Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
1973. március 10. SZOLNOK NtflTtl NfPtAP 5 Közérdekből—közúton A lépésváltás a szemünk előtt megy végbe; egyre több a tehergépkocsi a közutakon. Az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció megkülönböztetett figyelmet szentelt a közúti áruszállítás fejlesztésének. Szükség volt erre. Mert ugyan gyarapodott a járműállomáhy, de vele a gond is. Sokféle típus, nehézkes karbantartás, lassú útkorszerűsítés, kevés benzinkút, rakomány nélkül megGépkocsin érkezik rendeltetési helyére az építőanyagok 70, az élelmiszerinari termékek 74, a darabáruk 93 százaléka. Tíz év alatt megháromszorozódott a közúti szállítás mozgatta árumeny- nyiség, s ma három és iá- szer annyi terméket visz autó. mint vasút. Igenám, csakhogy: az árutonnakilométert. azaz a szállítmány és a szállítási távolság együttes mutatóját nézve „csupán” 21,2 százalékot láthatunk részesedésként. A hatvanas évek első felében ez a jelMintegy 2200 kilométer hosszúságú vasútvonalat számolnak fel az évtized végéig. Ezek az intézkedések egy-egy kisebb közösséget” nem mindig érintenek kedvezően, de a legfőbb mérce a népgazdaság haszna. Ugyanakkor a tehergépkocsik száma 1975- ig 110 ezerre. 1985-ig pedig ennek a kétszeresére növekszik. Tavaly a közlekedési vállalatok 158 millió tonna árut fuvaroztak, októberben, a csúcs-hónapban 15,1 millió tonnát S altkor még nem szóltunk az egyéb szállítók, például a mezőgazdasági terA beruházási „KRESZ” a közlekedésfejlesztésben sem engedi meg a gyorshajtást éppen a fenti okok miatt. A gyorsítást azonban igen, sőt, tett kilométerek... Szó sincs arról, hogy ma már minden tökéletes. A változás azonban megkezdődött, sebessége növekszik. 1950-ben mindösz- sze 8164 tehergépkocsi futott a hazai utakon. 1960-ban 29 ezer, 1970-ben 74 ezer. Ma már több, mint 90 ezer. S ha ezekhez hozzászámítjuk a nyergesvontatókat, dömpereket, egyéb vontatókat, akkor a 165 ezret is meghalad- ia e jó szolgák serege. zőszám 15 körül volt. 1985- ig viszont 28—30 százalékra növekszik. Veszélybe kerülne a vasút? Egészséges munka- megosztás jön létre. Vasúton kis távolságra lassú és drága a szállítás. Ezért, hogy „körzetesítés”, „kocsi- rakományú áruforgalom megszüntetése” és hasonló szakmai kifejezések leple alatt fontos, közérdekű 'változások mennek végbe, a fuvarozás gazdaságosságát javítva. Jónéhány termék árának harmada, negyede ugyanis a szállítási költség! melőszövetkezetek teljesítményéről. Az sem kicsiség. Sőt! Meghaladja a 270 millió tonnát...! Ilyen hatalmas árutömeg mozgatásához nem elég a gépkocsi. Üzemanyag is kell. Meg út, benzinkút, javítókarbantartó hálózat. S itt még sok a kátyú, de nemcsak az utakon. Holott pusztán útépítésre és karbantartásra 4,8 milliárd forintot költenek az idén. Amiből érzékelhetjük: a közlekedés fejlesztése nem olcsó mulatság. Viszont minden más terület zavartalan fejlődéséhez elengedhetetlen. szorgalmazza azt. A közlekedést korszerűsítő befektetések nemzetközileg az összes beruházások 12—18 százalékára rúgnak, nálunk, hosszú éveken át a tíz százalékot sem értele el. Azaz az adósságot is törleszteni kell, meg a gyorsuló fejlődéshez is igazodni szükséges. A hatvanas évek közepén megvalósított egységes darabáru fuvarozási rendszer például hazánk 3400 települését kapcsolta be az áruforgalom vérkeringésébe, de... ehhez nem elég, hogy 30 ezer kilométer hosszúságú úthálózat áll a gépkocsik rendelkezésére. Az utak műszaki színvonala, kiépítettsége ugyanis sok tekintetben jóval elmarad a kívánatostól. Szoros szervezesseí Egy tonna árut átlagosan húsz kilométerre fuvaroznak a közlekedési vállalatok. Tehát rendkívüli jelentősége van a szervezésnek, az üresjáratok csökkentésének, a kocsifordulók gyorsításának. Amire van lehetőség, hiszen a legutóbbi években nemhogy javult volna, hanem romlott az összes kocsikilométeren belül a hasznosan megtett utak aránya. Sejtet a gondokról, teendőkről az is valamit, hogy száz gépkocsiból átlagosan 14 áll üzem- képtelenül ... Néhány nagykereskedelmi vállalat már alkalmazza a konténeres szállítást, s ez másfélszeresére növelte a termelékenységet az érintett fuvarozóknál. Fontos mozzanat a tavalyi év végén hozott kormányhatározat a tehergépkocsik gyorsított selejtezéséről, a javító hálózat fejlesztéséről. Űj benzinkutak épülnek, erőteljesebbé válik a tipizálás.. k A közúti áruszállítás fokozatosan megkapja mindazt, ami feltétele, s ugyanakkor biztosítéka is szerepe, feladata betöltésének. S ez elkerülhetetlen. Mivel: ami a közutakon történik, az minden tekintetben a köz ügye Mészáros Ottó belül. Nekem a falon kívül. De ki bántja a rabokat, ki les rájuk és a raboknak kitől kell félniök? A rabok nem félnek, ök tudják, hogy miért nem, és azt is tudják, hogy mikor kell félniök. Majd ha kilépnek a falak közül. Az éjjeliőrnek is ki kell most lépnie. Mindenre elszántan csak arra kell gondolnia, hogy a sötét átlátszó és ha alaposan belenéz, mindent lát, csak jól bele kell néznie, hogy alaposan átvilágítsa, mert semmi nem olyan világos, mint a sötét. Rohadt világ. A Nelli ma se jön. Akkor csapott fel az első láng. A középső épület mögött van egy raktár. A raktárban műanyag árut tárolnak. A műanyag, ha ég, olyan mintha dögöt égetnének. Csak jobban lángol. És az a jő, hogy lángol; Mert a tűztől megvénül az éiszaka, szennyes lesz a sötét, remegnek a felhők, meghátrálnak a csillagok és visszafordul a tolvaj. Rohanás a tűzoltókészülékhez. Az fogott először lángot. Ez így szabályos. Felvillannak a falak, élet költözik az ablakszemekbe. Valaki dühös. Rohan a láng végig az énületen. Lán«4sz tervezhet ilven tüzet. Most gvertek dögök, rablók és tolvajok. az alja nén a tal- pnné’lókhó!. csőlakók és hörtöntöHoíéiíp’|íi a CSŐCSOlék krémje, vagányok és huligánok. most szabad az Űt. Az ói i pH őrnek telefonálni kell! Istennek. 4 hála, ilyenkor éiszaka van vonal, a riasztás gyerekjáték, aligKEREKES IHRE: Este tíz után Mit akar tőlem az a lány? Az ugyanis fix, hogy én nem vagyok hozzávaló. És ha akármit is mond, ez akkor is így van. Ha egyáltalán érdemes odafigyelni arra, amit a nők mondanak. És ha egyáltalán valaha is igazat mondanak. És ha egyáltalán jelent valamit, amit mondanak. És ha nem hazugság minden, amit mondanak. Lehetséges, mert a Nelli, minden könyvet elolvas és aki minden könyvet elolvas, az tudja jól, hogy ez mind csak szöveg. Ezt mindenki tudja, főleg azok, akik írják. De aki olvas, az még bele is éli magát. Különben minek olvas? Aztán aki olvas, az fantáziái és ahogy olvas tovább, újra csak az a sok szöveg. Ez a Nelli rengeteget olvas. Egészen addig, míg be nem zsongatja magát. Akkor aztán már azt hiszi, hogy minden úgy van, ahogy fantáziái. Például azt hiszi, hogy pont én kellek neki. Minthogy így akar látni, mert már saiát tévéje van. szisnál, esti mese. meg híradó. De ezt a készüléket nem üzem gvártja. hanem a saiát feie. Még csak egy gombot se kell megnyomnia, ho»v űev lásson, ahogy akar. M°rt neki ebben van a fantázia és csak az a fontos, amiben fantázia van. Például abban, amit itt lát a környéken a portásfülke ablaka mögül, amikor beáll a csend és a tolvajoknak már a leghalványabb esélyei sincsenek arra, hogy lépteiket elnyelje a lárma, mert éjfél után már csak a némaság hull a földre, nagy tépett darabokban. — Most gyülekezik a semmi — mondja ilyenkor. Ezt is valami könyvből olvasta. De neki ez kell. Hallgatózik. Hallom, ahogy harisnyanadrágján leszalad szem. Úgy forgatja a fü- ✓ lét, mint ahogy azokon a , nagy radardombokon a radarkagylókat forgatják feljebb az orszáeűton. — Te éjjeliőr — mondja —, neked van a legjobb állásod a világon... — Sötétben élsz — mondom — nézz körül. Nagy csalás a sötét, semmi más. Olyan csalás, mint a temető. Nyugszik a házasoár, a sfrkövön betongalambok csókolóznak. Otthon meg sámlival verték egvmást. Mi is azok vagyunk. Betongalambok. Nevet. És akkor is nevet, amikor a konzervgyár felől megszólal a kis temnlom óráia. Ott is indul az éiieli- őr. Net-pm is el keli indulnom. Körben. Csak úgy, mint a raboknak, a falon' Sokat, rövid távra Csúcsok és — kátyúk Gyorshajtás nélkül Iparitaiiuló-iiifézetet, óvodát építenek Kunhegyesen (Tudósítónktól.) Nemcsak Kunhegyesen kérdezik a lakosok: jó, fizetjük a községfejlesztési hozzájárulást, de mire használják ezt az összeget? Erről beszélgettünk a kunhegyesi Nagyközségi Tanácsnál Szabó Jánossal, a gazdasági csoport ügyintézőjével. — Kunhegyes 11 ezer lakója a/ idén 532 ezer forint községfejlesztést fizet. Száz heflye lenne a félmillió forintnak. Megekezdődik az új iparitanuló-intézet építése. Erre 925 ezer forintot szánunk. Szüksége van községünknek egy új 50 személyes óvodára is. Az idén 500 ezer forintot tudunk e célra adni, de az összes költség meghaladja a másfél milliót. A vízhálózatot 1 kilométerrel bővítjük 170 ezer forint értékben. A tervezett 500 né"yzetméter járda 50 ezer forintba kerül. A Vörös Meteor SK-t 42 ezer forinttal támogatjuk, önkéntes tűzoltóinknak 20 ezerért új egyenruhákat veszünk. — Előre nem látható kiadásokra 117 ezret tartalékolunk. Mindezekre a kiadásokra. azonban nem elég a félmillió. Egyéb bevételi forrásokból kapunk 507 ezer forintot. Tavalyról is maradt némi pénz és a helyi gazdasági szervek segítenek bennünket. így ezekkel együtt 2 millió 672 ezer forintra emelkedik az idei községfejlesztési alap. A felsőbb szervek segítsége mellett a lakosság támogatását kérjük. Erre az évre 340 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztünk: útegyengetést, ároktisztítást, parkosítást. Így a fejlesztés összege 1973- ra 3 millió 17 ezer forint lesz. A községfejlesztési alaphoz majdnem minden lakos hozzájárul, jövedelmétől, vagyoni helyzetétől függően 50—300 forintig. Indokolt esetben a vb felmentést adhat a fizetési kötelezettség alól, pd. a támasz nélkül, egyedül élő idős embereket mentesíti. Lehet, hog,r kisebb módosítás lesz a községfejlesztési terven, egy azonban bizonyos, jó helyre kerülnek a kunhe- gyesiek forintjaiD. Szabó Asszonyok a mindennapokból Mária túljutott már élete delén, sok gondban, örömben telt esztendő van mögötte. Erzsébet csak most kezdi érezni a felelős éggel végzett munka örömét. Túrkevén élnek mindketten, s bár jóllehet nem ismeri« egymást, más-más a hivatásuk, az érdeklődési körük, mégis van, ami közös bennük. A kis kollégisták jóízűen kanalazzák az ebédet — Szeretem ezeket a gyerekeket Mostanában a hét végén sem mennek haza a szülőkhöz mi gondoskodunk róluk akkor is. — És ez plusz munkát jelent. Elgondolkodik, úgy válaszol: — Igen, többletmunka kétségtelen, hogy vasárnap is kell. főzni nékik. De ha az ember szereti a munkáját akkor nem .érzi, hogy az nehezére esne. Rácz Kálmánmét, amikor még csak Ducza Máriának nevezték — 1943-ban — felvették a túrkevei városházára kisegítő munkaerőnek havi 70 pengő fizetéssel. A fel- szabadulás után is ott maradt dolgozni és 1950-ben, amikor létrejöttek a tanácsok, ő osztályvezető lett hogy leteszem a kagylót, messziről már hallani a tűzoltók szirénáit. A diri fordítva kapta macára az alsónadrágot Még mondani akartam erről valamit, de most nincs időm. Ég a gyár. Kitárom a kapukat, előkészítem a műhelyek kulcsát hogy belülről is menjen a munka. Mármint a tűzoltás. Mit nem kell tud- fíi egy éjjeliőrnek? A szakinak a szakmát, az éjjeliőrnek mindent. Még azt is, hogyan kell fellármázni az éjszakát. A raktár úgy ég, mint a máglya. A raktárak máglyának készülnek. Már eleve úgy számolnak, ha majd a raktár leég... Igazi gyári tűz csak éjszaka van. A nappalit eloltják a melósok. Vödör víz is elég. Rákönnek és eltapossák, pokrócot dobnak oda. elsétálnak a tűzoltókészülékért. A kár ezer forint. Nem kár. Utána megmossák a kezüket, háttal a génnek támaszkodnak, nézik a tűz helyét. Rágvújta- nak, elküldik a tanulógyereket a kantinba, hozzon abból a háromhúszas kolbászból. Ha nincs hozzá uborka, mustár is jó. Mire hozzálátnak, már a szemüket se törlik. Egv könnvre való füst nem maradt. Egv röHej. Nappal nem ég a világ. A világot ^csak sötétben lehet felgvúitani. Éiiel ég a világ, éiiel tűz a tűz és éiiel lánc» a láng. Csak éjjel fény a fény. fFolyíatjukj) — Az az év nagy változást jelentett az életemben: nemcsak vezető beosztásba kerültem, hanem tanácstag is lettem, sőt tagja a végrehajtó bizottságnak, és ráadásul férjhez mentem. — Hogyan lett a tanácsi osztály evze tőből gyermekélelmezési vezető a diákotthonban? — Megszületett a fiam. — Akkor még nem volt bölcsőde, olyan munkát kellett keresnem, ami nem jár naoi nyolc órai elfoglaltsággal És ez látszott a legmegfelelőbbnek. — Mosf már a na.pl nyolc óra is kevés. Igaz? — Hát valahogy így van. Akkor 1952-ben összesen száz gyereknek főztünk, ma meg hatszáztíznek, __ hároméves k ortól 18 éves korig. Most naponta 6—7 ezer forintot költhetünkel élelem vásárlására. Az a jó, hogy a beszerzők értik a dolgukat. Mindent megkapunk, — amire szükségünk van. S a gyerek, már felnőtt... Mosolyogva heivesbít: A gyerekek. A nagyobbik fiam már katona, a kisebbik középiskolás. Szeretnénk, ha ő továbbtanulna. Azért ne higyje, hogy én otthon nem vezetek háztartást. Mindennap főzök, se az uram, se a fiam nem eszik az üzemi kosztot. így hát van mit csinálnom: a háztartás, a munkahely, a társadalmi megbízatás. Mert ugye megérti, a tanácstagságot 1950 óta minden ciklusban vállaltáén. — Szeretik önt a választói? Látszik, hirtelenjében nem tudja mit válaszol ion. Elpirul, mint egy bakfis, zavartan simítja véffig ősz haját, a fehér köpenyét, s aztán mondja: — Eddig megbíztak bennem és én igyekeztem arra rászolgálni. Mindig szerettem segíteni, ahol csak tudtam, bár egy tanácstagnak, ha becsülettel végzi a munkáját nemet is kell tudni mondani. Bárki jött hozzám személyes oroblémáiával is, ami lehet, hogy másnak kis dolog lett volna, de a oanaszosnak fontos volt, igyekeztem a lehetőséghez mérten elintézni azt. — Mén mindig a régi körzete van? Nem. Közben nvás keresletben ékítettünk magunknak házat, ott választottak meg tanácstagnak. Más a körzet, másfajták a gondok, a feladatok is. Most hogvan lesz? Non tudom. Ha megválassz tanak igyekszem továbbra is becsületesen dolgozni. — Mit is mondjak az életemről? — kérdezi Mészáron Erzsébet, azaz: Pluhár Lász- Ióné. — Kitűnőre érettségiztem a tiszaföldvári gimnáziumban, első nekifutásra sikerült az egyetemi felvételem. Én elértem a célom, amit akartam. — No és a sok albérlet, meg az alacsony jöveie'em? A szép kis szőke asszony elmosolyodik: — Az már a múlté. Én a Szolnok megyei Tanács társadalmi ösztöndíiasa voltam, természetesnek tartottam, — hogy az egyetem elvégzése uán, itt a megyében kapjak állást, ide jöjjek dolgozni Csakhogy ez nem volt egyszerű. Harmadéves egyetemistakoromban férjhez mentem. A férjem tanító volt, Orosházán. — A kedvemért hagyta ott az állását, a lakását és Kunszentmártonba költöztünk albérletbe. Alig szereztem meg a diplomám, itt volt a gyerek. Albérletből albérletbe vándoroltunk. Hét év alatt ez a túrkevei a kilencedik lakásunk. Közbeni nekem nem tudtak állást adni, kénytelen voltam két évig gyermekgondozási szabadságon lenni. Nem akartam kiesni a szakmából, ezért dol- gazatokat írtam, olvastam és a férjemmel együtt elvégeztük az esti egyetemet. — Hogyan kerültek Türken éré? — Mikor is, igen, 1969-ben, levelet kaptam a vállalat központjától, ami nagyon jól esett és meg is lepett, hogy ilyen nagyon rendesek: azt írták nyugdíjba megv az itteni gyógyszerész és rám gondoltak, hogy átvegyem a gyógyszertár vezetését. __ Itt s zolgálati lakást is tudnak adni. Képzelheti mennyire megörültünk. Mert bizony a tanítói fizetésből, meg a 600 forint gyermekgondozási se- gé’vbői élni albérletben, gyerekkel. nem volt könnyű. És ahogyan elrendeződtek a Pluhár házasoár gondjai, jöhetett a második baba is: Emese a kicsi most 9 hónapos. Évi a nagyobb lányka ötéves. — Szeretem a csalódom, a hivatásom. Amint látja a gyógyszertárunk is szép, modem. Lassan az embereket Ls megismerem majd itt Túrkevén. Azért kicsit nehéz: amikori itt vagyok a munkahelyemen egyszer csak eszembe jut, vajon nem szakadt ki Évi harisnyája, nem rontotta el a gvomrát Emese? — Ha meg otthon vagvok. egy szabad napon, és mosok, takarítok. vasalok, akkor az jár a fejemben, vaion mi var» a gyógvszertárban? Nines-e valami baj? ígv oszlik meg az életem a munka meg a család között. Wsxtm VIMécte
