Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-13 / 60. szám
1973. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A törvényességnek megfelelően Ügyészségek vizsgálták a lakásügyi jogszabályok végrehajtását A Ma?yar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ■ és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1970 májusában határozatot hozott a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről. A határozat alapvető célkitűzése a lakásénítés meggyorsítása. a felépült állami lakások igazságosabb elosztása, különböző anyagi ösztönzők, hozzájárulások, szociálpolitikai kedvezmények megállapítása volt. A határozat végrehajtására több kormány- és miniszteri rendelet jelent meg, egyes kérdések szabályozását a kormányrendelet a helyi lakásviszonyok figyelem- bevételével a helyi tanácsokra bízta. Ennek megfelelően alközponti lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek végrehajtására országszerte tanácsrendeletek születtek. 1972. év végén az ügyészségek megvizsgálták a lakásügyi jogszabályok végrehajtásának törvényességét. A vizsgálat alapvetően két célt szolgált, egyrészt, hogy a lakásügyekben történt tanácsi hatósági döntések megfelelnek-e a jogszabályi — köztük tanácsrendeleti — rendelkezéseknek, másrészt, hogy a különböző szintű to<?- szabályi rendelkezések szolgálják-e a központi elképzeléseket, nem akadályozzák-e azok helyes végrehajtását, nincs-e szükség azok megváltoztatására. Egyszerűbben szólva, , azt elemezték, hogy a szabályozások helyességét igazolta-e a gyakorlati élet. Az ügyészségek országosan több minit 14 ezer lakásügy iratait vizsgálták, Szolnok megyében a vizsgálat 723 ügyet érintett. Kiemelten foglalkozott a vizsgálat a tanácsrendeletek törvényefssé- géveL A vizsgálat részletes tapasztalatait közöltük az illetékes tanácsi szervekkel, számos ügyben a jogszabály- sértő intézkedések, határozatok orvoslására, megváltoztatására lépéseket tettünk. Ügy érzem azonban, hogy a vizsgálat néhány megállapítása közérdeklődésre tarthat számot, hiszen nem kétséges, hogy a lakásügyi kérdések az állampolgárok nagy részét érintő igen lényeges problémák közé tartoznak. . A vizsgálatok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a megvizsgált ügyek túlnyomó többségét a törvényesség szempontjából megfelelően intézték eL A feltárt hibák és törvénysértések alapvetően a helyi jogalkotás hiányosságainak, a jogi rendezés nem teljes ismeretének, az ebből eredő téves jogértelmezésiek és a régi jogszabályi rendelkezések által kialakított gyakorlat esetenkénti „konzerválódásának” következményei. Az e körben kiadott tanácsrendeletek több szempontból kifogásolhatók. A magasabb rendű jogszabályokkal (kormány-, miniszteri rend el etekkel) ellenkezve szűkítették az igényiogo- sultak körét, az igényjogosultság mértékét. A város’ (fővárosi, megyei, városi), illetőleg a községi tanácsok feladata volt, hogy a helyi viszonyok figyelem- bevételével az állampolgárok vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete alapián határozzák meg a tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakások igényiogosultjainak körét. Vizsgálati tapasztalataink -szerint a tanácsrendeletek alkotása során az egy főre eső jövedelemhatárok meghatározásánál nem fordítottak kellő gondot az ált'dános életszínvonal helyzetére, a kormány életszínvonal-oo- litikálára. A jövedelemhatárokat emiatt indokolatlanul alacsony összegben határozták meg. Volt az országban olyan tanács, melynek rendeleté 800 forintban állapította meg azt az egy főre eső jövedelemhatárt, melyen alul valaki egváltalán tanácsi bérlakás kiutalásában részesülhet. A törökszentmiklósi Városi Tanács rendelete 1300, a szolnoki Városi Tanácsé 1500, a nagyközségi tanácsok rendeletéi 1500—2000 forintban állapították meg az említett. jövedelemhatárokat. A tanácsi értékesítésű lakásoknál az egy főre eső jövedelemhatár általában 2000 forint. Ez a szabályozás ellentmondásos ' helyzet kialakulását eredményezte: az állampolgárok olyan rétegeit zárták ki a tanácsrendeletek az állami lakáselosztásból (ol. gyermektelen házaspárokat, kislátszárnú családok, egyedülálló dolgozók), akik éppen, jövedelmi viszonyaik alapján nem képesek arra, hogy magánerőből lakást építsenek. A Szolnok megyei Néplap nemrégiben hírt adott arról, hogy a Szolnoki Papírgyárban elég alacsonyak az átlag munkásbérek, alig valamivel haladják meg a havi 2000 forintot A jelenlegi szabályozás mellett egy papírgyári — nem éppen fiatal — gyermektelen, albérletben lakó munkásházaspár nem kaphat tanácsi bérlakást, de még tanácsi értékesítésű (régi értelemben vett „szövetkezeti”) lakást sem, Raját igénylés alapján. Különösen furcsa helyzeteket teremthet a jelenlegi korlátozás az úgynevezett „minőségi” lakáscseréknél. Ha történetesen egygyermekes házaspár lakik Törökszentmiklóson egyszobás tanácsi bérlakásban és a család összjövedelme a 3900 forintot meghaladja, saját bérlakása felajánlása esetén sem kaphat nagyobb szobaszámú, vagy akár magasabb komfortfokozatú, vágy nagyobb alapterületű tanácsi bérlakást Vagy, hogy még „élesebb” példát említsek, hiába szeretne egy háromtagú család egy nagy alap- területű kétszobás lakásból egy kisebbe menni tanácsi segédlettel, ha az egy főre eső jövedelmük az 1300 forintot meghaladja, annak ellenére, hogy ez a lakásügyi hatóság érdeke is lenne, hiszen egy nagyobb létszámú család elhelyezését biztosíthatná a felajánlott lakásban. Folytathatnám még a példák sorát, de azt hiszem, ennyi is élég annak bizonyítására, hogy a jelenlegi tanácsrendeleti szabályozás túl merev, nem tesz kellő különbséget az új kiutalások és a minőségi cserék között, szinte lehetetlenné teszi az úgynevezett relatív lakásalap fejlesztését, illetve hasznosítását. Indokolatlanul sújtja azokat, akik állami, társadalmi érdekből vállalnák azt, hogy a jelenlegi lakóhelyük változtatásával teljesítsék új munkahelyi feladataikat. Ezek a tapasztalatok alátámasztják azt a véleményünket, hogy az említett rendelkezések felülvizsgálata és megváltoztatása szükséges, minthogy a gyakorlat azt igazolta, hogy a jelenlegi szabályozás nem felel meg az élet diktálta helyes követelményeknek. Ügy vélem, itt kell kitérnem egy olyan tévhitre, vagy jogismeret! hiányra, amely sokakat arra a meggondolásra vezet, hogy „bezzeg megoldható a lakásügye annak, aki vezető beosztásban van”. A gazdasági és állami élettel szükségszerűen együttjárnak bizonyos „kádermozgások”. Gyakran lehet ilyen esetekben protekcionizmust hangoztató véleményekkel találkozni. Először is tisztázni kell, hogy ezeket a személyi változásokat az érintett szervek általában úgy oldják meg, hogy bérlőkijelölési jogot vásárolnak. Ha erre nincs lehetőség, akkor is kínálkozik megoldás, a kormány- rendelet lehetőséget ad arra, hogy az új tanácsi bérlakások, illetve tanácsi értékesítésű lakások évenként legfeljebb 2 százalékát a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai — központi feladatok megoldására — a saját rendelkezésük alatt tartsanak. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez á rendelkezés nem titkos, hanem „közhírré tett” állásfoglalás. Gondolom, az ipartelepítés, vagy más fontos szakembertelepítési szempontok alapján nem kívánható, hogy a feladat megoldására vállalkozó vezető, vagy más szakember a lakóhelyváltoztatás miatt súlyc« anyagi hátrányt is szenvedjen. líéisésrfe’enül találkoztunk vizsgálataink során olyan lakáskiutalásokkal, melyeknél az eljáró lakásügyi hatóság a saját tanácsa rendeletében írt korlátokat figyelmen kívül hagyta. Felmerült azonban az a kérdés, hogyha az említett szabályozást társadalompolitikai szempontból indokolatlannak és merevnek, a központi elvekkel nem egyezőnek találtuk. tegyünk-e formális törvénysértés miatt az állampolgárokat súlyosan érintő ügyészi intézkedéseket, vagy sem. Az utóbbi megoldást választottuk annak hangsúlyozása mellett, hogy a hibásnak talált szabályozás megváltoztatását kezdeményeztük. Vizsgálataink során — elvétve ugyan — találtunk jogszabálysértő intézkedéseket a lakáshasználatbavételi díj megállapításával kapcsolatban. Ezek többnyire olyan esetek voltak, amikor tanácsi bérlakásból kiköltöző bérlőnek jogszabálysértéssel fizettek díjat téves jogszabály-értelmezés alanyán. Ezek megtérítése érdekében a szükséges ügyészi intézkedéseket megtettük. Vizsgálataink során kitértünk a lakásügyi végrehajtási eljárás törvényességének értékelésére is. Megállapításaink szerint a végrehajtási eljárások törvényesek, itt említem meg, hogy az elmúlt két évben lakásügyben, hozott bírósági határozat végrehajtására a lakásügyi hatóság lakást nem biztosított. Szeretném kiemelni, tisztában vagyunk azzal, hogy a lakásügyi hatóságok — ezt megelőzően a döntésben közreműködő társadalmi bizottságok — objektív helvzet folytán igen nehéz körülmények között dolgoznak. A lakásépítésre fordítható anyagi erő korlátozott. Fokozzák a gondokat a városépítési és városrendezési követelmények. Szolnok városban pl. 1971. és 1972. évben kiutalható 499 lakásból 244 lakást szanálás miatt kellett kiutalni. (Ezen felül 154 kiutalt lakás garzon lakás volt.) Mindemellett állítom, hogy a lakáselosztás az állampolgárokat legérzékenyebben, érintő kérdések közé tartozik. Nem véletlen, hogy a központi szervek ilyen nagy gondot fordítottak a lakáselosztás rendszerének igazságosságára, és társadalmi befolyásolására. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy az említett célokat jól szolgáló helyi rendelkezések szülessenek. Ismereteim szerint az érvényben lévő tanácsrendeletek felülvizsgálata már folyik, sajátos törvényességi felügyeleti eszközeivel az ügyészi szervezet Isar- . ra törekszik, hoav az új rendelkezések és az ezeken alapuló hatósági döntések maradéktalanul megfeleljenek a törvényesség követelményeinek. DR. IGLÓI JÓZSEF megyei főügyész A Budapesti Nemzetközi Vásár kiköltözik a Városligetből a Mezőgazdasági Kiállítás területére. 1973-ban még részben a Városligetben, részben az Albertirsai úton rendezik meg a BNV-t. A Mezőgazdasági Kiállítás területén új központi kiállító csarnokot építenek. A tervek szerint az idei BNV-re 4 ezer négyzetméternyi csarnokrészt már használhatnak a kiállítók. A könnyűszerkezetes üveg oldalfalú csarnokot a Könnyűipart Szerelő és Epületkarbantartó Vállalat szakemberei szerelik. Igazgató és propagandista A szolnoki Járműjavítót a második otthonának tartja. Tisztelettel beszél most is egykori munkahelyéről, a mozdonyosztályról, szaktár- sairól, elvtársairól, akik között szakmunkás, majd gépésztechnikus lett, és akik 1952-ben párttagnak ajánlották. A párt hívó szavára 1952- ben a Debreceni Gépállomásra ment dolgozni. Tizennégyen indultak el akkor a Járműjavítóból, hogy segítsék a parasztságot a föld gépi megmúvelésében a nagyüzemi gazdálkodásra való felkészülésben. Becsülettel tett eleget megbízatásának, műszaki vezető, majd igazgató volt Debrecenben, később Szászberekén is, egészen 1959-ig. — Akkor visszamentem a Járműjavítóba géplakatosnak. Nem rajtam múlott, hogy eljöttem onnan. Igazgatót kerestek az akkor mélyponton lévő Vasipari Vállalathoz, és rám esett a választás. Vállaltam. Öt évig volt ott igazgató, irányítása alatt rendbejött a vállalat. A termelés értéke 9,5 millió forintról 100 millióra ugrott. Egykori gépállomásán, Szászberekén akkumulátor üzemet hoztak létre. A Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyára 1965-ben alakult Szolnokon. Rábízták a döntést vállalja-e a vezetését Igent mondott. Így fél esztendeig a vasipari vállalat, és az új gyáregység igazgatója volt. Az új gyár néhány év alatt nagyot fejlődött. Ez év januárjában kezdték a munkát az új, monumentális üzemcsarnokban. A beruházás költsége — berendezésekkel együtt — 40 millió forint volt. Most csaknem hatszá- zan dolgoznak az üzemben. Az ötvenedik évét taposó igazgató fiatalos hévvel beszél a gyárról, és a munkásokról. Három fiát is vasasnak nevelte. — A középső Jászberényben dolgozik elektrolakatos, hűlőgépszerelő. Minden reggel vonattal utazik munkahelyére. Az idősebbik fiam nálunk művezető. A kis^bik a Vasipari Vállalatnál fizikai munkás, az ősszel foly. tatja egyetemi tanulmányait Miskolcon. Vígh Sándort a városi pártbizottságon a tapasztalt propagandisták közt tartják számon. Pártoktatói munkásságáról kérdezem. — Huszonegyedik éve, hogy először vezettem politikai iskolát, a Debreceni Gépállomáson. Őszintén szólva, akkor nem sokkal tudtam többet a marxizmusról traktoros hallgatóimnál. Sokat tanultam. olvastam. Felkészületlenül sohasem álltam hallgatóim elé. Azóta marxista közérvisko- lát, majd esti egyetemet végzett. Évek óta vezető propagandista. A gazdaságpolitikai tanfolyamok propagandistáinak tart évenként több előadást. — Kedvelt témám a gazdaságpolitika. Alapos, bő irodalma van. Felhasználom a Társadalmi Szemle és a Pártélet fontosabb cikkeit is. A városi pártbizottság szemléltető eszközökkel, például grafikonokkal is segíti munkánkat. Saját üzemében tizennyolc munkás, illetve alkalmazott gazdaságpolitikai továbbképző tanfolyamát vezeti. Büszke rá, hogy a csoportjában sohasem volt lemorzsolódás. — Ne higgye, hogy az igazgatói tekintély miatt. Ha felkészületlenül állnék a hallgatók elé, nem maradnának meg. Az elméleti-politikai ismereteket összekapcsoliuk az üzem sajátos tennivalóival. Így a gyakorlatban is hasznosulnak a foglalkozáson elhangzottak. Befejezésül gazdaságvezetői beosztásáról beszélgetünk. Vajon hogyan tudja egyeztetni sokrétű elfoglaltságát — s mikor tanul? — Esténként és vasárnap. A városi pártbizottságon minden évben értékelik a propagandisták munkáját. A legjobbaknak elismerő oklevelet és könyvjutalmat adnak. Vígh Sándor propagandista a legjobbak közé tartozik. M. L. Szer öli gázpalackozó Hét megyének szállítanak Megérkezett az első öt\en SIK—4-es gabonakombájn Kevesen tudják, hogy a száj öli hatalmas üzemanyagtárolók „árnyékában” egy kisebb, de jelentőségében legalább olyan fontos üzem dolgozik: az Országos Kő- olajvezeték Vállalat propánbután gáztöltő telepe. Bejáratuk közös, a vá-rtöltő területére azonban még egy szigorúan őrzött portán lehet csak bejutni. Gyufát, cigarettát még zsebben sem szabad a kapun túlra vinni. Tűzrendészet! besorolásuk a legszigorúbb. Kötöttebb, mint a szomszédos ÁFOR-telepé, „A” kategória. A falakon, oszlopokon, amerre néz a látogató, mindenhol tiltótáblák sora. Piroskarikában van ott a pipa, a cigaretta, sőt a karbantartók kalapácsa is, -•'ikrám en te s bronzból készült. Nem lehet műszálas pulóverben dolgozni, és a munkások cipőin, bakancsain tilos a spiccvas. Ritkán látható egy helyen ennyi gázpalack. A választékban szerepel a félkilós lengyel turistától, a 33 kilót nyomó ipari tartályig még* legalább fél tucat. Legtöbbet a 11 kilogrammos háztartási palackból töltenek. Ezek forognak az automata dán töltőgépen is Egy körbefordu- lás másfél perc. Ezalatt 24 palackba folyik ót a cseppfolyós propán-bután gáz. A gép harminc dolgozó segítségével egy műszak alatt 6—7 ezer palack töltését végzi. Nyitott az üzem. Falak sehol sem állhatják az esetleg levegőbe kerülő szökő gáz útját. A hatalmas tető- szerkezet alatt az egész töltőtelepet keresztül kasul átszövi -<ry több kilométeres szállítóláncsor. A palackok fáradságos kézi emelgetésére csak a gépkocsikról történő le- és felrak- ’ '—'ál van «•”‘*k- ség. Naponta 20 ezer töltött palack hagyja el a szajoli telepet. Hét megye 139 cseretelepére szállítanak Csongrádiéi Nógrádig, Pesttől Békésig és természetesen Szolnak megyébe is. A szajoli telep dolgozói évente 70 ezer fogyasztót szolgálnak ki ezzel a szénnél ötszörié magasabb fűtőértékű. 20 ezer kalória s tüzelőanyaggal. HuDgarotextil 73 Londonban A HUNGAROTEX március 14. és 16. között rendezd Londonban az első önálló szigetországi kiállítását, a HUNGAROTEXTIL ’73 bemutatót. A HUNGAROTEX több mint száz országban értékesíti a magyar textil- és ruházati ipar termékeit, s Anglia a vállalat negyedik legnagyobb tőkés partnere. Az elmúlt évi külkereskedelmi szerződéskötések nyomán az AGROTRÖSZT külföldi partnerei már szállítják az idei mezőgazdasági szezonban munkába álló új gépeket. A záhonyi határállomásra megérkezett az első ötven SZK—4-es gabonakombájn a Szovjetunióból. Az NDK-ból megérkeztek az első E—512-es kombájnok, amelyek iránt idén igen nagy az érdeklődés. A gazdaságok 495-öt rendeltek, azonban idén csak 175 kombájn érkezésére számít az AGROTRÖSZT, b így az igények nagyobbik része kielégítetlen marad. A nagyteljesítményű NDK- beli gépeket a Bajai /"•'ml Gazdaság és az észak-zalai tsz-szövetség által szervezett kukoricatermesztő területen állítják majd munkába. Megnőtt az érdeklődés a traktorok iránt. Az AGRO- KER-telepek február végéig kétszázzal több erőgépet adtak el, mint az elmúlt év azonos időszakában. Változatlanul a legkeresettebb típus a szovjet MTZ—*0-es traktor, ebből eddig 566-ot vettek át a mezőgazdasági nagyüzemekbe. t ,,ljá ■