Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

1973. április lii. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A s általános és a szakmai ismeretek terjesztése üzemekben című témakör képezte a Néplap leg­utóbbi kerekasztal-beszélgetésének tárgyát. Az esz­mecserén részt vett — az oktatási ügyekkel foglalkozók kö­zül — a jászberényi Hűtőgépgyárból Czakó Viktor, a Tisza- menti Vegyiművekből Sokvári Béla, a szolnoki Dolgozók Általános Iskolájából Kézér Gyula megbízott igazgató, a Pannónia kunszentmártoni gyárából Pugner Pál és Hegedűs Erzsébet, a TIT megyei elnökségétől Notheisz János, az SZMT megyei könyvtárát pedig Dénes Pál igazgató kép­viselte. Sokvári Béla, Hegedűs Erzsébet, Czakó Viktor, Notheisz János, Dénes Pál, Kézér Gyula, Pugner Pál AZ ÜJSÁG1RÖ: Megyénk üzemeiben több ezerre tehe­tő azoknak a munkásoknak száma, akik nem végezték el az általános iskolát. Kép­zésükre mégsem fordítanak kellő gondot. Kimondva vagy kimondatlanul úgy vannak vele, hogy betaní­tott munkásként vagy anyagmozgatóként akkor is hasznosan foglalkoztathatják őket, ha oktatásukról nem gondoskodnak. Mi erről az önök véleménye? SOKVARI BÉLA: Ezer-' szer hangoztatott igazság, hogy gazdasági, társadalmi jó elsajátítását a kiegészítő (a konzultációkon és egyéni tanulással elsajátítandó) va­lamint a tájékoztató anyag szolgálja. Ez utóbbi nem kérhető számon, de teljeseb­bé, érthetőbbé teszi a tanul­takat. A rövidebb képzést már január elsejétől el le­hetett volna kezdeni, de még csak két vállalat nyúj­tott be ilyen igényt. A csök­kentett képzés újszerű, el­tér a levelező és az esti ta­gozattól. Mivel jelentősen csökken a felkészülési idő, a hallgatóknak száz száza­lékosan igénybe kell venni a tanár segítségét, a foglal­mereteket nyújtson. Ennek érdekében az üzemekkel olyan kapcsolat kellene, ami lehetővé tenné az alapvető természettudományos kép­zést biztosító tanfolyamok szervezését. Nemcsak azok­nak volna erre szükségük, akiknek még az általános iskolai ismereteik is hiá­nyoznak, hanem azoknak is, akik alig-alig jutottak túl a vizsgában, kettesekkel bukdácsolva végezték tanul­mányaikat Mindannyian kezelése magasfokú ismere­teket követel. PUGNER PÁL: Az élet szinte parancsolóan írja elő, hogy az üzemekben idejé­ben legyen jól képzett szak­gárda. NOTHEISZ JÁNOS. Ezért nemcsak a pillanatnyi szük­ségletek kielégítésére kell törekedni, hanem folyama­tosan, előrelátóan munkál­kodni. vizsgára. Az egyéves előké­szítő tanfolyam előadásaira a debreceni vegyipari tech­nikum tanárait kértük fel. Azok is vizsgáztatják majd őket. Előtérbe került nálunk az „alsószintű vezetők” kép­zése is, —■ nem annyira szakmai, mint inkább pszi­chológiai vonatkozásban. Alapvető vezetői tennivaló­kat ismertetünk, vezetői készségeket fejlesztünk ben­nük. Valójában valahol mé­gis összefügg ez a termelés­sel, mert kihat arra. Mér­nöktovábbképző tanfolyamo­kat is tartunk. Most például a készletgazdálkodást ismer­tetik mérnökeinkkel a Marx Károly Közgazdasági Egye­tem tanárai. Persze, nem minden vonatkozásban di­csekedhetünk a továbbkép­zéssel, hiszen például az ide­gen nyelvek oktatásában na­gyon le vagyunk maradva. NOTHE1SZ JÁNOS: Eb­ben és egyebekben, így pél­dául vezetéslélektani tanfo­lyamok szervezésében is se­gíthetne a TIT. CZAKÖ VIKTOR: A Hű­tőgépgyár vezetői is szív­ügyüknek tartják az okta­tást, A hatezres létszám mel­lett évente több millió forin­tot fordítanak oktatási cé­lokra. Sajnos, a dolgozók között két ellentétes pólus erősen érezteti hatását. Sa­ját pénzért például (650 fo­rintért) negyvenketten je­lentkeztek egyetemi előké­szítő tanfolyamra. Ugyanak­kor két hónapig szerveztük a hallgatókat az általános iskolai tagozatra. Pedig jócs­kán vannak olyanok, — kör tűk sajnos 18—20 évesek akiknek nincs meg az álta­lános iskolai végzettségük. AZ ÚJSÁGÍRÓ: Ezek sze­rint nem ismerik fel, hogy nemcsak az üzemnek, hanem nekik is érdekük a tanulás? SOKVÁRl BÉLA: Sajnos, sokan nem ismerik fel saját érdeküket. Nem méltányol­ják a munkaidőkedvezményt, s azt sem, hogy közben sa­ját társaik dolgoznak helyet­tük. KÉZÉR GYULA: Nem úgy vetődik fel a kérdés, hogy kinek az érdeke az üzemi dolgozók képzése. Ér­deke az mindannyiunknak. Ezért annak bármilyen for­máját támogatnunk kell, hi­szen mindegyik azonos célt szolgál: a munkásműveltség fokozását, a szakmai képzést, ami visszahat az egész tár­sadalomra. Ezért kellene ér­dekeltebbé tenni a munká­sokat a tanulásban akár munkaidő kedvezménnyel, a perspektíva ismertetésével és minden egyéb módon. SOKVÁJtl BÉLA: Azt kell mindenkivel megértetni, hogy vannak olyan lépcső­fokok, melyeket meg kell járni ahhoz, hogy tovább le­hessen emelkedni. Ezért a tanulás elsősorban a dolgo­zók érdeke. 9 Általános és szakmai ismeretek terjesztése üzemekben A Néplap kerékasztala fejlődésünk egyik alapvető feltétele a dolgozók általá­nos és szakmai képzése. Szakmát tanulni, alaposabb ismeretekre szert tenni vi­szont csak akkor lehet, ha az alapműveltség egy bizo­nyos szintjét eléri az ember. Ezért kell üzemekben is szorgalmazni a felnőttokta­tást. KÉZÉR GYULA: Az ala­pot természetesen le kell rakni. Erre hivatott a Dolgo­zók Általános Iskolája. Mondhatom, hogy helybe visszük az ismereteket, hi­szen Szolnokon 18 kihelye­zett tagozatunk van. Sajnos, a dolgozók egy része még így is közömbös, mert nem érzi a tanulás szükségessé­gét. Pedig élniök kellene a lehetőségekkel. PUGNER PAL: Azt is meg kellene nézni, hogy jó-e az az oktatási forma, amit ajánlunk a dolgozóknak. A mi gyárunk új. munkásgár­dájának egy része a főző­kanál mellől került üzembe. Most alakul tehát a jövő törzsgárdája. Nem egy-két évre, hanem évtizedekre szá­mítunk rájuk. Azt várjuk tőlük, hogy néhány év múl­va ők tanítsák majd a szak­ma fortélyaira az új dolgo­zókat. Ezért nagyon szeret­nénk, ha valamennyien el­végeznék az általános isko­lát, Sajnos, valamilyen ok­nál fogva húzódoznak ettől az emberek. Azt hiszem, a régi tanár-diák viszony riasztóan hat. CZAKÓ VIKTOR: Ugyan­abban a felfogásban okta­tunk mint régen. Ugyanazt akarjuk megtanítani a gaz­dag élet- és munkatapasz­talattal rendelkező, családi gondokkal küzdő negyven­évesekkel, mint a tizenéve­sekkel. DÉNES PÁL: Kiforratlan a felnőttoktatás módszerta­na. Átvitt értelemben ide is vonatkozik: az egyik ki­rándulócsoport azt mondta; nem kell túravezető, mert a múltkor is összetévesztet­te az autóbuszt az egyetemi katedrával. A felnőttokta­tásnál fokozottabban figye­lembe kell venni, hogy mit tudnak „megemészteni” az emberek. KÉZÉR GYULA: Minisz­teri utasítás teszi lehetővé, hogy tízhónapos kurzusok helyett öt hónapos tanfo­lyamokon végezzék a dol­gozók az általános iskolát. Ez kedvező a dolgozóknak, de a nevelők munkáját nagymértékben nehezíti. Az eddigi tananyagot tovább kell csökkenteni, három ísészse fegolrai A törzsanyag kozásokon aktívnak kell len­niük. A jövő tanévtől egyéb­ként több ilyen rövidített tanfolyamot szeretnénk szer­vezni. Az oktatás mellett hangsúlyozom a nevelőha­tást. Nemcsak ismereteket kell nyújtani, hanem erősí­teni az emberekben a mar­xista világnézetet, serkente­ni őket a közösségbe való beilleszkedésre, a szakmai képzésre, felkelteni bennük az önművelésre való igényt. DÉNES PÁL: Az oktatási statisztika mellett a tv, a rá­dió, a sajtó, a könyvtárak stb. népművelő munkájá­nak hatását is figyelembe kell vennünk. A műszaki­technikai könyvek iránt pél­dául igen nagy az érdeklő­dés, sokan vásárolják őket. Ezért szerintem az iskolai végzettség és az önművelő­déssel megszerzett tényleges tudásszint nagyon eltérhet egymástól. Lehetséges ala­csonyabb iskolai végzettség ellenére is magasabb mű­veltségre szert tenni. SOKVARI BÉLA: öntevé­kenyen művelődve bő isme­retanyagra lehet szert ten­ni, — de ne feledkezzünk meg arról, öntevékenyen csak érdeklődési körének megfelelően művelődik az ember. Aki például a szép- irodalmat szereti, az regé­nyeket olvas és nem szak­könyveket. Szerintem nem önmagáért való az általános ismeretek szerzése, hanem arra is jó, hogy az emberek szakismeretét elősegítsék. AZ ÚJSÁGÍRÓ: Kézenfek­vő, hogy az általános és szakmai ismeretek kölcsön­hatásban vannak. Együttes terjesztésük szükséges. Eh­hez azonban szemléletbeli változás szükséges, hiszen még nem minden körben ismerik el a humán és a műszaki-technikai műveltség egyenrangúságát. NOTHEISZ JÁNOS: Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a műveltségeszmény korunkban egyre inkább a termeléshez közeledik. Ezért a TIT-nek egyre inkább műszaki, kémiai matemati­kai, közgazdasági és szocio­lógiai ismereteket kell nyúj­tania. Sajnos, a képzés és a valóság még távol áll egy­másból A végzős diákoknak például általában fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent az üzemi élet. A TIT-tel szembeni elvárás is idejét­múlt sok helyen. A társu­latnak nem az az elsődleges feladata, mégha esetenként azt is várják tőle, hogy hat- elemis embereknek vers­elemzést adjon, hanem min­denek előtt az: szakmai is­tudjuk, mit ér azok tudása. A szóban forgó tanfolyamok­hoz a TIT megfelelő szak­gárdát tud biztosítani. Ah­hoz viszont, hogy a TIT hivatását betöltve tudomá­nyos ismereteket nyújtson, az üzemekben évtizedes szo­kásrendszereket kellene meg­változtatni. Ennek érdeké­ben a nagyobb üzemekben TIT-csoportokat hozunk lét­re. Az itt tömörülő szakem­berek ismerik üzemük fej­lesztésének fő irányát, s így idejében tudnak megfe­lelő ismereteket nyújtani. HEGEDŰS ERZSÉBET: A szakmai képzéshez és to­vábbképzéshez nélkülözhetet­len a szakirodalom. Sajnos, a kiadóhivatalok nem min­den esetben gondoskodnak az igények kielégítéséről, Van olyan könyv, amit egy­szerűen nem lehet megkap­ni. Százharminc tanulónknak harminc könyv jut például. S a képzés nemcsak pilla­natnyi felbuzdulás kérdése, hanem a további évek állan­dó munkája. Mostani lét­számunk alig haladja meg az ötszázat, de 1977-re való­színűleg ezer fölé halad. Rá­adásul főleg exportra dol­gozunk, s ezért a magasfokú szakmai műveltség nélkülöz­hetetlen. DÉNES PÁL: Nemcsak a Pannónia üzemére jellem­ző ez a helyzet. Tömegmé­retekben zajlik a munkássá válás folyamata a megyé­ben. Egyre modernebb gé­pek is érkeznek, melyek AZ ÚJSÁGÍRÓ: Az üze­meknek vitathatatlanul ér­dekük, hogy segítsék az ál­talános és a szakmai kép­zést, illetve kötelezve van­nak a szakmunkások rend­szeres továbbképzésére. Ta­pasztalataik alapján milyen módon lehetséges és kívána­tos ez? SOKVARI BÉLA: A Ti­szamenti Vegyiművek talán legszívesebben az oktatásra költ. Érdekének tartja, — s nem véletlenül. Felvetődött például, hogy a munkások szerezzenek a meglévő mel­lé más szakmát. Korábban, ha a lakatos munka közben egy kis hegesztenivaló akadt, tétlenül órákig is vártak he­gesztőre. Most a lakatosok is tudnak hegeszteni. A má­sodik szakma megszerzésé­nek haszna ott tehát kézen­fekvő. A tanulóknak ezért különböző kedvezményeket nyújt a vállalat. Az általá­nos iskola kihelyezett tago­zatain például az előadók díjazásán túl minden költ­séget fedez. A tanulóknak munkaidőkedvezményt is biztosít. A foglalkozásokra még műszakból is elengedik a munkásokat. Fizetésüket közben ugyanúgy kapjak, mintha dolgoznának. Ha úgy tetszik: órabérben tanulnak. Ráadásul a könyveket, füze­teket, a ceruzát is a vállalat biztosítja számukra. A szak­képzés meglehetősen sokol­dalú nálunk. A különböző tanfolyamok mellett például hatvanhét most érettségiző diákot javasoltunk bázisis­kolából technikumi minősítő DÉNES PÁL: A prédiká­ció nem sokat segít Olyan helyzetet kell teremteni, ami érdekeltté teszi az em­bereket a tanulásban. AZ ÚJSÁGÍRÓ: A mosta­ni megbeszélésünkön elhang­zottak feltételezik a mozgal­mi, a gazdasági és egyéb szervek, intézmények együt­tes, összehangolt munkáját Véleményük szerint hogyan érvényesül ez a gyakorlat­ban? CZAKÓ VIKTOR: Egyelő­re nincs még meg a kellő összhang. A szellemi és anyagi erőket egy csatornán kellene felhasználni. NOTHEISZ JÁNOS: Sze­rintem is erre volna szük­ség. A termelést segítő, a munkásműveltséget növelő előadásokra például tízezer forint céltámogatást kaptunk a szolnoki városi tanácstól. Az üzemekben ilyen jelle­gű munkákra viszont nem tartanak igényt. Ott tartunk, hogy a pénzt nem tudjuk felhasználni. Nagyüzemek­ben, ahol korlátlanok az anyagi lehetőségek mégcsak. érthető ez. Sajnos, a kis üzemekben, ahol úgyszólván senki sem foglalkozik a dol­gozók képzésével, ott se tartanak igényt ilyen jellegű közreműködésre. CZAKÓ VIKTOR: A nagyüzemekben a szükség is kényszerít a szakmai kép­zésre. Legutóbb például száznegyvennyolc embert ke­restem, s alig hetvenet kap­tam. PUGNER PÁL: Arról is kellene néha szót váltani az üzemi munkásokkal, és ál­talában a szülőkkel, hogy megtesznek-e mindent azért, hogy gyermekeik idejében végezzék el az általános is­kolát. Az arra hivatott szer­veknek is többet kellene tö­rődni ezzel. KÉZÉR GYULA: Azok már nagyon kevesen van­nak, akik a háború előtt va­lamilyen oknál fogva nem végezhették el az alsófokű iskolát Táboruk azonban újratermelődik. Szolnokon a dolgozók iskolájában éventa átlag kétszáz hallgató végez. A bevándorlók miatt viszont szinte azonos nagyságrendű az általános iskolát el nem végzettek száma. • » e A vitát nem zártuk le „örökérvényű” megállapítá­sokkal, hiszen csak eszme­cserének, máshol is — első­sorban az üzemekben — gondolatébresztőnek szántuk. Olyan gondolatébresztőnek, melynek remélhetően lesz foganatja. Simon Béla. Pillanatkép a Tiszamenti Vegyiművek műszerszobájából. A fizikai munkát egyre inkább a gépesítés, m automatizálás váltja fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom