Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

1973. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János felszólalása a munkásgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) Felszólalt a munkásgyűlé­sen Kádár János is. Meleg szavakkal mondott köszöne­tét az üzem vezetőinek, dol­gozóinak a meghívásért és a szívélyes, kedves fogadta­tásért, majd a bel- és kül­politikai élet néhány idősze­rű kérdésével foglalkozott. Rámutatott, hogy munkánk, s bizonyos ér klemben egész közvéleményünk számára meghatározó jelentőségű volt a Központi Bizottság novem­beri ülése, amely számot ve­tett azzal, hogy az elmúlt két esztendőben hogyan, milyen hatásfokkal dolgoztunk a X. kongresszus határozatának valóra váltásáért. Fontos és örvendetes, hogy a Központi Bizottság azt ál­lapíthatta meg: pártunk, mun­kásosztályunk, a szoicaliz- must építő népünk alapvető tevékenysége a kongresszus iránymutatásának megfelelő volt, a ; kongresszusi határo­zatok megvalósításáért vég­zett munka a belpolitikában, a gazdasági építésben, a kul­túrában és az életszínvonal területén egyaránt számba vehető, érzékelhető jelentős eredményeket hozott. Ugyan­akkor a Központi Bizottság kötelességének tartotta, hogy igazítson, megfelelő határo­zatokat hozzon azokra a te­rületekre és kérdésekre vo­natkozóan, ahol elmaradás tapasztalható, ahol a végre­A Központi Bizottság első titkára kiemelte, hogy erő­södött a párt és a tömegek összeforrottsága, nőtt egész rendszerünk ereje. Továbbra is a szocializmus módszereit kell követnünk és alkalmaz­nunk. Változatlanul érvényes és rendkívül fontos szá­munkra a szövetségi politika, abban az értelemben is, hogy a kommunisták és a pártcn- kívüliek még jobban tömö­rüljenek, s hogy a munká­sok, parasztok, értelmisé­giek, továbbá a városi kis­polgári rétegek is fogjanak össze annak a felismerésnek a jegyében, amiben egész népünk osztozik: csak a szo­cializmus útján boldogulha­tunk. Kádár János foglalkozott a közelgő tanácsválasztás­sal, majd külpolitikai kér­désekről szólva kifejtette, hogy Népköztársaságunk szocialista ország, belpoliti­kája szocialista, s ennek megfelelően a külpolitikája is az. A legáltalánosabban mindenekelőtt az fejezi ki Gazdasági kérdésekről szólva elmondotta, hogy bár a szocialista építés jócskán .felvet napi gondokat, prob­hajtás nem úgy valósult meg, ahogy azt a X. kongresszus előírta. Kádár János hangsúlyozta, a konkrét eredményeken túl az a legfontosabb, hogy a Központi Bizottság megálla­píthatta: a párt politikája, irányvonala helyesnek bizo­nyult, kiállta a gyakorlat próbáját A Központi Bizott­ság ülése is megerősítette, hogy alapvető irányunk és törekvéseink nem változnak. A továbbiakban is azon kell lennnünk, hogy a X. kong­resszus határozatait minél jobban, minél előbb, minél nagyobb hatásfokkal megva­lósítsuk. Ettől függ népgaz­daságunk alapjainak további erősítése, a termelőberende­zések bővítése, az emberek életének további javulása, a szocialista társadalom mi­előbbi teljes felépítése. Most a hétköznapok, — a tettek következnek. Fontos, hogy a határozatot egységesen értel­mezzük. s ennek érdekében egységesen, együtt cseleked­jünk. A párt, a maga teljes erejével, a tömegszervezetek, a Hazafias Népfront-mozga­lom, az állami vezetés, min­den dolgozó, aki szívén viseli családja, népünk, a szocializ­mus sorsát, fogjon össze; — még jobban, — még nagyobb egyetértésben, s még ponto­sabban cselekedje azt, ami közös nagy feladatunkból rá hárul céljainkat, hogy szocializ­must és békét akarunk. Mindez ma már valóság: Magyarországon szocializ­mus épül és népünk béké­ben él. Ebben nagy munka, történelmi harcok eredmé­nyei, nagy nemzetközi közös erőfeszítések sikerei feje­ződnek ki. Hangsúlyozta, hogy mélyül, erősödik a magyar—szovjet barátság, testvéri együttműködés, s a szocialista országokhoz fű­ződő kapcsolataink az el­múlt két évben is tovább izmosodtak, nagy eredmé­nyeket hoztak. Rámutatott, hogy külpoli­tikánk mind a proletár in­ternacionalizmus, mind a hazafiság követelményeinek megfelel. Bizonyos, hogy a magyar—szovjet barátság­nál, a proletár internaciona­lista szolidaritásnál — amit a vietnami és a szabadsá­gáért harcoló összes nép iránt tanúsítunk — a ma­gyar nép érdekeinek becsü­letesebb és jobb szolgálata nincs. lémákat, munkánk egészét tekintve korántsem ezek a meghatározók, utalt az üzemlátogatás során szer­zett taapsztalataira. Nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a népgazdaság e fontos ága­zatát fejleszteni kell, mun­káját nem nélkülözheti az ország. A szakmának ná­lunk régi tradíciói vannak, megvannak az alapok, a kedvező adottságok a textil­ipar fejlesztéséhez. Az élet- színvonal rendszeres emelé­se legfontosabb céljaink kö­zé tartozik, a párt politiká­jának egyik alapelve. Ennek érvényesítéséhez a textil­ipar fejlesztése nélkülözhe­tetlen. Kitért Kádár János a leg­utóbbi béremelésekre. Hang­súlyozta, ezzel kapcsolatban többről van szó, mint egy­szerű béremelésről. A tö­rekvés az, hogy a munkás- osztály minden szempontból — politikailag, erkölcsileg és anyagilag egyaránt — biztosítva lássa az őt meg­illető helyet. Ez a lényege a Központi Bizottság no­vemberi ülésén elfogadott határozatnak. A korábban más dolgozó rétegek érde­kében végrehajtott bérintéz­kedések után most kifeje­zetten a nagyüzemi mun­kásság került sorra, s ez az intézkedés nem más réte­gek rovására történik. Nőnani jókívánságok Kádár János ezután a dol­gozó nők helyzetével, mun­kájuk megbecsülésével fog­lalkozott. Utalt arra, h,ogy a Lőrinci Fonó több mint tízszer nyerte el az élüzem címet, nagyrészt a nődolgo­zók eredményes munkájá­val. Hozzáfűzte: a magyar nők társadalmunk életében mindenütt méltóképpen je­len vannak, aktívan kiveszik részüket a munkából. Em­lékeztetett arra, hogy március 8-án, a nemzetközi nőnapon immár hagyományosan egész társadalmunk tiszte­lettel köszönti a nőket. Eb­ből az alkalomból átadta a Központi Bizottság szívből jövő üdvözletét és legjobb kívánságait a túlnyomórészt nőket foglalkoztató üzem dolgozóinak. Hangsúlyozta: országunk, társadalmunk most egyenes úton halad előre. Rajtunk múlik, hogy a rendelkezés­re álló összes lehetőséget ésszerűen, jól .felhasználjuk előrehaladásunk ütemének meggyorsítására. Ha ezt el­érjük, eredményeink gyara­podnak, gondjaink pedig — ha talán számszerűen nem is csökkennek majd — min­denesetre könnyebbek lesz-' nek, mint a jelenlegiek. Kádár János nagy taps­sal fogadott beszéde után Novák Györgyné zárszavá­val ért véget a lelkes han­gulatú munkásgyűlés. A szövetségi politika Gazdasági kérdések Befejeződött a Papíripart Vállalat Lábatlan! Vékonypapírgyárának próbaüzemelése. . A gyár nagyteljesítményű finn papírgyártó gépein eb ben az évben már több mint 31 ezer. tonna vékony papír készül . _ M illiárdok a takarékban Sajtótájékoztatót tartott az OTP Tegnap délelőtt Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgató­ja ismertette az Országos Takarékpénztár 1972. évi eredményeit és idei terveit. Tájékoztatójában elmondta, hogy a lakosság takarékbe­tét-állománya az elmúlt év­ben 13 százalékkal, a hitelek állománya pedig 15 száza­lékkal növekedett. A hitelek döntő része a lakásépítést segítette elő, de jelentős azoknak a kölcsönöknek az összege is, amelyet tartós fo­gyasztási cikkek vásárlására vettek fel. A lakosság 1972-ben 6 mil­liárd 100 millió forinttal több pénzt tett a takarék­ba mint egy évvel korábban, így ez az összeg elérte az 54 és félimilliárd forintot. Ta­karékosak voltak a Szolnok megyeiek is, több mint 1.7 milliárd forint volt a taka­rékbetét összege. A takarékbetétkönyvek száma az év végén 4.5 millió volt, az egy betétkönyvre jutó összeg egy év alatt 10 ezer 808 forintról 11 ezer 936 forintra emelkedett. Kama­tokra és különböző nyeremé­nyekre 2 milliárd Í50 millió forintot fizetett ki az OTP. A nyereménybetétek kö­zül legnépszerűbbbek a gép- kocsi-nyereménybetétköny- vek, ezek száma már meg­közelíti az egymillió dara­bot. Szolnok megyében pél­dául majdnem 150 millió fo­rintért váltottak ilyen betét­könyvet. Az Országos Taka­rékpénztár tavaly 2 ezer 178 különböző típusú gépkocsit sorsolt ki ezekre, a kocsik értéke 155 millió forint volt. Gyorsan népszerűek lettek az 1970-ben bevezetett ifjú­sági betétek is, a számlák száma az elmúlt évben már meghaladta a 140 ezer da­rabot. a betétek összege pe­dig elérte a 400 millió forin­tot. Megyénkben majdnem ötezren váltotta^ ifjúsági be­tétet, összesen 13 millió fo­rint értékben. Az iskolai ta­karékbélyeg akcióban a ta­nulók 85 százaléka vett részt, az 1971/72-es tanévben 140 millió forintért vásároltak a diákok takarékbélyeget. (Szolnok megyében ez az összeg 2 millió 881 ezer fo­rint.) A vállalatoknál, intézmé­nyeknél kölcsönös segítő pénztárak működnek, ezek­nek 806 ezer tagja volt, akik egy év alatt több mint más­fél milliárd forintot fizettek be, illetve kaptak vissza év végén. Az OTP által a lakosság­nak nyújtott hitel 15 milli­árd 313 millió forint volt, 8 százalékkal több mint 1971- ben. Legtöbben lakásépítés­re vettek fel kölcsönt, a ta­karékpénztár közreműködé­sével 1972-ben 76 ezer 388 lakás épült, ami az új la­kások 85 százaléka. Nem csökkent a „játék­kedv” sem, az elmúlt évben kilencvenhatmillió totó- és 378 millió lottószelvényt vá­sároltak, ebből 2 millió 625 ezer totó- és 12 millió 820 ezer lottószelvény Szolnok megyében kelt el. A vezérigazgató az idei tervekről szólva elmondta, hogy remélhetően 600 millió forinttal emelkedik a lakos­sági takarékbetétek összege, a hosszúlejáratú hitelek fo­lyósítása előreláthatóan 6 milliárd 700 millió forint lesz. Ebben az évben mintegy 81—82 ezer lakás épül, ezek­nek 82—85 százalékához nyújt támogatást az OTP, mint építtető, vagy mint hi­telező. Z. A. Megkezdett 6 mezőgazdasági öntözés (Tudósítónktól) Megkezdődött a koratava­szi vizes idény, öntöznek Szolnok megye határában. A tartós szárazság miatt első­ként a jánoshidai Vörös Haj­nal Tsz és a cibakházi Vö­rös Csillag Tsz helyezte üzembe öntözőműveit és megkezdték a rét- és lege­lőterületek csapadékpótlását. Az esőben és hóban rend­kívül szűkös évszak miatt, a mezőgazdasági üzemek a szokottnál általában koráb­ban igénylik az öntözővizet. Az öt megye igényét ki­szolgáló Tiszamenti Regioná­lis Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat az öntözőművek je­lentős részét már felvonul­tatta. Üzemelteti a másod- percenkénti 6 köbméter ka­pacitású tiszaörvényi szi­vattyútelepet, a tiszabői úszó- vízkivételi művet. Mű­ködik a tiszavárkonyi, a ti- szakécskei és a rákócziújfa- lui átemelő berendezés. Az üzemelő szivattyútelepek fel- töltötték az (öntözőcgatorná- kat és táplálják a vizet a nagy befogadóképességű tá­rolókba. Többszáz millió vi­zet tartalékolnak a kecskéri, a kakati és a 10-es számú víztárolókba, valamint a ti­szai holtágakba. Befejeződött a Tisza II. vízlépcsőhöz kapcsolódó Jászsági Főcsatorna első 18 kilométeres szakaszának a „kimosása” is. Pénteken megkezdik a főcsatorna tel­jes feltöltését, s ezzel újabb területeken nyílik meg az öntözés lehetősége. Március közepéig Gyula és Szeged térségében is sor kerül az öntözővíz szolgáltatásra, vi­zet kap a kerekdombi esőz- tető öntözőfürt és a kisúj­szállási korszerű ÁC. öntö­zőtelep is. A vállalat öt me­gye területén az eddig öntö­zésre váró földek 70 száza­lékára kötött vízhasznosítási szerződést. Kitüntetések a nőnapra Ezekben a napokban min­denhol a nőket köszöntik. Sok helyen nemcsak virág­gal, hanem kitüntetéssel és jutalommal is. Tegnap délután Mátra- szentimrén dr. Leilei Gábor megyei főorvos adta át az Egészségügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetést Mayer Lászlónénak, a gyógyszertá­ri központ személyügyi elő­adójának, Kiss Istvánnénak, a Hetényi Géza Kórház- * Rendelőintézet intézetveze­tő főnővér-helyettesének és dr. Molnár Annának, a kar­cagi kórház-rendelőintézet vegyészének. A tanácsi, he­lyiipari vállalatoknál is teg­nap tartották a nőnapi ün­nepségeket. összesen tizen­hét nődolgozó kapta meg a megyei tanács elnökének di­csérő oklevelét. Avatás augusztu Szocialista szerződést kötöttek a 4-es főút rekonstrukciójára (Tudósítónktól) Tegnap délelőtt az SZMT székházában ünnepélyesen aláírták a szerződő felek a 4-es számú főút szolnoki bevezető szakasza, valamint a Kolozsvári úti felüljáró építésének meggyorsítására létrejött szocialista szerző­dést. A szerződés értelmé­ben nem az eredeti terv sze­rinti időpontban, november 30-án, hanem három hónap­pal korábban, augusztus 20- án lesz a felüljáró és a 2 kilométer hosszú útszakasz átadása. Az építkezés meggyorsítá­sát elsősorban az teszi szük­ségessé, hogy a 4-es főút telies szolnoki átkelő szaka­szának rekonstrukciója rendkívül feszített munka­tempót kíván. Az eredeti tervben előírt 1974. év végi határidőt csak úgy tudják betartani az építők, ha a fe­lüljáró és a bevezető sza­kasz az aláírt szerződés sze­rint augusztus 20-ra elké­szül. A nagy hazai és nem­zetközi személy és árufor­galmat lebonyolító főút szol­noki szakaszának mielőbbi rekonstrukciója fontos me­gyei és országos érdek. Mindezek figyelembevéte­lével vállalták a tervezők és kivitelezők — húsz intéz­mény és vállalat — hogy jobb munkaszervezéssel és koordinálással előbbre hoz­zák a Kolozsvári úti felül­járó és a hozzátartozó út- szákasz megépítését. A munkák meagvorsítása mel­lett nagv gondot fordítanak az érdekelt vállalatok és a város vezetői a helvi köz­lekedés biztosítására is, hi­szen eevetlen jelentős kelet —nvueat iránvú útvonalát nem lehet hosszabb időre teljesen lezárni. Az építkezés jő üteme­zésével esetleg azt is el le­het érni, hogv egváltalán ne kelljen a November 7. felüljáróra terelni a forgal­mat. tehát a Kolozsvári úti felüljáró legalább fél szé­lességben már a nyár ele­jén elkészüljön. Ha mégis sór kerül a forgalom teljes elterelésére, akkor is leg­feljebb egy-két hétig lesz rá szükség. A 180 méter hosszú, hat nyílású Kolozsvári úti felül­járó építése jó ütemben ha­lad, az elkövetkező hetek­ben befejeződik a hídtest betonozása és megkezdődhet a 14 méter széles úttest és a két és fél méteres járdák építése. A hídhoz csatlakozó útszakasz tervei elkészültek, az építkezés még március­ban megkezdődik. A tegnap aláírt szocialis­ta szerződés csak a felüljá­ró és a szolnoki bevezető útszakasz építésére vonat­kozik. de a munkában részt­vevő vállalatok fgé-ntíík szerint az elkövetkezőkben is kiemelt feladatként keze­lik a 4-es főút rekonstruk­cióját. Ennek megfelelően ebben az évben megkezdő­dik a második szakasz, a József Attila utca nyomvo­nalán átvezető rész építke­zése. ! P. fi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom