Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. áprftte 13. Az iparirányítás űj rendszere a szovjet iparban A lengyel—magyar barátság hétköznapjai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke éppen egy I hónappal ezelőtt, március 15-én járt a Lengyel Népköztársaságban baráti látogatáson. Képünk a két ország párt és kormánya vezetőinek tanácskozásáról készült. I Amikor két évvel ezelőtt Lengyelországban imertté váltak az 1971—75-re szóló ötéves terv termelési, beruházási, bérpolitikai és szociális vonatkozású előirányzatai, a külföldi szakemberek egyszerre felszisszentek. A nyugati kommentátorok elképzelhetetlennek tartották, hogy a beruházások nagymérvű felemelésével egy- időben a korábbinál lényegesen gyorsabban lehessen növelni a lakosság élet- színvonalát és olyan szociális programot végrehajtani, amely gyökeres változást hoz a munkásság ellátottságában. Azóta bebizonyosodott, hogy a lengyel párt- és állami vezetés nemcsak merészen, hanem megalapozottan és előrelátóan tervezett. Az öt évből kettő telt el, az előirányzótoknak azonban majdnem a fele, körülbelül 46 százaléka megvalósult, lényegesen több tehát, mint ameny- nyit ezen időarányos részre terveztek. A lengyel párt- és állami vezetés két évvel ezelőtt külön kéréssel is fordult a munkásosztályhoz. Arra hívta fel a dolgozókat, hogy terven felül 20 milliárd zloty értékű ipari fogyasztási cikket állítsanak elő, hogy az árualap növekedése lépést tarthasson a keresetek emelkedésével és a zloty vásárlóértéke szilárd maradjon. Az adatok szerint ez a felhívás is várakozást meghaladó eredményeket hoz: a terven felül előállított ipari fogyasztási javak értéke jóval 30 milliárd fölött lesz. Előrebocsátva ezeket az adatokat, emlékeztessünk arra, hogy hazánkban Lengyelország nevének említésekor szinte mindenkiben a két ország történetének múltbeli emlékei, kölcsönösen a sajátunknak vallott államférfiak nevei, a két nép közös sorsfordulói, forradalmi szabadságharcai váltanak ki rokonszenvet, testvéri érzelmeket. A magyar—lengyel barátság azonban természetesen nemcsak ünnepnapokat ismer, hanem a hétköznapok teremtő, dolgos prózáját is tartalmazza. Amióta mindkét országban néphatalorrj van és a szocializmus éoítésén munkálkodunk, elmondhatjuk, hogv a hagyományokra támaszkodó testvériséget és barátságot nagvon is gyümölcsöző tarta- lommmal töltjük ki. A magyar—lengyel gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés részben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 25. ülésén elfogadott komplex fejlesztési programján, részben a közvetlen érdekeken alapul. Kapcsolataink valamennyi fontos ágazatát hosszúlejáratú és időszakos államközi szerződések szabályozzák. Az utóbbi két esztendőben kapcsolatainkban egyre inkább a legkorszerűbb formákat keressük. Fejlődnek a hagyományos formák is — árucsereforgalmunk például az idén megközelíti a 300 millió rubel értéket —•, s mindinkább előtérbe kerül a népgazdasági termelés szakosítása és a termelés kooperációja. E kapcsolatok „operatív szervezője”, a magyar lengyel gazdasági együttműködési vegyesbizottság utoljára 1973. januárjában ülésezett, és fogadott el munka- programot. Főbb előirányzatai: előkészületek az 1976—80. évi tervkoordinációra, gépipari egyezménytervezet az elektronikai gyártmányfejlesztésre, együttműködés a járműiparban, a már meglévő szerszámgépgyártási kooperáció kiterjesztése, megállapodás 1980-ig a szintetikus szálak gyártásának szakosításában és kölcsönös szállításában. A megállapodások az egész népgazdaságot átfogják. A részletek közt például olyan figyelemre méltó elgondolások vannak, hogy a magyar fél kooperál a „Fiat— 126—P” típusú lengyel népautó előállításában. Ilyen példákat oldalakon át lehetne sorolni. Helyette egy másik igen fontos „csereterületet” említünk: a szellemi energiák összekapcsolását. Mind gyakoribb, hogy a két ország tudományos eleiének kiválóságai közvetlen eszmecseréken adják át egymásnak kutatásaik eredményeit. Legutóbb például március elején hatvan lengyel tudós, akadémikus, a felsőoktatás, az ipar, a kutató intézetek képviselői érkeztek hazánkba, valameny- nyien a villamosgépgyártás, az energiaelosztás, az elektrotechnika magasan kvalifikált szakértői. Ez alkalommal Budapesten és Miskolcon 26 előadás és konzultáció keretében cserélték ki magyar kollégáikkal legújabb kutatásaik tapasztalatait, eredményeit. E sorok kezdetén a nyugati kommentátorok két évvel ezelőtti baljós elemzéseit idéztük a lengyel gazdaságról. A lengyel dolgozók azonban példásan helytállnak és alkotó munkájuk nyomán népgazdaságuk gyorsan fejlődik. C. Tóth Béla Levélváltás után Együttműködés a világűrbdn Kuznyecov, az APN párizsi tudósítója nyilatkozatot kért F. J. Dennis-től, a francia. országos űrkutatási központ elnökétől, a szovjet— francia együttmŰKödés jelentőségéről— A Lunohod—2 sikeres eljutattása a Holdra — mondotta a többi között a francia űrkutatási szakember — ismételten bizonyítja, hogy a szovjet kozmikus tudomány és technika jelenleg magas szinten áll. örülünk annak, hogy a szovjet—francia baráti kapcsolatok lehetővé teszik, hogy mi franciák is részt vehessünk egy ilyen érdekes kísérletben. A szovjet—francia űrkutatási együttműködés jelenleg a fejlődés új szakaszába jutott Az elmúlt években alapjában csak közös programok kidolgozásán fáradoztunk, de 1971-től kezdve megkezdtük az összeegyeztetett tervek gyakorlati megvalósítását is. Az Arcad program keretében, az Oreol szputnyik felhasználásával, átfogó fizikai kísérleteket végeztünk a világűrben. Tanulmányoztuk a földi atmoszféra felső rétegeinek fizikai jelenségeit valamint az északi fény természetét. A szputnyikok segítségévelvégzett méréseken kívül az Arcad-programba beletartoznak a földi ionoszfé- rikus megfigyelések, amelyekben több ország geofizikai és ionoszférikus obszervatóriuma vett részt Tavaly április 4-én a különféle típusú napelemeik hatékonyságának megvizsgálására — a Molnyija—1 távközlő szputnyikkal egyidejűleg — szovjet hordozó rakétával magas pályára vezéreltünk egy MAS típusú francia technológiai rakétátA tavaly június 29-én fel- bocsátott Prognoz—2 szovjet automata állomás olyan műszert vitt magával, amelynek segítségével — szovjet—francia vállalkozásban — tanulmányoztuk a kis energiájú részecskéket, a neutronokat és a Napból származó gamma-sugarakat. A francia szakemberek hálával tartoznak szovjet kollégáiknak, amiért lehetővé tették számukra a holdkőzet tanulmányozását. A kőzetet, mint tudjuk, a Luna—16 és a Luna—20 hozta a földre. A francia központ nemrég újabb holdkőzetet kapott tanulmányozásra. Sikeresen fejlődnek kapcsolataink és együttműködésünk a kozmikus meteorológia területén is. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet Minisztertanács — mint ismeretes — határozatot hozott, hogy a következő két évben az egész szovjet ipart a két- és háromlépcsős irányítási rendszerre kell áttéríteni. A határozat lényegében végrehajtási utasítás egy olyan átszervezéshez, amely valójában 1965-ben, a gazdasági reform bevezetésekor kezdődött, amikor megszüntették a területi irányító csúcsszerveket, a népgazdasági tanácsokat, s ezzel az ipar- irányítást a területi elvről az ágazati elvre építették át. A legutóbbi — XXIV. — pártkongresszus tovább lépett: tervbe vette az ágazati főhatóságok (igazgatóság, tröszt, főigazgatóság stb.) megszüntetését és ezzel a minisztérium közelebb hozását a termelőüzemekhez. A szénbányászatban például a bányaüzemek korábban igazgatóságoknak az igazgatóságok nagyobb területeket összefogó trösztöknek a trösztök esetleg még főiagazgatóságoknak voltak alárendelve. Az átszervezés után a minisztérium (1 lépcső) és a bánya (3 lépcső) között (2 lépcsőként) egyetlen közvetítő maradt a bányakombinát, amely az ipari egyesülés egyik formája. A párt- a kormányhatározatban oly sokat emlegetett ipari egyesülésekre, az új irányítási rendszerben fontos feladat hárul mert a háromlépcsős struktúrában ezek jelentik azt a láncszeSikeres látogatás Péter János külügyminiszterünk szerdán befejezte hatnapos hivatalos told ói látogatását. A japán főváros politikai és diplomáciai köreiben általános a vélemény, hogy a magyar külügyminiszter látogatása sikeres volt. A látogatás elsőrendű célja az volt, hogy kölcsönösen megvizsgálják a kapcsolatok rendszeresítésének és gyarapításának lehetőségeit. Japán kormánykörökben az a vélemény, hogy ez teljes mértékben sikerült. A hivatalos és a nem hivatalos eszmecserék alkalmával mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősítése hasznára válik nemcsak Magyarországnak és Japánnak, hanem a békés együttélés politikájának megszilárdításáért küzdő egész emberiségnek. A látogatás pozitív kimenetelét eleve biztosította, hogy már kezdetben kiderült, mindkét fél egyetért abban, hogy a kapcsolatok erősítése közös érdek. A japán vezetők nemcsak abban értettek egyet Péter Jánossal, hogy kedvezőek a viszonyok a kapcsolatok gyarapításához, hanem abban is: eljött az ideje annak, hogy keressék a kapcsolatok szélesítésének új lehetőségeit és kiterjesszék azokat olyan területekre is, mint az ipari, a műszaki és a tudományos együttműködés, Ezt a célt is szolgálja a met, ahol a termeléssel kapcsolatos összes gyakorlati kérdéseket eldöntik De akkor mire szolgálnak a minisztériumok? Csakis ebben a leegyszerűsített alsó- és középfokon maximálisan koncentrált rendszerben válik lehetővé, hogy a minisztériumok betöltsék elvi irányító hivatásukat, s az ágazati fejlesztés legfontosabb elvi kérdéseire, a tudományos-műszaki forradalom végrehajtására összpontosítsák figyelmüket. Az olyan, viszonylag egynemű termelési ágazatok esetében mint a gépkocsi- gyártás, a koncentráció magasabb foka is elérhető, a kétlépcsős struktúra kialakításával, amelyben a vállalat csak a minisztériumnak van alárendelve. A legjobb példa erre a Kamaz, amely a világ legnagyobb teherautógyára lesz. Ez a gyár, mely közvetlenül a szovjet Gépkocsiipari Minisztérium alárendeltségébe tartozik majd, tulajdonképpen negyven különféle termelőüzemet egyesítő, óriás vállalkozás, amely többek között saját motorgyárral, szerszámgyárral, öntődével és hőerőművel rendelkezik, vagy zömmel „házon belül” oldja meg a teherautókhoz szükséges alkatrészek gyártását és szerelését. Adott esetben minthogy az összes üzemeket egy 30 négyzetkilométeres területre összpontosították a szállítás is sokkal egyszerűbb. két külügyminiszter áltál aláírt kulturális megállapodás, készségét nyilvánította a kapcsolatok elmélyítésére és bővítésére Tanaka miniszterelnök, Obira külügyminiszter, Kono Kenzo, a parlament felsőházának elnöke és Uemura Kogoro, a nagyhatalmú japán gazdasági szervezetek szövetségének elnöke. Az a tény pedig, hogy Tanaka miniszterelnök és Ohira külügyminiszter elfogadta a magyar kormány látogatásra szóló meghívását, azt bizonyítja, hogy Japán vezetői készek a legmagasabb szinten folytatni azt az eszmecserét, amelyet Péter János külügyminiszter tokiói látogatása alkalmával elkezdtek. Ami a látogatás külpolitikai vonatkozásait illeti. a leglényegesebb eredmény az volt, hogy mindkét fél egyetértett abban, hogy a nemzetközi feszültség csökkenésének vagyunk tanúi és hogy ez a folyamat tartósnak ígérkezik. Péter János látogatásának eredményeként, a nagy földrajzi távolság ellenére közelebb került egymáshoz Japán és Magyarország. Megnyílt az út ahhoz, hogy új tartalmat adjanak a két ország örvendetesen fejlődő politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak. S ez olyan siker, amely örömmel töltheti el mindazokat, akik hívei az országok és a népek békés együttélésének. Fordulat, de legalább is átalakulás jelei mutatkoznak a Szovjetunió és Japán viszonyában — s ez óhatatlanul befolyásolhatja alakulását. A fordulat látható jelei: Tanaka japíán miniszterelnök levele Leo- nyid Brezsnyevhez, majd Brezsnyev válasza, amelyben meghívta Tanakát a Szovjetunióba. Ahhoz, hogy az új lépések jelentőségét felmérjük, mindenekelőtt arra kell emlékeztetnünk, hogy a szovjet—japán kapcsolatokban az utóbbi időben kétségkívül történt bizonyos előrehaladás, ez azonban nem tartott lépést a nagyhatalmi kapcsolatok fejlődésének általános ütemével. A lemaradás magyarázatát mindenekelőtt a világoolitikai eseménvek sodrásában, ezen belül a japán magatartás bizonyos fajta merevségében kell keresni. Nixon pekingi látogatása, amely áttörést hozott az amerikai—kínai kapcsolatokban és egyben új lehetőségeket tárt fel a kínai hatalomoolitika előtt — óriási politikai sokkot eredményezett Japánban, Tokió ugyanis éppen az egyoldalú amerikai orientáció jegyében fagyasztotta be — politikai és gazdasági érdekei ellenére — kínai kapcsolatait. Ez a sokk döntően hozzájárult a Szato-kormány bukásához és ahhoz, hogy az egymással vetélkedő riválisok közül éppen Tanaka nyerte el a miniszter- elnökséget. Ez kedvező pozíciókat biztosított Peking számára, hogy nyomást gyakoroljon a japán—kínai kapcsolatok alakulására. A nyomás természetszerűen arra irányult, hogy ezek a kapcsolatok egyoldalúan fejlődjenek. Még pontosabban: Peking — szovjetellenes külpolitikai vonalának megfelelően — elismerte és nem támadta Japán Amerikához fűződő stratégiai kötelezettségeit — ugyanakkor minden erővel azon fáradozott. hogy legalább is lassítsa a Szov- ietunió és Janán külpolitikái és gazdasági közeledé- séoek folyamatát. Ebben a vonatkozásban voltaképpen segítette Pe- kinget, hogy az elmúlt években Japánban erőteljes kampány folyt a Kurili szigetcsoport négy déli szigetének ügyében. Ez a négy sziget a japán fasizmus második világháborús vereségét követően, nemzetközi megállapodás értelmében került a Szovjetunió birtokába. Azok a merev japán követelések, amelyek a szigetek visszaadásához ragaszkodtak, nem teremtettek megfelelő légkört a közeledés számára. A Tanaka-levél ezt a kérdést nem vetette fel, ami arra mutat: a japán kormány álláspontja reálisabbá vált és nem szab többé önkényes feltételeket a szovjet—japán békeszerződés megkötésének, valamint a gazdasági együttműködés kiszélesítésének. A Szovjetunió nyilvánvalóan a Tanaka-levél józan hangját méltányolta,’ amikor Brezsnyev válaszában szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Tanakát.' Brezsnyev levelében pozitív módon foglalkozott a két ország békeszerződésének megkötésére irányuló tárJ svai ásókkal, valamint % . Szovjetunió által iarwoUi f
