Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

4 SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 1973. április 20. Repült ön már A Nemzetközi Szemle áprilisi számából Repülőjegy OIP»re — Tengerparti járatok — Nyári menetrend Repült ön már kilencszáz- ötven kilométeres sebesség­gel? Ha nem, jövő ilyenkor­ra kipróbálhatja! Csak felül a MALÉV TU—154-es me­netrendszerinti repülőgépére és leszállás nélkül három­ezer kilométer távolságra is elutazhat. Jövő ilyenkorra ... Ugyan­is 1974. április 1-től menet­rendszerint közlekedik majd az a három TU—154-es re­pülőgép, (egy-egy gép 158 sze­mély szállítására alkalmas), amellyel a MALÉV géppark­ját bővíti. A szakemberek a Szovjetunióban tanulják a gép kezelését, karbantartását. Az ősztől már Magyarorszá­gon próbaüzemeinek a ma­gyar felségjelű TU—154-es repülőgépek. Tervek szerint Budapest—Moszkva és Buda­pest—London között repül­nek majd a TU—154-es gé­pek, mert nagy távolságokon gazdaságos az üzemeltetésük. Amíg az új gépek forga­lomba állnak, addig is tervez jónéhány új járatot a MA­LÉV a nyárra. Az április elsején életbelé­pett nyári menetrend szerint a MALÉV és a 16 partner lé­gitársaság hetenként 248 me­netrendszerinti járatot indít a Ferihegyi-repülőtérről. Ber­lint például hetenként 44 járat köti össze fővárosunk­kal, heti 17 járattal Prága, 14—14 járattal Moszkva, Var- 6Ő és Zürich következik. A szokásos nyári idény­járatok mellett az idén új útvonalakat is bekapcsol a hálózatába a MALÉV, Június 1. és szeptember 30. között, hetenként kétszer, — hétfőn és csütörtökön — este indul MALÉV-járat Budapestről a Fekete-tenger partjára, Bur- gaszba. Hetenként kétszer — pénteken és vasárnap — in­dul repülőgép Várnába, min­den kedden, csütörtökön és szombaton érkezik MALÉV- gép a romániai Konstáncába. Ugyancsak háromszor heten­ként utazhatnák repülőgéppel a turisták az Adriai-tenger partjára, Dubrovnikba. Má­jus 1-től október 31-ig heti három MALÉV-járat indul Budapestről, a hangulatos NDK-beli városba, Erfurtba. Június 1-től szeptember 30-ig minden kedden Kijevbe is indul MALÉV-gép. A nyáron új légitársaság kapcsolódik be Ferihegy forgalmába, a spanyol IBÉRIA, június 1-től hetenként kétszer indít gépet Madrid—Barcelona—München —Budapest útvonalon (így a MALÉV három járatával öt­re emelkedik a Budapest és Madrid közötti járatok szá­ma). Nyáron is érvényben van­nak az egységes nemzetközi díjtételek és egyes kedvezmé­nyek. Egyebek közt — a csecsemők 2 éves korig 90 százalékos kedvezményt kap­nak, a 2—12 éves gyerekek 50, az ifjúsági és diák-ked­portosan utazók is kedvez­ményt kaphatnak. Már ne­gyedik éve OTP hitellevélre is lehet repülőjegyet vásá­rolni. Érdemes megemlíteni, hogy Európa, Közel-Kelet és A TU—154-es óriásgép vezményre jogosultak 25 szá­zalékkal olcsóbban vehetik meg jegyüket. Meghatározott útvonalakon — egy hónapon belül — 25—30 százalék ked­vezményt kaphat az utas. Érvényben van a családdal utazók kedvezménye, a cso­Észak-Aírika 27 országának 37 városát kötik össze Bu­dapesttel menetrendszerű MALÉV-járatok. S csak ta­valy a MALÉV menetrend - szerű és különjáratain 339 225 utas repült és 5 535 000 kilo­gramm árut szállítottak. Napjaink egyik legizgalma­sabb kérdéséről, a szovjet— amerikai kereskedelemről írt érdekes elemző cikket a Nemzetközi Szemle áprilisi számában Kulcsár István. Beszámol a többi között a két ország közös földgáz­programjáról is, amely 25 esztendőn át 45,6 milliárd dollár értékű szállítást irá­nyoz elő a Szovjetunióból az Egyesült Államokba. Günther Kohrt, az NDK külügyi ál­lamtitkára a demokratikus német állam külpolitikáját állítja reflektorfénybe. A té­mát szinte kiegészíti dr. Stephan Doemberg profesz- szor tanulmánya: „Új fázis az NDK és az NSZK közötti kapcsolatokban.” Egy közérdeklődésre szá­mot tartó témáról: a valuta- válságról is olvashatunk az áprilisi számban. Lipovecz Iván a nyugati valutapiacot elemzi. Gubcsi Lajos pedig a világpiacokért folyó tőkés harc új szakaszáról írt ta­nulmányt, „Nem egyszerűen vaüuta válság” címmel. Az NDK nemzetközi-poli­tikai és gazdasági hetilapjá­nak egyik közelmúltban meg­jelent számából való Vaszilij Kulis cikke, amely az impe­rialista külpolitika és a ka­tonai erő összefüggéseire mu­tat rá. Marton Imre a janu­árban meggyilkolt Amilcar Cabralnak állít emléket írá­sában. egyben az angolai és a mozambiki felszabadítása harc néhány fontos mozzana­tára hívja fel a figyelmet. TEXTILIPAR SÜRGET AZ IGÉNY A textilipar termelésének növekedési üteme évről év­re mérséklődik hazánkban, sőt- 1968-tól a stagnálás, a visszafejlődés jelei mutat- koznak. Részben az értéke­sítési gondok, részben a munkaerőhiány fékezik a termelést, e főleg nőket fog­lalkoztató háromműszakos üzemekben. Bár a textil­ipar általában nem tartozik a dinamikusan fejlődő prog­resszív ágazatok közé, mégis mind a KGST-államok, mind a fejlett tőkés orszá­gok többségében a termelés növekedése erőteljesebb, mint hazánkban. Amíg 1960—65-ben évente átlagosan 5,4 százalékkal növelte termelését a hazai textilipar, addig 1965—70- ben már csak 1,4 százalék­kal. Ezekben az években Bulgária 8,8, az NDK 4,4, Mongólia 6,2, Lengyelország 6,8, Románia 11,2, a Szov­jetunió 7,1, Csehszlovákia 4,9 százalékkal növelte évi átlagban textiltermelését. A fejlett tőkés országokban ennél mérsékeltebb a növe­kedési ütem. Japán lúvéte­lével, ahol évente átlagosán 8,4 százalékkal növekszik a textiltermelés. A hazai textilipar terme­lésének szerkezete több év­tizeden át rendkívül merev­nek bizonyult. Még a fel- szabadulást követő eszten­dőket is az uralkodó pamut- ipar további térhódítása jel­lemezte. S ez a folyamat hazánkban akkor sem szűnt meg, amikor a szintetikus szálak tömeges felhasználá­sa világszerte már megkez­dődött. Bár a hazai szinte­tikus szálfelhasználás ará­nya mintegy hatszorosára növekedett a legutóbbi tíz esztendőben. így is csupán az összes ruházati szálfel­használás 15 százaléka, fele a fejlett nyugat-európai, tő­kés országok átlagának. A szintetikus szálak hazai fel- használásának növekedését sokáig fékezte, hogy a be­lőlük készült termékeket igen magas, mondhatnánk luxus-forgalmi adóval ter­helték. (Ebben az időszak­ban a nyugati turistá-utak és ajándék-csomagok kelen­dő portékája volt a nylon­áru.) A textiltermelés szerkeze­ti összetételének másik lé­nyeges eleme a különböző termelékenységű technoló­giai módszerek aránya.. A hurkoló- (kötő)-gépeken át­lagosan 4—16-szor akkora kelmefelület készül, azonos idő alatt, mint az automata­szövőszéken. Az egyéb kor­szerű (nem szövő), nagy tel­jesítményű technológiák részaránya a teljes terme­lésben növekedett textilipa­runkban az utóbbi években. Még 1965-ben a teljes tex­tiltermelés 87,1 százaléka szövő, 9,5 százaléka kötő-, 3.4 százaléka egyéb nagy teljesítményű technológiával készült. Ezek az arányok 1971-ben némileg a korszerű technológiák javára tolód­tak el. A budapesti textilipar munkáslétszáma az 1965— 1971-es években 14 ezerrel csökkent, vidéken ugyan­ezen időszakban az iparág­ban foglalkoztatott munká­sok száma 10 ezerrel nőtt. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelési érték évenként átlagosan 1.4. az egv mun­kaórára jutó 2.4 százalékkal nőtt az utóbbi tíz esztendő­ben. A legfejlettebb tőkés országokban ugyanezen idő­szak alatt 2—3-szor nagyobb ütemben nőtt a termelé­kenység. Az 1967. évi össze­hasonlító adatok szerint Franciaországban 110. Cseh­szlovákiában 70. Ausztriá­ban 30—40 százalékkal volt magasabb, a textilipari munka termelékenysége, mint hazánkban. Az azóta eltelt öt évben ez a távol­ság valamelyest még tovább nőtt. Ezért is naevon sürge­tő a magvar textilipar két- három éve megkezdett nagyszabású rekonstrukciós tervének mielőbbi sikeres teljesítése, Asztalom előtt a csinos tisztvise­lőnő a retiküljében keresgélt. — Ön ismeri az én szivpanaszai­; mát s a rossz ideg- rendszeremet. Most ; végre komoly ke­3] zelésre szántam el magam. Kérem, ír­jon fel egy trináj- ron kúrát. — Hogyan? — kaptam fel a fe­jem. — Hogy 3 mondta? — Trinájron. így írják — tolt elém egy apró - papír­lapot. Ez állott rajta: Trinyron. Á, trinájron — ismételtem meg bi­zonyára nem túl ' értelmes arckijeje- zéssel a gyógyszer nevét. — Szóval angol gyógyszer. Be kell vallanom, sohasem használ­tam... — Nem baj, nem baj — ragyogott a kis hölgy. — Egyébként azt hi­szem, nem angol gyártmány, de na­gyon külföldi Fábián Sándor t Trinyron Nekem egy olasz üzletfelünk java- ' sóit a. írja csak fel, doktor úr, majd megszerzem. Van­nak ismerőseim. — Nem írhatom fel, ha egyszer nem ismerem — tártam szét a kar­jaimat, s magam­ban most az egy­szer irigyen gon­doltam arra a kol­légára, akinek sa­ját kezűleg készí­tett kis lexikonja van a divatos kül­földi gyógyszerek­ről. Hogy tekinté­lyemet úgy-ahogy mégis megőrizzem, vitaminkúrát és enyhe nyugtatókat javasoltam. Ám a tisztviselőnő ked­ves mosollyal visz- szautasította. Fel­ötlött bennem az egészségügyi neve­lés fontossága, s elhatároztam, hogy meggyőzőm a di­vatgyógyszerek ha- szontalanságáról. Leültettem s el­mondtam neki azt a kis esetet, amely falun egyszer va­lamelyik orvossal megtörtént. Nái- hajárványos idők­ben. hogy a ren­delést gyorsítsa, már a váróterem­ben lehőmérőztet- te a betegeket. Három lázmérője volt, s a nővér mindig a soron kö ­vetkező három be­teg hóna alá he­lyezte őket. Er-t- szer egy isten há­ta mögötti faluból jött néni lázmérős- től együtt eltűnt. — Pedig milyen tisztességesen né­zett ki! — álmél- kodott a nővér. Le is mondtak a lázmérőről, amikor egy hét múlva vá­ratlanul megjelent az öreg néni s hangosan hálál­kodva nyújtotta vissza az üvegmű­szert: — Jaj. drága doktor úr. áldja meg az isten, cso­dát tett velem ez a kis szerkezet! Már két nap alatt kiállott a fájás ab­ból a vállamból, amelyik alatt tar­tottam. Csak hát nem tudtam ha­marább elhozni, nem volt szekér. — Nahát — ne­vettem saját neve­lő hatású anekdo­tám csattanójával elégedetten —. igy vagyunk a divat­gyógyszerekkel is Azt hisszük, hogy csodaerejük van... A csinos tisztvi­selőnő mosolygott, majd elkomolyod­va emelte rám •nagy dióbarna sze­meit: — És biztos, hogy a lázmérő nem volt külföldi? jiiiiiitimnmrmT»n»ninnmmiiniuiuliTinn«tnniiiiiimmiM!uiiilnnM. Szokatlan egybeesés Penny McKenna, , Lydia Tredget és Ann Wright sa­ját példájukkal bizonyítják, hogy az anyaság nem „szemé­lyes” ügy. ök hárman ugya­nis testvérek és 1971. júniu­sában, augusztusában, illet­ve szeptemberben mindhár­man ugyanabban a londoni kórházban szülték meg első gyermeküket. Eddig még nem is olyan rendkívüli a történet. Rendkívülivé az te­szi, hogy az eset most meg­ismétlődik. Ebben az évben mindhárom testvér újból kisbabát vár, és a londoni kórház is felkészült az újabb „hármas” szülésre. Zeneterópiai fórum Svájcban Június 16. és 20. között rendezik meg Lénkben a harmadik svájci Zeneterápiai fórumot, a nemzetközi hírű karmester és zenetudós, Kurt Pahlen vezetésével. El­lentétben az első két fórum­mal, amelyeken a zenete­rápia egész területét átte­kintették, ezúttal egyes alap­témák kerülnek szőnyegre, terápiás felhasználásuk le­hetőségével együtt. Az idei találkozó fő témája: „A moz­gás”. Kábítószer szabad áron „Vásároljon ausztráliai ká­bítószert! Garantált minő­ség, szabott ár, világszínvo­nal! Az Ausztráliában min­den újságárusnál kapható illegális lapok közlik a Sunshine elnevezésű, sza­bott áron árusított marihu­ána reklámját. Húsz gramm Sunshine ára, a frisseséget biztosító forrasztással lezárt műanyag tasakba csomagol­va, 5000 forintnak megfele­lő összeg. „Végre — léleg­zenek fel a fogyasztók — nem kopasztanak meg min­ket a feketepiac hiénái”. A reklámfeliraton elfelej­tették feltüntetni a gyártó cég nevét. „A cég nevének feltüntetése csak arra lenne jő, hogy idő előtt börtönbe kerüljenek” — jelentette ki az egyik illegális lap szer­kesztője. „A rendőrség így is, úgy is nyomukra bukkan, es így legalább megdolgozik egy kicsit a sikerért”. Másképp alakultak a dolgok ... Ralph Richardson angol színésszel 70. születésnapján interjút készített az egyik újság. A művész elmondot­ta az újságírónak, hogy ko­rántsem érzi magát olyan öregnek, mint éveinek szá­mából gondolhatnák. „Ko­rábban mindig azt hittem, hogy 70 éves koromra meg­állapodott, bölcs, érett báj­jal rendelkező úriember le­szek, aki tolószéken kényte­len közlekedni. Ezzel szem­ben 70 éves koromra egy­általán nem lettem vonzó, bölcsességem is hagy némi kívánnivalót maga után. Ez­zel szemben még ma is úgy futok, mint a nyúl”. A nyomok a moziba vezetnek Nemrég a milánói rendőr­ség több tucatnyi, polgári ruhás nyomozója sorra járta a városi filmszínházakat, ahol éppen az egyik, Olasz­országban nagy port felvert amerikai gengszterfilmet mutatták be. A rend őrei­nek a moziban tett látoga­tását egyáltalán nem az idézte elő, mintha szenve­délyesen szeretnék a detek- tívműfajt, csupán egy kü­lönleges furfanggal kigon­dolt rendőri műveletet' haj­tottak végre. A moziknak ugyanis, ame­lyekben ezt a filmet vetí­tették, ez alkalommal a sa­játos egérfogó szerepét szánták. Jó néhány veszé­lyes bűnözőt füleltek le. A letartóztatásokat követő ki­hallgatások alkalmával szá­mos olasz bandita beismerte, abban a reményben ment el megnézni ezt a filmet, hogy a főhőstől eltanulja leg­újabb „munkamódszereit”. öreg újdonságok Feltételezhető, hogy nem­csak az újságírók fognak érdeklődni a német sajtóku­tatás tulajdonába került ér­tékes újság, a XVII. század elejéről származó hetilap­újságokat most már min­denki megtekintheti és ol­vashatja. A 350 esztendős sorok többek között a har­mincéves háború (1618— 1648) kezdetéről számolnak nak, az „Aviso”-nak öt pélr dányszáma után. Az idő vasfoga már kikezdte a vi­lágnak valószínűleg legidő­sebb és egyben legismertebb hírlapjának az oldalait. A magántulajdonból a brémai egyetem könyvtárába került be és a zsoldosok verbuvá­lásáról. Megtudhatjuk, hogy már akkor is szerepet ját­szottak a külföldi tudósítá­sok. Az egyik ilyen cikk a holland tengerparton tom­boló hatalmas viharról ad hírt. Szakáll és szerelem Aki szereti a feleségét; jobb ha nem növeszt sza­kállt — erre a megállapítás­ra jutott Ralph Krispy, Pu­erto Ricó-i pszichológus, aki hosszú kutatásai során kimutatta, hogy a szakállas férfiak partnerükben frigi­ditást ébreszthetnek. Krispy kijelentette, hogy 27, 18—30 év közötti nővel folytatott kísérlete során ki­derült: tizenhét házaspár hl- degült el egymástól, amikor a férj szakállt növesztett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom