Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

1973. április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) ményeket hozott. A munka az egész országban a novem­beri állásfoglalás alapján és Szellemében folyik. A nagy­fokú társadalmi aktivitás biztosítéka a feladatok ma­radéktalan megoldásának, ami elősegíti a X. kongresz- szus határozatainak követ­kezetes végrehajtását. 1. Erősödött a párt egysé­ge. A pártszervezetek egysé­gesek a helyzet, a feladatok megítélésében, politikánk következetes képviseletében és megvalósításában. A ha­tározatok végrehajtása me­netében nőtt a párttagság cselekvőkészsége. A novem­beri állásfoglalás végrehajtá­sában a kommunisták vál­tozatlan kötelessége, hogy minden területen érvekkel, példamutató munkával és magatartással mozgósítsanak a tettekre. 2. A Központi Bizottság megállapította: a munkás- osztály vezető szerepének erősítésére tett intézkedések nemcsak a munkásosztály­ban váltottak ki kedvező ha­tást. hanem megértésre ta­láltak egész társadalmunk­ban. A Központi Bizottság állásfoglalásának pozitív ha­tása a munkásosztály sorai­ban mindenekelőtt abban jelentkezik, hogy az elmúlt hónapokban észrevehetően fokozódott a munkástöme­gek aktivitása, ami egyaránt kifejeződik a munkában, a munkahelyi kezdeményezé­sekben és a közéleti tevé­kenységben. A munkásosz­tály helyzetével a jövőben is társadalmi és politikai szerepével összhangban kell foglalkozni. Ez a szocializ­mus építésének alapvető kö­vetelménye és egész népünk érdeke. 3. A Központi Bizottság novemberi ülését követően szövetségi politikánk növek­vő hatással szolgálja a szo­cialista építést;, tovább erő­södött a munkásosztály szö­vetsége a parasztsággal és az értelmiséggel. Növekedett társadalmunk alkotó erőinek szocialista céljainkat szolgá­ló együttműködése, összefo­gása. A szövetségi politika, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk szocialista nemzeti egységének további erősíté­se, a szocialista demokrácia fejlesztése nagy szocialista és nemzeti feladatunk, ami nélkül közös céljaink nem valósulhatnak meg. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a ta­nácsválasztás belpolitikai életünk jelentős eseménye volt. A választási kampány­ban az állampolgárok na­gyon széles köre vett részt, s nyilvánított véleményt ál­talános céljainkról, terve­inkről és a helyi politika kérdéseiről. A választások során is kifejezésre jutott, hogy helyes volt a X. kong­resszus határozata a taná­csok politikai és gazdasági önállóságának növeléséről, ami az új tanácstörvényben öltött testet. A szavazás eredménye is megmutatta, hogy hazánk állampolgárai egyetértenek politikánkkal, és bizalommal támogatják e politika képviselőit. A Központi Bizottság el­ismeréssel állapította meg, hogy a választások időszaká­ban jó munkát végeztek a pártszervezetek, a Hazafias Népfront aktivistái, a társa­dalmi és az állami szervek. Szükségesnek tartja, hogy a választást követően minde­nütt hasznosítsák az elhang­zott reális javaslatokat, biz­tosítják az új tanácson: megfelelő munkáját, a taná­csi, államigazgatási tevé­kenység további javítását. 5. A Központi Bizottság ülése — a X. kongresszus határozatainak megfelelően — foglalkozott népesedéspo­litikai helyzetünkkel. Meg­állapította, hogy a népese­dési helyzet javítása tovább­ra is nagyjelentőségű nem­zeti, társadalmi, politikai feladat. Az elmúlt években több fontos gazdasági, szo­ciális és más jellegű intéz­kedés történt a demográfiai helyzet javítása érdekében. Ezek eredményekkel jártak, hatásuk azonban tartós ja­vulást még nem biztosított. A jelenlegi helyzet hosszú távú népesedéspolitikát kíván. A következő időszakban át­fogó, anyagi, egészségügyi, nevelési intézkedésekkel, ál­lami rendelkezésekkel, meg­felelő társadalmi felfogás ki­alakításával kell biztosítani a népesedési helyzet további javulását. III. A Központi Bizottság meg- tángyalta az 1972. novemberi állásfoglalásban szereplő gaz­dasági feladatok végrehajtá­sának és a népgazdaság 1973. első negyedévi fejlődésének tapasztalatait. 1. A szocialista ipar ter­melése a népgazdaság! terv­nek megfelelően növekszik Változatlanul gyorsan emel­kedik a munkatermelékeny­ség. A munkaerőcserélődés 1972-ben tovább mérséklő­dött, és már nem volt na­gyobb az 1967. évinél. Az ipari termékek értékesítése a termeléssel azonos mérték­ben növekszik. Ez azt mu­tatja, hogy a termelés job­ban igazodik a szükségletek­hez; javult a termékek ver­senyképessége külföldön. A tavalyihoz képest jelentősen emelkedett, a lakosság keres­lete az ipari termékek iránt. Továbbra is dinamikus az ipari export. Megindultak az előkészítő munkálatok az ipar 1975. utáni nyersanyag­éi energiaszükségletének biz­tosítására. A Központi Bizottság no­vemberi határozatának meg­felelően a Minisztertanács kijelölte azt az 50 döntő je­lentőségű ipari nagyvállala­tot és trösztöt, amelyek tevé­kenységét folyamatosan kü­lönleges figyelemmel kíséri, A kormány kijelölte azt a hat ipari nagyvállalatot is, amelyeknél a - termelési struktúra megváltoztatásához külön központi segítséget nyújt A Központi Bizottság ha­tározatának megfelelően — 1973. márciusában megtör­tént az állami iparban és építőiparban foglalkoztatott munkások és művezetők bé­rének emelése: a központi intézkedések alapján 1 mil­lió 300 ezer dolgozó bére emelkedett, összesen évi 2,5 milliárd forinttal. A szénbá­nyászatban és a villamos­energia iparban 1973. január 1-től életbe lépett a módosí­tott központi bérszabályozá­si rendszer, ami mindkét ágazatban 4,5 százalékos bér- növekedésre ad lehetőséget. 10 ipari, 4 építőipari válla­latnál és 2 ipari szövetkezet­nél az eddigi átlagbérszabá­lyozás helyett kísérleti jel­leggel bértömeggazdálkodás­ra tértek át 2. A mezőgazdaságban az őszi vetések, a szőlők és a gyümölcsösök állapota ki­elégítő. A tavaszi munkák végzése jó ütemben halad. A termelés anyagi-műszaki feltételei kedvezőek. A cu­korrépa-, a dohány- és a zöldségtermesztés fejlesztésé­re hozott kormányhatározat már a múlt évben jelentős eredménnyel járt, a megkö­tött szerződések alapján az idén további javulás ígérke­zik. A szarvasmarha tenyész­tés iránt nő az érdeklődés: a mezőgazdasági üzemek megkezdték a férőhelyek fel­törését. növekszik a tehén- állomány. A mezőgazdasági szövetke­zetek kiegészítő ipari és ke­reskedelmi tevékenysége az állami intézkedések nyomán 1972. óta a határozatok által megjelölt Irányban halad, és visszaszorultak a koráb­bi kedvezőtlen kísérő jelen­ségek. 3. Az építőipari vállalatok éves termelési tervei reáli­sabbak és közelebb állnak a nénvazdasáei tervhez, mint tavaly álltak. Tovább javult az érvítési igénvek és lehe­tőségek összhangja: az eluta­sított énítési igény alig ha­ladja meg a tervezett te-rne- lési érték egv százaWát Az árak stabilizálása érdekében 90 százalékra emelték a kö­tött építőipari árak arányát, és szigorították az árképzést. A beruházási tevékenység javítására hozott határoza­tok végrehajtása eredménye­sen halad. A szocialista szek­torban a múlt évben a terv­nek megfelelő összeget, 102 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Hazánkban a lakásépítés a múlt évben kiemelkedő szintet ért el: kereken 90 ezer lakás épült, A közel­múltban döntés született Bu­dapest, j Miskolc, Szeged. Debrecen. Pécs. Győr állami lakásépítésének fokozott se­gítésére. Ehhez a kormanv további 1,3 milliárd forintot biztosít. 4. A tej- és tejtermékek, a cigaretta és az égetett sze­szes italok fogyasztói árának emelése, a gépjárműadó fel­emelése a közDonti határo­zatoknak megfelelően került végrehajtásra. Egyidejűleg megtörtént a pénzben: szo­ciális juttatások elhatározott növelése. A fogyasztói ár­szint _ emelkedése az első ne­gyedévben a tervezett mér­téket nem haladta meg. Az árhatásavök intézkedéseket tettek az árel’enőrző appa­rátusok megerősítésébe és szélesítették, szigorították az ellenőrzést. 5. Az állam az idén is több szociálpolitikai intézkedéssel javítja a dolgozók, elsősorban a munkás- és a sokgyerme­kes családok helyzetét. 1973. január 1-től kedvezőbbé vált a munkás- és sokgyermekes családok, a fiatal házasok lakásépítése és lakáshoz ju­tása. A jobb gyermekruházati el­látást szolgálja az árváltozás bejelentésének kötelezettsége 30 alapvető gyermekruházati cikkre, egves gyermekruhá­zati termékek árleszállítása, a termelésre, a forgalmazásra és a kötelező választékra vo­natkozó rendelkezések. A költségvetési intézményekben ellátottak élelmezési normáit 1973. január 1-től felemelték, e célra az állam évi 550 mil­lió forintot juttatott. Az ál­lamigazgatás dolgozói 1973. június 1-től áttérnek a 44 órás munkahétre. 6. Szocialista államunk tervszerűen fejleszti és bő­víti hazánk nemzetközi gaz­dasági együttműködését. El­veinknek és céljainknak meg­felelően külgazdasági kapcso­latainkat elsősorban a szocia­lista országokkal, legjelentő­sebb partnerünkkel, a Szov­jetunióval mélyítjük. A kül­kereskedelmi egyensúlyra vo­natkozó előírások megvaló­sulnak. 1 A Központi Bizottság meg­állapította: az 1973. évi nép- gazdasági terv és a Központi Bizottság 1972 novemberi ál­lásfoglalásában szereplő fel­adatok végrehajtása megfe­lelő ütemben és eredménye­sen halad. A párt, a kormány gazdaságpolitikai tevékenysé­ge révén a népgazdaságban érvényre jut a társadalmi ér­dek, és biztosított a helyi szervek önálló cselekvésének lehetősége is. A X. kongresszus gazdaság- politikai céljainak teljes elé­rése további szervezett, lel­kiismeretes és pontos munkát kíván. Ennek érdekében szi­lárdítanunk kell a munkában az országszerte tapasztalt egységet, fegyelmet, helytál­lást. * A Központi Bizottság fel­hívja a párt minden szerve­zetét, hogy példamutató, kö- vetkezetes munkával, felelős­ségtudattal az elveink, célja­ink melletti kiállással, a tö­megek mozgósításával segít­se elő a X kongresszus hatá­rozatainak teljes végrehajtá­sát. Felhívja az állami és tár­sadalmi szervekben dolgozó kommunistákat, hogy tovább­ra is egységesen képviseljék a novemberi állásfoglalásban kifejezett célokat és valósít­sák meg azokat. A Központi Bizottság a továbbiakban is számít a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak, egész tár­sadalmunk támogatására. Most a figyelmet, erőinket arra kell összpontosítani, hogy megoldjuk a gazdasági éis kulturális építésnek az 1973. évi népgazdasági tervben meghatározott konkrét fel­adatait. Szövetkezeti fiatalok fóruma Napirenden az ellátás A szolnoki járási-városi népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén, hétfőn a szolnoki járás szolgáltatásá­nak és egyes alapvető köz­szükségleti cikkekkel való ellátásának helyzetét tár­gyalta. Az alapos, minden rész­letre kiterjedő vizsgálat fog­lalkozott a propán-bután gázellátással, a háztartási és elektroakusztikai gépek, a különféle műszaki cikkek ja­vításával. Megvizsgálták azt is, hogy milyen a járás alap­vető élelmiszerekkel való ellátása. A vizsgálat szerint a legtöbb területen baj van a folyamatos ellátással. A különböző vállalatok és szö­vetkezetek nem tudnak lé­pést tartani a lakosság ál­landóan növekvő igényével, s ebből adódik, hogy akado­zik a gázellátás, vontatott a műszaki cikkele javítása, az alapvető élelmiszerekből sokszor hiány van, más cik­kekből pedig gyenge a vá­laszték. Az ülésen több pontból álló határozati javaslatot fo­gadtak el. Ezekben rögzítet­ték azokat az elképzeléseket, amelyek a különböző keres­kedelmi vállalatok, szövetke­zetek és a szolgáltatást biz­tosító egységek jobb mun­kájához szükségesek. A munka és művelődés hete Martfűn Április 24-től május 1-lg rendezik meg a munka és művelődés hetét Martfűn. A programban filmvetítések, író-olvasó találkozók, szel­lemi vetélkedőit, versenyek, szórakoztató műsorok és tu­dományos előadások szere­pelnek. Április 25-én a nagyközség ifjúsági klubjai Emberi életcélok címmel tartanak ifjúsági fórumot, 26- a a Bőripari Tudományos Egyesület napja lesz. Április 27- én a Szolnok megyei já­rási-városi művelődési ház és könyvtárigazgatók tanács­kozására kerül sor. A Tisza Cipőgyár szocia­lista brigádjai szellemi ve­télkedőjének döntőjét ápri­lis 28-án tartják. Tároló tornyok ponyvából A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat jutaárugyára a Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet mérnöki irodájának tervei alapján új típusú me­zőgazdasági tároló „tornyot” gyárt — ponyvaanyagból. A 40 köbméter befogadóképes­ségű ponyvatartály 10 méter magas vasszerkezetre, illet­ve lábakra rögzíti és szi­vattyú vagy szállítószalag segítségével töltik meg. Egyelőre tíz ilyen tároló to­ronyra kaptak megrendelést. Tegnap délelőtt a tisza- ligeti KISZ-tábor olyan ese­mény színhelye volt, amely­re először került sor a me­gyében. Az Ipari Szövetke­zetek Szolnok megyei Szö­vetsége és a KISZ megyei bizottsága az ipari szövetke­zetekben dolgozó fiatalok fó­rumát rendezte meg, amely­re mintegy hatvan küldött érkezett a megye szövetke­zeteiből. A fórumon Bordás László, a KISZÖV elnöke tartott vitaindító előadást. Többek között elmondotta, hogy ii? ipari szövetkezetekben ha­nyatlóban van a Szakma If­jú Mestere versenymozga- iom; 1970-ben még négy­százhuszonhárom fiatal vett részt benne, tavaly már csak kétszázhetvennyolcan nevez­tek be. A visszaesés annak is tulajdonítható, hogy a megye szövetkezeteiben a KISZ-szervezetek száma eléggé alacsony. Beszélt a Jánoshidán a megoldásra váró feladatok közül az ivóvízellátási gondokat tet­ték szóvá legtöbben az idei jelölőgyűléseken. A község vízellátását szolgáló régi ku­tat 1962-ben fúrták, jelen­leg mintegy 140 liter vizet ad percenként. Ez a meny- nyiség a lakosság ivóvíz­szükségletének alig 70 száza­lékát teszi ki. A vízhiány miatt a községi tanács már két évvel ezelőtt kénytelen volt beszüntetni a vízveze­tékhálózat további építését, a lakásokba a vízvezeték bekötését Ezeknek a gondoknak a megszüntetését határozta el a tanács. A jelölőgyűléseket követő napokban megálla­podott a Vízkutató és Fúró szakmunkástanuló képzésről, a pályakezdők munkába il­leszkedéséről, a fiatalok bér- és jövedelemarányairól, a továbbtanulási lehetőségek­ről. Arról Is szólt, hogyan érvényesül az ifjúsági tör­vény a szövetkezetekben. A KISZÖV elnökének elő­adása után Nagy Kálmán, / a törökszentmiklósi Építő Szak- és Szerelőipari Szövet­kezet KXSZ-tltkára kért szót. Beszámolt a szövetkezeti agitációs és propagandamun­káról, kulturális tevékeny­ségükről, a szövetkezet gaz­dasági munkáját segítő KISZ-feladatokról és a sza­bad idő hasznos eltöltéséről A két beszámolót élénk vita követte; a szocialista brigádmozgalomról, a kul­turális és szórakozási lehető­ségekről, bérezésükről és az ifjúsági törvény megvalósí­tásáról folyt elsősorban az eszmecsere. Vállalat ceglédi üzemével egy mélyfúratú ártézi kút építésében. A 720—750 mé­ter mélységre tervezett kút több mint egymillió forint költséggel készül, várható hozama napi 860 köbméter víz lesz. A szerződés meg­kötése után azonnal elkezd­ték a kút fúrását, jelenleg 500 méter mélységnél tar­tanak Tervek szerint június közepére a kutat átadják rendeltetésének. Az új kút építése lehető­vé teszi, hogy folytassák a községben a vízvezetékháló- zat bővítését. A jelenlegi 4.5 kilométeres hálózatot újabb 5—6 kilométer vezetékkel toldják meg, ez azt jelenti, hogy a következő években Jánoshidán minden lakásba bevezetik az ivóvizet. A fórum résztvevőinek egyik csoportja i jeWógyűlések hatására Új artézi kutat kap Jánoshida Miért nem épül a jásztelki művelődési ház Éppen egy éve annak, hogy először utaztam át Jásztelken. A főtéren már akkor feltűnt egy impozáns külsejű, modern vonalú épü­let. — Ha kész lesz, legyen az akármi, a legszebb háza lesz a községnek, — gondol­tam akkor. Nemrég ismét arra jártam, és meglepeté­semre az épületen nincs semmi változás. Áll elhagya­tottan, üresen, mennyezetépí­tésre, festésre, berendezés­re várva. Sorsáról Túza Lajos ta­nácselnöknél érdeklődtem, és megtudtam, hogy a las­san készülő ház egykor majd a falu művelődési otthona, könyvtára és mozija lesz. Je­lenleg mindezeket nélkülö­zik a jásztelkiek. — A régi művelődési ház omladozott, dűledezett, élet- veszélyesnek nyilvánították. Kénytelenek voltunk lebon­tani. Csak hát az épülő víz­mű teljesen felemésztette a község pénzét. Eddig 1 mil­lió 400 ezer forintot költöt­tünk rá. A megyei tanácstól kaptunk 600 ezer forintot, a MOKÉP Vállalattól 400 ez­ret, és hozzákezdtünk az új művelődési ház építéséhez. Ebből a pénzből többre nem telik, — július óta áll a munka, — ezek voltak a tanácselnök szavai. Nincs pénz, ez még ért­hető, Ám kevésbé érthető, hogy immár fél éve nem is próbáltak szerezni, pedig a fiatalok és az idősebbek egyaránt szinte követelik az építés folytatását. Jelölőgyű­léseken felajánlották, hogy társadalmi munkával is se­gítenek Tuza Lajos egy hónapja tanácselnök, s azóta meg­próbált tenni valamit az ügyért. — Még legalább 600 ezer forint kellene a befejezésig, — mondja. — A termelőszö­vetkezet nemrég megszava­zott a támogatásra 200 ezer forintot. Ígérték, ha jól si­kerül a gazdasági év, többet is adnak. A tsz-en kívül nincs más termelőegység a községben. Nagyon sokan, mintegy százötvenen járnak tőlünk a jászberényi Hűtő­gépgyárba dolgozni. Ezért úgy terveztük, hogy megpró­báljuk megkérni a gyárat, segítsenek ők is. Hisz nekik se lehet közömbös, hogy dol­gozóik jól és hasznosan töl- tik-e szabad idejüket. Aztán jó lenne, ha a megyei ta­nácstól kapnánk még any- nyit, hogy legalább a műve­lődési ház egy részét meg­tudnánk nyitni. T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom