Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

1973. április IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Költészet Napjai Szolnok Április 11-én, József Atti­la születésnapján minden év­ben a Költészet Napját is ünnepeljük. Ez alkalomból megyénk művelődési házai­ban, könyvtáraiban és isko­láiban író—olvasó találkozó- / író-olvadó A Költészet Napjának egyik legszínvonalasabb rendezvé­nye lesz április 16-án Szol­nokon. a Ságvári Endre Me­gyei Művelődési Központ­ban az Alföld-est, melyen részt vesznek dr. Bényei Jó­zsef, Kiss Tamás. Ratkó Jó­zsef és Kurucz Gyula. Az es­tet dr. Kovács Kálmán, a folyóirát főszerkesztője veze­ti be. Csomós Mari, Huszár László, Papp Zoltán és Szombathy Gyula, a Szigli­geti Színház művészeti pedig a jelenlévő költők verseit mutatják be. E napon Bé­ri yei József találkozik a Jár­műjavító fiataljaival. Kiss Tamás a 605. sz. iparitanuló intézet diákjaival, Kurucz Gyula pedig a Május 1. Ru­hagyár munkásaival. Április I lőadások, Tegnap Kisújszálláson a gyermekkönyvtárban gyer­mekolvasók műsorával emlé­keztek meg. J ástfelsőszen t- györgyön ugyancsak tegnap a művelődési házban József Attila-emlékműsort tartottak. tart önálló előadóestet. kiálIílá*>oK Mezőtúron a legújabb ki­adású magyar verseskötetek­ből kiállítást rendeznek, me­lyet bemutatnak a városi könyvtárban, a tanácsházán és az ÁFÉSZ könyvesboltjá­ban. Kisújszálláson a mai szocialista irodalom képvi­Pelófi-évíordulo Franciaországban • G Vasarely tervezte a vlakáiot megyében kát, kiállításokat. szavaló­versenyeket rendeznek. Az iskolákban a tanulók rend­hagyó irodalmi órákon be­szélnek a költészetről, a lí­ráról, s nagy költőink gyö­nyörű verseit keltik életre. találkozók 16-án a közgazdasági szak- középiskolában Galgóczi Er­zsébet SZOT-díjas írónővel találkoznak a tanulók. Mezőtúron április 14-én a 2. sz. fiókkönyvtár vendége Thurv Varga Sándor lesz. Április 19-én a jászberényiek a városi-járási könyvtárban Jobbágy Károly költővel ta­lálkoznak. Túrkevén április 16-án a városi könyvtárban ugyancsak Jobbágy Károllyal rendeznek találkozót. Kisúj­szálláson a gimnázium tanu­lói látják vendégül Zelk Zol­tánt. Törökszentmiklóson áp­rilis 10-én a Petőfi úti álta­lános iskolában könyvtára vi­tásra és Kiss József László­val író—olvasó találkozóra kerül sor. Tersen vek * Mezőtúron április 29-én a vá­rosi könyvtárban rendezik az országos szövetkezeti szavaló­verseny megyei döntőjét. Túrkevén április 30-án, a pinceklubban Cseppben a tenger címmel Lukácsi Huba selőinek alkotásaiból április 10-én nyílt kiállítás a városi könyvtárban^ Április 20-ig tekinthető meg Jászivány- ban, a művelődési házban a Mai magyar líra című kiállí­tás. A Petőfi-évforduló fran­ciaországi rendezvényeinek kiemelkedő eseménye lesz az április 14-én tartandó nagyszabású ünnepi est, amelyet Párizsban Mód Pé­ter nagykövet és ' Pierre Laurent, a francia külügy­minisztérium kulturális fő­igazgatója védnöksége alatt rendeznek. A Petőfi-est művészi pia-' kátját Victor Vasarely ter­vezte. A műsor keretében Jean Marcenac költő és mű­fordító tart előadást, majd francia és magyar művészek — versben és dalban — Pe- tőfi-műveket adnak elő. Az ünnepi műsor második fe­lében Cziffra György zon­goraművész ad hangver­senyt. A színpadképet Michel Gyarmathy művésze­ti igazgató tervezte. Derkovits emlékére Szombathelyen, Derkovits Gyula szülővárosában, a fes­tőművészről elnevezett álta­lános isKolában tegnap meg­nyílt a Derkovits-ösztöndíjas képzőművészek kiállítása. — Vas megye székhelye ötödik alkalommal ad otthont a tár­latnak ; ezzel adóznak a nagy művész emlékéneK, aki ápri­lis 13-án lenne 79 éves. A tárlaton kilenc fiatal művész — Mészáros Géza, M. Novak András, ifj. Benedek Jenő, Fábián Gyöngyvér, Eisen- mayer Tibor, Végh András festőművész. Ravasz Erzsébet és Szabados Árpád grafikus művész, valamint Miró Esz­ter szobrászművész — 27 al­kotása látható. A Vígszínház Firenzében Megkezdte olaszországi ven­dégszereplését a Vígszínház együttese. A társulat Csehov „Három nővér” című színmű­vét mutatta be, Horviai Ist­ván rendezésében, a firenzei közönségnek. A Vígszínház a 9. nemzet­közi firenzei színházi feszti­vál, a „Rassegna Dei Teatri Stabili” keretében szerepel a toszkán fővárosban. Várkonyi Zoltánt, a színház igazgatóját megszólaltatta az olasz rádió, a lapok elismerő hangon írnak az előadásról. Szlovák nóta fák A békéscsabai szlovák tár­salgási klubban tegnap Békés megye legjobb szlovák „nó­tafái” léptek pódiumra, és eredeti szlovák népdalokkal szórakoztatták a jelenlévőket. Különösen nagy sikert aratott István Anna és Tomasovszki Judit szarvasi, illetve tót- komlósi szlovák népdalgyűjtő és énekes. It rajzok kiállítása Koszta Rozália festőművész alkotásaiból tegnap kiállítás nyílt Békéscsabán, a TIT ér­telmiségi klubjában. A tárla­ton Koszta Rozáliának a Szovjeunióban készített úti­rajzai láthatók. Autót vettem. Ma mindenki autót vesz. vagy szeret­ne venni. sorba állnak érte, minta cirokseprűért. Gondoltam, eleget jártam már gyalog, és ha nem is va­gyok tökéletes gya­logjáró, elég szé­pen döcögök. Már vehettem volna régebben, mert lett volna rá OTP-köl- csönöm. de féltem. Most is félek. Most is azt mon­dom, hogy szép az autó, szép az a vad rohanás de sohasem ülnék be­le abba a kocsiba, amit én vezetek. Jobb a bizonyta­lanság. Ámde. Más örömök is vannak az autóval, nem­csak a vezetés. Megpukkadnak a barátaim: „Mit szólsz hozzá? En­nek autója van! Nekem még gya­logjárásra sem te­lik.” Aztán. Az autó gyorsabb, mint. a gyalog. Az ember percek alatt ér oda. ahol sem­mi dolga. Hipp- hopp. fenn vagyok a Szabadság-he- gyen.most aztán * rohanhatok vissza a Hungáriába, ahol dolgom van. Nomegaztárr. A vezetés örömei, A frászt kapja az ember a rémület­től, hogy elüt va­lakit, mert az ti­los. Vagy szeren­csés esetben ne­kem szalad egy másik autó, mert minden autóinak nekimegy? . Neki szabad ? Holott, a részeg gyalogjáró veszélyezteti az autósok szabadsá­gát. Az autó: örökös szórakozás. Ha si­et az ember vala­Autót vettem minden kocsit nem vezethetek egyma­gám, hiszen azt az egyet sem tu­dom vezetni, ami az enyém. Meg aztán itt van a közlekedés. Soha nem fogom megérteni minek az a sok gyalog­járó? ök miért nem vesznek autót, csak én szenvedjek? Egyet­len barátom van, akit irigylek. Már együtt volt a pénz az autójára, ami­kor rászokott ez italra. Elitta a ko­csit, az utolsó kuplungig, ö már nem fog részegen vezetni, hogy le­csukják. Az em­ber vagy vezet vagy iszik. De ak­kor . tért nem büntetik a részeg gyalogjárót is, aki hová, csak felpat­tan a kis kocsijá­ra, és máris ott van, .ahonnan in­dult, ha a kocsi bedöglött. És alt­kor persze, pénzbe kerül. Mindig van valami baj vele. Még szerencsés eset az, ha le­mosatja az ember, és amikor már ra­gyog, akkor ered el az eső, hogy újra berondítsa. De mit szólok akkor, ha remekül startol, gördül, mint a vaj, ma.id hirtelen leáll az út közepén, és hiába szidod a Skodáját, meg sem mozdul. Nem megy az istennek sem. Mindent meg­fontolva, azért az autó az remek do­log. Azért is vet­tem, mert nagy­szerű szerkezet. Es azért adtam el, mert szeretem a nyugalmat. És sze­retek sétálni. De ha autóm van, csak nem leszek bolond gyalogolni. De valamit meg kell mondanom. Még most is félek. Nagyon megszeret­tem az autómat Talán beképzelt vagyok, de az az érzése hogy ő is megszeretett en­gem. Nem pa­naszkodhatott rám. Kedves voltam ve­le figyelmes, jól bántam a volán­jával, simogattam és vigyáztam arra, hogy akármilyen nehéz volt maga­mat ellátnom, ne­ki minden napra legyen benzinje, amit a tankjába apríthat. Ha nem is mindennap szuper. Összeszok­tunk. Lehet, hogy egy szép aapcffi visszaszökik majd hozzám, mint egy hű kiskutya? Királyhegyi Pál • Az írás a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent Ami sürgős, az ráér c. kötetből való. A pedagógusok serkentsék az ifjúság politikai bátorságát Fia'al nevelők találkozója Kunszentmárionban „A tanuló nem edény, amit meg kell tölteni tudással, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantam.” Ez a felirat fogadta a kunszentmártoni művelődési központ színháztermében azt a százharminc pedagógust, akik a járás minden részéről a fiatal nevelők egésznapos tanács­kozására érkeztek. A járási hivatal művelődésügyi osztálya, a KISZ illet­ve a Pedagógusok Szakszervezetének Járási Bizottsága által rendezett esemény a seregszemle-győztes úttörők szép mű­sorával kezdődött. Dr. Karádi Béla, a járási hivatal elnök- helyettese üdvözölte a vendégeket. „Háromszázkét nevelő tanít a járás oktatási intézményeiben” — mondotta. — Ezeknek 78 százaléka fiatal, még innen a harmincon. Az MSZMP KB oktatáspolitikai határozata nyomán egész is­kolarendszerünkben biztató pezsgés kezdődött el, itt az ideje, hogy ^megbeszéljük mi a tennivalója ebben a meg­újulást ígérő folyamatban a fiatal pedagógusoknak”. — Nem könnyű lángra lobbantam a fáklyát — utalt az imént említett fel­iratra Dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság tit­kára, aki a találkozó első előadója volt. Több, mint kétórás lebilincselően izgal­mas beszédéből csupán né­hány gondolatot említünk meg, hogy érzékeltessük, mennyire a mai szocialista pedagógia lényegéről szólt a politika és a nevelés ösz- szefüggé9ét, szétválaszthatat­lanságát meggyőző érvekkel és szenvedéllyel taglaló elő­adás. Dr. Majoros Károly Lenin szavaiból indult ki: „Meg kell mondanom, hogy a tanítók százezrei al­kotják azt az apparátust, melynek előre kell vinnie a munkát, serkentenie kell a gondolatot, harcolnia kell azok ellen az előítéletek el­len, amelyek még mindig megvannak a tömegekben Milyen előítéletekre gon­dolt az előadó? Elsősorban is arra az abszurd, de még napjainkban is fellelhető vélekedésre, amely szerint a politikát és a nevelést el lehet választani egymástól., A megyei pártbizottság tit­kára történelmi példák so­rával bizonyította, hogy ez egyszerűen lehetetlen. Min­den korban a politika állí­tott a társadalom elé em­bereszményt, s ezt a neve­lésnek kellett — kellett vol­na — megvalósítani. Ez az összefüggés még fokozottab­ban, meghatározóan érvé­nyes a szocializmus építé­sének nehéz és felelősség- teljes, de talán épp ezért nagyon szép időszakában. — Vajon csak az iskola nevel? — tette föl a kérdést — persze, hogy nem — vá­laszolt is rá azonnal. ’ — Nevel és nevelnie is kell az egész társadalomnak, családnak, munkahelynek, környezetnek — de ez nem változtat azon a tényen, hogy a nevelés centruma az iskola, és abban, hogy mi­lyen lesz a társadalom el­jövendő arca, megkülönböz­tetetten fontos szerepe van a pedagógusoknak, akiknek hivatásuk a nevelés. „A pedagógusok, a tanítói kar olyan új hadseregét kell kinevelnünk, amelynek szo­ros kapcsolatban kell állnia a párttal, a párt eszméivel, amelyet át kell ’ hatnia d párt szellemének, amelynek vonzania kell magához a munkástömegeket, át kell itatnia őket a kommuniz­mus szellemével.” — Foly­tatta dr. Majoros Károly is­mét Leninnel. — A mi tár­sadalmunkban a politikus embereszmény a cél, ahogy a II. Nevelésügyi Kongresz- szus határozata megfogal­mazza: „A pedagógusok ser­kentsék az ifjúság politikai bátorságát”. A továbbiakban a tudo­mányosság szigorú igényé­vel elemezte a politika és a nevelés egységének, köl­csönhatásának belső tartal­mát, elemeit. Érdemes lenne még töb­bet is idézni az előadásból, amelyet feszült érdeklődés­sel követtek az ifjú peda­gógusok, dehát annyi ese­mény történt ezen a szén napon, hogy azokról is il­lik legalább néhány szó ere­jéig megemlékeznünk. Dr. Majoros Károly után Kiss Gyula, a Fővárosi Pe­dagógiai Intézet tudományos kutatója tartott előadást az iskolavezetés és a pedagógus közösségek időszerű kérdé­seiről. Délután hozzászólá­sok hangzottak el, vita kö­vetkezett, felszabadult han­gulatú vita, sok érdekes öt­lettel, javaslattal. A vitával párhuzamosan a könyvtárban a Költészet Napjáról emlékeztek meg.. Szurmay Ernő, a Megyei Könyvtár igazgatója itt nyújtotta át a jutalmakat a járási Petőfi pályázat győz­tes úttörőinek. Lapunk zártakor még ja­vában tartott a fiatal peda­gógusok baráti beszélgetése; akikben bizonyára mély nyomokat hagyott, amit dr. Majoros Károly előadásának záró részében mondott: „A ■ gyermekek önöktől tanuljál.- a politizálást, hogyan kell élni másokért, á Szocializ­musért”, Sz. J. Emelkedett a továbbtanulok aránya Legnépszerűbbek a szakiskolák A Művelődésügyi Minisz­térium közzétette összesíté­sét az általános iskolát idén befejező fiatalok pályavá­lasztásáról. Az ország 3.480 általános iskolájában 131.069 tanuló végzi el a nyolcadik osztályt. Számuk 6843-mal kevesebb az előző évinél, ami újabb öt százalékos csökkenést jelent. Közülük 120.165 — fiatal — a nyol­cadikosok 91,7 százaléka — kíván továbbtanulni, ez az arány 2,6 százalékkal ma­gasabb az előző évinél. Legtöbben — szám szerint 59.506-an — szakmunkás- tanulónak jelentkeztek — ez a nyolcadikosok 45,4 százalékát jelenti — középiskolába együttvéve 58.438 diák pályázik, ami á végzősök 44,6 százaléka. Az idén a gimnáziumi és a szakközépiskolai jelentke­zési számok már közelítenek a felvételi kerethez. A 26.100 gimnáziumi helyre 24,589-en jelentkeztek, va­gyis a gimnáziumi helyek­nek már csupán 5.8 száza­léka betöltetlen. A 28.990 szakközépiskolai helyet viszont 33.849 ta nuló pályázta meg első helyen, a túljelentkezés itt több mint 17 százalékos. Á szakközépiskolákból te­hát mintegy 5 ezer fiatalt kell majd visszautasítani helyhiány miatt, őket gim­náziumokba és szakmunkás- képzőkbe irányítják. Miközben a középiskolai továbbtanulási szándék nö~ vetaiíSo -® ssakmunkáetaau* ló iskolákba való jelentke­zés csökkent. Figyelemre méltó, hogy a munkás-pa­raszt gyermekek közül 89.9 százalék, a nem fizikai fog­lalkozásúak gyermekei kö­zül 98.9 százalék jelentke­zett továbbtanulásra. A lányok közül többen pályáznak középiskolába, mint a fiúk közül: a fiúknak 36.1 százaléka, a lányoknak 59 százaléka jelentkezett középiskolába. A községi általános iskolák­ban 78.419 tanuló végez, s mindössze 7.3 százalékuk jelentkezett mezőgazdasági jellegű továbbtanulásra: 1916 mezőgazdasági szakközépis­kolába és 3.805 mezőgazda- sági szakmunkásképző isko­lába. Más szempontból vizsgál­va a továbbtanulási mérle­get: a falusiak fele, a vá­rosiak harmada akar szak­munkás lenni, s míg falu­ról alig akad gimnáziumba jelentkező, a városiak zöme a középiskolát — közülük 50 százalék a gimnáziumot —• választotta. Minden tamuló két iskola­típust illetve továbbtanu­lási lehetőséget jelölhet meg felvételi lapján. Ha az első helyen megjelölt iskolában nem vették fel, a jelentkezési lapot az adott iskola vezetői auto­matikusan átkWdik abba az iskolába, amelyet má­sodikként jelöltek meg. A szülőknek tehát ezzel kapcsolatosan semmi teen- dőjüfc síinek, -<& tanulók teli vételéről a középfokú iskola igazgatói döntenek, elsősor­ban az általános iskola vé­leménye, továbbá a felvételi beszélgetések, valamint a szakmai alkalmassági vizs­gálatok tapasztalatai alap­ján. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, aki­ket a második helyen megjelölt középiskolába sem vesznek föl, május 15-ig az elutasító iskola vezetői átküldik az illeté­kes megyei, illetve megyei városi tanács művelődési osztályához. Az érvényben lévő ren­delkezések intézkednek ar­ról is, hogy a szülők (gond­viselők) a felvételi kérelme; elutasító döntés ellen a kéz­hezvételt követő nyolc na­pon belül fellebbezhetnek a döntést hozó iskolánál, de annak közvetlenül felü­gyeleti szervéhez címezve. Ha két iskolatípus is nem­leges választ adott, akkor a szülő választása szerint az egyiknél fellebbezhet. Az elutasított tanulók el­helyezéséről, illetve pót­felvételéről a tartalékolt és még be nem töltött he­lyek alapján annak a me­gyei, megyei városi ta­nácsnak a művelődési osz­tálya — gondoskodik, amelyikhez a pályázó nyol­cadikos tanuló általános is­kolája felügyeletileg tarto­zik. Az elintézés mód’áról a tanács értesíti a végzős diák általános iskolájának igazgatóját, aki erről írás­ban tájékoztatja az érintet' ozütókek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom