Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

1S73. április 25. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 5 » árhullámok László Anna hangjátékát annyira igaznak, mainak, ok­elemzőnek és aktuálisnak érzem, hogy már az elején le kell szögezni: kivételes mű. Az írónőnek ritka ér­zéke van ahhoz, hogy a dol­gok elevenjére tapintson. Ügy ábrázolja a két egyete­mista, a szerelmespár kap­csolatának felbomlását, hogy egyben egy nemzedék ön­maga keresését, magatartás- formáinak kialakulását is ér­zékeltetni tudja. Bea és András azért sza­kítanak, mert a lány rájön, hogy a fiú, akit társul vá­lasztott. hajlamos a megal­kuvásra is. A történet az, ahogyan László Anna meg­jeleníti a mai huszonévesek legmélyebb, alapvető embe­ri problémáit, annyira ta­láló, minden felszínes mo­dorosságtól mentes, hogy ki­vételes. élményszámba megy. Mindazok a művészi esz­közök, amelyekkel Béres Ilona élni tud, még többet mondanak el nekünk, mint maga az írott mű. Érzékel­tetni tudja, hogy Bea már kialakult erős jellem, tiszta életett, saját normák szerinti létet akar. Megértem Beát. De egy ap­ró hajszálrepedésen elakad a gondolatom. (Félve írom le, mert nem akarom megbán­tani sem a tehetséges írónőt, sem kitűnő darabját.) Ha igaz, hogy ennek a nemze­déknek még egyenesebbnek, őszintébbnek kell lennie, ak­kor meg kell szabadulnia azoktól a gátlásoktól, melye­ket belénevéltek, melyek ha­misak.. A rossz reflexektől, az előítéletektől — s ez;, em­bere válogatja; nem mindig könnyű dolog. Néha bizony nem megy segítség nélkül. Ezzel ma­rad. kissé adósunk László An­na, mert Beának nem futja eléggé az erejéből, hogy hoz­zásegítse Andrást ahhoz, hogy elinduljon egy olyan úton, mely a keményebb. néha kegyetlenebb, de mindig, minden helyzetben csalás és öncsalás mentes élet felé vezet. Kihagyott lehetőség? Ta­lán egy másik hangjáték (egy folytatás?) lehetősége. Feszíteni tudni kelt A Magyar Rádió vidám divattanfolyamát hallhattuk az ünnep szombatestjén, melyben a professzor (Major Tamás) és tanársegéde (Shu- bert Éva) számos segítőtár­sukkal együtt elmondták ne­künk, hogy hogyan viselked­jünk, éljünk, létezzünk, te­gyük azt, amit úgyse teszünk úgy. Kemény, feszes, intellek­tuális humorral érvelő mű­sor volt. Bátran. mégis könnyedén, nevetésre inger­lőén kezdte ki emberi, sőt nemzeti gyarlóságainkat. Major Tamás és Schubert Sva pedig annyira egymás­ra találtak, hogy zsonglőr­ként kapkodták ki egymás szájából a szót, ezzel szinte csattanót csattanóra hal­moztak. A műsor valamennyi sze­replőjét dicséret illeti, de a két szerző (Ágoston György és Veres István) még ennél is többre érdemes: valami olyat hoztak, ami teljesen elüt a szokványos kabarétól — mert nem is kabaré. Turján Györgynek, ® mű­sor rendezőjének a műsor tempójáért, arányaiért, és a kitűnő párválasztásért (Ma­jor—Schubert) kell gratulál­ni. Jól szórakoztunk, s ta­lán olyanok is akadtak, akik netán tanultak az elmem- éaUekbóle Alakuló tanácsülések ma Április 15-én megválasz­totta az ország a városok, nagyközségek, községek ta­nácsának tagjait. A szava­zást mindenütt az alakuló tanácsülések követik. Me­gyénkben már sok helyen — főleg a nagyközségekben és a községekben — meg­alakult a tanács. Ma Szolnokon, Jászberény­ben, Mezőtúron és Kisújszál­láson tartanak alakuló ta­nácsüléseket, ahol a válasz­tási elnökségek beszámolnak a szavazás lefolyásáról. Ez­után megalakul az új ta­nács ügyrendi bizottsága, megválasztják a végrehajtó bizottság tisztségviselőit, a tanács bizottságait, majd a megyei tanács tagjait. A Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának javaslata alap­ján a helyi tanácsok jelölik a megyei tanácstagokat. A tanácsüléseken titkosan vá­lasztják meg az adott terü­let megyei tanácstagját. Háromczcrhétszáz körzeti védőnő — llcszul az iif szervezeti és működési szabályzat A körzeti védőnők tevé­kenységének alapjául szol­gáló szervezeti és működési szabályzat 1961-ben jelent meg. Azóta Budapestén és a nagyobb vidéki Városok­ban fokozatosan kiépült a körzeti gyermekorvosi háló­zat. A körzeti védőnők, —• akiknek száma tíz esztendő alatt több mint ezerrel emel­kedett, és meghaladja a háromezerhétszázat — rész­ben az általános egészség- ügyi szolgalat, részben a körzeti gyermekorvosi szol­gálat keretében dolgoznak, összehasonlításként: Szol­nok megyében jelenleg száz­nyolcvannyolc védőnő van, ötvenöttel több, mint 1965- ben. Az egészségügyi minisz­ter most új szervezeti és mű­ködési szabályzatot adott ki számukra. Erről tájékoztat­ták az MTI munkatársát az Országos Csecsemő- és Gyer­mekegészségügyi Intézetben. Elmondották: az ismételt szabályozást indokolják az í egészségpolitikai céloknak : megfelelően végbement vál- | tozások, a tudományok fej­lődése, a körzeti gyermekor­vosi hálózat létrejötte, nem utolsó sorban a terhesgondo­zás bizonyosfokú szakosodá­sé. A védőnő munkája alap­vetően a megelőzést szolgál­ja. Feladata, hogy működési területén részt vegyen a nő­védelemben, a terhesek, a csecsemők és a 14. életévüket be nem töltött gyermekek gyógyító-megelőző alapellá­tásában. Különösen nagyje­lentőségű feladat hárul a vé­dőnőre a terhesgondozásban, a védőnői munka legfonto­sabb része a családlátogatás. Az új szabályozás nagyobb határozottságot igényel a védőnőktől és fokozott fe­lelősséget ró rá. Munkáját változatlanul az orvos irá­nyítja, de tulajdonképpen kettőjük komplex — össze­hangolt — tevékenységén van a hangsúly. Kétségtele­nül a fejlődés velejárója, hogy a védőnői feladatok mind sokrétűbbek. Ezek si­keres megoldásához jelente­ne hasznos segítséget, ha a szakmai képzés során a le­endő védőnők a szükséges mértékben megszereznék a munkájukhoz szinte nélkü­lözhetetlen pedagógiai, pszichológiai és szociológiai ismereteket is.' Célszerű lenne — mondot­ták befejezésül, — ha a sok­szor mostoha körülmények között, nagy áldozatkészség­gel végzett védőnői munka fokozottabb anyagi és er­kölcsi megbecsülést érne eb Szolnokon, Jászberényben Előadások műszakiaknak t A XV. Szolnak megyei mű­szaki hetek -keretében ér­dekes előadások helye lesz Szolnok, illetve Jászberény. Április 25-én a jászberényi Aprítógépgyárban Szilva András a csigahajtópárok új módszerű gyártási problé­máiról és elért eredményei­ről, 26-án pedig Csömör Jó­zsef főmérnök, -a Hűtőgép­gyár jászárokszállási gyár­egységének telepítésével i & üzembe helyezésével kapcso­latos tapasztalatokról tart előadást. Szolnok gazdag programot kínál az érdeklő­dőknek. Április 26-án a MÁV Járműjavító üzemében Szekeres Ernő főmérnök köz­reműködésével üzemi mun­kavédelmi arikétot rendez­nek. Ugyanezen a napon a debreceni Agrártudományi Egyetem tanárai a mezőgaz­dasági üzemi belső mecha­nizmus fejlesztésének idő­szerű kérdéseiről, 27-én Föl­di István közlekedési mér­nök a szolnoki Állomásfő- nökség előadótermében a rendező pályaudvar informá­ció áramlásának feldolgozá­sáról, a programozás felté­teleiről tartanak előadást. Tavaszi csendélet a szolnoki Tíszaligetben Kultúra a termelőszövetkezetekben Kisközségben, ahol egyet­len termelőszövetkezet van, nagy a felelőssége a közös gazdaságnak: kötelessége a Zsúfolt szobák, tele régi bútorokkal — ilyenek a nagyrévi Béke és Barátság Tsz irodái. Nagyobb helyi­ségük egyáltalán nincs. Emellett náluk is gond, hogy a dolgozóknak több mint a fele nyugdíjas. Az utóbbi években sokat köl­töttek űj gépek vásárlásá­ra, kevés pénz maradt más­ra. Németh Sándor főköny­velő elmondta, hogy tavaly 32 ezer forintot fordítottak kulturális célokra. Többször voltak kirándulni, aztán mást nem is nagyon tudott említeni. Az idén 135 ezer forintot terveznek kulturális célokra. A 2254 hektáron dolgozó szövetkezetben iga­község segítése és bizonyos mértékig a kultúra terjesz­tése is. Ezt tudják a tisza- sasiak is. zán dicséretre méltó élte- tározás. — Mire fordítják ezt a viszonylag nagy összeget? — A KISZ, a művelődési ház, a Vöröskereszt támoga­tására 24 ezer forintot, a községi óvoda bővítéséhez 70 ezer forintot adunk, a töb­bit a szocialista brigádjaink üdültetésére, a sportkör tá­mogatására fordítjuk. — Mit tesznek a dolgo­zók továbbtanulása érdeké­ben? — Tíz idős tagunk van, akinek nincs meg az állta­lános iskolai végzettsége. Hogy hány szakmunkásunk van, azt pontosan nem is tudnám megmondani. Elő­adásokat nem szoktunk szervezni, mert nincs helyi­ségünk. A népfront által rendezett ismeretterjesztő előadásokra viszont sok dol­gozónk eljár. — Eső kell nekünk, j& idő, jó termés, akkor elége­dettek az emberek, aztán jöhet a kultúra is. — Ilyen keserű kitöréssel fogadták a szelevényi Szikra Tsz-ben. Érthető az elkeseredésük, hisz nagyon gyenge a szö­vetkezet. 1971-ben 2,5 millió forint mérleghiánnyal zár­tak. A tavalyi év az erőre- kapás, a gazdálkodás stabi­lizálásának éve volt. Az idén már kicsit merészeb­ben tervezgetnek, a három hete munkába állt fiatal el­nök is szolidan bizakodó. A múlt évben kulturális alapjukat a sportkör, a mű­velődési ház támogatására, színházjegyek vásárlására, hortobágyi, szegedi, balato­ni kirándulásra költötték. A télen politikai oktatást szer­veztek, amelyen mintegy harmincam vettek részt, két tagjuk járt a dolgozók- is­kolájába. Az idén 120 ezer forintot szándékoznak kultu­rális célokra felhasználni, nagy részét kirándulásokra költik. A példák azt mutatják, hogy a közepesen és a gyen­gén gazdálkodó tsz-ek is akarnak, vagy legalább is próbálnak tenni azért, hogy a dolgozóik művetlebbek legyenek, szabad idejüket jól és hasznosan töltsék el. Azt tapasztaltam viszont, hogy nem mindenütt érzik ennek igazi jelentőségét. Terveznek összeget kulturá­lis célokra, de nem mindig a legmegfelelőbb célra hasz­nálják. Persze írhattunk volna élenjáró gazdaságok­ról, szép eredményekről, pezsgő kulturális életről, de úgy érzem nem árt néha a gyengébb tsz-ek erőfeszíté­séiről, az önerőből megva­lósított szép eredményekről is beszámolni. T. M. Tsz-dsztöadí jasok A tiszasasi Rákóczi Tsz közepes nagyságú szövetke­zet, mintegy 2000 hektáron gazdálkodik. A község mű­velődési házát a tanáccsal közösen tartja fenn, támo­gatja az MHSZ-t, a sport­kört, a KISZ-t. Tavaly 30 ezer forintot költöttek kul­turális célokra. Tizenöt nő­dolgozójuk volt Csehszolvá- kiában, tapasztalatcseréket szerveztek. — Tudjuk, hogy nagy a lemaradásunk ezen a téren — mondta a tsz-elnök. — Ezért az idén 70 ezer forin­tot terveztünk kulturális alapra. 30 ezer forinttal hozzájárulunk az óvoda bő­vítéséhez, és jobban szeret­nénk támogatni a fiatalokat, mint eddig. Tavaly ösztöndíjalap „szü­letett” a tsz-tagok középis­kolás gyerekeinek támoga­tására. Eddig három diák kapott tőlünk ösztöndíjat, az idén újabb kettőnek fi­zetik majd a havi 300 fo­rintot. Az ösztöndíjasok majd a tsz szakmunkásgár­dáját erősítik. Jelenleg mintegy negyven szakmun­kás és ötven betanított munkás dolgozik a szövetke­zetben. A betanított mun­kások számát is igyekeznek növelni. Ősszel a nők részé­re 500 órás szőlészeti és kertészeti tanfolyamot indí­tanak. Rendszeresen szer­veznek szakmai utakat, elő­adásokat. Tervezik, hogy autóbuszt vásárolnak, amely- lyel kényelmesebb és ol­csóbb lesz az utazás. A jobb munkakörülmények megte­remtéséért új konyhát épí­tenek, a brigádszállásokat mosdókkal szerelték fel, a nők részére bevezették a szabad szombatok rendsze­rét. Az ügyfél nagyon szerelmes A 111-es számú ügyvédi munkaközösségben dr, ™ * Albert Lívia volt az egyetlen női ügyvéd. Rajta kívül még tizenketten dol­goztak az üzlethelyiségből átalakított irodában. A munkaközösség délután négy órától kezdve volt nyitva, de Albert Líviának ezen a napon sürgős perira­tot kellett elkészítenie, ezért már két órakor bement. Tíz perccel később negyvenév x körüli, rokonszenves férfi lépett be az utcáról a mun­kaközösség ajtaján. — Róbert Ernőd vagyok — mutatkozott be a jöve­vény — segítségre van szükségem. írásba adott há­zassági ígéret megszegéséről van sző. Elvállalja az ügyet? — El. Kérem, töltse ki a meghatalmazást. A férfi kitöltötte az ívet, azután megkérdezte: — A looást miiven bün­tetéssel sűitiák? — Egy hónaptól öt évig terjedhető börtönnek — Megéri — mondta a i&ffi és megcsókolta m nőt, — Aki -csókot ad. az két pofont kap — mondta jég­hideg hangon a lány, és ütésre emelte a kezét. A férfi lefogta a nő kar­ját, és újra megcsókolta az ügyvédi kamara tagját. — Bocsásson meg, de én megrögzött, visszaeső bűnös vagyok. — Takarodjon innen! — mutatott a lány az ajtóra. — Megengedi* hogy előbb letöröljem a rúzsát a szám­ról? Elővette a zsebkendőjét, megtörölte a száját, majd megszagolta a rúzs piros foltját. — Christian Dior — mondta szakértelemmel azután elmosolyodva foly­tatta: — Ne csodálkozzék, meg­kérdeztem a szemközti il­latszertárban — ahová több­ször láttam magát- bemenni — hogy milyen rúzst szokott vásárolni. Azt mondtam, ajándékot akarok venni magának. Abban a pillanatban nyílí az ajtó, és a kerékpáros postásfiú expresszlevelei hozott. Az ügyvédnő az íróasztal­ra dobta a levelet és várta hogy ügyfele elmenjen. — Fontosnak találtam ugyanis, hogy megismerked­jem életkörülményeivel — magyarázta a férfi. — Magának semmi köze az én életkörülményeimhez, Kérem, menjen el végre! — Bocsásson meg. én mo­dern ember vagyok, de mégsem vehetek el valakit feleségül. akiről semmit sem tudok. — Mondja, maga megbo­londult? — Nem gondolnám. De mondja kérem, mi a bűn- fcáése ® kémkedéssteH .. — Tíz év, vagy életfogy­tiglani. Esetleg halál. — Az életfogytiglaniban kiegyezem. Figyeljen ide. Pontosan három héttel ez­előtt hallottam a bíróságon . egy védőbeszédét. Megtet­szett, érdeklődni kezdtem maga után. Beszéltem a ba­rátommal, aki ugyancsak ennek az ügyvédközösség­nek a tagja. Láttam magát a Madách Színházban is. Egy sorban ültünk. Fáradt­zöld ruha volt magán. A lány érdeklődéssel hall­gatta a férfit, aztán hűvö­sen kérdezte: — Miért hazudta ügyfél­nek magát? Miért jött azzal a trükkel. hogy házassági ígéret megszegése miatt kér segítséget? — Nem volt trükk. Olvas­sa el az imént érkezett exoresszlevelet Dr. Albert Lívia felbon­tefe a levelek Is ált be®; ae: „Kötelezem magam, hogy csütörtök déli 12 óráig feleségül veszem, Róbert Ernőd.” — Amint látja — mondta a férfi — már félhárom van és én tizenkét órára ígértem a házasságot. — Látszik, hogy nem jo­gász. Csak akkor lehetne per az ügyből, ha az, akinek házasságot ígért, a bíróság­hoz fordulna. De én nem perelek. Ez azt jelenti, hogy... hogy hozzám jön feleségül? — Talán. Kelemen kar­társ nagyon rábeszélt erre a házasságra. — Hogyan? Kelemen el­mondta magának? — El. Hogy maga belém- szeretett. És én is szereztem kémjelentést magáról —* mondta mosolyogva Lívia. — Drága •— suttogta a férfi, és szorosan átölelte a lánvt Túlságosan szorosan... — Nono. azért nem kelt újabb bűnt elkövetnie. Ingó vagyon rongálása. Majdnem elszakította a blúzomat... «•alísti t Óvodát bővítenék

Next

/
Oldalképek
Tartalom