Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

1973. április 13. SZOLNOK StßCjV El NÉPLAP fi&ettí&ühfy postájából QLVÄSÖINK Munkaruha Amikor dolgozni kezdtem, azt mondta az apám: „Lá­nyom, a munkaruhád legyen rendes, kényelmes, mert az egy hétből hat napig van rajtad, míg az ünneplő csak egy napig, vagy néhány órá­ig...” Nagyon igaznak tar­tom azóta is apám szavait. Ezzel bizony kevset törőd­nek azok, akik megcsinálják. Mi lenne, ha egyszer a ter­vezők leülnének azokkal, akik viselik a munkaruhákat és megkérdeznék; milyet sze­retnének? Mi nők. munkában Is szeretünk csinosak lenni. Méretemre & 46—48-as nagyságú felel meg, ilyen ru­hákat viselek munka után. Munkában? Az 50—52-es is kicsinek bizonyult, mert bi­zony, összement a mosásban. Igaz, csak a hossza. A bő­sége maradt, hízhatok bele nyugodtan, akár 20 kilót is. A formájáról is lehetne be­szélni, itt-ott biztostűvel kell „díszíteni”. Így volt évtizedekig. Re­mélem, nem kellenek hozzá újabb évtizedek, hogy más­képp legyen. M. F.-né Szolnok „Jászapáti séma” Február 28-án közöltünk egy levelet „Jászapáti kertba­rátok” címmel. Írója a kertbarát kör megalakulásáról és tevékenységéről számolt be akkor. Ki gondolta volna, hogy e néhány sort milyen levelezés követi... Az írásra hivatkozva az első levelet március 5-én keltezte Pugner István, a tiszasasi tanács elnöke. Meg akarják ala­kítani a községben is a kertbarátok körét — írta, s tájékoz­tatást kért Bodonyi József szakvezetőtől; milyen elvek alap­ján működnek. A válasz nem sokáig váratott magára. Március 8-án Bodonyi József már meg is írta a részletes információt. Sok jó tanáccsal szolgált. Kérés is volt a levélben. „Ha Önök a fentieket más község számára is továbbadnák, azt csak mint .jászapáti séma’ néven tegyék.” Reményét is kifejezte a szakkörvezető, hogy a két szakkör kapcsolata e levelezés­sel nem zárul le. Március 28-án Pugner István tanácselnök levele kísére­tében visszaküldte a mutatóba kapott munkatervet. Megkö­szönte a tanácsokat, egyben jelezte, hogy kapcsolatukat ő sem tekinti befejezettnek. És napjainkban még egy levél ment Tiszasülyre, amely­ben Bodonyi József — aki mindezekről informált bennün­ket — a közben eltelt idő eseményeiről tájékoztatta az ala­kuló tiszasasi kertbarátok körének patrónusát. Rossz munkának is idő kell? Tavaly, május 27-én volt az esküvőnk. Kunmadarason. Az esküvői fényképeket is ott készíttettük a fényképész szövetkezet műtermében, amelyekért mindjárt „legom- boltunk” 460 forintot. A ve­zetőnővel történt megbeszé­lés értelmében egy hónap múlva választottunk a fel­vételekből, akkor döntöttük el azt is, melyikből készüljön nagyítás. A levelezőlap nagyságú ké­pek egy részét tavaly ősszel, másik részét január végén kaptuk meg. Nem voltunk el­ragadtatva a minőségükkel. Mivel Szolnokon lakunk, hoz­zátartozóink fáradhatatlan utánajárásának köszönhetjük az eddig meglévő képeket is. Januárban levelet küldtem a szövetkezet vezetőnőjének, Kunmadarasra. Megírtam, ha rövid időn belül nem küldi a nagyított képet, panaszt te­szek. Azóta sem választ, sem képet nem kaptam. Teleki László Szolnok Lejártam a lábams. ­de úgy látszik, mégsem sikerül húsvetra fiamnak 30-as nagy­ságú, 70—80 forintos barna vagy fekete félcipőt vásárolnom. Ügyszintén hiába szaladgálok a megyeszékhelyen vagy két bete sötétkék mfiszálas, hosszú kisnadrágért. Közben Püs­pökladányban is jártam. Ott is hiába próbálkoztam. Nem egyedül keresem az említett gyermekholmikat. Ve­tem együtt többen is érdeklődtek nap mint nap. A válasz; kapunk még árut, de nem tudjuk, hogy mit... Molnár Ferencné Szolnok Kutyarandevú A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) jászberényi szerve­zete április 8-án, vasamap tenyészszemlét rendezett az egyesület városszéli kiképző területén. I ! Pénzügyi mimÄn jártas férfi vagy női munkaerőt keres építőipari vállalat. Bérezés megegyezés szerint, „Építőipar” jeligére a szolnoki hirdetőbe. Kellemes • tavaszi idő. gyö­nyörű környezet, kitűnő szer­vezés jellemezte a fiatál egye­sület első nagyszabású ren­dezvényét. Jászberényből és más vá­rosokból több mint 120 ku­tyát hoztak el gazdáik. A 12 fajta kutya közül nagy ér­deklődéssel válogatta a szá­mára legmegfelelőbb négylá­bú barátot a legifjabb nem­zedék. Mintegy 500—600 nem kutyás érdeklődő töltötte el itt a délelőttöt. Négy bírói körben folyt a továbbtenyész- tésre alkalmas kedvencek válogatása. Reméljük, hogy a fiatal egyesület lelkes vezetősége és tagsága továbbra is foko­zódó sikerrel végzi munkáját. Szép célkitűzés, hogy váro­sunkban minél jobban elter­jedjen az ember égjük legré­gibb, leghűségesebb négylábú barátjának a tenyésztése. Sas János Jászberény * I PB ILLETÉKESEI í*iv m Tni A VOLÁN minden panaszt megvizsgál A címül _ választott mondatot sok éves tapasztalatunk alapjan állítjuk. Jelenleg is birtokunkban van a VOLÁN 7. sz. Vállalattól három válasz, amelyet a hozzájuk továb­bított panaszra küldtek. Azt hisszük azonban, hogy olvasóink túlnyomó többsé­gét nem túlságosán érdeklik a részletek. A három panaszos közvetlenül a vállalattól kapott választ, amelyet — a má­solata nálunk van —kielégítőnek találunk. Egy-két meg­jegyzést azért megkockáztatunk. Egyik olvasónk így jelölte meg esetét: a minap,.. Bi­zony ez édeskevés ahhoz, hogy a VOLÁN arra illetékes dol­gozója érdemben vizsgálódjék. Akinek sérelme van, jó len­ne, ha pontosan megírná, mikor, melyik járaton történt a leírt esemény. Másik dolog. A cím nélkül — nem beszélve a név nélkül — beküldött panaszokkal nem tudunk mit kez­deni. De a VOLÁN sem. Az éremnek ugyanis két oldala van... Magyarán: legtöbbször mindkét fél meghallgatása szükséges. És egy kérés: nem akarjuk „lerázni” a panaszokat, de a VOLÁN-nal kapcsolatos sérelmeket mindenképpen hozzá­juk küldjük. Ezért úgy gondoljuk, legjobb, ha olvasóink azokat egyenesen a vállalathoz küldik. Így hamarabb tisz­tázódik sérelmük. A vállalat címe: VOLÁN 7. sz. Vállalat, 5000. Szolnok. Verseghy út 5 Meggyőződésünk ugyanis, hogy a közvetlenül oda érkező panaszokat is ugyanolyan lelkiis­meretesen kivizsgálják, mintha a szerkesztőség postázná. Végül egy idézet Kerekes Ferenc igazgató legutóbbi le­veléből: „...itt is szeretném azt a véleményenf közölni, hogy az elítélendő magatartása, gép- járművezetők és kalauzok nem jellemzik vállalatunk azonos beosztású dolgozóit. Túlnyomó többségük évek óta lelkiismeretesen, becsületesen teljesíti e nehéz munkaterü­leten reájuk háruló feladatot — az utazóközönség kulturált kiszolgálását, szállítását. Most is, a jövőben is mindent megtesznek vállalatunk veze­tői annak érdekében, hogy utasaink elégedettek legye­nek szolgáltatásainkkal, a szolgáltatásokat nyújtó dol­gozóinkkal SZ ERKESZTöl N. S. Szolnok; A munkál­tató köteles — a letiltás ér­telmében — az adós munka­béréből (egyéb járandóságá­ból) a letiltásban meghatá­rozott összeget levonni. Az adós munkabérére (egyéb já­randóságára) tartásdíj címen vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiter­jed a társadalombiztosítási szervek által folyósított táp­pénzre (táppénzt helyettesítő juttatásra) is. A gyermektar­tásdíjat tehát a táppénzből is le kell vonni. Ellenkező eset­ben az apa betegsége miatt a gyermek ellátatlan ma­radna. K. A. Jászberény: Az épí­tésügyi szabályzat rendelke­zése szerint a melléképülete­ket a hátsókertben a lakóte­lek oldal vagy hátsó határán, illetőleg azoktól legalább 3 méter távolságra kell elhe­lyezni. Oldalhatáron történő elhelyezés esetében a mel­léképületeket a lakótelepnek azon az oldalhatárán kell el­helyezni, amelyiken a lakó­épület áll, illetőleg amelyik­hez közelebb fekszik, A melléképületeket és a mellék­építményeket (fészer, gőré, magtár, istálló stb.) a jogsza­bályban előírt védőtávolságok figj’elembevételével szabad csak elhelyezni. így pl. gó- rét, magtárt, a lakóépülettől 12 méterre, sertésólat 16, ásott kúttól 15, fúrt kúttól pedig 0 méterre kell elhe­lyezni. A szomszéd építkezé­sével kapcsolatos panaszban dönteni a tanács szakigazga­tási szerve jogosult. Azt a jogszabály nem határozza meg, hogy a szénát, a szal­mát a lakótelek melyik ol­dalán lehet elhelyezni. Szé­na- és szalmakazlak elhelye­zésénél azonban be kell tar­tani a tűzrendészeti előírá­sokat is. I síi fát szerszám husmálutunak díjazású Az építésügyi és városfej- iestési miniszter az 5/1973. (II. 17.) ÉV.M sz. rendeleté­vel megváltoztatta a saját szerszám használatáért járó díjazás feltételeit s mérté­két. Az új szabályozás szi­gorúbb rendelkezéseit az is indokolta, hogy egyes vál­lalatok a bérkiegészítés egyik formájának tekintet­ték a saját szerszám haszná­latáért járó díjazást. A rendelet hatálya kiter­jed a tanácsok felügyelete alá tartozó ingatlankezelési, kertészeti, köztisztasági, ké­ményseprőipari. temetkezési, talajerőgazdálkodási, fő te­vékenységet folytató szol­gáltató vállalatokra, s a költségvetési üzemekre is. Felügyeleti szervük előzetes engedélye alapján és kizá­rólag e rendelet szerint fi­zethetnek saját szerszám használatáért térítést a jog­szabályban fel nem sorolt gazdálkodó szervek is. Saját szerszám használa­táért költségtérítésben kell részesíteni azt a dolgozót, aki a vállalat rendelkezése alapján a munkakörébe tar­tozó feladatok elvégzéséhez saját tulajdonában levő ké­ziszerszámot vagy egyéb se­gédeszközt használ. A szer­számhasználati díjat szer­számonként, illetve ennek alapján munkakörönként meghatározott összegben kell megállapítani. A törzs­bér százalékában is megál­lapítható a szerszémhaszná- lati díj, figyelemmel a szer­szám mindenkori fogyasztói árára és a karbantartás költségeire. A díj — az em­lített szempontok alánján — átalányban is megállapítha­tó, az adott szakmán belül több feladatot ellátó dolgo­zó részére. Például, ha a kőműves rendszeresen végez falazó, vakoló és szerelő- kőműves munkát is. Korlá­tozó rendelkezés az is, hogy a szerszámhasználati díj csak tényleges munkavégzés esetén, annak időtartamára illeti meg a dolgozót. A szerszámhasználati dí­jak együttes összege havon­ta nem haladhatja meg a vállalatnál ilyen térítésben részesülők tárgyhavi mun­kabérének 3 százalékát, áta­lány esetén pedig dolgozón­ként a havi 100 forintot. A vállalat meglevő készletéből a munka végzéséhez szüksé­ges — szerszámhasználati díjra jogosító — szerszámo­kat a mindenkori fogyasz­tói áron, s csak készpénz- fizetés ellenében adhatja el a dolgozónak. A használt szerszám fogyasztói árát a használhatósági fok figye­lembevételével kell megál­lapítani. Egy alkalommal a munkaviszony létesítésekor, illetőleg a szerszámhaszná­lati díjazás bevezetésének kezdetekor tartós, legfeljebb 6 havi törlesztésre szóló fi­zetési előleget azonban ad­hat a vállalat. Azokat a munkakörökéi, amelyekben a saját szer­számhasználat kötelező, to­vábbá — a szerszámok árá­ra történő utalással — a szerszámhasználati díj mér­tékét és fizetésének rendjét, a használható szerszámok jegyzékét, vállalatoknál a kollektív szerződésben, ipari szövetkezeteiméi a munka­ügyi szabályzatban kell rög­zíteni. A rendelet 1973 március hő 1-én lépett ha­tályba. Teljes szövege a Ta­nácsok Közlönye 1973. évi 9. számában olvasható. 4 mezőgazdasági dolgozó bére — magánmunkáltatóknál A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter a 2/1973. (III. 3.) MÉM—MŰM sz. együttes rendeletével szabályozta a magánmun­káltatók által foglal koztatott - mezőgazdasági dolgozók munkaidejét és bérezésének rendjét Az űj szabályozás szerint a magánmunkáltató a vég­zett munkákat az állami mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatott dolgozókra irányadó szabályok szerint köteles besorolni. A dolgozó munkabérét a munkakörül­mény-fokozatok figyelembe­vételével az alábbi bértételek alapján kell megállapítani: segédmunkásoknál 5—14 fo­rint, betanított munkások­nál 5,50—16 forint, egyszerű szakmunkánál 7—13 forint, szakmunkánál 8—20 forint A napi munkaidő 12 órá­nál hosszabb, illetve 6 órá­nál rövidebb nem lehet. A magánmunkáltató az alkal­mazottnak a munkaszerző­désben meghatározott mun' kaidon felüli foglalkoztatás esetén túlóradíjat köteles fizetni, amelynek mértéke óránként a munkaszerző­désben kikötött munkabél 1 órára jutó hányada. A dolgozót a munka első 2 órájára 25 százalékos, a to­vábbi 2 órájára 50 százalé­kos, az ezt meghaladó idő­tartamra pedig 100 százalé­kos pótlék illeti meg. Di*. Cs. I A Tiszáméul! Vegyi művek Vállalat Szolnok, Tószegi űt azonnali belépéssel kazánkezelőket és kocsirendezőket vesz feL W Csökkentett munkaidő! Jó kereseti lehetőség! Szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán) At?7'1 i Porcelán bemutatója áruk az Alföldi porcelángyár termékeiből 1973. április 17-től 20-ig Árubemutató helye: MÉSZÖV székház művelődési terme Szolnok, Marx park 8. (Tervezőiroda mögött) Nyitva: naponta 10—-18-ig, r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom