Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

it m a i Tíz éves ko­romban találkoz­tam először a j szín házzal. Akkor Ikerültem fel vi­dékről és a sok, í J váratlanul rám ' 'szakadó csoda 3 közt, iskolai ju­talomként kap* « tam egy színház­jegyet a Váro­siba. Félelmes volt minden: a csö­; j römpölő vil- j'lamos, a Rákóczi út zajgó tömege. 4 a Városi Színház 3 irdatlan épülete, íja végeláthatatlan ; lépcső és folyosó labirintus, a zsi- bogó gyerekhad, a terelő tanárnők ^szigorú kiáltásai, ja páholyok és a széksorok bordó bársonya, a me­leg, a. félhomály, a ruhatár foga­sai... Télikabátómat engedelmesen le­tettem a ruhatár­ban, azután be­ültem társaimmal a nézőtérre. A Sevillai borbély-t adták. Akkor , i hallottam először : Rossini zenéjét, : akkor láttam elő- ■ szőr fényszórók 11 tüzében ragyogó tjszfnpadot és fel­nőtteket, akik nó- tázva beszélnek. ■Tátottám s zen le­rne t-számat, ká­bult voltam és megilletődött. A szomszédom meg­lökött „Te. hová tetted a ruhatári céduládat?” „Mi­met?” „Hát a cé­dulát te hülye, amire majd visz- szaadják a kabá­todat.” „Már miért adnák a kabátot cédulá­ra?” Egy-két ta­pasztaltabb pesti gyerek vihogott körülöttem. A ta­nárnő mérgesen ránkpisszegett, én pedig egyszerre hideget, meleget éreztem a gyom­romban, hasam­ban. Hol a kabá­tom ? Jézusmária, mi lesz a kabá­tommal? Mi lesz otthon? Hogyan mondjam meg? Kinn esik a lucs­kos novemberi eső — még a csontom is dide­reg a hidegtől. És otthon sincs másik kabátom. Talán sohase lesz már. A színpadon szóltak a vidám dallamok, színek és fények kava­rogtak. Énben- nem zihált a ré­mület. A kabá­tom. .♦ a kabá­tom.,, Először úgy gondoltam, hogy szólok az osztályfőnök ta­nárnőnek... de még azt is? Nem nem. El kell búj- dosni... meg kell semmisülni... itt csak a halál se­gíthet. Taps. Fény. Meleg. A színé­szek hajlonganak a függöny előtt. Egy bácsi perecet árul... kiszaladok a nézőtérről. Vé­gig a folyosón... már rohanok is el a ruhatár előtt, amikor rám kiabál egy lclott- kötényes néni. „Hé... állj meg, te kis csúnya szemüveges... te, persze, hogy te... te vagy az a mu- lya... kétszer is szóltam, hogy itt hagytad a ruha­tári jegyedet...” És jött a má­sodik felvonás. Vidám olasz ze­ne. Feloldódás. Es egyszerre minden enyém lett a fes­tett világból, szálltam és fú­rod tem a dalla­mokban. Ki tudja... ha akkor nem ka­pom vissza a ka­bátomat... ma vígjátékok helyett tragédiákat írnék. Fehér Klára ■ ilhrn nniiiiinmmUMii'i Kiiuiiiiimiiiinln Működik a Tisza II. — Ez mit ábrázol? —• Egy meztelen nőt a hóviharban. Kultúrszomj A kis Hitchcock Szolnok mecgyei Néplap szatirikus melléklete 540, csípés Gaizonia A kellemetlen, hábo­rús emlékű Planta-tea korszaka óta — aho­gyan kereskedelmünk fellendült, importunk bővült, — vettem én már orosz, pakisztáni, indiai, meg ki tudja számon tartani, hány féle teát. Egyszer meg­láttam a tea-oázis kö­zött egy hatalmas pol­con a Garzon teát. Fo­galmam sincs, melyik égtájon van Garzonia, kirándulást sem ter­vezek oda mostanában (pedig érdemes lenne, csendes kis hely lehet, a külpolitikusok soha nem emlegetik), leg­alább tudjam, hogy mi­lyen a teájuk — és be­vágtam az önkiszolgáló kosárba egy dobozzal. Otthon majd elhűl­tem, amikor kibontot­tam. Tea sehol. csak kétségkívül elegáns kis tasakok. Mind a húsz egy-egy szál cérnán ló­gott, a cérna végén egy kis füllentyűszerű bi- gyó. Mókás helyzet. Ahogy jobban szemügy­re vettem, láttam, hogy a kissé átlátszó tasak- ban valami sötétség ho­nol. Ahá. ez lesz a tea. Nyertem! Használati utasítás is volt a dobo­zon, így nem került nehézségbe a tea elké­szítése. Mit húzzam a dolgot. Megkedveltem. Olyany- nyira, hogy amikor már csak egyetlen tasak volt a dobozban, a Garzon tea után kutat­tam a szolnoki önki- szolgáló" pultjain. Már majdnem a pakisztáni után nyúltam, amikor felfedeztem egy, a Garzon dobozához ha­sonlót. Megörültem. Örömöm csak otthon lohadt le. A követke­zőkre jöttem rá. 1. A Garzon tea nem is Garzoniában terem. Egy frászt! Indiában. A do­bozról tudtam ezt meg, miközben gondosabban tanulmányoztam. Ez van rajta: „... Az 1,5 q kitűnő indiai Assam teát tartalmazó tasa- kot...” stb. 2. Az új szerzemény dobozán ezt olvastam: „ ... Az 1,5 q kitűnő indiai Darjee­ling teát tartalmazó ül­tért ...” stb. Most már nem ejte­nek át! Néni hiszem, hogy ez a tea Darjee- lingben terem. Ezt is Indiában szüretelik. És az a bizonyos filter tökugyanolyan, mint a Garzon tasakja. Minek akkor ez a nagy flanc? Apropó. Flanc. A Darjeeling doboza két­ségkívül flancosabb, olyan hétfejűsárkány- szerű szörny díszeleg rajta. (Egyébként mind­kettőt a COMPACK Ke­reskedelmi Csomagoló Vállalat „csomagolta”.) Nem számoltam meg. a hétfejű sárkányszerű izének lehet, hogy ki­lenc feje van, de nem ér 9 forintot. Ennyi a kettő közötti árkülönb­ség! A kétfajta tasak (bocsánat: a tasak és a filter) tartalmát nem vizsgáltam meg nagyí­tóval, de gyakorló há­ziasszonyi szavamra mondom, hogy egyfor­ma teát sikerítek mind­kettőből. Citrommal íze­sítem. Kitűnő. Csali a Darjeeling egy kis kese­rű szájízt hagy maga után... ha—nna Kezdődik a strandszezon t — Magán lehet lIRH-t fogni? — Azt nem. De fütyülni tudok! A műhelybe® összevesztek az asszonyok. Mozgósították az osztályvezetőt, hogy állítsa helyve a rendet. Az asszonyok azonban kiabáltak, egymás szavába vágtak, belefojtották a szót. , — Csöndet kérek! — kiáltott fel türelmét veszte* a főnök. — Az beszéljen először, aki a legöregebb! Egyszerre néma csönd támadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom