Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 7, A Tisza-partról jöttek 2— 1945-ben a Szolnok megyei Tiszabő és Nagykörű községből félszáznál több agrárproletár család áttele­pült Dunántúlra, Tolna megyébe. Az áttelepülés tör­ténetéről szól az az interjú, amit Bozsó János, volt kubikossal, nyugdíjas tanácselnökkel készített — hangszalagra vett — 1973 márciusában D. Varga Márta, Pálkovics Jenő és Szekulity Péter újságíró. — Hogyne, már vártak. Faluszerte híre terjedt, hogy Bozsó János megjött. Nagy híre volt, hogy elmen­tünk, már egy hete odavol­tunk. Úgy vártak, mint zsi­dók a Messiást: mikor iön- nek, mivel jönnek. Hát mi este érkeztünk, estefelé. A pártházba mentünk másnap ós ott tárgyaltuk meg a dol­gokat. Azelőtt gazdakör volt ez, és aztán összejöttek ott annyian, hogy alig fértünk, kérdezték mivel jártunk, mi­vel jövünk, mi a vélemé­nyünk. Én azt mondtam, ne én beszéljek, hanem beszél­jen a másik kettő és mond­ják eL Hát elmondta Varga György és Kiss Kálmán, na­gyon gazdag a vidék, a há­ború nem sújtotta, igavonó­állatok vannak, nincs tönk- retéve semmi sem, még t zekszárd se bombázott vá­ros. Nyugodt helység és be­jelentették, ők maguk is el­települnek. Ketten biztos. Azonban ha hitelt adnak a szavuknak, akkor hát nyu­gvód tan elkötelezhetik magu­kat, hogy eltelepülnek, mert határozottan jobb lesz. Min­denki földet kap. házaf, iga­vonót, ha nem lovat, tehe­net, vagy ökröt, mert ezek voltak akkor itten. Mindenki tud gazdálkodni, föld is lesz, már akkor kiszámoltuk, hogy — Kistormáson — kétezer- száz valamennyi hold terüle­te volt — átlag mennyi föld esne, hát hét holdból indul­tunk ki, alap volt hét. hold. Családtagonként még egy- egy hold. úgy hogy körülbe­lül a legnagyobb család 15 hold földet is kaphat, és eb­ből legfeljebb egy, másfél hold a rét. Mindenki föltól- kesült, hogy jó lesz, jó lesz, már mindjárt iratkoztak is föl, hogy én is elmegyek, én is elmegyek. Én írtam. — Ott nyomban megkez­dődött a jelentkezők össze­írása? — Igen. — Maga irta fel a jelent­kezőket? — A jelentkezőket mond­jam el? Mi voltunk hárman, aztán a Rátái József, a Rá­tái Kálmán, özvegy Szekeres Tamásné a szomszédunk volt, négy családja volt ne­ki. El is jött, itt is maradt, és Geregó József, Karkusz János, Berényi István, Feith Ádám... Mikor' lezártuk hu­szonkét család volt, százhat személy. Ezek teljesen nincs­telen emberek voltak és sem­mi nem volt nekik. Hát ami­kor lezártuk, azt mondták, hogy most már felmenni a Népgondozói Hivatalhoz és megmondani, hogy kérem készen álj huszonkét család, ennek az elszállításáról gon­doskodjanak. Ismét fölmen­tünk Budapestre. Én iríentem föl meg a Varga György. Mint előbb említették, átme­netileg Felsőnánára tudnak egyelőre betelepíteni, Kistor­mást később kapjuk ‘ meg. És ott intézkedtek is. Meg­mondtuk otthon, hogy vár­hatjuk rövid időn belül. Ez már volt jó augusztus má­sodik felében. Nemsokára jött az értesítés, hogy szep­tember 8-ára legyünk kint a vasútállomáson, a fegyveme- ki vasútállomáson, amely 17 kilométerre van a * közsé­günktől. — Mit lehetett vinni? — Mindent. Volt, aki a tehenét is elhozta. — Szeptember elején kez­dődött a készülődés, a pako­lás. — Hát mindenki elhozta a bútorát, akinek volt egy­néhány sertése, azt is. Ami már kövérebb volt. levág­tuk, én magam is levágtam, már sózva hoztuk a sertést legtöbben. Aztán volt egy-két kismalac, baromfi, ketrecek voltak már ekészítve, még házinyúlat is hoztunk, én magam is. Gabonát elhoztuk. Aztán ősszel, akinek volt ha- szon béres földje, ősszel a ku­koricát hazamentünk letörni. — Maga hány éves volt akkor Bozsó elvtárs? — Én akkor negyvenöt éves voltam. — 'Negyvenöt éves korá­ban elindult hazát taláni Magyarországon. Ki volt ma­guk között a legöregebb? — Idős Majzik Károly. 6 volt a legidősebb, cselédem- ber volt. Hát 6 már körül­belül olyan hatvan körüli volt. A kiköltözés megtörtént Fegyvemekre. Közben a ré­szünkre kirendelt vagonokat elvitték az állomásról. i— Mivel mentek ki az ál­lomásra? — Kocsikkal. Körülbelül 80 kocsival. És mondom, a részünkre kirendelt 'vagono­kat elvitték. A község összes fogata ki volt rendelve. Le­pakoltunk. Ügy. hogy olyan állapot volt, hogy még meg is jegyeztem: a Teleki tér el­törpül mellettünk, olyan a látvány. Nem volt más, a szabad ég alatt, ott aludni. A kocsik visszamentek. Hiá­ba mentünk az állomásfő- nökhöz, nem tudott mit tenni, kénytelenek vol­tunk ott aludni. visz- sza már nem volt út. Futárok mentek Szolnokra, hogy ottan intézkedjenek a vagonok végett És másnap kaptunk vagont nyolc nyitott vagont katunk. Abba be­pakoltunk. 106 lélek és az összes holmi, összekeverve úgy raktuk a vagonokba, hogy ott elfért öt vagonba. Búza, kukorica. bútorok, egyéb dolgok, amik voltak ez öt vagonba elfért, burgo­nya, meg minden. A fennma­radó kocsikba, a kisebb gye­rekeket, az anyákat tettük, magasoldalú, húsz tonnás kocsikba, majd egybe az ál­latok kerültek, persze az ál­latok között emberek is meg­húzódtak. A férfiak általá­ban ott húzódtak meg a meg­rakott vagonokban, ahol zsá­kok voltak, azonban a gyer­mekek és a szülők úgy vol­tak elrendezve a vagonokba, hogy mégis kényelmesen tud­juk őket. Mikor bezsúfolód­tunk a vagonokba, hát kap­tunk egy mozdonyt is, de olyan szerencsétlenek vol­tunk, hogy a mozdony csak Saajolig vitt el bennünket. Szajolban lekapcsolták a mozdonyt, ott maradtunk, nyolc kocsival. Persze men­tünk az állomási önökhöz. Nem tudott az se mozdonyt szerezni. Elvitték, őneki en­gedni kellett, és ott ránk es­teledett Szajolban teljesen. A száj öli állomáson úgy öt- hatezer szovjet katona le volt kéremszépen ragadva, majd rémhírele kerültek ot­tan az asszonyok fülébe, felfalnak mindenteket, éhe­sek, minden. Mi lesz itt ve­letek? Az ottani vasutasok mondták: mi lesz itt. Hát az asszonyok kétségbeestek, szedtem magam én, meg Varga György, bementünk az állomásfőnökhöz, kérdeztük, hogy mi a helyzet, mert olyan hírek jönnek, amik nem megnyugtatók. Hát ké­rem, ott van a szovjet kato- • nai parancsnok, mondta az állomásfőnök, beszéljenek az­zal is, tolmács is volt. Mond­tuk a prancsnoknak, hogy mi telepesek vagyunk, a Du­nántúlra megyünk, szegény emberek, párttagok vagyunk mindannyian és szeretnénk elmenni innen, mert ilyen rémhírek jöttek. Nem valami megnyugtató választ adott a szovjet tiszt sem. Nem tudott mit tenni, éhesek, az embe­rek, kimerültek, nem tudja garantálni, hogy nem lesz baj. Art mondja, vigyázza­nak, talán megússzák, nem lesz semmi. De nem mehet- : tünk az asszonyokhoz evvel, j Kimentünk a kocsikhoz, j mondtuk, hogy legyenek | nyugodtak, minden csak me­se, rémhír, nem történik semmi rossz. Mi férfiak fönn leszünk, ők meg nyugodtan aluggyanak a gyerekekkel. Tényleg ébren is voltunk egész éjjel. A katonák oda is jöttek a kocsihoz, szóba elegyedtünk, ki hogy tudott, úgy magyarázott, azéxf; meg­értettük egymást, egymást cigarettával kínáltuk, és hoz­záteszem, még élelmet is kí­náltunk nekik, de nem fo­gadták el. Amikor megtud­ták, hogy gyerekek mennek, meg szegényemberek, össze­barátkoztunk, annyi cigaret­tát elszívtunk, hogy csoda. — Szajolban másnap dél­után kaptunk mozdonyt. Ti­zedikén. Tizenegyedikén a ferencvárosi pályaudvarra értünk. Itt vesztegeltünk ti­zenharmadikéig. Már elő­szedték az asszonyok a serpe­nyőket, bográcsokat és a va­gonok között, ottan főztünk. Lebbencset, alföldi magyar ételt, és paprikáskrumplit főztek öttan, hogy már főtt ételt is együnk. Tizenharma­dikán elindultunk és azon vettük észre magunkat éjjel, hogy Székesfehérváron va­gyunk. Én ismertem az út­irányt és azonnal mentünk az állomásfőnökhöz, mi nem erre vagyunk irányítva, ma­gunk se tudjuk, hogyan ér­keztünk Székesfehérvárra, mikor mi Szekszárd felé va­gyunk irányítva. Az állomás­főnök intézkedett, de csak másnap tudtunk elindulni, és majd Sárbogárdon keresztül 15-én megérkeztünk Kölesd- Alsótengelic állomásra. <— Üt közben hogyan tisz­tálkodtak? — Bizony elég silány volt. Állomásokon szereztünk vi­zet, vedrünk volt, lavórok kívül voltak, ahogy a lehe­tőségek megengedték, tisztál­kodtunk. — Volt-e beteg? — Nem volt, szerencsésem megúszták. Tizenötödikén es­te érkeztünk a kölesd-alsó- tengelici állomásra. Ekkorra már Felsőnánáról kocsik vártak minket. A csoport egy részét nyomban beszál­lították Felsőnánára. Körül­belül a fele családot. Még akkor éjjel. A többieket másnap reggel vitték be Fel­sőnánára. 16-án. (Folytatjuk) 25 éves a WHO „Az egészség otthon kezdődik Huszonöt éve, 1948. április 7-én alakult meg az Egész­ségügyi • Világszervezet (WHO), az ENSZ egyik sza­kosított szervezete. Alkotmánya életbelépésé­nek évfordulóján — az Egészségügyi Világnapon — minden évben más és más konkrét egészségügyi orog- ramra igyekszik felhívni az emberisép figyelmét. Az 1973 évi világnap jelszava:^ „Az egészség otthon kezdődik”. Ennek nemcsak az ad kü­lönös nyomatékot, hogy az Egészségügyi Világszervezet negyedszázados évfordulójá­nak a megünnepléséhez kö­tődik, hanem az is, hogy az egészséges életmódra neve­lést is magában foglalja. Az Egészségügyi Világnap programjához kapcsolódva megyénkben is több rendez­vényt szervezünk. Tegnap Jászberényben megyei ren­dezvénysorozat kezdődött el. Az Aprítógépgyárban, a Hű­tőgépgyárban. a Tanítóképző Intézetben, a Jászsági Álla­mi Gazdaságban hangzott el előadás a családtervezésről, a családvédelemről az egész» íssee äetetedra aieveiéSírck a pedagógusok szerepéről a a családi nevelésben. Ugyan­itt vándorkiállítás nyílik. Má­sutt is hasonló programot szerveznek a megyében. A megelőző, felvilágosító munkában a körzeti orvo­sokra, védőnőkre, körzeti ápolónőkre számítunk a leg­inkább. Célszerű lenne, ha a családon belül már eddig is tekintélyt kivívó valamennyi más érdekelt szerv, intéz­mény. szülői munkaközösség is intenzíven részt venne a világnap programjának meg­valósításában. Társadalmi méretű össze­fogásra van szükség, mint ahogyan a WHO alkotmánya is megfogalmazza: ..A felvi­lágosult közvéleménynek és a tömegek aktív együttmű­ködésének rendkívüli fontos­sága van a lakosság egész­ségének megiavításában.” Az Egészségügyi Világnap programia nemcsak eev nap­ra (április 7.) szól, hanem kiterjed egész áprilisra, sőt az egész esztendőre. Dr. Büky Anikó egéssségnevelési főorvos Szaljut 2 és a Pioneer 2 A Szovjetunióban kedden Föld-körüli pályára juttatták a Szaljut 2. jelzésű tudomá­nyos űrállomást. A Szaljut 2. felbocsátásának célja egy űr­állomás tökéletesített konst­rukciójának, fedélzeti rend­szereinek kidolgozása, az űrrepülés közben tudomá­nyos-műszaki kutatások és kísérletek végzése. (Képünk a Szaljut 2. modellje.) Tegnap hajnalban a Ken- nedy-íoki űrkutatási kísérleti támaszpontról útjára bocsá­tották a Pioneer 2 űrszondát, melynek az a feladata, hogy megközelítve a földünktől 998 millió kilométernyire le­vő Jupitert, űjabb adatokat gyűjtsön erről a távoli boly­góról, amely oly régóta fog­lalkoztatja az emberiség kép­zeletvilágát. A Pioneer 2 berendezései­nek fő feladata, hogy a szak­értők többet tudjanak meg a bolygó hőmérsékletéről, légköréről, összetételéről, a felszínén jelentkező nyomás­ról és a Jupitert körülvevő sugárzási övezetről. Az űr­szonda — ha minden a ter­vek szerint sikerül — 1974. december 5-én halad majd él a Jupiter mellett és fel­vételeket készít annak fel­szí nőről Autósztrádák Bulgáriában A bolgár Útügyi Főigaz­gatóság Kutató Intézete Bulgária autósztrádáinak kidolgozásával foglalkozik. Három autósztrádát tervez­nek: Hemusz, Cserno Mo­re és Trákia néven, mint­egy 1000 kilométer hosszú­ságban. A legelőbbre a Szófia-Botevgrad, Pleven- Sumen, Devnya és Várna felé vezető Hemusz nevű autósztráda munkálataival tartanak. A 28 méter szé­les út a Balkán alatt 4 ki­lométer alagúton és közel 7 kilométer különféle hídon vezet át. Az NSZK legnagyobb szállodája Hamburgban megnyílt az NSZK legnagyobb szállo­dája. A 113 méter magas, 34 emeletes épületben 1180 ágy van. A 90 millió nyugatnémet márka költséggel három öt tenger kikötője Kevesen tudják, hogy Moszkvát joggal nevezik öt tenger kikötőjének, an­nak ellenére, hogy a leg­közelebbi tenger 600 kilo­méterre van a szovjet tő­év alatt épült szállodában a többi között 280 gépko­csi befogadására alkalmas garázs, két étterem, 450 személyt ellátó bankett te­rem, valamint uszoda van. Víziúton érkezik a fővá­rosba sok építőanyag, fa, papír, kőszén, gabona, gyümölcs. A hajók gépipa­ri berendezéseket, vasbe­tonelemeket, közszükségle­várostól. Folyó- és csator­narendszereken, többek között a 35 éves Volga- Moszkva Csatornán keresz­tül közvetlen víziösszeköt­tetésben van az Északi Jeges-tengerrel, a Balti­tengerrel, a Fekete-tenger­rel. az Azovi-tengerrel és a Kaspi-tengerrel. A három moszkvai kikö­tő — az északi, a nyugati és a déli — naponta több millió tonna árut fogad. ti cikkeket, és ezernyi más terméket visznek in­nen a világ minden tájára. Naponta több száz utat tesznek meg a személyszál­lító hajópark egységei, be­leértve a gyorsjáratú szár­nyashajókat is. A szovjet főváros nem természeti adottságai ré­vén, hanem céltudatos fej­lesztés eredményeként vált öt tenger kikötőjévé. Franciaországban drágult az élelmiszer A Francia Pénzügymi­nisztérium közlése szerint az országban februárban 0,3 százalékkal növeked­tek a megélhetési költsé­gek. Az élelmiszerárak 0,7 százalékkal emelkedtek. Népi ellenőrzés Csehszlovákiában A csehszlovák szövetsé­gi, valamint a cseh és szlovák köztársasági kor­mány határozata értelmé­ben újjáalakítják a néoi ellenőrzés 1968—1969-ben megszüntetett vállalati rendszerét. Az üzemi bi­zottságokat azonban csak ott alakítják meg ismét, ahol ez szükséges és meg vannak hozzá a feltételek. Tagjai vállalati dolgozók, valamint nyugdíjasok lesz­nek. Munkájukban nem vehetnek részt vállalatve­zetők. vállalati ellenőrök, valamint a rájuk bízott ér­tékekért anyagilag felelős dolgozók. A rendelkezés a bizottságok feladatát a tervteljesítés, a hatékony­ság, racionalizálás és a minőség ellenőrzésében je­löli meg. Növekszik a kereskedelmi forgalom A Níxon-kormány báto­rításával és aktív támoga­tásával az amerikai üzleti­kereskedelmi élet magas­szintű vezetői különleges tanácsot hívtak életre a kí­nai—amerikai kereskede­lem előmozdítására. A szervezet megalakítá­sáról sző volt Nixon elnök tavalyi pekingi látogatása idején, amikoris Csou En- Laj miniszterelnök „hozzá­járulását adta” ehhez. Az előkészületek azonban el­húzódtak, mivel kölcsönö­sen úgy vélték, jobb, ha megvárják, amíg a két kor­mány megnyitja összekötő hivatalát egymás fővárosá­ban. Tavaly az USA és Kína közötti kereskedelem érté' ke 92 millió dollár volt, 2:1 arányban az USA ja­vára. Amerikai hivatalos körökben erre az évre 300—400 milliós kínai— amerikai kereskedelemre számítanak, elsősorban a kínai gabonavásárlások é3 Boeing repülőgépek elad! sa nyomán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom