Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-14 / 87. szám

1973. április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Május 9-től június 9-re, A béke és a barátság hónapja Ázó könyvbarátnők Tegnap egész nap permetezett Szólna- kon a hűvös, aprószemű tavaszi eső, de amint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kirakata előtt kíváncsiskodó hölgyekről láthatjuk, a könyv esernyő Filmjegyzet g inaiig ■ n n ■ n 111 g naninn n ■■■■nm ■■■■■ «inni ■■■■■■■! wmiiiT« n nini A munkásosztálya paradicsomba megy Hagyomány már, hogy a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és az Országos Béketanács felhívására minden évben megrendezik a béke és barátság hóna­pot, amelynek célja a né­pek közötti barátság elmé­lyítése. Az idén május 9- től június 9-ig tart a hónap programja. Az akció előké­szítője lesz a moszkvai bé­ke-világkongresszusnak és a berlini VIT-nek. A Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége együttműködve a megye ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezeteivel kidolgozta a barátsági hónap részletes megyei programját. A hó­nap megnyitója május 9-én lesz Mezőtúron, ahol poli­tikai nagygyűlésen emlé­keznek meg a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelem 28. évfordulójáról. Kisújszálláson ifjúsági nagygyűlést rendeznek, amelynek előadójá Elek Sándor, a KISZ KB titká­ra lesz. Az ifjúgárdisták megyei seregszemléjére má­jus 26—27-én kerül sor Szolnokon. A VIT tisztele­tére a KISZ és a HNF me­gyei elnöksége fotó- és pla­kátpályázatot hirdet, amely­re a népek közötti béke és barátság gondolatát kifeje­ző művekkel lehet pályázni. Az MHSZ is színes prog­ramot állított össze. Jász- ladányban és Tiszasülyön honvédelmi napot tartanak. Kunszentmártonban a hon­védelmi kupa lövészver­seny járási döntőjét tart­ják, Tiszakürtön pedig május 20-án úttörő honvé­delmi versenyt rendeznek. Vízi karneválban gyönyör­ködhetnek május 21-én ■Mezőtúron. A tartalmas program ré­sze a szolnoki kulturális he­tek, a Székely Mihály ze­nei napok jászberényi és a törökszentmiklósi kulturális hetek rendezvénye is. A Verseghy könyvtár Szolno­kon a Román Szocialista Köztársaság irodalmi életé­ről estet rendez, amelynek előadója Czine Mihály író lesz. A HNF megyei elnöksége meghívására több külföldi vendég is ellátogat Szolnok megyébe. Az NDK Kultu­rális Iroda képviselői má­jus 15-én Kengyelen tar­tózkodnak majd. Rákóczi- falva és Jászladány a Bol­gár Kulturális Iroda né­hány munkatársát látja vendégül. A törökszentmik­lósi járás községeinek la­kói a lengyel és a magyar nép baráti kapcsolatairól láthatnak kiállítást. A me­zőtúriak a kubai fiatalok életével ismerkedhetnek meg. A sportkedvelőknek tíz sportágban rendeznek me-' gyei bajnokságokat: többek között labdarúgás, asztali- tenisz, atlétika, úszás, ví­vás szerepel a versenyeken. A hónap záróünnepségére Szolnokon kerül sor a Le- nin-szobornál. Ekkor tart­ják az Országos Szövetke­zeti Dalostalálkozót is. A nap programját este a Szigligeti Színházban dísz- hangverseny zárja. mert a hazafiságra, az inter­nacionalizmusra és a honvé­delemre való nevelésnek szo­cializmust építő társadal­munkban különös jelentősége van. A továbbiakban az egye­temi KISZ-szervezéteknek a hazafias honvédelmi nevelés területén jelentkező gondjai­val foglalkozott, kiemelve, hogy legveszélyesebb a sab- lonasság, az ugyanazon mód­szereknek évről évre történő alkalmazása. A honvédelmi nevelés területén pedig nem világítják meg kellően a hon­védelem eszmei alapjának a szocialista hazafisággal való szoros összefüggését. Viszont kedvező, hogy a leszerelt, ta­nulmányaikat megkezdő hall­gatók az alapszervezeti kö­zösségek aktív bázisát jelen­tik. Majd szó esett azokról a feladatokról, amelyeket a Mindenkinek szóló jogi kézikönyv lesz az „Állam- igazgatás A-tól Z-ig” című új kiadvány, amely még az első félévben megjelenik a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában. Fehér Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének előszavával teszik közzé a művet, amely az államigazgatás enciklopédiá­jának nevezhető, s nemcsak lexikális ismereteket közöl, hanem kézikönyvszerfi ősz­Liszt-fi m, Fodor József köszöntése a képernyőn „Emlékekről beszélek” (vasárnap 17.05). Fodor Jó­zsef pedig, aki a múlt szá­zadban született — ma sem nyugdíjas — a Nyugat második nemzedékének lett kiváló képviselője a költő, aki egész életében a haladó mozgalom oldalán állt. 1919-ben vöröskatonaként harcolt, majd életét egé­szen az írásnak szentelte: újságíró, lektor, műfordító, szerkesztő volt. Művészetét harcos humanizmus, a ha­ladó eszmék, a szabadság, az emberi haladás, a kul­túra iránti lelkesedés jelle­mezte, egyéni, modern köl­tői nyelvét sajátos pátosz és ódái hevület hatja át. A műsor a televízió születés- napi megemlékezése a 75 éves, Kossuth-díjas költő­ről. Szerelmi álmok (vasárnap 20.10). Magyar—szovjet ko- produkciós film első ré­szének vetítése. 1970. októ­berében mutatták be Buda­pesten és Moszkvában Ke­leti Márton rendező film­jét, amely a zenetörténet korszakos alakjának, Liszt Ferencnek állít emléket, élete felidézésével. A kétrészes, színes, szé­lesvásznú alkotás sikeres­nek mondható, mert képes érzékeltetni a nagy művész alakját, végigkísérni pályá­ja ellentmondó szakaszait, s bemutatni a zongoravir­tuózt, majd — a második részben — a zeneszerzőt. A Liszt-film terve majd két évtizedig érlelődött (a for­gatókönyv Keszi Imre és D. Delj munkája), Liszt Fe­rencet Sinkovits Imre kel­tette életre. KlSZ-szervezetefeiták kell megoldaniok a hazafias, hon­védelmi és internacionalista nevelés területén. __ A z előterjesztett anyagot vita követte, amelynek so­rán módszerbeli javaslatok hangzottak el, és tisztázták a hazafiság és az internacio­nalizmus lényegét, a honvé­delemmel való összefüggését. Az így kiegészített témát módszertani segédanyagként használják majd az intézmé­nyek KISZ alapszervezetei, és feldolgozzák a KlSZ-okta- tás keretében is. A tegnap délután befejező­dött tanácskozás valóban munkaértekezlet volt. Állást foglalt több kérdésben és felhívta a figyelmet arra, hogy a tárgyalt témák meg­valósítását mindenütt segít­sék elő a mozgalmi munka sajátos eszköveivel. A tanácskozás fontos ese­ménye volt a katonai főiskola életének is, mert hozzájárult a polgári felsőfokú intézmé­nyekkel kiépített kapcsolat további erősítéséhez. szefoglalást is nyújt e fon­tos témában. A szerzők al~ fabétikus sorrendbe szed­ve ismertetik, magyaráz­zák a különböző államigaz­gatási szabályokat, az anya­gi és eljárásjogi normákat, intézményeket, szerveket, szervezeteket. Szó lesz a kötetben az államigazgatás különleges területeiről is, például a lakásbérletről, az uj lakásépítési kölcsönfor- mákról a nyugdíjakról, Igazán jő, minden részle­tében tökéletes, gondolatilag merész, következetesen for­radalmi, kifejező eszközök­ben is ízig-vérig eredeti és lebilincselően izgalmas mun­kástémájú filmet, sajnos, csak kettőt láttam az utóbbi tíz esztendőben. Az első Mario Manicelli alkotása, az Elv- társaik volt, amely szégyen- teljesen alacsony nézőszám mellett futott a magyar mo­zikban. A második ez a film. A munkásosztály a paradi­csomba megy, Elio Petri ren­dezése saját forgatókönyve nyomán. Monicellinek könnyebb dol­ga volt — ez mit sem von le filmje értékéből — múlt szá­zadi témájával. Parodizálha­tott, stilizálhatott, s közben politizálhatott metsző éles­séggel, a cenzúra és a keresz­ténydemokrata közvélemény tehetett úgy, mintha nem ér­tené, hogy a mának szól, le- gyinthettek, sőt derülhettek, hisz ez a história rég volt, tán igaz se volt. No, de Elio Petri szinte napilap- frisseséggel a legelevenebb jelenidőt ragadta galléron, és megrázta olyan művészi erő­vel, hogy az egész világ fil­mes közvéleményének kike­rekedett a szeme a csodálko­zástól, és az 1972-es cannes-i fesztivál zsűrijének sem kel­lett sokat tétováznia, hogy kinek ítélje az arany pálmát. Érdekes és jellemző, hogy mindkét film olasz produk­ció. A politikai életnek az a hihetetlen sokarcúsága, moz­galmassága — a rengeteg vl- szálykodó párt és pártocska, az egymásba érő botrányos kormányválságok, a katoli­cizmusnak az egész félszige­tet belengő anakronisztikus szelleme, a minden becsületes honpolgár által szégyenlett Mussolini-korszak emléke, és az undorító főnixként folyton föltámadó neofasiszták, és a maffia véres tetteinek állan­dó jelenléte a közéletben; és ugyanakkor a haladó ten­denciák, a szocialisták, kom­munisták egyre növekvő sze­repe az ország irányításában, és ezzel, sajnos, párhuzamo­san maoista és más ultra torzulások a baloldalon — mindez egészségesen inspirál­ja a művészeteket, amit kü­lönösen a filmművészeten mérhetünk le mostanában. Mi is ez a film, csak úgy dióhéjban: Lulu Mássá munkás egy meglehetősen modem fém­forgácsoló üzemben. Azt is mondhatnánk: élmunkás. Egy kicsit sem észlény, de ördöngős kézügyessége, hajó­kötél idegzete, baleseti ve­szélyre fittyet hányó vakme­rősége van. Ó az, akinek munkatempóján a kapitalis­ta cég elegáns mémök-ráb- szolgafeliigyelői megállapít­ják a gyilkosán magas da­rabbér-normát, és amiért Lu­lu Massát munkatársai cso­dálják és szívből utálják. Mássá ( = tömeg) azt mondja erre: Köpök rátok, tehetség­telen banda. 20—25 ezer lí­rával többet keresek havon­ta, mint ti, nekem ez a lé­nyeg, mert el kell tartanom a fiamat, aki elvált felesé­gemmel él, nercbundát kell vermem annak a viruló testű fodrásznőnek, akivel együtt élek, annak a fiát is el kell tartanom, továbbá 31 éves férfiember vagyok, szeretek meccsre járni, olykor bedob­ni a chiantimat, van egy kis kocsim, nyeli a benzint, le­hajtható ülésén, ha úgy hoz­za a jószerencse, szívesen el- hancúrozók egy csinos kar­társnővel: tehát kell a do­hány haverjaim. (Számoljunk csak magyar pénzben. Miile lire cinquanta fiorini. = Ezer líra 50 forint. Mássá alapfizetéséről nem esik szó, csupán havi plusszá 1000—1200 forint. A bolognai Morgagni kollégiumban ta­lálkoztam egy takarítónővel 72 ezer lírát, 3600 forintot ke­resett havonta 1965-ben. De számoljunk a két ország tár­sadalmi viszonyainak gyöke­res különbözőségével is. Ugyanennek a takarítónőnek a fia mint a bolognai egye­tem bölcsészhallgatója 50 ezer lírát, kétezer forintot fi­zetett havonta tandíj, kollé­gium, menza fejében. Viszont jómagam, akkor még pesti bölcsészhallgató, tandíjmen­tességet élveztem 450 forint havi ösztöndíjat kaptam, és még mérgelődtem, amiért eb­ből havonta összesen 200 fo­rintot levonnak kollégiumra, napi háromszori étkezésre és Eehémeműmosásra.) De vissza Massához! Vil­lámgyors munkálkodása kö­vetkezményeként egyszer csak levágja a gép az egyik mu­tatóujját. Betegállománya alatt ráér gondolkodni, és óriásira nyílik a szája. Rá­döbben, hogy egy másodperc­cel sem favorizálja tovább az igazgatóság, ha már nem tel­jesértékű, készséges kiszol !» gáló. Lulu szájai, lázit, és mivel a legcsekélyebb tájé­kozottsága sincs, válogatás nélkül teremt kapcsolatot a szuperóvatos szakszervezettől kezdve a ..Mindent egyszer­re^” jelszót üvöltöző ultrabet tos diákokig mindenfajta ál­reformerekkel és anarchis­tákkal. Az igazgatóság vá­lasza gyors. Lulut kidobják, és tapasztalhatja, hogy nem takarékoskodnak a gumibo­tokkal, ha a fennálló kapita­lista rend szilárdságát csak egyetlen olyan mikroszkópé kus legyintés éri is, mint az 6 esete. Végül minden megoldódik. A munkatársak és elvtársak időközben szívükbe zárták Lulu Massát, ezt a mégis csak vagány melóst. Addig erősködnek, gyűléseznek, amíg visszahelyeztetik a gyárba. Ott aztán a sokat bí­rált darabbér-rendszer he­lyett a még öldöklőbb ira­mot diktáló futószalag fo­gadja. Ott, egymásra utalva, egymáshoz láncolva, mint a gályarabok, a szalag mellett meséli él barátainak Lulu az álmát, sakálként ordítva a, gépek zajában. Azt álmod­ta a boldogtalan, hogy ledőlt, valamiféle fal, és az egész munkásosztály együtt szállt föl a mennyekbe. La Classe operaia va in párád iso. A munkásosztály a paradicsomba megy. Elio Petri filmjének egyetlen di­rekten agitáló mozzanata sincs, nem lóg ki az eszmei mondanivaló nyelve az eről­ködéstől, mint oly kedves szokása ez némely okoskodó alkotónak. Gyorsuló szívdo­bogáshoz hasonlatos ritmusú játék az egész, hasizomlázat. okozó humorral, csiklandó szex-betétekkel, természetes képszerkesztéssel, teli betalált karakterfigurákkal. És fő­ként egy Marcello Mastroian- ni vagy James Dean óta nem létezett, viharos tehetségű át­változó művésszel, Gian Ma­ria Volontéval, Petri egyen­rangú alkotótársával a fő­szerepben. És ipéginkább fő­ként: lenyűgöző valóságisme­rettel, amelyben például a legapróbb lakásdíszítő mü­tyürök is életrekelnek. ki- hagyhatatlanul fontos funk­ciót töltenek be az egész mű rendjében. És mindezekért csak a va­koknak nem világos a film parancsszava: Luluhoz ha­sonló olasz munkások, ne várjatok egy önmagától eljö­vendő paradicsomra, csinál­játok meg magatok,' itt ezen a földön csatlakozzatok osz­tályotok legjobb erőihez, a kommunistákhoz! A nagy érdeklődéssel várt film legelső szolnoki előadá­sát körülbelül ötvened ma­gammal láttam a Vörös Csil­lag filmszínházban. Sasi*© Téma: a hazafiság és a honvédelem Szolnokon tanácskozott a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsa Csütörtökön és tegnap Szolnokon tartotta soron követ­kező ülését a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsa. A rangos eseményre a Kilián György Repülő Műszaki, Főis­kolán került sor. A tanácskozáson részt vett Szűcs István- né, a KISZ KB titkára, dr. Szécsi Éva, a Művelődésügyi Minisztérium pártbizottságának titkára, Török Imre, a ta­nács elnöke és más vezetői, valamint a megyei KlSZ-bizott- ság és a Politikai Főcsoportfőnökség ifjúsági osztályának képviselői. A tanácskozáson politikai­lag fontos kérdések kerültek napirendre. Szó volt az egye­temi és a főiskolai hallgatók politikai aktivitásának hely­zetéről, a szocialista értelmi­séggé formálás módszereiről, az ifjúsági rétegek közötti kapcsolatokról, a társadalmi­közéleti tevékenységről és az érdekvédelemről. A napirendi pontok közül kiemelkedett a hazafias, in­ternacionalista és honvédel­mi nevelés témaköre, ame­lyet Szász András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem KISZ-bizottságának agitációs- propaganda titkára terjesz­tett be. Bevezetőben hangsú­lyozta, hogy a téma feldol­gozásával mintegy gyakorlati útmutatást kívánnak adni a napjainkban felmerülő neve­lési feladatok megoldásához, — Tóth Gyula —* íz államigazgatás enciklopédiája Kendered úttörők a Bükkbcn Megyénk úttörőit június 16—30. között, a diósgyőri várjátékok keretében sorra kerülő országos turisztikai versenyen a kenderesiek képviselik. A fiatalok a ta­vaszi szünetet felhasználva, ötnapos túrát rendeztek a Bükkben. Tavaly hasonló versenyen csapatuk orszá­gos első helyezést szerzett Csillebércen. Remélik, hogy a mostani túra segítségé­vel az idén Diósgyőrben is méltón képviselik majd megyénk színeit, alól is érdekes. Az üzlet 2 millió 300 ezer forintot forgalmaz havonta. Ez kö­rülbelül 76 ezer kötet ára. Biztató szám ilyen szomorú időben. (Eotő: Nagy Zsolt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom