Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLER XXIV. évf. 18. sz. 1973. ápr. 3-, kedd Huszonöt éves a Kossuth-díj H uszonöt éve osztottak először Kossuth-díjat. Nézem a riportképet, amely megörökítette a nevezetes ünnep­ség részvevőit: Bajor Gizit, Ferenczy Noémit, Nagy Lajost, Füst Milánt, Somlay Artúrt, Molnár Eriket, Déry Tibort, Major Tamást. S akik nem lehettek jelen, akiket már csak emlékükben s művükben köszönthetett az új a szabad Magyarország? A három posztumusz Kossuth-díjas: Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila neve is az évfordulóra, a huszonöt év előtti díjosztásra emlékeztet. Az ünneplésre és a jó érzésre, amellyel a legszélesebb haladó közvélemény fogadta a kormány döntését, a példaadók .ki­választását. Nehéz években, évtizedekben alkotó, sok próbát kiállt nagyszerű művészeket, tudósokat övezett a Kossuth- díj koszorúja. A huszadik század magyar művészetének forradalmi és progresszív vonulatát, nemzeti és egyetemes értékeket örző-teremtő irányzatait, szocializmus és demok­rácia elkötelezettjeit ünnepelhettük. Akadt persze tévedés, de hol volt és van a világon olyan irodalmi, művészeti díj, amelynek történetét nem tarkítják elfogultságok, melléfogások?! 1956. után a Kossuth- díj is megújult. Ritkább és értékesebb lett. A teljesítmé­nyek mérlegelői felismerték, hogy a kitüntetés rangját csak a szigorúbb igények adhatják vissza. Aki az 1957. után osz­tott díjak során végigtekint: másfél évtized történeti szám­vetését is elkészítheti. Értve ezen egyéni és csoportos tö­rekvések, irányzatok igazolásának krónikáját. A közelmúlt- és a jelen magyar irodalomtörténetét, művészettörténetét, amelyben az értékteremtés folyamatossága a legjellemzőbb. Minek köszönhetjük ezt? Először is az ország, a társada­lom fejlődésének, a választott és megtett út töretlenségé- nek. vezetők és vezetettek következetességének, annak, amit — a politika nyelvén — szocialista nemzeti egységnek ne­vezünk. Ez nélkülözhetetlen feltétele volt és marad a való­ságra érzékenyen reagáló művészet vállalkozókedvének, a korábbi egyensúlyzavarok leküzdésének. Van azután a fel­ívelésnek még egy alapvető feltétele: az, hogy a kulturális kormányzat az összpolitika szellemében, a szocializmus ha­zai munkastílusával összhangban dolgozzék. Í gy tudja megteremteni a bizalom alkotó légkörét, a türelem és a kölcsönös megbecsülés — elvi enged­mények nélküli — atmoszféráját, amelyben a szo­cialista eszme hadállásait nem a parancsszó, hanem a meg­győződés erősítheti. Az eredmény? Azt hiszem nem szabad elhallgatni azt a meggyőződést, hogy a jóra biztatott, viha­roktól védett, termőre fordult idő visszahozta a huszonöt év előtti első díjosztás örömét és reményeit. 1948-ban évti­zedek mérlegét vonhatták meg. Akkor lezárult a korszak, amely a századelőn indult, s a két háború közötti évek ke­gyetlen szorításában — ha nem is szándékai, eredeti törvé­nyei szerint — kiteljesedett. Az első Kossuth-díjak feltűzé­se körüli években ismét új idők új dalai fogantak, szület­tek. Aztán elhalkultak, de később felerősödtek, és mára szép, telt zengéssel töltik meg a fogékonyabb szíveket. Talán még az elején állunk egy új irodalom- és művészettörténeti korszaknak, de annyi máris bizonyos, hogy ez a születő művészet nagyigényű, messzehangzó alkotásokkal tör utat magának a jövő felé. Ilyen műveket tüntettek ki az 1973-as esztendő Kossuth-díjaival. — k Kiosztották az 1973. évi Állami és Kossuth-díjakat Új kiváló és érdemes művészek Tegnap délelőtt az Ország­ház kupolacsarnokában ha­zánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából ün­nepélyesen kiosztották az 1973. évi Állami és Kossuth- díjakat, művészeket tüntet­tek ki a Magyar Népköztár­saság Kiváló, illetve Érde­mes Művésze címmel. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Ajtói Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, llku Pál művelődés- ügyi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági- és élel­mezésügyi miniszter, Keserű Jánosné, könnyűipari mi­niszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter, Erdei-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke, Gál László, a SZOT titkára és dr. Gál Ti­vadar a Minisztertanács tit­kárságának vezetője. Az ünnepségen dr. Ajtai Miklós, a kormány elnök- helyettese, az Állami és Kos­suth-díj Bizottság elnöke mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: — A társadalom életének valamennyi területén tevé­kenykednek kiemelkedő ké­pességű és kivételes eredmé­nyeket elérő dolgozók. Ró­luk az egész nép, szocializ­must építő társadalmunk vallja: a kiemelkedő, alkotó munkát végzők valamennyi­ünk életének, tárgyi és szel­lemi világának megbecsült, tudatos formálói. A mai na­pon egyben a negyedszázad­dal ezelőtt született politi­kai döntések emlékét is idéz­zük. A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága 1947-ben kezdeményezte a Kossuth-díj alapítását. A hatalomra kerülő mun­kásosztály — már a fordu­lat esztendejének kezdetén — javasolta: „az eddigit messze meghaladó fokra kell emelni az ország szellemi és technikai kultúráját. Ezért minden eszközzel támogatni, s ösztönözni kell a techni­kai és a szellemi kultúra ki­bontakozását”. Országgyűlé­kában. A szocialista munka­verseny — és brigádmozga­lom példája városon és fa­lun egyaránt hatást gyako­rol egész társadalmunkra. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgo­Juhász Ferencet a mai magyar lírát gazdagító munkás­ságáért a Kossuth-díj I. fokozatával tüntették ki sünié 1948. február 13-án tárgyalta meg a díj alapítá­sáról szóló törvényjavasla­tot. — Most is tudósokat, bá­nyászokat, egyetemi tanáro­kat, textilipari dolgozókat, vállalati és trösztvezetöket, egy kőművesbrigád tagjait, tüzikovácsokat, műszerésze­ket, biológusokat, vegyésze­ket, sebész-professzort és ta­nyai pedagógusokat köszön­tünk, s művészeket, akik népünk életével, sorsával, a magyar nép jövőjével je­gyezték el saját sorsukat és művészetüket. Dr. Ajtai Miklós rámuta­tott: — Hazánkban a munka egyre inkább szocialista jel­legűvé válik. Soron lévő feladataink megoldásával to­vább erősítjük népünk szo­cialista nemzeti egységét. Életünknek ma már legfőbb jellemzője népünk minden­napos alkotó tevékenysége és helytállása az építőmun­zói nehéz időjárási viszo­nyok között is jó termést tudnak ma már betakarítani. Értelmiségünk alkotó mun­kája is szocialista fejlődé­sünk szerves részévé vált. Beszéde végén az Állami díjjal, a Kossuth-díjjal, a Kiváló és Érdemes Művész címekkel kitüntetetteknek újabb sikereket kívánt szo­cialista rendünk szolgálatá­ban, a szocializmusra jellem­ző új ember erkölcsi, szel­lemi arculatának, értékeinek kibontakoztatásában. Dr. Ajtai Miklós ezután átadta az Állami és Kossuth- díjakat, valamint a művé­szeti kitüntetéseket. A Minisztertanácsnak a díjak odaítéléséről, illetve a művészeti címek adományo­zásáról szóló határozatát dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője ismertette. Az ünnepség utár a kor­mány fogadást adott a ki­tüntetettek tiszteletére. Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának köszöneté A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok me­gyei Végrehajtó Bizott­sága ezúton mond kö­szönetét a párt szerve­zeteinek, a Hazafias Népfront bizottságainak, a tanácsoknak és á tár­sadalmi szerveknek a jelölőgyűlések előkészí­téséért, lebonyolításáért. A tanácstagi jelölőgyű­lések jól szolgálták a közéleti aktivitás és a szocialista rendszerünket jellemző demokratizmus fejlesztését. MSZBT- küldőt tsés; utazott a Szovjetunióba Tegnap reggel Apró An­talnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésé­vel a társaság hattagú kül­döttsége utazott a Szovjet­unióba, hogy részt vegyen hazánk felszabadulása év­fordulójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és Tóth József, a Külügyminisztéri­um főosztályvezetője bú­csúztatta. Ott volt I. V. Pav­lov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. A küldöttség tagjai a dé­lelőtt folyamán Moszkvába érkeztek, ahol Jadgar Nasz- riggyinova, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzeti­ségi Tanácsának elnöke, Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke és más személyiségek, köztük Ra- pai Gyula, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagy­követe tagadták őkét a Sere- metyevoi repülőtéren. TJDÖSÍTASO IS HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍRT Köszöntő Ma este felszabadulásunk 28. évfordulója alkalmából Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ünnepi beszédet mond a Magyar Rádióban és Tele­vízióban. A televízió 19.10 órakor, a rádió Kossuth- adója pedig 18.15 órakor su­gározza a beszédet. Hazaérkezett dr. Gergely István Bulgáriából Vasárnap hazaérkezett Bulgáriából dr. Gergely Ist­ván. a megyei Dártbizottság eLő titkára, aki a magyar pártmunkás küldöttség tag­jaként ecv hetet töltött a Bolgár Népköztársaságban. Szanárfalui ünnepség A Fegyvernek nagyköz­séghez tartozó Szapárfalu Csecsemővédő Intézetében MSZBT-tagcsoport alakult. A működési engedélyt tegnap, a hazánk felszaba­dulásának 28. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen adták át, melyen szovjet vendégek is részt vettek. Az ünnepség előadója Kézsmárki Zoltán, a nagyközségi pártbizottság titkára volt. Az intézet dol­gozói színvonalas műsort adtak, és nagy sikert aratott a szolnoki Bartók Béla Kó­rus. Ünnepi csapatgyűlés a Kiliánon A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola tisztjei, hallgatói és polgári dolgo­zói tegnap délután ünnepé­lyes csapatgyűlésen emlé­keztek meg hazánk felsza­badulásának 28. évforduló­járól. Az ünnepségen meg­jelent dr. Zsmtirln Lajos, a a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Zakár Zoltán, a városi tanács vb-titkára, a társfeavveres testületek ve­zetői és a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet Csapatok helvi képviselői. Brassói Tivadar ezredes, a főiskola parancsnokának megnyitó szavai után Tom­por István főtiszt mondott ünnepi beszédet. Ezt köve­tően felolvasták a honvédel­mi minszter parancsát, majd kitüntetések és jutalmak át­adására került sor. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Olt Károly, ezüst fokozatát Ve­res István, Grósz Bertalan, Seres János főtisztek és Polónyi Szűcs Lajos tiszt A polgári dolgozók közül többen megkapták a Hon­védelmi Érdemérmet. Pályaválasztási hét Tiszaföldváron A szolnoki járásban no­vember óta tartó pályavá­lasztási hetek rendezvény- sorozata most Tiszaföldvá­ron folytatódik. A Hajnó­czy József Gimnázium és Szakközépiskolában tegnap délelőtt nyitotta meg Verők István, a Megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet vezetője az április 11-ig megtekinthető kiállítást, amely a gimnázium életét és a forgácsoló szakmákat mutatia be sokféle szemlél­tető eszközzel, dokumentá­ciós anyagon. Kedves kie­gészítője a kiállításnak az általános iskolások rajzgyűj­teménye. A téma: „Mi le­szek, ha nagy leszek?” A megnyitót követően Verők István az iskola, az üzemek és a közművelődési intéz­mények pályaválasztási ta­nácsadó tevékenységéről, il­letve az ezzel kapcsolatos feladatokról tartott előadást a pedagógusokból, népmű­velőkből álló hallgatóság­nak. W. Rauchfuss Budapesten Dr. Tímár Mátyás a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Wolfgang . Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar— NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság társelnökei tegnap tárgyalásokat foly­tattak Budapesten. A tárgyalásokon áttekin­tették a két ország árucse- reforealniának alakulását A-» 1973-ra megkötött egyez­mény a forgalom további növelését irányozza elő. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke a nap folya­mán fogadta Wolfgang Ra­nchfusst. Az eszmecserén részt vett dr. Tímár Má­tyás és Günter Kohrt nagy­követ is. Az NDK küldöttsége hét­főn elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás és Günter Kohrt nagykövet. Ünneplő úttörőkórus A mezőtúri 2. számú isko­la kamarakórusa jól sike­rült ifjúsági hangversennyel ünnepelte vasárnap fennál­lásának tizedik évfordulóját. A művelődési központ szín­háztermében tartott műsor­ban a jászberényi Gvetvai János és a szolnoki Kassai úti iskola énekkarai vettek részt, és természetesen a vendéglátók, a mezőtúri úttörő dalosok. Alföldi tárlat Hagyomány már, hogy hazánk felszabadulásának tiszteletére alföldi tárlatot rendeznek Békéscsabán, a Munkácsy Mihály múzeum­ban, s bemutatják Békés, Csongrád, Hajdú, Szabolcs- Szatmár, Szolnok, Bács me­gyében élő és az Alföldről elszármazott festők, grafi­kusok és szobrászok alkotá­sait. A 16. alföldi tárlatot vasárnap nyitották meg, s ezen kilencvenkilenc alko­tóművész 230 műtárggyal szerepel. Élelmiszer-bemutató A .MONIMPEX, a TER- IMPEX és a HUNGARO- FRUCT külkereskedelmi vállalatok csaknem másfél hónapig tartó éleim iszérbe- mutató-sorozatot rendeznek Kanadában. Április 6-án nyitják meg az elsőt Hali­faxban, ezt követi a mont­reali. a torontói, az edmon- tonl és a Vancouver! bemu­tató. Torontóban egy nagy nemzetközi kiállításon vesz részt a magvar anvag, a másik négv városban oedig teljesen önállóan állítják ki a magvar élelmiszeripari termékeket. elsősorban a magyaros készételeket, hús­konzerveket, édességet, fű­szert, bort, gyümölcübefőt-; teket, '*'■* *' v

Next

/
Oldalképek
Tartalom