Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
1973. március 1. «2ÖLTOB arefíYBí NGPLAF 7 Bealkonyul a brutális bűnözőknek Szigorúblt ítélkezési gyakorlat Tendenciáját tekintve tovább mérséklődött az erőszakos és garázda jellegű bűnözés mértéke tavaly: 1971-hez képest 8,7 százalékos volt a csökkenés ebben a .bűntetti kategóriában, amely a hatvanas évek végén különösen sok gondot okozott ez igazságszolgáltatásnak. 1972-ben az össz- bűnözésnek 11,6 százaléka volt erőszakos és garázda jellegű törvényszegés. Előzmény: 1965-höz viszonyítva 1970-ig évről évre következetesen emelkedett e bűncselekmények statisztikai görbéje: akkor 16 464 esetben vontak felelősségre erőszakos és garázda bűnözőket. Először 1971-ben volt esökkenés; ekkor mintegy 600-zal — 3,1 százalékkal — kevesebb ügy vádlottja került a bíróság elé. 1972 bűnügyi krónikája — a maradéktalan jogszigor nyomán —. ismét „szegényebb” lett mintegy 1400 ilyen bűncselekménnyel. E bűncselekmények emelkedési tendenciájának idején jő néhány határozott és következetes intézkedés született az erőszakos jellegű bűncselekményt elkövetők megfékezésére. A helyes és határozott rendőri fellépés, a megalapozott ügyészi peror- yoslatok 1972-ben is hozzájárultak a szigorúbb büntetések kiszabásához. Mindennek jelentős szerepe volt abban is. hopv az erőszakos és garázda jellegű bűnözése" beiül tavaly — a megelőző évhez képest — Illőről 979-re vagyis 12,2 százalékkal csökkent az erőszakos szexuális bűncselekmények száma. A hivatalos személy elleni erőszakos bűncselekmények száma is 1972-ben — 1970-hez viszonyítva —■ csaknem 20 százalékkal csökkent. A szigorúbb ítélkezési gyakorlat ellenére sem csökkent viszont a legsúlyosabb, az élet elleni bűncselekmények, az emberölések száma. Ezeknek a bűncselekményeknek az okai ugyanis annyira összetettek, hogy a visszaszorításukhoz egymagában a szigor — nem elegendő. A joggal hangsúlyozott szigornak elsődlegesen a garázda jellegű, útonálló támadásokkal szemben kell érvényesülni — mutatnak rá az illetékesek. Az olyan bűnelkövetőkkel szemben, akiknek erőszakos cselekményét mindenekelőtt a. brutalitás, a társadalmi együttélés legelemibb szabályain ák a semmibe vétele motiválja, nem lehet más módon fellépni, mint következetes, hatáKémnő Kossuth közelében A titokzatos Raciduia rozott szigorúsággal, hogy őket a közösségi együttélés legelemibb szabályainak a megtartására kényszert tsük. Az említett bűncselekmények másik csoportja az éjszakai utcához kapcsolódik, amikor is az ittasan garázdálkodó személyek szállnak szembe az intézkedő rendőrökkel. A hivatalos személy elleni erőszakos cselekmények száma 1971-ben 1970- hez képest 9,7 százalékkal csökkent, s 1972-ben további 9,8 százalékos volt ez a csökkenés. Az 1972. évi ügyészi tapasztalatok szerint a rendőr ellen támadó bűnelkövetők 73 százalékát alkohol befolyásolta és 32 százaléka korábban már büntetve volt. A' közlekedés- és postaügyi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — e .bályozta a gépjárművezető-képző tanfolyamok és vizsgák díját. A módosítást az indokolta, hogy a díjakat S969-ben a KPM Autóközlekedési Tanintézet akkori önköltségéhez viszonyítva állapították meg. Azóta azonban a tanfolyamokkal kapcsolatos kiadások részben az árváltozások, részben a korszerűbb, költségesebb oktatóeszközök. járművek beszerzése és alkalmazása következtében jelentősen megnövekedtek. A Magyar Közlöny 15. számában megjelent és már érvénybe lépett miniszteri rendelet részletesen ismerteti az íj tanfolyami és vizsgadíjakat. Eszerint egyebek között a járművezetői tanfoA minap levelet kaptunk dr. Iglói Józseftől, Szolnok megye főügyészétől. A következőket írta: „A Szolnok megyei Néplap 1973. kmuár 14-i számában ,Ne utazzunk velük együtt’ címmel megjelent egy cikk, melyben többek közt a cikkíró megemlítette, hogy egy kisvárosban a helyi cukrászüzem csúnyán elbánt egy iskolával. Lényegében az történt, hogy az iskolai ünnepségre szállított gesztenyepürét részben az iskolának kellett feldolgozni, de a cukrászat úgy számolta el azárat, mintha kész gesztenyepürét szállított volna. Szólt a cikk arról is, hogy az említett tényt az iskolában mindenki igazolta, de senki nem vállalta a bejelentés megtételét. A cikk nyomán a megyei főügyészség az illetékes kereskedelmi felügyelőségnél vizsgálat folytatását és a jogtalanul elért árbevétel visszafizetésére intézkedés megtételét kezdeményezte, • lyam díja — ha a gyakorlathoz h gépjárművet és az üzemanyagot a tanfolyam rendezője adja — az A-kategóriában (motorkerékpár) 450 forint, a B-kategóriában, (személyautó) 2100 forint, az egyesített személy- és tehergépjárművezetői tanfolyam díja 4850 forint. A motorkerékpár-vezetés vizsgadíja 300 forint, a személy-, valamint a tehergépjármű-vezetői vizsgadíj 400 forint, az egyesített B- és C-kategória vizsgadíja 550 forint. A rendelet külön meghatározza a díjakat arra az esetre, ha a vezetési gyakorlatokon a tanuló saját járművel vesz részt; intézkedik a kötelező vezetési gyakorlatokon felüli óradíjakról, a gépjárművezetői oktatótanfolyamok, valamint a javító- vizsgák díjáról is. A Szolnok megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztály kereskedelmi felügyelősége közölte, hogy kérésükre a vizsgálatot lefolytatta és visszaélést állapított meg. A törökszentmiklósi ÁFÉSZ 24. sz. csukrászüzeme a tejszínt valóban úgy adta át a törökszentmiklósi Városi Tanács V. B. általános iskola napközi otthonának, hogy az nem volt tejszínhabbá elkészítve. Ennek ellenére a gesztenyepüréért a teljes fogyasztói árat számították fel a napközi othonnak. A hiányos teljesítés miatt a szövetkezet 346 forint jogtalan bevételhez jutott. A kereskedelmi felügyelet intézkedett, hog”- az említett összeget fizessék vissza a napköri otthonnak, a jogtalan árfelszámítás miatt a cukrászüzem vezetőjét pedig pénzbírsággal sújtotta.” Örülünk a megyei főügyész válaszának, mert azt is bizonyítja, hogy a sajtó által feltárt visszaélések nem maradnak intézkedés nélkül. Az angliai Birminghamben 1851. augusztusának végén egy Tyndall nevű ismert ügyvéd nagy estély adott báró Beck Vilma magyar emigránsnő tiszteletére. Ez a regényes múltú, titokzatos asszony 1850. április havában jelent meg Londonban. Egyszerű ruhában, sötét kendőjén Kossuth Lajos arcképével lord Dudley Stuartot kereste annak irodájában, aki a magyar szabadságmozgalom leglelkesebb és legáldozatkészebb pártolója volt. A lord titkára előbb Pulszky Ferenchez, a magyar menekülteket segélyező bizottság elnökéhez utasította a negyvenéves asszonyt, de ő erről hallani sem akart. Állítólag neki még Hamburgban azt mondották, hogy őrizkedjék Pulszkytől. A rejtelmes asszony unszolására Backhaus titkár végül is bejelentette őt lord Dudley Stuartnak, aki a titkár tolmácsolásával németül beszélgetett vendégével. Beck Vilma elmondotta regényes élettörténetét, melynek során előadta, hogy ő bizalmas barátnője volt Kossuthnak, és a magyar szabadságharc alatt „Raciduia” álnéven a kormányzó megbízásából igen fontos szolgálatokat tett a magyar ügynek. Lord Dudley azt tanácsolta az asszonynak, hogy írja meg könyvében élményeit. Beck Vilma — minden valószínűség szerint egy másik személy közreműködésével — rövidesen megírta német nyelvű memoárját. Backhaus titkár a művet angolra fordította, s a kétkötetes munka ősszel Londonban meg is jelent. A következő évben német nyelven is kiadták a lelkes magyar „honleány” életrajzát, aki valójában alig tudott magyarul. Az angliai magyar emigránsok gúnyolódtak a könyv naív nagyot- tnondásai fölött, de senki sem emelt óvást ellene. Ennek talán az lehetett az oka, hogy az állítólagos bárónő Kossuthról mindig csak a legnagyobb tisztelet, sőt rajongás hangján írt, míg Görgeyt szinte gyűlölettel emlegette, ami az akkori közhangulatnak igen megfelelt. A titokzatos Raciduia —- mint von Wilhelmine Baronin von Beck — csakhamar a londoni társaságok keresett tagja lett. Mindenki úgy beszélt róla, mint Kossuth bizalmasáról, ő maga is szerette magát a kormányzó jobbkezének nevezni. A siker gőze elkábította a kalandos életű asszonyt, aki hozzáfogott teljes élettörténetének megírásához. 1851. augusztus elején befolyásos közéleti férfiak ajánlóleveleivel elindult előfizetőket gyűjteni. Így érkezett meg Birminghambe egy Derra Konstantin nevű jómegjelenésű fiatalember kíséretében, aki mint személyi titkára szerepelt. Ez a fiatalember állítólag Pesten született, és kenyérkereset véget ment Londonba, ahol véletlenül ismerkedett meg báró Beck Vilmával. A birminghami látogatás során történt, hogy az előfizetések gyűjtésével kapcsolatban egy 24 shillingről szóló összeg sorsa nem volt egészen tisztázható, s egy Smith nevű ember feljelentést tett az állítólagos bárónő és titkára ellen. A rendőrség éppen a tiszteletére rendezett estélyen tartóztatta le Beck Vilmát és titkárát, akiket még aznap éjjel börtönbe vittek. Amikor másnap a bírói kihallgatásra elővezették az összetört asz- szonyt, az az őt kísérő két rendőrtiszt karjai közt elájult, s néhány perc múlva a bíró előszobájában szív- szélhűdés következtében meghalt. A további bírósági eljárás során a vádat elutasították, és a titkárt is szabadon bocsátották. Derra Konstantin ezután még sokáig pereskedett, s ennek során kiderült, hogy a magyar emigráció néhány tagja valóban közreműködött Beck Vilma letartóztatásában. Ebben az időben egyes angol lapok hangosan követelték, . hogy Kossuth és Pulszky nyilatkozzanak Beck Vilma ügyéről. Kossuth 1851. október 24-én keltezett levelében egyszerűen kijelentette, hogy Beck bárónő nevét egyáltalán nem ismeri, de igaz, hogy egy Raciduia nevű személy, mint kém, a magyar kormány szolgálatában állott. Ezt maga Pulszky is beismerte, de nem tett érte semmit. Ezután Beck Vilma neve csaknem teljesen feledésbe merült, míg 1901-ben egy Halász Sándor nevű miskolci tanár a titokzatos asszony memoárjait magyarra fordítva, némi kihagyásokkal, itthon is kiadta azzal a céllal, hogy „emléket állítson egy lelkes magyar honleány és tragikus véget ért áldozat számára”. Ekkor újra fellángolt a régi vita, hogy ki volt tulajdonképpen báró Beck Vilma? Az kétségtelen, hogy Beck Vilma nagyon ügyes kém volt, akit többször láttak Kossuth előszobájában. A Times című londoni lap bécsi levelezője szerint a rejtélyes nő neve Koberwein lehetett, s egy Beck nevű emberhez ment feleségül, aki azonban nem volt báró. Kmetty tábornok táborában is sokszor látták kószálni, de rendesen Racidulának hívták, s gúnyból nevezték „a bárónénak’jo Beck Vilma könyvéből az Is kiderül, hogy ez az asz- szony nemcsak a kém szerepét vállalta, egyrészt az ellenségről hozott híreket, de ugyanakkor szívesen forgolódott a magyar hadsereg parancsnokai között, mindenütt híreket gyűjtött, s ezeket más helyen értékesítette. Szóval a besúgó szerepét játszotta, és a vele érintkező vezető személyeket olyan színben festette le mások előtt, amilyennek azokat 5 a maga rokonszenv vagy ellenérzés szemszögén keresztül látta. Memoárjaiban óvakodik annak látszatától, mintha az osztrákok számára is kémkedett volna. Ugyanakkor többször meg- emlékszik arról, hogy hosz- szabb ideig tartózkodott Bécsben, s ott — állítása szerint — a legmagasabb körökben szívesen látott vendég volt. A világosi fegyverletétel után félelmében a külföldre menekült magyarok után ő is elhagyta az országot. Korai halálával örök homály marad, hogy a kémeknek melyik fajtájába tartozott: melyiknek használt többet, a magyar szabadság- harcnak, vagy az osztrák kormánynak. Március l-től: Az építésügyi hatóság — a nemrégiben megjelent miniszteri rendelet alapján — március l-től építésrendészeti bírsággal sújtja azt az építtetőt, beruházót, aki az építésügyi engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy attól jelentősen eltérő módon, illetve építési engedélyhez nem kötött munkát műszaki előírások súlyos megsértésével végez vagy végeztet. Ilyen bírságot lehet kivetni arra a személyre is, aki valamilyen építményt tartósan a redeltetésétől eltérő célra használ. Az új rendelkezést az tette szükségessé, hogy az utóbbi években, főként az üdülőterületeken sokan építkeztek engedély nélkül. A rendelkezés szerint a szabálytalanul telepített beruházás értékének tíz százaléka az építésrendészeti bírság, tehát ennél kevesebb lökhet kell fizetni Rende et a gép) ár mű vezető tunfoly amok es vizsgák díjáról Napi postánkból Visszafizették a jogtalan bevételt Veszprémben épül fél az a 30 szintes épület, amely % Dunántúl legmagasabb épülete lesz. A veszprémi városközpont kialakítása során épülő magasházban 130 lakás kap majd helyet. A földszintjén üzleteket, szolgáltató egységeket helyeznek el ftemzetköm autós-találkozó Verseny Kőszeg vándor ser legéért Az idén is megrendezik Kőszegen és Szombathelyen a már hagyományos nemzetközi autós-találkozót. A háromnapos, április 21-től 23-ig tartó, programban Kőszegen autós ügyességi és túraverseny, Szombathelyen pedig go-cart verseny szerepel. A túra- és ügyességi versenyen legjobb ered ményt elérő autóklub Kőszeg város vándorserlegét, a go-cart verseny legjobb csapata pedig Szombathely város vándordíját kapja. A találkozó iránt máris nagy az érdeklődés. A belföldi autósokon kívül többek között Ausztriából, Csehszlovákiából, az NDK- ból és Jugoszláviából várnak vendégeket. Palmaíepp előszobafa! Üjabb termékkel bővítette szőnyegeinek családját oz Országos Gumiipari Vállalat. A Palmatepp elnevezésű sorozat első tagja az autószőnyeg, majd a gumira erősített előszoba szőnyeg volt. Most ezekkel harmonizáló színű előszobafal gyártását kezdték meg, s farostlemezve kasírozva, fogassal felszerelve hozzák forgalomba. nem lehet. A kisajátítással kapcsolatos kártalanítási szabályok szerint kell az érintett létesítmény értékét, Illetve a bírságot kiszámítani. Fontos tudnivaló az is, hogy az építésügyi hatóságnak a bírság kirovása előtt meg kell vizsgálnia, hogy a szóbaníorgó létesítmény fennmaradhat-e, mert ellenkező esetben nem bírságot kell kivetni, hanem el kell rendelni az épület lebontását. Azt a tulajdonost azonban, aki a bontást határidőre nem végzi el, már építésrendészeti bírsággal kell sújtani, s hogy ha végképp elmulasztja a bontást, akkor a bírságon túlmenően hatósági bontást rendelnek el, s az ezzel járó valamennyi költséget leltározást, ingóságok elszállítását, tárolását stb. is — a vétkes tulajdonosnak kell megfizetni. t
