Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 36. Jcan Sárét—Canalej A halál árnyékában Dokumentumok az afrikai szárazságról Éhínség dúl Afrikában. A második világháború nehéz idői óta a legnagyobb. Az elmúlt évben elhang­zott segélykiáltás visszhang nélkül maradt. Arra volt szükség, hogy a szárazság okozta pusztítások össze­hasonlíthatatlan méreteket öltsenek, míg végre a nemzetközi közvélemény is Afrika felé fordította fi­gyelmét. Az éhínség okait és megrázó adatait Jean Suret-Canale neves Afrika-szakértő tárta fel tanul­mányában. Az Humanité-Dimanche-ban megjelent cikkéből idézünk néhány részt. Sovány tehenek esztendei Szenegál partjaitól a Csád- tóig, ezer meg ezer kilomé­ter hosszúságban ugyanazt az elszomorító látványt kínálja a kietlen pusztaság. Megrepe­dezett, poros föld, megpör- kölődött fűszálak; helyen­ként kecskék, szamarak, te­henek, mumifikálódott te­temei ... Lehet, hogy nem sokára emberi csontvázak­kal is találkozhatunk? Előidézője az 1968 óta pusztító szárazság, amely úgy tűnik, világjelenség, hi­szen Indiát és Közép-Ázsiát is nagymértékben sújtja. 1968 óta az esőzések — ezekben az országokban egyetlen évszakban, májustól novemberig esik — hiányoz­nak. 1971-ben egy kisebb ja­vulás azt a reményi; keltette, hogy vége szakad a ,.sovány tehenek” esztendejének. De mégsem! Az 1972-es év a leg- katasztrófálisabb volt az ösz- szes között. Mauritánia, — melynek te­rülete lényegében szaharai, és ahol a nomád pásztorko­Meg csappan lak a tartalékok „A folyó vízszintje máris süllyedni kezd, — mondta. Nem lesz semmi aratásunk ebben az évben, az elmúlt évi tartalékok pedig alapo­san megcsappantak. A la­kosság miből fog táplálkoz­ni? És a nomádok ezrei, akik hamarosan ideözönlenek északról? Ennek már hat hónapja... És azóta eltelt egy száraz évszak hat hónapja, melyet csaknem eső nélküli nyár követett... És most éhség és szomjú­ság uralkodik. Nouakchott­dás képezi a lakosság meg­élhetési forrását, — kétség­kívül a leginkább sújtott or­szág. Az elmúlt év szeptem­berében, a mauritániai elöl­járók, a nemzetközi szerve­zetek képviselői és a francia nagykövet, a velük folyta­tott beszélgetéseim során egyetértettek egy megköze­lítő számadatot illetően; ahol 1968-ban 10 haszonállat volt, ott mindössze egy maradt erre az időre. Szenegálban egy körzet állatállományá­nak statisztikája: 1968-ban 4000 haszonállat; 1972 szep­temberében 400. Mauritániában a földmű­velés csak a folyó mentén lehetséges: az évenkénti áradástól megnedvesített, megtermékenyített földbe vetnek. 1972-ben a Szene­gál folyó nem lépett ki medréből. Kaédi város mau­ritániai prefektusával vé­gigjártam terepjárón azt a gazdag területet, amelyet eb­ben az időben kellett volna a folyónak elárasztani. bán Mauritánia fővárosában a tengervíz desztilláló üze­met a francia tervezők az 1980-as 25 ezer lakos függ­vényeként tervezték meg. 1972 szeptemberében mini- műm 60 ezer ember volt ott, ma már biztosan több mint 100 ezer. Az állattenyésztők ezrei, miután mindenüket el­veszítették. eljöttek, és sát­raikat a főváros környékén állították fel, bizonytalan se­gítség reményében. Még a folyók mentén is szomjúság fenyeget: „Az áradás elmaradtával — Növekedett Anglia gyümölcs- és zöldségimportja Angliában az 1972-es esz­tendő sok tekintetben kü­lönbözött az 1971-estől. Na­gyobb nehézségek voltak a kereskedelemben, különösen a gyümölcsök és zöldségek behozatalában. A font fluk­tuálni kezdett, és az egész második félévben változtat­ta a paritását, ami bizony­talanságot teremtett az ügy­letekben. A dokkmunkások sztrájk­ja miatt augusztusban há­rom héten át teljesen meg­bénult a létfontosságú élel­miszerek behozatala. A to­vábbi nehézség az volt, hogy Anglia 1972-ben kevesebb gyümölcsöt és zöldséget ta­A világpiaci áremelkedés hatására Franciaországban a nyersbőr ára (túlnyomóan marha- és borjúbőr) az el­múlt két év folyamán majd­nem háromszorosára emel­kedett, holott előzőleg két évtizeden át a nyersbőr ára gyakorlatilag változatlan maradt. A nyersbőr világpiaci árá­nak gyors emelkedése az utóbbi években úgynevezett struktúrális okokra vezethe­tő vissza. Nevezetesen 1971- ben a világ legnagyobb ter­melője és exportőre. Argen­tína egy időre beszüntette kivitelét, később évi 40 000 tonnában határozta meg az argentin kormány a nyers­bőr exportálható mennyisé­Új szántóföldi növényvédő célgép A Növényvédelmi Főosz­tály és a MÉM Növényvé­delmi Szolgálatának szak­iáit Európában, amely a fő ellátója a szigetországnak. Mindezek a tényezők befo­lyásolták az importügyele- teket, bizonytalan légkört teremtettek. A termés is gyenge volt. Amíg 1971-ben az angol gyümölcs- és zöldségimport növekedése 1970-hez viszo­nyítva 4 százalék volt, ad­dig 1972-ben 1971-hez ké­pest 9,7 százalék. Tavaly a behozott gyümölcs és zöld­ség értékének növekedése főleg az árak emelkedésé­nek volt az eredménye, de az import mennyiségben is növekedett. gét, holott korábban az or­szág évi kivitele nyersbőr­ből 140 000 tonna volt. Ar­gentínában ugyanis az állo­mány számszerű fejlesztése végett erősen csökkentették a marhavágásokat. Ezenkí­vül a nyersbőr belföldi fel­dolgozását is erősen szor­galmaztak. Ausztrália és Brazília ki* vitele együtt korábban ugyanakkora volt, mint Ar­gentínáé, de az említett két ország is csökkentette kivi­telét. A Szovjetunióban ugyancsak az állatállomány fejlesztése végett csökken­tették a vágások számát, en* nek folytán visszaesett a nyersbőrkivitel. rek permetezésére kiválóan alkalmas gépet Veszprém­ben, a Mezőgazdasági Gép­Hirohito nem utazik Ohira japán külügymi­niszter tegnap délelőtt tar­tott sajtóértekezletén beje­lentette, bizonyos körülmé­nyek miatt nem kerülhet sor az idén Hirohito császár Nixon elnök által szorgal­mazott washingtoni látoga­tására. A látogatás elha­lasztására vonatkozó japán döntést közölték az Egyesült Államokkal. Az MTI és a Magyar Rá­dió tokiói tudósítójának kér­désére válaszolva a japán külügyminiszter a császári látogatás elhalasztásának okaként említette Hirohito sűrű októberi programját, többek között részvételét egy szentélyavatáson és a japán rizsaratási fesztiválon, amelynek során az új ter­mésből áldozatot mutatnak be az ősök tiszteletére. Ohira hangoztatta, nem hi­szi, hogy a látogatás elha­lasztása káros hatással len­ne a japán—amerikai kap­csolatokra, amelyek oly szo­rosak és fontosak, hogy szinte természetszerűek az Ilyen kapcsolatokban jelent­kező ellentétek is. Rámuta­tott, amennyiben Nixon el­nök kifejezésre juttatja azon kívánságát, hogy Japánba kíván látogatni, s erről ér­tesíti a japán kormányt, ezt a szándékot szívesen fogad­ják Tokióban. Megfigyelők rámutatnak, hogy a császári látogatás el­halasztásának valódi oka az, hogy mind a hatalmon levő liberális demokrata pártban, mind ellenzéki politikai kö­rökben sokan arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a Tanaka-kormány poltikaí Célokra kívánja felhasznál­ni a császár washingtoni látogatását A Japán Kom­munista Párt közölte, a csá­szár amerikai látogatása el­lentétes a japán alkotmány­nyal, amely kifejezetten megtiltja, hogy Hirohito po­litikai szerepet töltsön be. Bélyeggyűjtemények el­adásával kapcsolatban töb­ben érdeklődtek az esetle­ges adófizetési kötelezettség iránt. Szántó Miklós, a Pénzügyminisztérium titkár­ságának vezetője most a „Figyelő” c. gazdaságpoliti­kai hetilapban nyilatkozott a hivatalos rendelkezésről, amelyek szerint „a rendsze­res adás-vétellel nem fog­lalkozó gyűjtőket kikapcsol­tuk az adózásból és a pénz­ügyi hatóságok érdeklődése csak azokat zavarhatja, akik a béjeggyűjtésből jelentős jövedelemre tesznek szert. Ilyenek akadnak például a Filatélia 1971. évben hat esetben átlag 300 ezer fo­rintot fizetett ki, de előfor­dult, hogy egy személy 700 ezer forint értékű bélyeget adott el a vállalatnak. Az ilyen összegű bevételek adóztatása tehát nemcsak bevételi, hanem jövedelem­szabályozási szempontból is fontos.” Újdonságok A Szovjetunió és Finnor­szág közötti barátsági, együttműködési és megnem­támadási szerződés megkö­tésének 25 évfordulóiáról 0.60 márka névértékű bé­lyeggel emlékezett meg a finn posta. Az új kiadás a szerződő felek nemzeti szí­neivel övezett okmányt áb­rázolja. —■ San Marino az idegenforgalmi sajtókong­resszust és az ifjúsági sport­játékokat egy-egy emlékbé­lyeggel köszönti. — Liech­tenstein a hercegi kincstár ötvösművészeti remekeit, ezüstkupákat, elefántcsont serleget mutat be legújabb sorozatán. — Kanada Jeanne Mance halálának 300. évfor­dulójára 8 centes bélyeget ad ki. A francia eredetű Mance sokat tett Montréá- lért, ő alapította a városi kórházat. — Burmában az idén népszámlálást tartanak. Ennek népszerűsítésére bé­lyeg jelenik meg, amely az ország 9 legnagyobb lélek­számú népének tipikus kép­viselőjét jellegzetes fejdísz­ben mutatja be. A hegyek­ben lakó kisebb törzsekhez még népszámlálásékor is nehezen jutnak el hivatalos közegek, ezek bélyegre sem kerültek. Katona fi la te!isták Május 9-én Budapesten, a Néphadsereg Tisztiházának nyári helyiségében nagysza­bású kiállítás nyílik. A Ma­gyar Posta 3 forint névérté­kű szelvényes bélyeggel tisz­teli meg a nemzetközi ki­állítást, amelyen a Varsói Szerződés tagállamai kato­na bélyeggyűjtői vesznek részt. A bélyegen a honvé­delem korszerű eszközeit ábrázolja Varga Pál tervező- művész, ezenkívül egy fi­gyelő tekintetű hai*ckocsizó arcélét látjuk. A szelvényen a gyűjtési eszközök alatt a résztvevő országok zászlaja tűnik elénk. Hazánkban számos hon­védségi klubban működik filatelista szakkör; az állan­dó készenlét és a kemény munka fáradságát oldják fel honvédeink a gyűjtés szenvedélyében. Sokan azért foglalkoznak a bélyeggel, mert a rend és a fegyelem megbecsülése, a száz száza­lékos teljesítmény alapvető tulajdonsága minden kato­nának, de ezek a elvek a filatéliában is érvényesek. Katonáink ritkán szerepel­nek bélyegen, ezért öröm­mel üdvözöljük a kiállítás emlékbélyegét és még in­kább a jövőre tervezett honvédelmi sorozatot. mondta a mauritániai pre­fektus — a Szenegál folyó északi partján előreláthatóan a szennyvizek felemelkedése a megszokottnál kétszer to­vább tart. A folyó vizét víz­tárolókba gyűjtik a száraz évszakokra; ebben az évben meg kellene duplázni a tar­talékainkat. de sehogy sem tudom megtenni. Ha elfogy a tartalékunk, mit fogunk inni.” Menjünk 6 ezer kilométer­rel keletebbre, a Niger fo­lyóhoz. Hivatalos becslések szerint 1972 végén 1968-hoz viszonyítva az állatállomány 45 százaléka elhullott. De ez nemzeti átlag. A szaharai he­gyes masszívumban, Airban, az arány a mauritániaihoz közeledik, 9 tized... a csa­padékosabb völgyben élő fák halottak. Mali, Felső-Volta, Csád területei helyi eltérésekkel más kétségbeejtő példákat kínálnak. A kolonizációnak és aneo- kolonizáció „együttműködési és segítési” politikájának, — melyek 1960 óta egymást váltogatják, — soha sem volt elsődleges célja az éhínség elleni harc. Az élelmiszerter­melő kultúrák költségén ex­port-kultúrákat (földimogyo­ró, gyapot) teremtettek; ki­kötőket, utakat, repülőtere­ket építettek; hozzáláttak az ásványi kincsek kiaknázásá­hoz. A francia vagy nem­zetközi pénzügyi csoportok, melyek ellenőrzésük alatt tartják a külkereskedelmet és a bányakincseket, bizo­nyára bőséges hasznot vág­tak zsebre: a vasbányáknál és más ügyekben érdekelt Rothschild-csoport Párizs és Hollandia pénzügyi körei, amelyek Nyugat-Afrika ke­reskedelmi társaságát ellen­őrzik, a Rivaud-csoport, amely a Szenegál folyó te­herszállítását tartja kezében. A lakosság élelmiszeripari termékeinek termelése le­csökkent. A szegénység ál­tal sújtott parasztok a váro­sokba menekültek, és nyo­mortanyákon zsúfolódtak össze, illetve mintegy tíz év óta Franciaország felé vándorolnak. Az élelmiszer- termelő mezőgazdaság mo­dernizálását, a nagy vízi munkálatokat, vagy csak ne­vetséges mértékben kezdték meg, vagy „nem jövedelme­ző” volta miatt teljesen el­vetették. Ez rejtezik tehát annak az állandó és már aligha megállítható nyomorúságnak a mélyén, hogy a szárazság katasztrófát hozott magával. A halál kísértető mögött a monopol-kapitalizmus szilu­ettje rajzolódik ki, amelynek nem a hús-vér ember szá­mít, hanem csupán a profit törvénye. (A LTIumanité Di­manche-ból fordította: Boros Gyula) Albert Sabin felfedezése úi korszakot nyithat Albert Sabin világhírű orvosprofesszornak és olasz kutatótársának sikerült be­bizonyítani, hogy bizonyos vírusok „adott feltételek kö­zött és meghatározott sze­mélyek esetében” szerepet játszanak rákos megbetege­désekben. A megfigyelt be­tegek közel egyharmadánál azonosították a Herpes Simplex néven ismert vírus két fajtáját amelyekről ed­dig tudott volt, hogy többek között genitális szervek gyulladásos megbetegedését okozzák. Szakértők szerint a felfe­dezés új korszakot nvithat a rákkutatás történetében, tekintve, hogy eddig egyet­len esetben sem sikerült megnyugtató módon igazol­ni egy vírus és a rákbeteg­ségek közötti kapcsolatot, emberei új és olcsó szántó­földi növényvédő célgépet terveztek. A gyom- és ro­varirtásra, a gombaölősze­Hol tart Nigéria Nigéria olajipara az utób­bi években erőteljesen fel­lendült. és ma az exportnak 82 százalékát teszi ki. Mint­egy 100 millió tonna évi termeléssel Nigéria az ás­ványolaj-termelő országok között a 9. helyet foglalja el. E fellendülés légkörében más iparágak is fejlődtek, védelmi Tanács véleménye szerint 132 vadonélő emlős állatfaj rövidesen kipusztul, hacsak nem történik azonna­li intézkedés megmentésükre. A veszélyeztetett állatfajok problémáival foglalkozó, leg­újabb könyvből kitűnik, hogy a tigris, továbbá vad­macska- és szarvasfaj alig­ha maradhat meg, hacsak nem küzdik le az őket fe­nyegető veszélyeket. A gátlástalan vadászat, a természetes környezet zsu­gorodása az egyre intenzír gyártó és Szolgáltató Válla­lat már sorozatban gyártja és egy év alatt ezer dara­bot készítenek belőle. mezőgazdasága de a mezőgazdaság jelentő­sen elmaradt. Néhány évvel ezelőtt Afrika legnépesebb államának legfőbb bevételi forrása a mezőgazdaság volt a legutolsó két évben ennek növekedési rátája a 2 száza­lékos határt nem lépte át, ez pedig kevesebb, mint a vebb mezőgazdaság és az egyre terjeszkedő emberi te­lepülések folytán, valamint az iparosítás környezetet za­varó hatása kipusztulással fenyegeti a vadállományt. A legnagyobb veszély a pa- tásállatokat fenyegeti: 17 szarvas és 28 szarvasmarha- fajt fenyeget a kipusztulás réme. De 19 maeskaféle, a gorilla és az orángután, szá­mos bálna- és más állatfaj is hasonló sorsra jut, hacsak a természetvédelmi területe­ken nem teremtenek szá^ mukra új létfeltételeket Adómentes lakosság évi szaporodása. Kihaló állatfajok A Nemzetközi Természet­Drágább a nyersbőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom