Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

1973. április 12. SZOLNOlf. MEGYEI NÉPLAF ■ ......7 '■ ........... B útorgyár épül Mátészalkán Beszélgetés Kun István igazgatóval Jól halad Mátészalkán az ország legkorszerűbb bútor­gyárának építése. A tervek szerint a Szatmár Bútor­gyárban 1974. június 30-án \ kezdik meg a próbaüzemet. Milyen lesz az új. modern üzem? Mi lesz a szerepe az ország bútorellátásában? Ezekről beszélgettünk Kun Istvánnal, a gyár igazgató­jával. 260 milliós beruházás Az épülő új gyárnak a jogelődje a Szatmárvidéki Faipari Vállalat. Az új Szatmár Bútorgyárat a vál­lalat építi csaknem 260 milliós íejlesztési alapból. __ Kezdte válaszát az igaz­gató, majd így folytatta: — A Szatmárvidéki Faipari Vállalat 1972-ben ünnepelte 20 éves fennállását. Ez azt is mutatja, hogy van már múltunk az iparban. A két évtized alatt jelentős és jól képzett szakmunkás gárdát képeztünk ki, erős a törzsgárda, olyan alkotó kollektívája van a vállala­tunknak, amely az elmúlt évek során jelentősen hoz­zájárult a hazai bútoripar fejlesztéséhez, a lakosság bútorellátásának javításá­hoz. Különösen mutatja ezt- a közkedvelt, évente 4000 garnitúra modern, olcsó Szatmár lakószoba gyártása is. E termékünket ismerik és kedvelik országszerte, de különösen a Tiszántúl vá­rosaiban és községeiben. A bútorellátás javítása érde­kében nyitottunk üzleteket Mátészalkán és Nyíregyhá­zán. Ezen kívül tagjai va­gyunk a Bútoripari Egyesü­lésnek, amelynek keretében a fővárosban megnyílt kö­zös bemutató terembe is rendszeresen szállítunk ter­mékeinkből. A jogelődünk, a Faipari Vállalat jelentős mérték­ben segítette megyénk szat­mári területének iparosítá­sát, és résztvettünk sfz iparfejlesztésben is. Mi hoz­tuk létre az ÉRDÉRT Vál­lalat mátészalkai telepét, a vásárosnaményi ládagyárat. Üzemeket adtunk át a Nyírbátorban megalakult NYÍRFA Vállalatnak is. Ezekben az üzemekben mintegy kétezer munkás dolgozik. — Mi tette szükségessé az új bútorgyár építését? — Ismeretes, hogy nem is olyan régen a kormány is foglalkozott a bútorellá­tási gondokkal, azok meg­oldásával. A kormány- program, és a IV. ötéves terv meghatározta a bú­torgyártás fejlesztését. En­nek keretében készítettük el a vállalat fejlesztési ter­vét, ebben szerepelt egy modern bútorgyár felépíté­se Mátészalkán. Természe­tesen a többi üzemünket is korszerűsítjük. A Szatmár Bútorgyár megépítését a bútoripar te­rületi elhelyezésének javí­tása is indokolta, ugyanis a Tiszántúl bútorellátása nem volt megfelelő, továb­bá, mert a Szovjetunióból beérkező faalapanyagok fel­dolgozása ebben a térség­ben olcsóbb, nem kell ugyanis nagy távolságra szállítani az alapanyagot. Nem mellékes az sem, hogy közelünkben, Vásárosna- rnényban épült fel a For- gácslapgyár, amely ré­szünkre biztosítja a bútor- gyártás egyik legfontosabb elemét: a forgácslapot. Szólni kell ugyanakkor ar­ról is, hogy az új gyárhoz egy 20 éves múlttal rendel­kező szakgárdának van. Ezek figyelembe vételével az illetékes főhatóságok el­fogadták fejlesztési tervün­ket, amelynek keretében épül az új bútorgyár. Biz­tosítottuk az építéshez a közművesített területet, melynek költségeit a Me­gyei Tanács fedezte. Szállító a Miation cég — Milyen lesz az új mo­dern Szatmár Bútorgyár? — öt külföldi ajánlat közül választottuk ki az olasz Miatton cég komplett bútorgyár berendezéseit. Ezekkel szereljük fel a Szatmár Bútorgyárat. Mint­egy 12 ezer négyzetméter területen helyezkednek el az üzemek, a kiszolgáló léte­sítmények, szociális helyi­ségek. Egyetlen 8, és félezer négyzetméteres üzemcsar­nokában helyezzük el az automatizált gépsorokat, amelyek évente mintegy 18 ezer lakószoba garnitúra gyártására lesznek kénesek. É gépsorokon gyártott bú­torokkal rugalmasan tudunk maid alkalmazkodni a vál­tozó igényekhez. A belső anyagmozgatást és a gép­sorok kiszolgálását is telje­sen gépesítjük. Ez megnö­veli a termelés hatékonysá­gát. Ugyanakkor nem fe­ledkezünk meg a régi üze­mek korszerűsítéséről sem. A Szatmár Bútorgyárnak 1975-től jelentős szerepe lesz az ország, de különö­sen a Tiszántúl jobb bú­torellátásában. Miv*«6oltokaí nyitnak — Egy év múlva kezdő­dik a gyár próbaüzeme. Hol tartanak ennek előké­szítésében? —- Nagyon közeleg a pró­baüzem határideje, de ide­jében felkészültünk rá. Egyik legfontosabb tenniva­lónk az új gyártmányok kifejlesztése, ez megkezdő­dött. Üj termékeinket már az idei Otthon 74. kiállítá­son láthatja a közönség, ©j színfoltja les?- a bemu­tatónak vállalatunk termé­ke Szatmár gyártmánycsa­lád, ami olyan típusú alkat­részekre épül, amelyekből változatos formákban több­féle funkciót betöltő bú­tor szerelhető össze. A' Szatmár Bútorgyár törzsgárdájának a képzését ez év őszén kezdjük meg. Az irányítói munkakörök­be főiskolát és egyetemet végzett szaktechnikusokat, mérnököket alkalmazunk. Jelentős részüknek lakást adunk. Egy új, modern gyárnak feltétlen szüksége van part­nerekre. Ezt kívánja a kor­szerű termelés és értékesí­tés. Ezért már előre hosz- szútávú szerződések alapján biztosítjuk a fontos alap­anyagok kooperáció útján való beszerzését, és a ter­mékek értékesítését. A Ti­szántúl néhány jelentősebb városában további bemuta­tó mintaboltokat szeretnénk nyitni. Célunk az, hogy tetsze­tős, olcsó, jő minőségű és ugyanakkor a tömegek igé­nyeit kielégítő bútorok ké­szüljenek az új, modern Szatmár Bútorgyárban —• mondta befejezésül Kun István igazgató. íX) KÖZÜLETEK MEGRENDELŐK FIGYELEM! Épületszerkezetek, gará­zsok. bárhol Összeszerel- hetően. gvümKlcsösládák ! szerszámnyelek. májusi szállítással megrendelhe- j tők K'ss Mihály ácsmes- j térnél. Mezőtúr, Fóti ut 97. I A tanszéken végzett kuta­tó munka rendkívül sokrétű. Előnye, hogy mozgékonyabb az intézeti kutatásnál, hi­szen közelebbi kapcsolatban van a mindennapi élettel: gyakran az egyetemi hallga­tók által felvetett problémák késztetik a tanszéken 'dolgo­zó kutatókat egy-egy kérdés tüzetesebb megvizsgálására. A tanszéki kutató ugyanak­kor a legtöbb esetben peda­gógus is, akinek munkája az új szakemberek nevelé­se. Ezért a feladat kettős: az oktatás színvonalának emelésével együtt kell fej­leszteni a tanszéki kutatá­sokat. A tervezett intézkedések közül az egyik legátfogóbb a koncentráció. Ez azért vált szükségessé, mert sok tan­széken mindössze egy-két kutató foglalkozik egy-egy témával és ezért a kutatá­sok gj'akran szétforgácsolód- nak, elaprózódnak. Az MTA természettudományi I. fő­osztályán — ahová a ma­A természettudományok területén a nagyértékű mű­szerek jobb kihasználására törekednek. Az I. főosztály keretén belül már megala­kult a műszerbizottság, amely megvizsgálja a mű­szer rendelések szükségessé­gét és azt, hogy meg. van­nak-e az adott intézmény­ben a kihasználás feltételei. De a kutatóknak rendelke­zésre áll egy másik megol­dás is: a szükséges eszközö­ket az MTA műszerügyi HA 7. YLI... A tudómén?politikai hatályai »jómén Korszerűsítik az egyetemi kutatásokat A Magyar Tudományos Akadémia Tudománypoliti­kai Bizottsága a közelmúlt­ban foglalkozott az egyete­meken folyó tanszéki kuta­tások korszerűsítésével. A téma napirendre tűzését az a felismerés előzte meg, hogy az utóbbi években az egyetemek súlya, szerepe je­hapcwoiHtbsu a mindennapi etette! Vnyagí támogatás J ászbóldo&házw eredm nye>c Jásfcboldogházán a közsé­gi tanács végrehajtó bi­zottságának munkHtervé- ben az ifién is fontos he­lyen szerqpel a szociálpoli­tikai feladatok megoldása. A tanács költségvetéséből évenként mintegy 30 ezer forintot fordít állandó, rendkívüli és gyámügyi se-- gélyezésre. Tavaly öt személy részé­re állapítottak meg állandó segélyt, öt\ család részére folyósítottak .rendkívüli se­gélyt., gyámügyi segélyezés , címén négy családból tíz gyerek részesült • támogatás-^ bán. Nagy figyelmet fordított a tanács az elmúlt xévben. a család- és gyermekj-édeltni munkára. Ezeknek! a fel­adatoknak a végzésévé! tizen- ’ bárom tagú kulturális jegész- ? ségügri és családvédelmi bizottságot bízott meg. A községben tizenhárom fél­árva, tizenegy gondozásra szoruló és bárom állami gondozott gyerek van. Flej- lődésüket. életkörülményeik; alakulását a bizottság , fi­gyelemmel kíséri. iz üve»ovári példz # A karcag-berekfürdói ­üveggyárban Kun Lajosné, i a kunhegyesi tanyai kollé­gium élelmezésvezetője ké-b réssel fordult a gyár párt- szervezetéhez, igazgatójához. Ennek eredményeképpen az. üzem 150 jénai adagtállal és 15 levesestállal enyhí­tette a tanyai kollégium edény gond iáit. Az 5 200 fo­rint értékű áruért a kollé­gium mindössze 1400 fo­rintot ' fizetett. A különbő­zetet a gyár magára vállal­ta — minden ellenszolgál­tatás nélkül. A mellékelt levélben nem. kerteltek, nem szabadkoz­tak, még köszönetét se kér­tek. Pedig megérdemlik. A maguk módján, önzetlenül segítettek száz tanyai gye­rek mindennapos gondján. ... jelentkezzen. Lengyel, bolgár vagy finn amatőrök kopogják mondattá morzé betűkből a hívójelet, azu­tán a klub szabályai sze­rint bejegyzik naplójukba: HA 7. YLI YOUTH Rádió Club Jászjákóhalma Hun­gary jelentkezett. A hívá­sok gyakoriak, a hívőjel ismert, Jászjákőhalmán van ugvanis az MHSZ „Kilián György” rádióklubja és az if­júsági rádiósklub. * * * 2sőtér Erzsébet, az aita- . lános iskola hetedik osztá­lyát végzi, kitűnő tanuló. Alig nyolchónapos klub­tagságát tekintve újoncnak számítana, ha az idén a megyei úttörőbajnokságról nem hozta* volna el az el­ső helyezést. Ezzel kivívta magának a jogot, hogy részt vegven a Leninvárosban április 6-án megrendezett „Lenin távirász” országos úttörőbajnokságon. Eredmé­nyeinek „titkáról” faggatva elmondta: Én helyzeti előnnyel jöttem a klubba, édesapám ugvanis régi rádió-távirász. Már kiskoromban belesze­rettem a a mor­ze ábc-t egvidőben tanul­tam a rendes ábe-vel. Nem veit r>ek£r megtanulni nnu- kdm amellett. jő rádiós, kitűnő tanítómester, * • * Tajti Anikó, az általános ifsjtpte egyedik' •asatáteáh«'. jár, még nincs egy eve, hogy felvételre jelentkezett az ifjúsági rádiós klubba. Nagy szorgalommal tanul­ta először a morze ábc-t, majd a rádióisoknál nélkü­lözhetetlen földrajzi ismere­teket, a rádiók kezelését, és ki tudja hány ország rádiós klubjának hívójelét. Az idén a megyei rádió- távirász úttörőbajnokságon a második helyezést érte el. Ez az eredmény számára is az országos bajnokságon való résztvétel jogát biz­tosította. A kérdésre, hogy mik a legközelebbi tervei, a következőket mondta: — Szeretnék már idősebb lenni. Amikor rádión meg­hív valaki olyan kellemet­len a bemutatkozásnál el­mondani, hogy még csak 10 éves vagyok. Tihanyi Károlytol, az ifjúsági rádiéklub vezetőié­től kaotuk a hírt: A „Le­nin távirász” országos út­törőbajnokságon Zsőtér Er­zsébet, aki „A” kategóriá­ban indult a versenyen az országos második helyezést érte el. A jásziákőhalmi rá- dóísokkal eevfitt részt vett még a bajnokságon a nőr­telM jfjősá»i rárlíóklub fog­ja Burka Tsft’áu is. Az ifió versorurW? „R” kategóriában indult és ő is a rangos második helyezéssel tért haza az országos találko­zóról;--------m UH» m • í entősen megnövekedett, ugyanakkor az egyetemi ku­tatás még nem kapta * meg az őt megillető helyek Mi­lyen intézkedéseket tervez­nek ennek érdekében a tu­dományos élet különböző, szakterületein? — Erre ke­restük a választ. amelyektől nem várható /«eredmény, mielőbbi befeje­zését sürgetik. Állót!«» int «kedések Az MTA főosztályai átfogó intézkedési terveket dolgoz­tuk ki. Vessünk azonban egy pillantást arra is, hogyan valósul meg mindez a gya­korlati munkában. A Buda­pesti Műszaki Egyetem ve- kánja, dr. Pungor Ernő pro­fesszor arról tájékoztatott, hogy a karon már megkez- gyészmémölü karának dé- dődött az akadémiai tervek végrehajtása: három kémiai tanszék kutatásait vonták össze; országosan kiemelt kutatási feladattal: a bioló­giailag aktív vegyülétek (gyógyszerek, növényvédő szerek) kutatásával foglal­koznak. Munkájukban együttműködnek a gyógy­szergyárakkal : a fiatal mér­nökök az egyetemi laborató­riumokban folytathatnak tu­dományos kutató munkát, a nagyértékű műszereket pe­dig közösen használják. Er re vonatkozóan nemrégiben kötöttek szocialista szerző­dést a Labor Műszeripari Művekkel. Részt vesznek textilipari és környezetvé­delmi kutatásokban is. A vegyészmérnöki kar ku­tatási kapacitása a legna­gyobb intézetekével vetek­szik: évente harminc millió forint, értékű. Az országos kutatási feladatok közül részt vesznek a szilárd test­fizikai kutatások kémiai ré­szében éá az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság fehérje-programjának meg­valósításéiban is. Kapcsolat­ban vannak a műszer, olaj járműiparral és a könnyű­iparral is A vegyészmérnöki karón a tanszéki kutatások kon­centrálását szolgálja a/.' egyes tanszékek „házon be­lüli”, tehát a meglévő szer­vezeti kereteken belüli ősz szehangolása is: időszakosan, egy-egy feladat megoldásá­ra összpontosítják erejüket, hogy közelebb hozzák a ku­tatási program megvalósí­tásának idejét. V. tematika, fizika, csillagászat, napfizika, az űrkutatás egy része, a földrajtudomány, földtan, geokémia, olajbá­nyászat, meteorológia, szá­mítástechnika, kémia, kohá­szat, gépészet, anyagszerke­zet és bányászat is tartozik, — összesen mintegy 750 egyetemi kutatóhellyel, — már meg is kezdődött ez a munka. A budapesti Műsza­ki Egyetemen három kémiai tanszék kutatásait vonták össze egy száz fős munka- csoportba.. A biológiai fő­osztályon az összevonás fel­tételei most érnek meg, töb­bek között a Szegedi Bioló­giai Központ felépülésével. A társadalomtudományok te­rületén a múlt évben már létrehozták az MTA peda­gógiai kutatócsoportját, s ezzel itt is megvalósul az a törekvés, hogy a közös témával foglalkozó tudósok együtt végezhessenek el egy- egy nagyobb kutatási fel­adatot. szolgálatától bérelik. A bi­ológiai főosztály és a Sem- melweiss Orvostudományi Egyetem, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közösen vásárolt egy-egy nagyértékű műszert. A jö­vőben szeretnék kiterjeszte­ni a közös használat körét A kutatások anyagi támo­gatását a társadalomtudomá­nyok területén úgy kívánják hatékonyabbá tenni, hogy a jövőben az összeg egy részét nagyobb kutatási feladatok céltámogatására használják fel. Hasonló tervekkel fog­lalkozik az MTA természet- tudományi 1. főosztály: az eredményesnek látszó kuta­tások továbbra is meg­kapják. a szükséges anya­gi támogatást, azoknak a kísérleteknek azonban. Négyszáz millió forintos beruházással olasz, osztrák. NDK és magyar együttműködéssel cserép, és vázkerámia gyár épül Bátaszéken. A teljesen automatizált üzemben évi 50 null o cserepet és 50—60 vázkerámiát gyártanak maid. Az építkezésen dolgozó fiatalok KISZ védnökséget vál­laltak a beruházás fölött és elhatározták, bogv két hó- nappal a kitüz«*t határidő előtt 1973. swignszíus elsején megkezdik %

Next

/
Oldalképek
Tartalom