánat. — Ezt én mondom hozzá. Leteszem a kagylót. Még jó, hogy nem tegezett. Üjra cseng a telefon: — Adja Kovácsot. — Ugyanaz a hang, nyilván ugyanazt a Kovácsot kéri. Ez a hang nem szenved, mármint a gazdája, siker­élmény-hiányban. Ha ő egy­szer Kovácsot akarja. Ková­csot megkapja. De nem tőlem. Én nem adhatom neki. — Téves kapcsolás, Megint cseng: — Adja Kovácsot. — A hang még a sodrában van, nem jött ki a sodrából. Né­ha, naponta talán egyszer- kétszer őt is érheti balsiker: mellécsenget. Egyébként ke­dély és biztonság: rendben. Csak Kovácsot nem irigy­lem: nagyon nyugodtan ké­rik telefonhoz, valami baj lehet Kováccsal. De mostmár unom a po­fát. Intézze el Kováccsal. Ezt mondom, valami démoni sugallatra mondom így: Panek Zoltán: Leckét adok — Nem adom Kovácsot. Itt van mellettem. Adhat­nám. De nem adom. Majd ha megtanul telefonálni, bármikor szívesen adom Kovácsot. Előbb tanuljon meg telefonálni. Kattan a készülék, ö a hívó, ő megszakíthatja, csa­kis ő szakíthatja meg a vo­nalat. Nem vártatva, újra hív. De már meg sem vá­rom, hogy szőjön, elébe me­gyek: — Kovácsot? Nem adom. Megmondtam. Amikor fel­hívunk valakit, a csengetés kimegy, a szám jelentkezik, akkor mi szépen köszönünk, utána bemutatkozunk, majd még ezután kérjük Ková­csot. Tanuljunk könnyen- gyorsan telefonálni tanár nélkül. Na, mondja szépen utánam. Kovácsból Csend. Nyugodt, majdnem félelmetes csend. A tanít­vány makacs. Kitartó, ám ugyanakkor makacs is. Nem tanulékony. Pontosabban: nem akar tanulni. Már megint hív: ez meg akarja hallgatni az órát, ez egy órán át is meghallgat engem. — Folytathatjuk — mon­dom — Örülök, hogy ismét a telefonnál van. Tehát mindenekelőtt, amikor, il­letve mielőtt Kovácsot kér­nénk, telefonálunk. Fiam, magának bepótolnivalója van, sürgős bepótolnivalója, itt vannak a vizsgák^ nincs még átmenő jegye, felőlem magára vessen. Bukásra áll telefonból, A hang, mintha a guta­ütés, a közelgő gutaütés szélcsendjéből jönne, ke­mény, határozott és végle­ges, de már benne rezeg a bosszú tarka szenvedélye is: —• Adja Kovácsot. — Kovácsot nem adom. Majd az évzárón, a sikeres teiefonérettségin, ha majd megnősz, akkor veszek ne­ked Kovácsot, addig tanulj szorgalmasan, mert bizony mondom neked, már holnap ismétlőre vágom hozzád a készüléket, nézze meg az ember a sok értetlen kopo­nyáját. Hát neked már a tudás nem számít? Nincs tudás, nincs Kovács. . Hol­nap folytatjuk. Reggelre büntetésül szép, olvasható írással százszor leírod ezt a mondatot: Nagyon szépen kérem Kovácsot. Ellenőr­zőm. (Utunkból) Szamarak nadrágban Van a világon egy hely, ahol a szamarakat (az iga­zi, négylábú teremtmények­ről van szó) nadrágban já­ratják. E furcsa szokás a Viscayai-öbölben található kis szigeten, Ile de Rében terjedt el. Abban az időben, amikor a szigeten rovarin- vázió volt, hogy legalább részben megóvják a védte­len füleseket a fájdalmas csípésektől, különleges vá­szonnadrágokat varrtak ne­kik. Azóta a szigeten nem volt több ilyen méretű ro­varinvázió a szokás azon­ban fennmaradt, és a mezei munkáknál „segédkező” csacsikra is nadrágot húz­nak. Levél a királynőnek 1864-ben egy angol brigg matrózai Gibraltár közelé­ben mohos hordócskát ta­láltak. A hordóban gyantá­val tömörített kókuszdió volt. A kókuszdióban pergamen­papír — jól olvasható, kal­ligrafikus szöveggel. Ko­lumbusz Kristóf írta ezt a levelet Kasztíliai Izabella királynőnek és a levélben arról értesítette a királynőt, hogy a Santa Maria hajó (melyen az amerikai konti­nenst elérte) elsüllyedt. A levél tehát elérte rendelte­tési helyét, csak éppen 350 évvel később. Távvezérlésű rakodó Az egyik ködös tavaszi mutatójának. Két vállalat reggelen egy 22 tonnás ra- mérnökei, technikusai a kodógép kanyargóit az egyik karlsruhei magkutató tár­nyugatnémet iparváros piacterén — vezető nélkül. Vezetője a tér szélén állva irányította a masinát. Csak kevesen voltak tanúi ennek a távvezérlésű szállító be­saság szakembereivel kar­öltve két éven keresztül dolgoztak ennek a kompli­kált távirányítási rendszer­nek a megszerkesztésén. Halak haláltánca Furcsa, titokzatos hal- pusztulás színhelye volt nemrég a floriadi Biscayne- öböl. Az óceánbiológusok sietve kijelentették, hogy a tömeges halpusztulás oka semmiképpen sem lehetett a tenger szennyezettsége. Napokon át több ezer hal­tetem borította a víz felszí­nét. Megfigyelők jelentése szerint a halak egészen kü­lönleges „haláltáncot” jár­tak. Először egyre kisebb körökben úsztak közvetle­nül a víz felszínén, majd lebuktak a víz alá, és ami­kor ismét a felszínre buk­kantak. már egyikben sem volt élet. A múmia látogatója A pensylvaniai egyetem tudósai tréfás leletre buk­kantak, amikor kinyitották egy 3000 éves múmia gyom­rát: találtak benne egy 1903-ból való naptárt. Áp­rilis 15-éhez francia és egyiptomi nyelven a kővet­kező mondatot írták: „Kai­róban a nap 5 óra 29 perc­kor kel és este 6 óra 21 perckor nyugszik”. 1903-ban tréfás kedvű látogatója le­hetett a múmiának. Film Balzac nagy szerelméről Honoré de Balzac 1832- ben levelet kapott „Egy kül­földi nő” aláírással. A leve­let Oroszországban tették postára. Balzac ugyan meg­szokta. hogy leveleket kap bámulóitól, de nem volt ér­zéketlen ezek iránt. Képze­lete lángra lobbant: vála­szolt az ismeretlennek. így kezdődött az író és Evelyne Hanska szép len­gyel arisztokratanő szenve­délyes levélváltása és nagy szerelme. Hanska asszony unatkozott fényűzően be­rendezett ukrajnai reziden­ciájában, öreg és szomorú férje mellett. A 18 éven át húzódó hosszú szerelmi tör­ténet Balzacot ..Levelek az idegen nőhöz” című regé­nyének megírására ihlette. Ez a téma eszményien meg­felelt a francia—lengyel kooprodukció céljainak. Az összesen hat és fél óráig tartó tv-film sugárzását áp­rilis közepén kezdte meg a francia televízió. Csalhatatlan baromét er Különös jellegzetességéről ismert az a patak, amely Rimaszombat közelében (Közép-Szlovákiában) ered. Egy két nappal az időjárás- változás előtt e patak tisz­ta. áttetsző vize zavarossá válik. Ez az érdekes termé­szeti jelenség lehetővé te­szi, hogy a közeli falvak lakosai a patakot jól bevált barométernek használják. Galambszívű tolvajok Egy pár idejében elhulla­tott könnycsepp mentette meg a torinói Antonio Truono ékszerészt attól, hogy viszonylag rövid idő alatt immár harmadszor ki­rabolják. Amikor az üzle­tébe behatolt rablók arra kényszerítették, hogv adja elő kincseket érő ékszereit, a sokat próbált ember könnyekben tört ki, és kö­ri vörgött a rablóknak, hagy­ják meg a vagyonát, külön­ben végleg tönkremegy. A rablók egy pillanatig elgon­dolkoztak. majd kifordultak az üzletből. Esvikük az aj­tóból visszaszólt: „Azt azért ne feledje, hoev ilyen rab­lókkal. mint mi. csak egy­szer találkozhat az embeth életében!” ' -* P

Next

/
Oldalképek
Tartalom