Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

1973. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kitüntetés a (elszabadulás ünnepére Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából az eredményes munka elis­meréseként Fodor Mihály, a Megyei Tanács elnöke kitün­tetéseket adott át tegnap délelőtt a Megyei Tanács V. B.-termében. A kitüntetések átnyújtása előtt Fodor Mihály elmon­dotta, hogy a felszabadulás ünnepén immár hagyomány, hogy kitüntetést kapnak azok a dolgozók, akik az élet valamely területén, mind­nyájunk javára többet, job­bat adnak a társadalomnak. „Szívesen teszünk eleget az ilyen megbízatásnak — je­gyezte meg Fodor Mihály — hiszen lelkesít minket is a kiváló dolgozók és a kiváló kollektívák jó munkája”. A felszabadulásra és a szo­cializmus építésének negyed- századára emlékezett ezután, majd befejezésül további lelkes munkára kérte a ki­tüntetetteket. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kormánykitüntetést dr. Koncsag Imre, a MTVB Titkárság szervezési osztá­lyának osztályvezető-helyet­tese, Szurovecz László, a Megyei Tanács Vasipari Vál­lalatának szocialista brigád­vezetője és Török Sándor, a Jászfény szaru nagyközségi Tanács elnöke kapta. A Munka Érdemrend bronz fokozata kormányki­tüntetést kapta Búzás Sán­dor, a MTVB törökszentmik­lósi Járási Hivatalának el­nöke, Kun Sándor né, a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat konyhavezetője, Murányi László a Mezőtúr városi Ta­nács V. B. Igazgatási osztá­lya anyakönyvvezetője, Sza­bó Ferencné, a Szolnok me­gyei Tanács „Hetényi Géza” Kórháza osztályvezető főnő­vére és Gál Sándor a MTVB személyzeti- és oktatási osz­tályának főelőadója „Kiváló Dolgozó” kitünte­tést összesen huszonötén kaptak. A kitüntetettek a pénzügy, a munkaügy, a vízügy, a tervezés és az ál­lamigazgatás területén értek el kiváló eredményeket. Honvédelmi Érdemérmet 25—20, illetve 15 évi szolgá­lat után hárman, az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany fokozatát ketten kap­ták meg. A kitüntetettek nevében dr. Koncsag Imre mondott köszönetét az elis­merésért. A Megyei Polgári Védelem törzsparancsnoka a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával egy, 20 évi szolgálat után pedig Szolgálati Érdeméremmel ugyancsak egy katonatisztet tüntetett ki. tavaszi műszak Jászfényszarun 42 ezer fej saláta Csehszlovákiába Idei első export szállítmá­nyukat — 42 ezer fej haj­tatott salátát — raktak va­gonokba, és küldtek el Cseh­szlovákiába csütörtökön a Béke Tsz zöldségtermesztői. A szállítmányt pénteken újabb 2 vagon primőr saláta követte, és ezután hetenként 150 ezer darabot indítanak útnak a fólia alatt termesz­tett kedvenc tavaszi cseme­géből. A szövetkezet az idén csehszlovák és lengyel ex­portra 450 ezer fej tavaszi és 400 ezer fej őszi hajtású salátát termeszt. Exportter­vében szerepel továbbá 10 vagon tölteni való paprika, 25 vagon pritamin paprika és 10 vagon primőr paradi­csom szállítása. Szerződést kötött továbbá 128 vágón dinnye és 20 vagon főzőtök exportálására. A korábbi évekhez hason­lóan az idén is fontos fel­adatának tekinti a szövetke­zet a hazai zöldség-gyümölcs ellátás segítését. Hegyes primőr paprikából 540 ezret, töltenivaló paprikából pedig 700 ezer darabot szállít a zöldségboltokba és a piac­ra. A fólia alatt termesztett Vagonba rakják a fólia alatt portra szánt fejes salátát. zöldárun kívül szabadföldi művelésű paprikával, para­dicsommal is segíti a bel­földi igények kielégítését. Az év folyamán 100 vagon töltenivaló paprikát, 5 va­gon paradicsompaprikát és termesztett csehszlovák ex­50 vagon paradicsomot érté­kesít a hazai piacon és a konzervgyárban. Belföldi igényeket elégít majd ki a Béke Tsz a mintegy 40 va­gon dinnye és 26 vagon fő­zőtök értékesítésével. Homoki borok vetélkedője Szolnokon Észt turisták Szolnokon (Tudósítónktól.) A homoki borok hagyomá­nyos megyei vetélkedőjét ren­dezte meg tegnap Szolnokon a Megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya. A megye két jelleg­zetes szőlőtermelő területéről, a Jászságból és a Tiszazugból negyvenhárom fehér és vörös borfajta mintája érkezett be. A minták száma körülbelül egynegyede, mint az előző években volt. A csökkenés két okra vezethető vissza: a termelő gazdaságok és egyé­ni termelők zöme ma már szőlőt, vagy mustot értékesít az Állami Pincegazdaságnál. Ez mindenképpen kedvező jelenség. A másik ok a sző­lőtermő terület fokozatos csökkenése. Három év óta megszűnt az áliami dotáció az alföldi szőlők telepítésére és felújítására. Ebinek ' kö­vetkeztében a homoki szőlő­termő területek mintegv há­romezer hektárral csökken­tek a megyében. Jelenleg csupán ötezer hektár körüli térületen folytatnak szőlőmű­velést a jászsági és a tisza­zugi homokon. A tegnapi borverseny bí­rálóbizottsága — amelynek elnöki tisztét Molnár Olivér, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztályának ve­zető borásza töltötte be — úgy ítélte meg, högy a szo­kottnál ugyan kevesebb bor­minta érkezett be, de az 1970—71. és 72-es évjáratú borok minősége, színe, illata és zamata lényegesen felül­múlja az előző évek boraiét. Ezt igazolja, hogy a verse­nyen szereplő negyvenhárom mintából harminckettő nyert arany-, ezüst- vagy bronz­érmet. Különösen a Csong- rád—Szolnok vidéki Állami Pincegazdaság vonultatott fel márkás borokat. Az olaszriz- ling, a hárslevelű, a veltelini, az oportó, valamint a cseme­ge borok közül a fesztivál gyöngye és a boszorkány- csepp nyert aranyérmet. Tíz borfajtának ezüst-, kettőnek pedig bronzérmet ítélt a zsűri. Sikerrel szerepelt a verse­nyen a Jászsági Állami Gaz­daság és a jászszentandrási Haladás Tsz termése. Az ál­lami gazdaság borai egy arany-, egy ezüst- és hat bronzérmet, a jászszentand­rási Haladás Tsz olaszrizling és ezerjó fajtái ezüstérmet nyertek. E. So Tegnap délben harmincöt tagú észt turistacsoport ér­kezett a megyébe. Első út­juk a Tiszámén ti Vegyimű­vekbe vezetett, ahol Turóczi Ferencné, a városi pártbi­zottság titkára köszöntötte őket. Üdvözlésüknél jelen volt Oláh János, a HNF me­gyei bizottságának titkára, Kecskés Imre, a megyei pártbizottság munkatársa és Tóth László, az IBUSZ Uta­zási Iroda vezetője. A gyár munkájáról Bog­nár László, a Vegyiművek pártbizottságának titkára számolt be az észt vendé­geknek, akik ezután meg­tekintették az üzemet. A Ve­gyiművekből a Május 1 Ru­hagyárba, a Tisza Bútor­gyárba majd a FÜSZÉRT- hez látogatott el a vendégek egy-egy csoportja. A pedagógusokból, keres­kedőkből és az autóközleke­dési vállalat dolgozóiból álló turistacsoportot ma a tisza- földvári Szabad Nép Terme­lőszövetkezetben fogadják. Utána részt vesznek a fel- szabadulás évfordulója tisz­teletére rendezett szolnoki ünnepségeken. Legyünk szocialista hazánkra Választási nagygyűlés Fegyvernékén Jelentős politikai esemény színhelye volt tegnap Fegy­vernek. A nagyközség művelődési házában tartotta válasz­tási nagygyűlését a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Idő­sebbeket és fiatalokat egyaránt a politika, a közügyek iránti érdeklődés hozta el a nagygyűlésre, amelynek szónoka dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára volt. Az el­nökségben a nagyközség vezetői mellett helyet foglalt Fe­hér Miklós, a törökszentmiklósi járási pártbizottság első titkára. f Egyed Károly népfront­titkár köszöntötte Fegyver­nek lakosságát. Ezután dr. Majoros Károly emelkedett szólásra. Tisztelettel és me­leg szeretettel köszöntötte a tanácstagjelölteket. Mint mondotta, jó lelkiismerettel adhatja le rájuk mindenki a szavazatát, hiszen a nagy­község lakossága a sok-sok alkalmas választópolgár kö­zül őket, mint a legmegfe­lelőbbeket felelősségteljesen, körültekintően választotta ki a jelölőgyűléseken. Hangsú­lyozta, hogy tanácstagjelölt­jeink, a dolgozó nép fiai, akik pártunknak a X. kong­resszuson jóváhagyott politi­kai1 programját, a Hazafias Népfront programját képvi­selik a tanácsokban. — Ez természetes is, hi­szen ebben a politikában, ebben a programban teste­sülnek meg a dolgozók igazi érdekei, eredményeink és feladataink egyaránt — hangoztatta a szónok, majd beszédének további részében a párt Központi Bizottsága novemberi határozatának tükrében foglalkozott belpo­litikai életünknek, szocialis­ta építőmunkáknak, és a megye fejlődésének eredmé­nyeivel, legfőbb feladataival. Dr. Majoros Károly fegy- vemeki beszédének fő tar­talmát társadalmunk tudat- állapotával, a szocialista tu­datformálással összefüggő kérdések határozták meg. Ezekről még részletesebben fejtette ki véleményét. — Szocialista építőmun­kánk színvonalának emelé­sét szolgálja népünk köz­gondolkodásának fejlesztése, szocialista kultúránk gazda­gítása is. A Központi Bi­zottság novemberi ülése kü­lönös figyelmet fordított er­re a kérdésre. Mi ennek as oka? Elsősorban és minde­nekelőtt az, hogy a szocia­lizmust magasabb szinten építeni szocialista közgon­dolkodás nélkül, kultúra nélkül, sokoldalúan képzett emberek nélkül nem lehet. A szocialista demokrácia szélesítése is az ember gazdagabb belső életét igényli. A kultúra feladata az is, hogy megtanítsa az embereket élni a demokrati­kus jogokkal, hogy tudato­sítsa a demokráciával való élés lehetőségét, — mondot­ta, majd a kultúra felada­tairól szólva hangsúlyozta: — Nyíltan megmondjuk, hogy akkor, amikor az alko­tók számára nagy szabadsá­got biztosítunk, nem enged­hetjük, hogy az a nép ha­talmát megkérdőjelezze. Nagyon fontos tehát, hogy a kultúra, a művészet által adott kép megfeleljen a szo­cializmus valóságának, re­ális legyen. Céljainkhoz kell mérni a mai valóságot, hogy minden ember — dolgozzon az élet bármely területén — érezzen még nagyobb fele­lősséget a társadalom és ön­maga előtt — mondta a szó­nok hozzátéve — hogy köz- gondolkodásunkban a mun­kásjelleg erősítésére kell a fő figyelmet fordítani. Így folytatta: — Nálunk munkáspoliti'ka van. Ez nemcsak a bérin­tézkedésekben, a munkás- osztályt közvetlenül érintő kérdésekben nyilvánul meg, hanem a gabonaprogram megvalósítása, a szarvasmar­ha-, vagy sertésprogram végrehajtása, az értelmiség alkotókedvének kibontakoz­tatása, a közoktatás fejlesz­tése is mind-mind a mun­káspolitika szerves része. Miért? Azért, mert így és csakis így lehet közelebb jutni a szocializmus teljes felépítéséhez, csak így lehet a munkásosztálynak más ré­tegeket is magával ragadnia politikája megvalósítására. — Miért kell erről beszél­ni? Azért, mert egyesek ezt a politikát leegyszerűsítik, szélsőségesen jobbról, vagy balról bírálják. De tudnunk kell, hogy a dogmatizmus, és a revízionizmus még ak­kor sem munkáspolitikát képvisel, ha örökké a mun­kásosztály érdekeire hivat­kozik. A szónok hangsúlyozta, a kétfrontos harc változatlanul napjaink politikai feladata. A szocialista tudatformálás­ban számolnunk kell azzal, hogy a társadalom világné­zetileg nem egységes, és a jó közszellem csak ideoló­giai vitában alakulhat ki. Unnevélyes ayáravatás Kunhegyesen (Tudósítónktól.) A felszabadulás napja ket­tős örömet hozott a kunhe- gyesiek számára. Ünnepi han­gulat közepette tegnap dél­után avatták a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár űj üzemét. A régi három éve, 1970. április 4-én kezdte meg mű­ködését a pártház nagyter­mében. A kezdeti 60-as lét­szám háromszázra emelke­dett, az új üzem fokozatosan nőtte ki telephelyét. A nagyközségi tanács öt­millió forinttal járul a költ­ségekhez, a másik ötmilliót a BHG-központ adta. Az épít­kezést nehezítette, hogy a gyár környékét közművesíte- ni kellett. A munkálatok 1971 eleién kezdődtek, s ie- lenleg a belső kisebb szere­lési teendők kivételével min­den készen van. Ezeket fo­lyamatosan végzik, s így má­jus 1-én megkezdődhet az új telephelyen a termelés. Az ünnepi beszédet Sellő Dénes vezérigazgató tartotta „Kérem Önöket, ez a szép üzem hasonló maradjon 3—4 év múlva is. Hirdesse a párt, a tanács, a munkások, a nép összefogását. Bizonyos va­gyok benne, hogy általa gya­rapodott a község és ez min­den téren , előrelépést, váro­siasodást jelent. Ezennel át­adom további gazdáik szá­mára, a kunhegyesieknek Ké­rem, tekintsék meg, nézzenek körül.” A nemzetiszdnű szalag át­vágása után az egybegyűlt vendégsereg és az érdeklődők megnézték az új gyár szo ;á- lis, kulturális és munkater­meit. Az ünnepségsorozat este a művelődési házban a felsza­badulási emlékműsorral foly­tatódott, Azt akarjuk, hogy erősödjék a szocializmust építő ember kritikussága, közéleti aktivi­tása. Beszélt a hazafiasságról is. Legyünk mindannyian büszkék szocialista hazánk­ra, igaz hazafiként tevéke­nyen vegyünk részt a szo­cializmus építésében. Mind­azok az emberek, akik a szocializmust lebecsülik, a népet becsülik le, hangoz­tatta. Szólt arról is, hogy feladatunk a demokratizmus szélesítése. Az egész társada­lom tevékenysége eredmé­nyes, úgyis mondhatni, jól szól a zenekar, a további­akban arra kell vigyáznunk, hogy egységesen cselekedve, egyforma „kottából” játsz- szunk. Dr. Majoros Károly kiemelte, hogy a „közvéle­mény bírói széke elé kell ültetni a passzív felháboro- dókat, mert a legdrágábbat, népünk bizalmát igyekeznek elrabolni”. A nagygyűlés előadója be­szélt szocialista építésünk nemzetközi feltételeiről, ar­ról a következetesen elvi internacionalista politikáról, amelyet a Szovjetunióval a Varsói Szerződésben, a KGST-be tömörült szocialis­ta országokkal megbontha­tatlan szövetségben folytat a párt, az állam, a nemzet­közi küzdőtéren. Dr. Majoros Károly szó­noklatának zárórészében hangsúlyozta, hogy népünk az eddigi eredményeket a párt, a munkásosztály veze­tésével érte eL A párt és a munkásosztály vezető szere­pének erősítése szocializmust építő népünk jövőjének zá­loga. Beszédét így fejezte be: — Kérjük a megválasztás­ra kerülő tanácstag elvtársa­inkat, hogy tiszta szívvel szolgálják szocialista hazánk további fejlődését, a nép felemelkedését. A Szózat e sorai: „A nagyvilágon e kí­vül nincsen számodra hely” — ne nemzeti bezárkózást jelentsen, hanem helyünket jelölje a szocialista országok nagy családjában. Küzdjünk azért, szűkebb hazánk ha­ladása azt szolgálja, hogy —• „A népek hazája nagy vi­lág” — minden szellemi ja­vával és gazdagságával G szocializmusé legyen. Ezért és erre adjuk sza­vazatunkat április 15-én. A fegyvernekiek nagy tapssal fogadták dr. Majoros Károly beszédét. A válasz­tási nagygyűlés jó hangu­latban ért véget. F. V A magvar— szovjet barátság parkja Kőbányán, a Harmat utcai lakótelep szomszédságában lévő 20 hektáros területen vasárnap folytatódott a ma­gyar—szovjet barátság park­jának telepítési munkája. Több mint ezer fiatal vett részt a földmunkákban, a fásításban. Ezúttal több magasrangü vendég is meglátogatta a parktelepítőket, s iőnéhány fa elültetésével jelképesen a munkába is bekapcsolódtak. A vendégek között volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Nagy Mária, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság fő­titkára, V. 3. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és B. P. Ivanov ve­zérezredes az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet Déli hadseregcsoport pa­rancsnoka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom