Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

1973. május 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Könyvre: 90 ezer forint A Szolnoki Papírgyárban az 1972/73-as könyvforgalom 90 ezer forint volt. Az 1966/ 67-es évhez hasonlítva ez háromszoros növekedést je­lent. A papírgyári munká­sok megszerették a köny­vet. Reméljük, hogy Szolnok 900. évfordulójára elérjük, sőt túllépjük a bűvös 100 ezer forintos forgamlat. Le­hetetlen? Nem! Az idén, a magyar könyv- nyomtatás 500. évfordulója tiszteletére irodalmi műsor­ral készülünk, mely egybe­esik nálunk az ünnepi könyv­hét megnyitójával. A Kőtö­vis együttes vendégszerepei. Az eseményre május 31-én 14 órakor kerül sor, az üzem új tanácstermében, ß. J. Szolnok Önzetlen segítség A segítségnyújtás szép példáját mutatták a kunmada­rast ÁFÉSZ dolgozói. A 138. sz. Gábor Áron úttörőcsapat­nak 4000 forintot ajánlottak fel táborozásra. Ez az összeg tíz gyermek gondtalan badacsonyörsi nyaralását teszi le­hetővé. Köszönjük a támogatást. Gyarmati Imréné rajvezető Kunmadaras <tr A Debreceni Közúti Építő Vállalat vezetősége kapta Törökszentmiklósról az alant idézett levelet: .. Hálásan köszönöm a szolnoki kirendeltségükön dolgozó Tóth István brigád­jának azt az áldozatos tár­sadalmi munkát, amelyet óvodánkban végeztéik. Május 12-ón, szabad szombatjukat feláldozva, a törökszentmik­lósi Damjanich úti óvodá­ban 20 méter szennyvízelve­zető csatornát fektettek le. Ezzel lehetővé tették az óvo­da szennyvízelvezetését, va­lamint azt, hogy használhas­sák a gyermekek az udva­runkon lévő pancsolót. Szék Ilona vezető óvónő.” Mivel ragasszuk meg? i Ismét nyakunkon a strand- idény. Gyermekeinknek, unokáinknak örömmel vásá­roljuk a szép, színes uszó- gutnikat, nagy felfújható labdákat. Kár, hogy hamaro­san elenged a ragasztásuk, vagy pedig piciny, tűszúrás- nyi lyuk keletkezik rajtuk — s máris oda a boldogság. Használhatatlanná válnak a kedvelt játékszerek, Hiába ■-r , próbáljuk ragasztani, semmi nem „fogja” a műanyagot, így hát ablakon kidobott pénz, amit strandjátékra ki­adunk. A gyermekek nagyon sze­retik ezeket a vízijátékokat. Csak mi. okos felnőttek ta­lálnánk ki javításuk, illetve ragasztásuk esínját-bínját. Ér Istvánné Martfű A virágos Jászberényért Megyénk minden városá­ban és községében évek óta tart az utcák szépítése, vi- rágosítása. Ebben a munká­ban a lakosság nagy része szívesen vesz részt. Mi, jász­berényiek is örülünk a tisz­ta, virágos utcáknak, a gon­dozott parkoknál:. Sajnos, éppen az újonnan — nagy költséggel — rendezett ut­cákban tapasztalható a há­zak előtti virágágyak gon­dozatlansó ga. Többet is említhetnék, de ezúttal csak a Bercsényi ut­cáról írok. Bizony, néhány ház előtt elkelne a szépítge- tés. Különösen elhanyagolt az úttörőház előtti, virágos- kertnek szánt rész. Szép len­ne, ha fiatalok és idősebbek együtt tevékenykednének a virágágyak kialakításában, az utcák szépítésében. Oláh János Jászberény Nyár — balesetveszély Itt van a kirándulások a turizmus ideje, ezért váro­sunkban is számolni kell az egyre növekvő forgalommal. Mindez nagyobb figyelmet igényel gyalogostól, autós­tól egyaránt. Alig múlik el nap, hogy ne történne köz­lekedési baleset. Nagyon sok emberrel beszélgettem a kö­zelmúltban erről a témáról. A véleményeket így lehetne summázni: „Örökre eltiltanám azt az embert a vezetéstől, aki it­tasan halálos vagy súlyos közlekedési balesetet okoz.,. Nagyobb szigorúsággal bírál­nám el azokat is, akik ma­guk idéznek elő balesetet...” Lehetséges, hogy a szigorúbb büntetés talán megfontol­tabbá tenné a járművezető­ket, főleg azokat, akik a KRESZ előírásait figyelmen kívül hagyják. Előfordul, hogy a gyalogos átkelőhelyeknél alig látható a zebra, különösen esős. sá­ros időben. Noha a jelzőtáb­lák költségesek, mégis meg­érné, mert jól eligazítaná a helyi ismerettel nem ren­delkező gyalogost, járműve­zetőt. Közeleg az iskolai szünidő. Egyre több diákot látunk majd az utcákon — gyalo­Hegesztő dinamók SCH FÉLVEZETŐS HEGESZTŐ GÉPEK VILLANYMOTOROK (35 kW teljesítményig) Javítását soron kívül, rövid átfutási idővel VÁLLALJUK. SZOLNOK MEGYEI TANÄCS VASIPARI VÄLLALAT 5001 Szolnok, Hunyadi tu í, l --------- ■ M ' .■ ! .... ..................................... g osan, kerékpárral, segéd- sük a veszélyek eükerülésé- motorral. A kezdő „közle- re. kedő” emberkéket kellő óva- SzÖHősi Károly tossággal figyeljük, és int- Szolnok Fedél nélkül — három generáció Az ügy 1921-ben kezdő­dött ... Csúcs Pál és fele­sége — ahogy most monda­nánk — eltartásért, gondo­zásért özv. Csúcs Jánosnéra hagyta vezsenyi, Árpád út 9. sz. alatt lévő házát. A há­zaspár halála után, 1932-ben költözött a házba fiával özv. Csúcs Jánosné. Azóta ő fi­zette az adót, tatarozta, gon­dozta a házat Azóta? Ez egy kis túlzás, e „tisztséget” köz­ben fia, Bujdosó László vet­te át. Az idős asszony ugyan­is már 87 éves, és világta­lan. Nagymama, fia és az unoka — három generáció lakik most az öreg házban. Azaz. csak laktak. Május 21-e óta az udvaron össze­tákolt építményben kínlód­nak. Az előzmények. Bujdosó László régen foglalkozik már a gondolattal: OTP-hitel se­gítségével új fiázat épít. Ezért kért telekkönyvi szem­lét. Ekkor derült ki, hogy a ház nem az övé, nem is az édesanyjáé, de még csak nem is az ajándékozó házaspá­ré... Négyen szerepelnek tulajdonosként Ismeretlen, soha nem látott személyek. 1972. július 5-én felkereste Bujdosó László a szolnoki ügyvédi munkaközösséget. Befizetett 1000 Ft-ot. Ezt kö­vette a járásbíróságon egy tárgyalás, amelyen csupán két tanúval igazolnia kel­lett, hogy 1932 óta laknak ebben a házban. 1972. no­vember 24-én ismét befize­tett az ügyvédi munkaközös­ségnél 500 Ft-ot. Üjabb bí­rósági tárgyalás, amelyen megjelent a telekkönyvi szemlén feltüntetett egyik örökös. A házról soha nem hallott. Nem is érdekli. 1973. május 16. — jegyző- könyv készült a vezsenyi ta­nácsnál: „...Az épületet 1932 óta jelenlegi lakö.ja, a kérelmező lakja, tatarozza, használja. A tulajdonjog megszerzésére je­lenleg a bíróságnál per van folyamatban. Az épület értéke kb. 3000 Ft... Falai: megsüllyedtek, repedezettek, függőleges helyzetükből kimozdultak, alapozása nincs, födémszerkezete korhadt, tetőzete rossz, az eső a tetőn át egyes helyeken be­folyik. Az épület kb. az 1700-as évek végén épült... életve­szélyes, nem javítható... így azt a benne lakóknak el kell hagyni, és gondoskodni kell az azonnali lebontásról. A bon­tási munkát a balesetvédelmi előírások szigorú betartása mellett, szakember irányításával kell elvégezni...” A megyei tanács szolnoki osztálya május 17-én kiadta Járási Hivatalának műszála a 2037/1973. sz. határozatot: „...A kérelmező az épületet... mindezideig magáénak hit­te. A járási, városi földhivatal által kiadott telekkönyvi szemle szerint azonban annak tulajdonosai (felsorolás) isme­retlen helyen tartózkodnak, illetve kilétük ismeretlen... Az épület... életveszélyes... mind a benne lakók, mind pedig az utcán közlekedők életét... veszélyezteti...” A bontás három napig tar- 17 napot töltött el Bujdosó tott. Ezzel együtt az idén László szabadságából. „5 Mit mond a jogszabály? — A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve a 121. paragrafusában akként ren­delkezik, hogy elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdon­jogát, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolta. Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az aka­dály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be. ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. A tulaj­donszerzést elbirtoklás címén, erre irányuló keresettel — ha annak feltételei fennállnak — a bíróság állapítja meg. Azt már tudjuk, hogy a Szolnoki Járásbíróságnál P. 21 645/1972. sz. alatt megindult ez a per.. Tekintettel a kü­lönleges méltánylást érdemlő esetre, gondoljuk, van arra lehetőség, hogy az ügy tárgyalását mielőbb napirendre tűzzék. Három emberről van szó... Ezt követően még több szerv találkozik panaszosunk gondjával. Hisszük. hogy mindenütt segítőkészséggel találkozik majd. A szakembereknek is gondot okozott Május 23-i lapunkban „Forgalomterelés” címmel két szolnoki olvasónk észrevételét is közöltük, amelyre Helt Lajos, a KPM Közúti Igazgatóság vezetője válaszolt: „...A 4. sz. főút forgalom- terelése nem kis gond, és nehézség elé állította a társ­szerveket és igazgatóságun­kat. Figyelembe kellett ven­nünk a rendelkezésre álló úthálózatot, annak teherbí­rását. kapacitását, az útbur­kolatok állapotát. Tekintet­tel kellett lennünk a város- központ tehermentesítésére, az üzletek megközelítésére és áruellátására. Az átmenő és a helyi forgalom lebonyo­lítását; a tömegközlekedési járművek útvonalait, az autóbuszokon utazók űticél- ját, a megszokott megálló­helyek minimális változtatá­sát sem hagyhattuk szent elől. A város lakosságának nyugalmára is gondot kellett fordítanunk. Nem volt gazdaságilag kö­zömbös, hogy a kis teherbí­rású úthálózatból mely uta­kat, utcákat erősítsük meg, hogy a háromhónapos for­galmi terhelést kibírják. Fi­gyelembe kellett vennünk azt ffi sajnálatos tényt is, hogy a város főútvonalának csomópontjai (Eötvös tér, Ságvári körúti csomópont) korszerűtlenek, mind forga­lomtechnikai, mind forga­lomirányítási szempontból. A levélírók által közölt megoldások, ötletek, a for­galomszervezés során egytől egyig felmerültek, azonban az említett okok valamelyi­ke miatt megvalósításuk le­hetetlen volt. Tudjuk, hogy a jelenlegi megoldás sem tökéletes, de a körülmények adta lehetséges változatok közül — gondos gazdasági, műszaki és politikai mérle­gelés után — a forgalommal foglalkozó szervek szakem­ber-gárdája mégis a jelenle­gi változat mellett döntött. Kérjük, hogy e néhány hónap alatt a közlekedők igyekezzenek — a megválto­zott helyzetnek megfelelően — alkalmazkodni az űj for­galmi körülményekhez, és magatartásukkal segítsék elő a közúti forgalom biztonsá­gos és ,zökkenőmentes lebo­nyolítását,m A* utazási kedvezményekről Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter az uta­zási kedvezményekről, a ha­vi egyszeri hazautazási költ­ség és egyéb utazási költsé­gek megtérítéséről, valamint a dolgozók gépjárművel tör­ténő csoportos szállításáról rendeletet adott kl. E jog­szabály a 10/1973. (IV. 18.) ÉVÁT számú rendelet, mely­nek hatálya elsődlegesen az építőipari főtevékenységet folytató állami vállalatokra terjed ki, de szabályait al­kalmazni kell egyebek kö­zött az ipari, és általános szövetkezetek építőipari részlegeinél, a tanácsok fel­ügyelete alatt álló ingatlan- kezelő vállalatoknál s a ta­nácsi költségvetési üzemek­nél is. sítő feltételek fennállását a dolgozó által beszerzett köz­ségi szakigazgatási szerv ál­tal kiállított családfenntartói igazolás alapján bírálja el; Ka a dolgozó munkaviszo­nya jogszabályellenes, illet­ve fegyelmi elbocsátás út­ján megszűnik, a dolgozó köteles az emiatt fel nem használt félhavi, vagy havi­jegy, illetve menettérti jegy értékének az időarányos ré­szét a vállalatnak megtérí­teni. Igazolatlan mulasztás esetén a munkahelyre na-* ponta bejáró dolgozó a vál­lalatot terhelő utazási költ­ségnek az igazolatlanul tá­voltöltött napokra jutó ará* nyos részét is köteles vissza-■ fizetni. ti' A kaví egyszeri hazautazás A változó munkahelyen al­kalmazott építőipari dolgo­zók, továbbá az állami épí­tőipari vállalatok a segéd­üzemi munkásainak, havon­ta egyszer meg kell téríteni a lakóhelyre utazás teljes költségét, ha a havi munka­időt ledolgozták. E szabály alkalmazása szempontjából a betegség, a fizetett szabad­ság. a 6 napnál nem hosz- szabb időtartamú fizetés nél-* kuli szabadság, valamint az egyéb igazolt távoliét — például: tanúként való meg-- jelenés, közvetlen hozzátar­tozó temetése, — munkában töltött időnek számít. A ha­zautazási költséget havonta kell a dolgozónak megtérí­teni. Helyi utazási költségek Ä munkába járáshoz szűk-1' séges helyi közlekedési esz-^. közök igénybevételére jogo­sító bérletköltségét a válla­lat a dolgozó részére nem térítheti meg. A vállalat dol­gozóit a munkahelyről, vagy szálláshelyről lakóhelyükre, és vissza, gépjárművel cso­portosan csak térítés elle­nében szállíthatja. A csopor­tos szállításért a dolgozó ál­tal fizetendő térítési díj mér­téke ugyanaz, mint a sze­mélyvonat másod osztályon — azonos távolságra — tör­ténő utazási kötség. A vál­lalat a jogszabályban meg­határozott esetekben az épí­tőipari tevékenységben fog­lalkoztatott, változó munka­helyre alkalmazott dolgozóit & a telephelyen kívül fog­lalkoztatott segédüzemi mun­kásait térítés mentesen kö­teles szállítani: a) A szálláshelyről a mun­kahelyre és vissza, továbbá b) más .munkahelyre tör­ténő átirányítás esetén a távolsági közforgalmú köz­lekedési eszköznek a mun­kahelyhez legközelebb eső- állomásáról a munkahelyre, illetve a munkahelyről az állomásra, ha a munkahely és a szálláshely közötti tá­volság a 2,5 fem-t megha ­ladja s a munkahely helyi közforgalmú közlekedési esz­közzel nem közelíthető meg. A fenti jogszabály hatá­lya csak a szövetkezet alkal­mazottaira terjed ki. A jog­szabály hatályát a szövetke-3 zeti tagokra a közeljövőben megjelenő munkaügyi mi­niszteri rendelet fogja kiterv jeszteni. A jogszabály tel­jes szövege az OKISZ Érte­sítő 1973. évi 15. számában olvasható. űr, Cs. I.' t Szolnoki vállalat \ pályázatot hirdet az alábbi munkakör betöltésére; ‘ •' if*ri titkárnő feltétel: szakközépiskola gyors-gépíró. I5 ügyviteli tagozatú végzettség. * «f “ gyakorlattal rendelkező gépi számlázó A pályázatokat JVIÁJIJS” jeligére a Magyar Hirdető - *9801006! kirendeltségébe kérjük beadn£ r lt--------------- - -- - - -...................... 4 helyközi aláz Ásóknál Utazási kedvezményt kell biztosítani a vállalatoknak az állandó, vagy ideiglenes 1 lakóhely és a munkahely közötti naponkénti munká- bajáráshoz. az állandó lak­hely és a munkahely közötti heti egyszeri, illetve havi kétszeri hazautazáshoz. Az utazási kedvezmény részle- ( tes szabályait a 31/1967. \ KPM sz. utasítás tartalmaz- : za. E szabályozás lényege az. 1 hogy az időszakos bérletje­gyeknél a dolgozót az 1967. évi díjszabás szerinti me­netdíjnak megfelelő összeg terheli, a vállalatot pedig a dolgozót terhelő részár, és a díjszabási ár között jelen tke- , zo különbözet. A vállalat az utazási kedvezményre jogo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom