Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Játék • tanai napsütésben. Felvételünk a kunszentmártoni Felszabadulás úti óvo­dában készült Tavasz Jászj-ényszarun Nemcsak a salátafejekkel törődnek Szenvedély és a képteremtés Arcképvázlat Jászai-díjasamkról üjsághír: A jíszfényszartti Béke Tsz-ből 42 vagon fólia- latorban termesztett salátát szállítottak Csehszlovákiába. Tévedés ne essék, nem a szövetkezet kertészetének eredményei miatt látogattam el Jászt ényszaruba. Arra voltam csupán kíváncsi, hogy a primőr termesztésében el­ért rekordok párosulnak-e va­lamiféle kulturális „éhség­gel”, a több mint hétezer la­kosú nagyközség életében mi­lyen szerepet játszik a mű­velődési ház. Milyen műve­lődési programot, szórakozási lehetőségeket kínál az itt la­kó embereknek. Látogatá­sunk annál is időszerűbb volt, mivel január elseje óta új igazgató irányítja a kultúra fellegvárát. Hogyan lett igaz­gató? — faggatom Hesz Er­nőt, aki húsz éve él és dolgo­zik Jászfényszarun, és akit mindenki jól isméi1, hiszen van, akinek már az apját is tanította. — Egyszerűen rábeszéltek. Bármennyire is furcsán hang­zik. így történt. Kezdetben csak egy színházjáró csoport szervezését vállaltam el, in­nen már csak egy ugrás volt az igazgatói szék. Megbán­tam vagy sem, erre még ko­rai lenne választ adnom. Sze­retem, amit csinálok, mert úgy érzem, szükség van rám. — Az előbb színházlátoga­tó csoportot említett. Ez bi­zonyára azt jelenti, hogy a községben az emberek szere­tik a színházat. — Igen. Eddig minden hó­napban mintegy száztagú csoport látogatott el a fővá­rosi bemutatókra. Ez termé­szetesen komoly anyagi ál­dozatokat követelt és sajnos nem minden színházrajongó tudta vállalni. Így vetődött fel a gondolat: csináljunk színházat Jászfényszarun isi Az ötletet tett követte, és a Szigligeti, a Déryné és a Ka­tona József Színházzal két­Hétfőből hétfőig Hétfőtől egy héten át elő­adásokkal, nyelvművelő kon­ferenciákkal, kerekasztal be­szélgetésekkel emlékeznek meg országszerte a magyar nyelv hetéről. A Magyar Rádió, amely természetszerű­en hivatásának tekinti anya­nyelvűnk ápolását, ünnepi hetet állított össze, amely hétfőn 14.05-kor kezdődik Lő- rincze Lajos műsorával, a Kossuth-adón. Szerdán, ápri-, lis 18-án költők, írók vallo­másait szólaltatja meg Bánffy György, a neves színművész 9 órakor a Kossuth-adón. Első ízben kötött iskola- építésről szóló szerződést egy szocialista országgal a Komplex Külkereskedelmi Vállalat. A Komplex és a BUDIMPEX lengyel válla­lat több mint félmillió ru­bel értékű megállapodása értelmében a lengyel fél a jövő év végéig Veszprémben két darab bemutatójában ál­lapodtunk meg Az első elő­adások, nagy közönségsikert arattak. Különösen azért örültem, hogy 210 bérletet váltottak a községben. — Tegnap is rendezvénye­ink voltak — mentegetőzik, majd kérdés nélkül is to­vább folytatja. — Hazánk felszabadulásának napját kö­zös bemutatóval ünnepelték meg művészeti csoportjaink. Az újjászervezett irodalmi színpad versösszeállítással mutatkozott be, énekkarunk­nak is ez volt az első nyilvá­nos szereplése. A műsor után odajött hozzám egy férfi és így szólt: „Most hallottam először életemben Váci Mi­hály nevét. Nagyon megha­tódtam a versén. Holnap be­iratkozom a könyvtárba és elolvasom a kötetét.” — Kik látogatják leggyak­rabban a művelődési házat és milyen programokból vá­logathatnak? — Mindenekelőtt a fiata­lokat kívántuk mozgósítani és megnyerni rendezvénye­inkhez. Abból indultunk ki, hogy szeretik a zenét, szeret­nek táncolni. Vásároltunk hát mi is egy zenegépet és igy már felvehettük a versenyt a 2-es kocsmával és a nagy­vendéglővel is. Szombat, va­sárnapra disc-jockey műso­rokat szerveztünk, A tizen­éves zenerajongók egy csa­pásra otthonra leltek a mű­velődési házban. Ifjúsági klubot hoztunk létre és le­hetővé tettük, hogy a fia­talok saját ízlésüknek, igé­nyeiknek megfelelően ren­dezzék be klubszobáikat. Tánctanfolyamot indítottunk, ahol a nyolcadikosok a mo­dem táncokat sajátíthatják eL Sikerült elérnünk azt, hogy a fiatalok ötleteikkel, kívánságaikkal megkeresse­nek bennünket és társadalmi munkában saját maguk fejt­senek ki propagandát ran­Csütörtökön, április 19-én a Kossuth-adón 16.30-kor sugá­rozzák Rékai Gábor összeállí­tását a diáknyelvről. Pénte­ken a kétarcú pesti nyelvről beszél a mikrofon előtt Her­nádi Sándor a Kossuth-adón. Ugyancsak itt 10.25-kor hang­zik el Lőrincze Lajos köz­kedvelt édes anyanyelvűnk műsora. Szombaton délután a közélet és a hivatali nyelv­ről lesz beszélgetés a stúdió­ban. Vasárnap a Kossuthon 12.10-kor ismét Lőrincze La­jost hallgathatjuk. felépít egy 16 tantermes, háromszintes általános is­kolát a szállításokat és az építkezést is lengyel szak­emberek végzik, majd a veszprémi építőipari válla­latok pedig néhány hazai gyártmányú építőanyaggal járulnak hozzá az új iskola építéséhez. dezvényeikhez. Perzsaszőnyeg szővőtanfolyamot szervez­tünk, ahol huszonhét lány, asszony sajátítja el ezt a mesterséget. A tanfolyam vé­gén, akik akarnak, munkavi­szonyt is létesíthetnek a pat­ronáló gyöngyösi üzemmel. — Amint látom, nem kell ötletért a szomszédba men­ni Jászfényszarun. Az ötlet azonban kevés, ha nem lehet megvalósítani, ha nem áll megfelelő anyagi támogatás mögötte. Miből fedezik a rendezvények költségeit? — A községi tanácstól 80 ezer forint évi támogatást kapunk. Ennél is jelentősebb azonban a helyi szövetkeze­tek és a kalapgyár segítsége, összesen mintegy 120 ezer forinttal járultak hozzá a művelődési ház programjai­nak 1 megvalósításához. Szer­ződést kötöttünk ugyanis ve­lük és az anyagiakért mi ter­met biztosítunk rendezvé­nyeikhez, ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket szervezünk. Mindössze néhány hónap telt el az új igazgató munká- balépése óta. Messzemenő kö­vetkeztetéseket nem szabad még levonni. Az minden­esetre biztos, hogy Jászfény­szarun nemcsak a naptári tavasz köszöntött be. Egy levélírónk a címűi Idé­zett nyelv} formával kapcso­latban azt kérdezi, elfogad­ható-e helyes kifejezésnek a magánerős összetétel. Szerin­te nem pontos közlést és mi­nősítést eredményez ennek a szóalaknak a használata. Hogy kérdésére érdemben vála­szolni tudjunk, kísérjük vé­gig a magán szóalak fejlő­dését A maga névmásból -n ha­tározó raggal alakult magán szó igen régen teljesít nyelvi szerepet nyelvhasználatunk­ban. A régi nyelvben önálló szóként is szerepelt. Gyakran jelentkezett pl. ez a nyelvi forma: magán él, azaz egye­dül él. Később azt az em­bert, aki magában egyedül élt, ismét csak a magán szó felhasználásával magán való embernek nevezték el. A nyelvújítás óta a magán di­vatos szóvá vált, és számta­lan összetétel előtagjaként szerepel. A leginkább hasz­nált formák a következők: magánélet, magánügy, ma­gántisztviselő, magánnyomo­zó, megánút. magánember, magánlakás, magánérdek, ma­gánvizsga stb., stb. Napjaink nyelvhasználatá­ban az összetételek egy ré­sze ritkábban kap nyelvi szerepet, sőt a társadalmi jellegű változásokkal telje­sein kiszorulnak nyelvünkből. Mint közismert, április 2-án volt a napja, hogy a szol­noki Szigligeti Színház két tagja, Csomós Mária szín- művésznő és Székely László díszlettervező átvették a legrangosabb kitüntetések egyikét, ami magyar szín­házi embert megillethet, a Jászai Mari-díjat. Csomós Mari Kati szerepé­ben a Dandin Györgyben Csomós 1969 őszén ismertem meg Csomós Marit, még nem Szolnokon, hanem Kecske­méten, ahol akkor Illyés Gyula Dózsa-drámájában a parasztvezér szerelmesének, Annának a szerepét bízták rá. Az egyik próbát maga a szerző is végignézte, s ne­kem az a megtisztelő fel­adat jutott, hogy interjút készítsek a mesterrel. — Mi a véleménye az Annát alakító színésznőről — kérdeztem többek között. — Nem vagyok egészen biztos benne — mosolyodott el jellegzetesen bölcs és ha- miskás mimikával Illyés Gyula. — Nem vagyok ben­ne biztos, hogy ez a szerep ráillik az alkatára. De azt nagyon látom, hogy ez a lány maga az eleven tűz, olyan szenvedély lobog ben­ne, ami az alkatával egé­szen fantasztikus ellent­mondásban álló feladatok átélésére is képessé teszi. Ha tudja fegyelemmel pán­célozni, és alázattal övezni ezt a veleszületett szenve­délyt, nem égeti el őt, ha­nem lángra lobban tőle. Elsősorban ezekre a szóala­kokra gondolunk: magánút, magáncég, magántanár, ma­gánnyomozó, magántisztvi­selő stb. Ha az eddig félsorakozta­tott nyelvi példákat jelentés- tartalmuk, fogalmi értékük szempontjából vizsgáljuk meg, kitűnik, hogy bennük a ma­gán előtag a következő ro­konértelmű sorba illeszthető bele: saját, egyedül, társ nél­kül, nem hivatali, nem köz­életi, egyéni, nem állami, nem hivatalos, nem szövet­kezeti stb. A kérdéses ma­gánerős szóalakkal kapcso­latban tehát a magán előtag azt jelenti, hogy egyesek egyedül, nem társaságban építkeznek, vállalják az épít­kezés költségeit Így a ma­gánépítkezés összetétel is jól teljesítheti nyelvi szerepét Legújabb szótárainkban még nem található sem a magán­erő összetétel, sem ennek to­vábbképzett alakja, a magán­erős szó. Az összetétel utó­tagja. az erős jelentéstartal­ma. fogalmi értéke nem utal arra, amit ezek a nyelvi kén- letek fejeznek ki: egyedül építkezik, állami, szövetkezeti támogatás nélkül vállalja az építkezést stb. A magánerős építkezés lelzős szerkezetben tehát nem tartjuk szeren­csésnek a magánerős jelző használatát. Dr. Bakos József hogy fáklya lesz belőle, szép, tiszta fényű, akárme­lyik színpadra veti a sorsa. A sors immár két éve Szolnokra vetette Csomós Marit Nyolc szerepet ját­szott el azóta, és bebizonyí­totta, hogy fegyelem páncé­lozza, alázat övezi, de — szerencsére — vezére továb- ra is a szenvedély. Tudott csábos Madelaine lenni a Mayában, Wilde végsőkig finomodott stílusbűvészeté- hez illő Cecily a Hazudj igazat! című komédiában, türelmetlen és harcos Szent Johanna volt, aztán tizen­hat éves lánnyá varázsolta magát a Pillantás a hídról Catherina szerepében, hogy rögtön utána penseéles nyelvű szolgálóként bűvölje el nézőit a Dandin-ben Hogy csak a számomra leg­emlékezetesebbeket emlit­sem. És közben a film is felfedezte végre valahára. Előbb Jancsó a Még kér a nép egyik epizódjában, az­tán Rényi Tamástól főszere­pet kapott Kertész Ákos Makrájának filmváltozatá­ban, aminek alig várja a bemutatóját mindenki, aki e regényt és Csomós Marit szereti... Legutóbb két szál fehér szegfűvel a kezében láttam. A Jászai-díjért köszöntötte vele egy tisztelője. Alig tu­dott ráfigyelni. Lelkében már Elektra volt, Szerelmem Elektra, a soha meg nem alkuvó, meg nem bocsátó, a fegyverét mindhalálig szo­rosan markoló hősnő. Szerintem neki való sze­rep. Székely A díszlettervezővel az ese­tek nagy többségében mél­tatlanul bánik el a kritikus, beleértve nagy bánatára e sorok íróját is. Mert mire az ember dióhéjban bemu­tatja a szerzőt, ecseteli a rendező ötleteit, dicséri (szidja) a címszereplőt, vé- gigsiklik a fontosabb szere­peken, megsimítja (legyinti) az epizódistákat, beleszövi a karnagyot és a zenekart, akkor már csak annyi helye marad, hogy „Székely László hangulatos színpadképe ez­úttal is jól szolgálta az elő­adás koncepcióját.” Sajnos, sokkal többet most sem tudunk mondani. Székely László, amióta át­vette a Jászai-díjat nem járt Szolnokon, ö mindig ilyen. Az ember hónapszám se találkozik vele, hiába táblából a színházban. Az­tán egyszercsak a főpróbán meglátja a díszletet, ami az esetek többségében annyira kifejező, hogy néha már a darab eljátszását is fölösle­gesnek érzi az ember, na persze, csak akkor, ha rossz a darab és így sóhajt ma­gában: „Elég lett volna a díszlet is.” Székely László 41 éves. Üjabb látnivalóval gazda­godik Szentendre: a Feren- czy Károly Múzeum szom­szédságában álló, úgyneve­zett Wastagh-házban állan­dó kiállításon mutatják be Kovács Margit Kossuth- díjas kerámiaművész alko­tásait. A felbecsülhetetlen címmel irodalmi pályzatot hirdet az Országos Béketa­nács, a Magyar Írók Szö­vetsége és a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A pályá­zat célja, hogy az irodalom eszközeivel is kifejezzük együttérzésünket, töretlen szolidaritásunkat, segítő szándékunkat a béke hely­reállításáért. a háborús se­bek begvógyításáért, az új- jáéoftésért küzdő vietnami nénnel. íróktól, újságíróktól vár­nak pályaműveket — mű­faj ßzerint: verset, novellát Tizenkét éve díszlettervező és, hogy megkapta diplo­máját az Iparművészeti Fő­iskolán. 160 (egyszázhatvan) bemutató színpadképét ter­vezte meg ezalatt: ebből Szolnokon, amióta itt van (két év) tizenegyet. Egerben kezdte, kilenc évet töltött el a Szegedi Nemzeti Színház­nál, most Szolnokon van és marad is, mert — noha me­hetett volna sokfelé — az a véleménye, hogy olyan rendezőkkel együtt dolgoz­ni, mint Székely Gábor és Horváth Jenő, annyira jó dolog, hogy kár lenne koc­káztatni. — Székely — noha nem színész — nagy átváltozó művész. Csak néhány köze­li példát. A Nebáncsvirág- hoz olyan giccsparódiás színpadképet tudott csinál­ni, hogy az avatatlan néző, joggal hihette, hogy hű, de nagy giccsőr ez a Székely. Előtte nemsokkal viszont annyira eltalálta a rene­Székely László díszletterve­ző — saját szerepében szánsz felé törekvő közép­kor hangulatát a Szent Johanna fa vázat utánzó gó­tikus íveivel, mint még — állítom — maga Bemard Shaw sem. És micsoda hu­morérzéke van! Vajon ész- revette-e valaki a Happy endben azt a játékos ötle­tet, hogy az Üdvhadsereg székházát cégjelző kereszt csupa vörös lámpából, bizo­nyos házak egyezményes je­léből volt kirakva? (Akik Székely Lászlónak ítélték az idén a Jászai- díjat. bizonyára az ilyen ap­ró finomságokra is felfi­gyeltek, és nagyon bölcsen tették.) Székely László fővárosi lakásában, amikor tegnap délelőtt felhívtam telefonon éppen a Szerelmem, Elektra diszletervével birkózott, épp ezért — igaza volt — rop­pant szűkszavúan beszélt. Dehát mi az ördögnek be­széljen egy díszlettervező? Rajzoljon! És majd meg­nézzük a színpadképet. És hiszek benne, hogy csodál­juk. Mert akárcsak Csomós Marinak, Székely Lászlónak is a Szerelmem Elektra, egyéniségük izgalmasságá- hoz méltó feladat. Szabó János értékű anyagot a művésznő korábban Pest megyének adományozta, s abban meg­található a munkásságának valamennyi korszakából származó alkotás, többségé­ben eredeti, első példány­ban. és más prózai műveket, például hangjátékokat, ri­portokat is. A vers-kategó­riában 3000, a prózai mű­fajban 4000 forint lesz az első dij. A pályaműveket, összesen 15 00o forinttal ju­talmazzák, s közülük a leg­jobbakat megjelentetik. Csak olyan művel lehet pá­lyázni. amelyet még nem publikáltak. A kéziratokat jeligével ellátva az Orszá­gos Béketanácshoz (1360 Budapest Pf. 6. Belgrád rakpart 24.) kell beküldeni szeptember 1-igJ Iskolaépítés — szerződéssel B. G 7. „Magánerős építkezés../(l?) Gazdagodik Szentendre Béke Vietnamban

Next

/
Oldalképek
Tartalom