Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
19TS. április 18. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 3 Szóljatok Béla bácsinak Tizenöt éve népi ellenőrök Ab MTA Martonvásárl Mezőgazdasági tulajdonságokkal rendelkező kukoricát po- Kutató Intézet gazdaságában 200 ezer lietilén zsákokban szállítják a gazdasáhektár vetőterületre elegendő hibridku- «okhoz Ma már az ország kukorica vetestcruletenek 90 százalékán martonva- korica vetőmagot állítanak elő. A kiváló sári fajtát termesztenek. Automatikus távközlési rendszert hoznak létre, s kiépül az előrejelző-szolgálat Vízkárelhárítási ankét Szolnokon (Tudósítónktól) — Nekem nagyon emlékezetes az a nap, az esküm, az eskünk napja. Akkor hajnalban, 1958. március 25-én a négy fiam után megszületett a kislányom. Ügy mentem az esküre, olyan örömmel, mint tán még soha életemben. — Kérem szépen én a fel- szabadulás óta közéleti ember vagyok. Részt vettem a földosztásban, a termelőszövetkezet szervezésében. Aztán főkönyvelő lettem. Amikor a népi ellenőrzésről törvényt hoztak, megint csak rám találtak. Igaz, társadalmi munkára mindig kész voltam. Azt mondták, ha valahol ember kellett, „szóljatok Béla bácsinak”. S én mentem és megyek még ma is, pedig már a hatvannyolcadik évemet taposom. — Friss gépipari technikumi oklevéllel akkoriban kezdtem dolgozni a jászapáti ktsz-ben. Hallom egyszer, népi ellenőrök jönnek, vizsgálat lesz. Engem a kíváncsiság vitt közéjük, fiatal fejjel érdeklődő az ember. S azóta köztük vagyok, mind a mai napig. Az embernek sokszor olyan jó érzése van. Bíznak benne, azt gondolja. S ha rá-rájön, hogy így igaz, örül a lelke. —- Az első vizsgálatomat Bna sem felejtem. A Jászberényben élő állami gondozott gyerekek életét, sorsát vizsgáltuk. Persze hogy érdekelt, hiszen az én iskolámban akkor, 1962-ben huszonnyolc ilyen elárvult gyerek tanult. Láttam én addig is, mint tanáruk, igazgatójuk, hogy sok a baj, de akkor Rájöttem a legnagyobbra. .Mondtam is a társaimnak mindig. Szomorú, gyereksorsok.. Mindegyik gyerek mögött egy-egy tragédia. És egy hiányzik nekik nagyon, a szeretet. A Temető utcában jártam egy öregasszonynál, aki harminc gyereket nevelt fel. Egy se volt az édes gyereke, de a legtöbb felnőtten is megkeresi. Ír neki és mamának szólítja. • • • — Most mi mégsem ünnepelünk. A népi ellenőrzés nem tart jubileumot, nem ad fogadást, nem rendez ünnepségeket sehol az országban. Tizenöt év eltelt fölöttünk, az igaz. De mi hétköznapi, egykézre dolgozó emberek vagyunk. Nagy Lajos, a jászberényi járási-városi népi ellenőrzési bizottság elnöke mondja a szerény szavakat. Jóízű beszélgetés közepén járunk. És a fogadás, ünnepség hallatán csak beleszól Bobák Béla, a rangidős közéleti ember: — Pedig rendezhetnénk egy állófogadást, ahogy most dukál. — Hamiskás a szó, el is érti mindenki. És sóhajtanak. Igen, a reprezentáció. Azzal ők sokszor találkoznak. Nem őket kínálják, dehogy. Számlákon látják, főkönyvekben ellenőrzik. Legutóbb is. A kulturális költségek között számolták el némely helyen, a vendégeskedésre költött pénzt • • • Hat népi ellenőr, és az elnök vall munkájáról, a másfél évtizedről. Valameny- nyien 1958. óta dolgoznak a jászberényi járásban. Helyesebben két járásban kezdték, hiszen azután egyesült az apáti és a herényi járás. Adamek József iskolaigazgató, Czudarik József kereskedő, Gara Béláné főkönyvelő. mindhárman a jász fővárosban élnek. Kökény Sándor műszaki vezető, Jászapátiban, Bobák Béla nyugdíjas Jászárokszálláson, Hévízi Sándor üzemgazdász pedig Jászjákóhalmán. Hátuk fontosabb vizsgálata ösz- szesen, szám szerint 144. — Ezt nem lehet számokban kifejezni. Mondhatom, hogy tizenöt év, azt is, hogy harminc nagy vizsgálat — egy se jó. Ezt nem lehet este a kijáró ruhával együtt levetni, ebből nem lehet kibújni, ha vége a napnak. — Hazaviszi magával az ügyet az ember. Tépelődik, töpreng otthon is. — Sokszor elgondolkozom. Jönnek a levelek, a bejelentések. Kimegyek egy-egy bejelentőhöz, kezet rázok vele, s mondja, hallgatom, mondja. És ha ismert előtte, ha nem, mondja. Meghatódik ilyenkor az ember. A bizalom megörvendezteti. Ugyanakkor — látja, mennyi ellentmondás, olyan mint az élet •— csodálkozik is. Hát miért nem ilyen őszinte ahhoz a vezetőhöz, ahol a visszásságokat tapasztalta? Miért nem megy oda az ismerőshöz? — Az ember először olyan vizsgálatot kér és vállal, amiben kicsit otthon van. Ha pedagógus, hát olyas valamit, ami azzal rokon, ha műszaki vagy kereskedő — ahhoz közelítőt. És miközben bele-belemelegszik a munkába, egyszeresük rájön: többet tud, szélesedett a látóhatár. Ezért is jó dolog ez. — A legtöbb vizsgálatunk után nem az a megállapításunk, hogy minden jó, minden szép, nagyon elégedettek vagyunk. Mégis, sokszor jót is tapasztalunk. Itt volt most is a fényszarui példa. Országos vizsgálat volt. Mire költik, hogyan használják fel a közművelődésre szánt forintokat. Hát bizony így is, úgy is. De Jászfény szarun már rájöttek. Egybe kell dobni, akkor van értelme, ha összefog a falu. — Aztán az is csak jó, hogy a munkája hasznát érzi, tapasztalja az ember. Itt a herényi nagy probléma. Kevés a piacon az áru, s mert kevés, drága is. Megvizsgáltuk, hogy is van az. A piacon nincs zöldség, gyümölcs, a konzervgyár előtt meg sokszor elrothad az áru. Miért viszik oda, miért sajnálják a helyi piactól. A felvásárlás tapasztalatainak összegezése után látom ám a rendeletét. Változtatott egy keveset a helyzeten. Abban tudtam, az én, a mi munkánk is benne van. — Van aztán néha olyan is, hogy valakinek, vagy valakiknek meg kell védeni a becsületét. Itt a nemrégi példa. Levél jött, bejelentés egy szövetkezeti vezető ellen. Sokan ismertük, népi ellenőrök, hiszen ő is az most is. Olyan dolgok voltak abban a bejelentésben, hogy utána kellett nézni. Tudtuk az emberünkről, keménykezű vezető, nem tűri a lazaságot, még a lazsálást se. A bejelentő bizony nem mondott igazat. Ezt megmondtuk annak a vezetőnek, akit megrágalmaztak. S ezzel visszaadtuk a munkakedvét és tán a hitét is egy kicsit az emberekben. Az is fontos. Anélkül semmi se megy. Szép, fehéredő hajú asz- szony Gara Béláné. Szemei alatt árkok, tekintete fáradt. Család mellett nem is könnyű a megbízatás. _ Nálunk ez mégis könyn yű, mert a térjem is népi ellenőr. A férjem is ment egészen nyugdijáig, még azután is. Érthető, hogy én tovább csinálom. — Megvizsgáltuk a postások helyzetét. Közel állt hozzám. sok nő dolgozik a postán. Itt Berényben mindig bajos volt az újságkihordás. Mondták a kézbesítő asszonyok: emeljek csak meg egy megrakott táskát. No hiszen rolt vagy harminc kiló. Akkor még kerékpártúk se volt. Olyan jó volt aztán látni, hogy nem a hátán viszi már egy se a sok újságot. És két postahivatal is épült azóta a járásban. Nem mondom, hogy a népi ellenőrök vizsgálata nyomán. Az is benne volt. — Tudja, mit bosszankodnak az emberek apróságok miatt? Egy példát mondok róla. Állandóan mondogatták, jelentgették, hogy kicsi a zsömle, a kifli, a kalács. Mi meg csak mentünk, mértünk. Mindig rendben volt. Akkor Nagy elvtárssal megbeszéltük. Szép csendesen, mindenki vizsgálódik. Megmér egy-egy süteményt, kenyeret, de váratlanul érkezik, s megy is tovább. Hatvanegy boltban mértünk így. Amikor az eredményt bevittük a vállalathoz, senki se tudta, hogy vizsgálat tart már egy hónapja. Intézkedtek, s azóta alig hallunk ilyen panaszról. — Az emberek igazságérzete nagyon fontos. Ha látják, keresik, meg is találják a bajok okát, egyszerre még nagyobb a bizalom. És ez a legfontosabb, a bizalom. • * • Jászberényben, a városban és a járás községeiben több mint négyszáz népi ellenőr dolgozik. Többségük nem fiatal ember már, legalább kétszázan a közép korosztályhoz tartoznak. Van köztük fiatal, nő, munkás, paraszt, műszaki, értelmiségi, kereskedő, pedagógus, köztisztviselő. Munkájukról nem szívesen beszélnek, azt mondják, amit ők tesznek, tettek, mindennapos, de egészemberes feladat. Sokszor fáradtak — de sohasem any- nyira, hogy abbahagynák. Erről különben mind a hatan — a beszélgetés résztvevői, a \ tizenöt évvel ezelőtt először esküt tett népi ellenőrök — nagy bizakodással nyilatkoztak. A hatvannyolc éves Bobák Béla, a legidősebb is azt mondta: — Rénfc szükség van. És ha ezt tudja az ember, dehogy hagyja abba. Különben is. Mi közéleti emberek vagyunk. Jó hallani, mikor mondják: „Szóljatok Béla bácsinak/’* Az IBUSZ — a legnagyobb magyar utazási iroda — az egész országra kiterjedő üzlethálózattal rendelkezik, és 551 külföldi céggel van szerződéses kapcsolata. A vállalat évente mintegy négymil- liárd forintos forgalmat bonyolít le hat nemzetközi szervezetnek tagja, és külföldön 13 országban vannak képviseletei. A Szolnok megyei IBUSZ- Irodák számszerű adatai természetesen nem mérhetők ehhez, de a fejlődés az utóbbi években — különösen 1971 óta, amikor létrejöttek a független megyei igazgatóságok — itt is jelentős. Megyénkben öt iroda — Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron és Tiszafüreden — működik, a bevételük az elmúlt évben elérte a 41 millió forintot. Szolnok megyéből az IBUSZ szervezésében kétezenégyszázan utaztak a szocialista országokba. nyolcszázan a nyugati államokba, és majdnem tízezer egyéni útlevél-, illetve valutaügyet intéztek az irodák. A belföldi idegenforgalom egy év alatt 7 százalékkal emelkedett, tizenöté er-két- százan vették igénybe az IBUSZ szolgáltatásait A belföldi turizmus nagyobb ütemű feilődését sajnos gátolja — mint Tóth László, az IBUSZ megyei igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta — hogy kevés a A Magyar Hidrológiai Társaság szolnoki csoportja és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap vízkárelhárítási anltéton tanácskozott a középtiszavidéki árvízvédelem tapasztalatairól, a kiskörei vízlépcsőhöz kapcsolódó belvízi beruházások helyzetéről, a véderdő szerepéről az árvízvédelemben, valamint a folyószabályozás egyes kérdéseiről. A IV. Szolnok megyei műszaki hetek jelentős rendezvényén a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei ismertették a védekezési rendszer jelenlegi állapotát és a fejlesztés távlatait. A Tisza, a Zagyva, a Hármas-Körös. a Hortobágy-Be- rettyó és a Tápió 655 kilométer hosszú, elsőrendű fővédvonalai 42 ezer hektár ártéri területet védenek, amelyen szálloda, a motel, a kempingtábor, nincs elegendő autóbusz, ráadásul a MÁV megvonta, illetve csökkentette a csoportosan utazóknál a vasúti kedvezményt. Az Idei tervekről szólva elmondta, hogy körülbelül 10 százalékos forgalomnövekedésre számítanak. Továbbra is a két fő üzletág marad: a külföldi társasutazások és a belföldi turistautak szervezése, természetesen emellett foglalkoznak valutaértékesítéssel és menetjegy árusítással is. Fontos célnak tartja az IBUSZ, hogy emelkedjék a szolgáltatások színvonala: amit az irodák ígérnek az utazóknak, azt minden esetben teljesítsék Is. Ebben az évben Ismét elindul Tallinnba a barátságvonat. szeptember 8-án egy különvonat Opattjába. Az ötnapos jugoszláviai út teljes ellátással 1890 forintba kerül. Ugyancsak különvonatot indítanak május 20-án a színészek—újságírók mérkőzésre — a résztvevők belépőjegyet is kapnak —. csoportos utazásokat szerveznek á Szegedi Szabadtéri Játékokra, a gyulai váriátékokra és a hortobágyi lovasnapokra. A megyei TBUSZ-irodák belföldi programfüzete egyébként már februárban megjelent, s benne több mint 80 túra, kirándulás közül válogathatnak az utazni kívánók. a jelenleg található nemzeti vagyon értéke mintegy 230 milliárd forint. A vízkárelhárítás, az emberi életek és anyagi javak megmentése magasszintű felkészültséget kíván. Különösen fontos szerepe van az árvizek előrejelzésének, a jelzőrendszerek tökéletesítésének. A Tisza középső szakaszán megkezdték a korszerű hid- rometeorológiai információ- rendszer kiépítését. Döntés született a Zagyva, Tama automatikus távközlési rendszer létrehozásáról és hasonló regionális előrejelző-szolgálat kiépítésére kerül sor a Tiszán és a többi folyókon is. A vízügyi igazgatóság a szombathelyi VÍZIG sikeres kísérletei alapján 1975-ig automatizálja a naponta jelentő vízmérce állomásait. Az ankét előadói és felszólalói javasolták. — hogy a VITUKI-n kívül a vízügyi igazgatóságok maguk is végezzenek árvízi vízhozamméréseket. mert több folyóra kiterjedő jelentősebb árvíz- védekezésnél a tudományos intézet egyedül nem képes a feladatot ellátni. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság máris 14 személyt képezett ki a speciális vízhozamHúsz ruházati nagykereskedelmi vállalat vezetőinek részvételével, a Könnyűipari Minisztérium bevonásával tegnap országos értekezletet tartottak a Belkereskedelmi Minisztériumban. A tanácskozás Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes beszámolója alapján egyebek között a ruházati kereskedelmi vállalatok árpolitikájával, az ár és árpolitika kapcsolatával, feladataival foglalkozott. A beszámoló hangsúlyozta . hogy a divat változása és az. életszínvonal növekedése nyomán a ruházati cikkek iránt növekszik az érdeklődés. Ez. egyes termékeknél indokolja a választék gyakoribb cserélődését. ami viszont általában az átlagárak változásával. sok esetben növekedésével tár. A tapasztalatok alapján ez a tendencia ebben az évben is tart: a megkötött szerződések szerint az mérések helyes végrehajtására. Fontos tennivalóként határozták meg a csapadékmérő állomások felülvizsgálatát és a vízügyi URH-rend- szer bővítését. Telepíthető és kézi hordozású, nagy hatósugarú URH-készüléke« beszerzésére tettek indítványt. A Tisza II vízlépcsővel összefüggő belvízrendezési tennivalókról szólva elmondották, hogy a vízhasznosítási teendők mellett legalább olyan fontosságú a vízrendezés. A program szerint az állam, a vízrendezési főművek létesítésére és korszerűsítésére együttesen 1.3 milliárd forintot irányoz elő. Az üzemi és üzemközi művekre további egymillió forintot szánnak. A Vízügyi Igazgatóság a tervezett művek egy részének kiépítésére 1975-ig 7o millió forintot fordít a hitelkeretből. A belvízi rendszerek tervei három ütemben készülnek. Jelenleg már a kivitelezési tervek vannak napirenden. A dokumentumok a célszerűség mellett messzemenően figyelembe veszik a gazdaságosság elvét is. Olyan terveket dolgoznak ki. amelyek a lehetőséghez mérten a legkevesebb költségbe kerülnek. első negyedévben az űj választékú cikkek részaránya például az állami cipőiparban 93 százalék a konfekció- iparban 94 százalék, a köt- szövőiparban 79 százalék volt Igaz. hogy a ruházati cikkek választékának cserélődése során a vásárlók a magasabb árért általában értékesebb árut kapnak, előfordulnak azonban olyan esetek is. amikor az átlagár növekedése nem jár együtt a használati érték, a minőség változásaival. A kereskedelmi vállalatok feladata egyebek között az ilyen esetek megakadályozása. akárcsak a választék - cserélödés ütemének lehetséges mérséklése. mégpedig anélkül, hogy a feflődést akadályoznák Ugyanakkor a kereskedelemnek és az Iparnak arra kell törekednie, hogv az olcsóbb termékekből 's megfelelő mennyiség és kellő választék állton a fogyasztóit rendelkezésére. _j Sóskúti Júlia Modern népvándorlás Sajtótájékoztató az IBUSZ megyei igazgatóságán Hosszú távra is stabilizálni kell az alapvető ruházati cikkek árát
