Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 37. Óriás születik i. Látogatás a Káma-parti autógyárban A szerszám- és Javítóműhely építkezésén dolgozó szerelőbrigád Moszkvától ezer kilomé­terre, a Káma-folyó part­ján, nem messze a Barát­ság kőolajvezeték kezdetétől van egy kisváros, Naberezs- nije Cselni. Nevét néhány évvel ezelőtt a Szovjetunió­ban is kevesen ismerték. Ma egyre többet emlegetik, mert a város mellett KA­MAZ néven akkora autógyá­rat építenek, amely még a hatalmas méretekhez szokott Szovjetunióban is ritkaság- számba megy. A magyar olvasók' híradá­sokból már értesülhettek a kámai autógyár születéséről, de amerikai és bolgár tudó­sítók után nemrég először nyüt alkalmuk magyar új­ságíróknak megnézni ezt a gigantikus építkezést. A Kamaszkij Autozavod — a Kámai Autógyár (rövi­dítve KAMAZ) terveit 1969- ben hagyták jóvá. Nyolcvan variáció közül választották éppen ezt. Nemrég fejezték be ugyanis itt egy vízierő­mű építését: a felszabaduló építő- és kiszolgálóipari ka­pacitást azonnal és könnyen át lehetett állítani az új be­ruházásra. A gyár idetelepí­tése mellett szólt az is, hogy ezen a vidéken jelentős sza­bad munkaerő volt — bár a Szovjetunió más részeiből is sokan jöttek ide dolgozni. Amikor 1970-ben a föld­mérők kijelölték az új gyár helyét, Naberezsnije Cselni járás székhely lakóinak szá­ma 30 000 volt. Ma az itt lakók közül csak az autó­gyárat építik százezren: Mekkora és milyen lesz te­hát ez a gyár? A Kamszkij Autózavod szovjet tervek alapján, szov­jet és amerikai berendezé­sekkel készül, egyes részei francia kooperációban. 1974- ben gördül le a szalagról az első gépkocsi,. s ettől kezd­ve évente 150 ezer kilenc— tizenegy tonnás teherautót, 350 ezer motort, köztük 250 ezer darab kétszázhatvan lóerős diesel-motort szerel­nek össze. Lenyűgöző méretek A gyár — a várostól zöld­övezettel elválasztva — 200 négyzetkilométeres területen épül; Naberezsnije Cselni és KAMAZ 18 kliométer hosz- szan húzódik majd a Káma partján. A legkisebb szere­lőcsarnok 117 000 négyzet- méter alapterületű lesz; a legnagyobb több mint más­fél kilométer hosszú. Jártunk egy épülő csar­nokban. A végét még da­ruk rakták fel előregyártott elemekből, de az elejében már üzemszerűen dolgoztak az esztergapadok és marók: az építők berendezéseihez készítenek pótalkatrészeket. A futószalagok hossza KA- MAZ-ban összesen 560 ki­lométer lesz; számos szere­lőcsarnok alatt alagút húzó­dik! az előkészítés, kiszolgál lás innen történik. A beru­házás nagyságára, tempójá­ra jellemző: novemberben átadják az öntődét, január­ban már termel. A beruhá­zás átlaga napi 1 millió ru­bel. Az automatizáltság magas fokát mutatja, hogy e hatal­mas gyárban mindössze 17 000 mérnök, technikus és munkás fog dolgozni. Közülük ma kétezren már a KAMAZ-ban vannak, s részben a szerelés szakmai részét irányítják, ellenőrzik, részben a már megindult termelés részesei. Mások most tanulják a szakmát, összesen huszonhat egyete­men, főiskoán, gyárban és üzemben — Moszkvában, Leningrádban, a párizsi Re- nault-nál és az USA-beli Drexler-cégnél. A tervezők nemcsak a gyár, hanem a város életét is jóelőre megtervezték: Na­berezsnije Cselninek 1975-re 350 000 lakosa lesz. Ma még naponta nyolcszáz autóbusz szállítja a munkásokat az építkezésre, de rövidesen gyorsvasút köti össze a vá­rost a gyárral. A már meg­lévő és egyre növekvő ka­pacitással dolgozó házgyár, a kenyérgyár, vágóhíd stb. sok ezer embernek ad majd munkát. Az asszonyoknak könnyűipari és mezőgazda- sági üzemeket létesítenek, például máris épül egy ker­tészet és sertéskombinát. Gárdonyi Béla (Folytatjuk) Japán vasutasok sztrájkja Szerdán éjfélkor hetvenkét órás országos sztrájkba lé­pett a Japán Államvasutak mozdonyvezetőinek 50 000 tagú szakszervezete. A vas­utasok a Sohyo (Japán Szak- szervezéti Főtanács) által irányított tavaszi béroffenzí- va keretében átlag 21 500 je­nes béremelést követelnek. A sztrájknak politikai jelle­get ad az a követelés, hogy a kormány ismerje el az állami alkalmazottak ' sztrájkjogát. Csatlakoztak a sztrájkoló vasutasokhoz ar_ japán posta, a távközlés és más ágazatok dolgozói is. Az általános sztrájk tel­jes megbénulással fenyegeti Japan közlekedését. A kormány tárgyalásokat kezdett a szakszervezetekkel, a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, mert a szakszervezetek nem hajlan­dók elfogadni azt a kor­mányálláspontot, hogy mondjanak le a politikai célkitűzésekről, mindenek előtt az állami és közalkal­mazottak sztrájkjogának ki­vívásáról. Hírek szerint Tanaka mi­niszterelnök, aki korábban mereven elzárkózott az elől, hogy személyesen tárgyaljon a szakszervezetek vezetőivel, az általános sztrájk elkerülé­se érdekében most már haj­landónak mutatkozik a So­hyo által javasolt csúcstalál­kozóra. Atomerőmű épül Szlovákiában A szlovákiai Jaslovske Bohunice-ben megkezdődött Csehszlovákia második atom­erőművének építése, A szov­jet segítséggel létesülő atom­erőmű a tervek szerint 1977- ben készül el, és teljes ka­pacitása 440 megawatt lesz. Az emberi szó élménye Interjú Szabó Gyula színművésszel Hétköznapokon, a kora délelőtti órákban rendszere­sen hallhatjuk a rádióban Szabó Gyulát. Legutóbb Mó­ricz Zsigmond Harmatos ró­zsa című regénye hangzott el tizennégy folytatásban. Ö olvasta fel. Jóllehet, ezek a húszperces időtartamra be­osztott felvételek Szabó Gyu­la mozgalmas életének csön­des állomásai csupán, mégis ezt választottani beszélgeté­sünk kiindulópontjának. — Egy novella, illetve egy-egy regény felolva­sása milyen feladatot je­lent a színész számára? — Azok a művek, ame­lyeket a rádióban felolvasok, rári*úgy hatnak, mint — köl­tői hasonlattal élve — eső a homokra.. Felfrissítik az ér­zéseimet, a gyermekkori em­lékeket. Gondolatban szü­lőfalumban, Kunszentmár- tonban jártam akkor, ami­kor Illyés Gyula Puszták népe, vagy Móricz Zsigmond Életem regénye című köny­vével a kezemben álltam a mikrofon előtt. A megérzés­megértés összetett folyamata játszódott le ilyenkor ben­nem. Illyés Gyula írását már gyerekkoromban is ol­vastam, mégis amikor meg­próbáltam a hallgatók szá­mára tisztán, pontosan értel­mezve tolmácsolni az ő gon­dolatait, akkor értettem meg a szavak igazi jelentését. Ér­zések. élmények nélkül az emberi hang is üres, fakó. Közömbösen, vagy más szó­val kifejezve, csak rutinból, nem lehet jól felolvasni. Mi a legnehezebb a felolvasásban? — A hanggal őszinte indu­latokat kifejezni és közben „hideg szemmel” olvasni. .~i. te 8» « m&é egyik Leg­többet foglalkoztatott színésze. Mi a vélemé­nyé a beszédről? — Ismeri Diderot para­doxonjait? „A beszéd arra való, hogy gondolatainkat el­titkoljuk” — írja az egyik­ben. De komolyra fordítva a szót: Néhány éve nálunk járt egyik nyugati ország szín­házi szakembere. Beszélgetés közben megkérdeztem tőle, hol tart hazájában a nem­zeti színjátszás? Hirtelené- ben föl sem fogta, mit értek „nemzeti színjátszás” alatt. Náluk a színészek — mon­dotta — több nyelven be­szélnek, s ki-ki — aszerint, hogy melyik nyelven beszél a legjobban —, igyekszik szerződéshez jutni valahol külföldön. Amikor Magyar- országon, 1790-ben Kelemen László megalakította az el­ső magyarul beszélő színtár­sulatot, a beszéd, a magyar szó hősi tettnek számított. A színház történetében azóta nagyon sok változás esett, de a színészeiknek a magyar szavak iránt érzett felelőssé­ge változatlan. Jó érzés tud­ni, hogy nálunk éppen hogy nem ismeretlen a nemzeti színjátszás fogalma. — Milyen új feladatokat jelent a mai kor a szí­nészek számára? — Emlékszem, régen a szegény falusi emberek min­dig, mindenkinek előre kö­szöntek. Az idősek máig is megtartották ezt a szokásu­kat; a fiatalok és a városi emberek meg is mosolyog­ják őket ezért. Nem értik, hogy az előreköszönés nem csupán afféle szokás volt fa­lun, hanem a nincstelenek kötelező magatartása. Nem lehet élőre tudni, hogy ki jön; jobb előre köszönni •— ezt jelentette ez a „szokás”. Nekünk színészeknek lehető­ségünk van rá — tehát kö­telességünk is, hogy az em­berekben végbemenő óriási változásokról a játék eszkö­zével beszéljünk. — Miért szereti a hiva­tását? \ — Ha megpróbálok erre a kérdésre válaszolni, vissza kell mennem az időben, egé­szen az ókorig. Amikor az ókori Görögországban, szü­ret táján összegyűltek a pi­actereken a földművelő em­berek, áldozatot mutattak be Dionüzosznak, a szőlőmű­velés istenének, táncoltak, ugráltak örömükben. Már akkor voltak közöttük olya­nok. akik magasabbra ug­rottak társaiknál, jobban ki tudták fejezni az örömüket. Képletesen szólva, azokból az emberekből lettek és lesz­nek ma is színészek, akik „magasabbra ugranak”, akik­ben megvan a képesség ar­ra, hogy másoknál jobban kifejezzék érzéseiket. Én négy évig gépszerelő lakatos voltam egy gyárban. Azért mentem a főiskolára, azért tanultam, hogy másoknak is megmutassak valamit azok­ból a szépségekből, amelye­ket jómagam megismertem. Örömöt nyújtani pedig csak szeretettel lehet. A felolvasásról kérdeztem Szabó Gyulát. Ö szülőfaluja iránt érzett szeretetérőL fe­lelősségéről, színháztörténet­ről beszélt. Arról a tartalom­ról. melyet fémesen csengő, tiszta szép beszéde magában rejt. i. László Ilona Cseréljük-e az orrunkat? Egy New York-i kozme­tikai szaklap statisztikát kö­zöl, amelyben az áll, hogy 1971-ben körülbelül 82 ezer amerikai (ebből 60 ezer nő) új orrot formáltatott magá­nak. Sokan közülük hatod­ízben kerültek kés alá, mert az eredménnyel sohasem voltak megelégedve. James Haldringtow professzor bí­rálta kollégáit, véleménye szerint ugyanis az orvosi Üvöltő Stockholm külvárosában, Saetrában a rendőrség egy „múmiára” vadászik. Az em­bereket ijesztgeti egy fehér gyolcsba burkolt alak, aki az éjszakai órákban farkas- övöltéssel támad rá a ma­gányos járókelőkre. A gyer­mekek annyira rettegnek, hogy kíséret nélkül nem hajlandók iskolába menni. Rendszám nélküli Merce- desen a „múmia” nemrég egy fiatalok által sűrűn lá­togatott lóversenypályára felelősséget félretéve a hisz­téria és a tömegpszichózis uszályába kerültek. Egy fel­mérés szerint az orr mind­össze 10 százalékban módo­síthatja az arc összképét. A legtöbb páciens — a pro­fesszor véleménye szerint feleslegesen — aláveti ma­gát a műtétnek, és azután csodálkozik, hogy az arca összhatása lényegében sem­mit sem változott. múmia ment, mégpedig éppen ab­ba a sarokba, ahol tíz ló álldogált egy csoportban. Az egyik lovat elütötte, mire a másik kilenc megrémült ál­lat menekülni kezdett. Vad vágtázás közben agyontapos­tak két kislányt. A borzal­mas jelenet után az ámok- futó „múmia” rátaposott a gázra, és csakhamar nyo­ma veszett. Kerékpáros fiatalok segí­tenek a rendőrségnek a haj­tóvadászatban. Bűzkatafőgus Egy urbanisztikai biztos rendezte sajtó alá azt a ki­adványt, amelyben felsorol­ják a nagyvárosok vala­mennyi kellemetlen bűzét. A katalógus ismerteti azo­kat a büntető szankciókat is, amelyekkel a kellemetlen Az arany Egy 24 éves fiatalember nyerte el az „Anlia arany agglegénye” címet, miután az angol totón körülbelül 9 millió forintnak megfelelő szagokért felelősöket sújt­hatják. Ezek között szerepel • például az a büntetés is, amelyet azokra a háziasszo­nyokra róhatnak ki, akik nyitott ablaknál főznek ká­posztát. agglegény összeget nyert. A szerencsés skót nyertes nagybátyjának glasgowi szerelő műhelyében dolgozik. Vízalatti jármű Külsőleg egy minirepülő­höz hasonlít a két méteres fesztávolságú 3,70 méter hosszú „Pingvin”. Valójá­ban tengerkutatási feladatok elvégzésére hivatott. A bré­nak megfelelően személyzet­tel vagy személyzet nélkül is leküldhetik a tenger fe­nekére, ahol 200—300 mé­teres mélységben távirányí­tott vagy előreprogramozott mai VFW-Fokker által ki­kísérletezett speciális víz­alatti „jármű”-vet (felvéte­lünkön) még ez év nyarán ki akarják próbálni. A két tonnás önműködő . szonda üvegrostokkal megerősített műanyagból áll. Feladatá­berendezései segítségével többek között vízi utak fel- térképezésére vagy víz- és talajminták összegyűjtésére alkalmazzák. Feladatának végrehajtása alatt ezer mé­teres hosszúságú kábel köti össze anyahajójával. A ragadozó madarak étvágya Évszázadokon át a falvak és tanyák lakói abban a hit­ben éltek, hogy a ragadozó madarak bármilyen prédá­ra lecsapnak, csupán „a sport kedvéért”. Ez pedig nem igaz — állítja az észak- karolinai egyetem zoológu­sa, Helmut Mueller. Több ezer vándorsólyommal és egerészölyvvel végzett kí­sérlet során bebizonyoso­dott: a ragadozó madár csak akkor csap le a csalétek gyanánt elhelyezett élő ege­rekre, ha üres a gyomra. Muellert az is foglalkoztat­ta, hogyan viselkednek az olyan ragadozók, mint a ró­ka. a farkas, a coyote vagy a menyét. Megállapította, hogy ha ezek az állatok egynél több bárányt vagy csirkét ragad­nak el egyszerre, az csupán azért fordul elő, mert pá­nikba esnek a nyáj, vagy a szárnyasok zajongása miatt. Miután a pánikba esett ál­lat nem tudja elfogyasztani zsákmányát, egyre újabb áldozatba mar bele, míg va­lóságos vérengzést visz vég­hez félelmében. Mueller megállapítása egyáltalán nem megnyugtató a mező- gazdaságban dolgozók szá­mára. Ha ugyanis egy só­lyom csak egyetlen mezei egeret pusztít el naponta, mert táplálékul ennyi is elég, vajmi kevés segítséget nyújt tulajdonképpen a földművelőknek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom