Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

1973. március 6. SZOLJUK MÍ(iVEI NÉPLAP D Forradalmár elődök, forradalmár utódok (Folytatás az 1. oldalról) iaképeink útién haladva nem szőszerint kell azt megismé­telni, amit ők tettek, de azt igen, ahogyan ők szolgálták népünk haladását. Ez pedig lelkesedést önzetlen munkát, becsületességet, a szocializ­mus őszinte szeretetét kö­veteli mindannyiunktól. haladással, a szocializmussal összeforrva a Szovjetunióval való szövetségben képzelhető el. A ma hazaszeretete nem lehet más nálunk, mint a szocializmus építése, a Szov­jetunióhoz fűződő barátság erősítése. Beszédét íny fejezte be: — A mai ünnepségre szóló meghívó jelmondata így hangzik: „Forradalmi elő­tétek hazátokért, az emberi­ségért a szocíaV~yr,nrSrt. Ha igazi hazafiak akartok len­ni, akkor a szolnoki csata emléke örökre forrjon össze szép úttörő köszöntésetek­kel: „A dolgozó népért, a hazáért, előre!” A megyei pártbizottság tit­kárának beszéde után szép, jól szerkesztett, hangulatos <r~ ? .ív---!' ' ifi* •>■•<■ ­Forradalmi elődök nyomában — címmel csapatkiállítás Majd arról szólt, hogy ak­kor leszünk igazán méltóak 1848—49 forradalmi hagya­tékához, ha a nemzeti fel- emelkedést sosem választjuk el a nemzetközi haladástól A magyar szabadságharcra — mondotta — nem kerül­hetett volna sor az 1848-as februári francia forradalom nélkül, a Tanácsköztársaság nem érthető meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom nélkül; további fejlő­désünk is csak a nemzetközi dök, forradalmi utódok", A forradalmi utódok kedves úttörök, ti vagytok. Akkor lesztek méltóak erre a névre, akkor lesztek 1848 hű köve­tői, ha nemcsak az évfordu­lók alkalmával kötitek cso­korba az emlékezés virágait, hanem ezzel együtt tanítá­sait, útmutatásait követve nap mint nap bátran halad­tok a szocializmus építésé­nek útján. Ekkor fogjátok igazán érezni annak örömét — bárhol dolgozzatok is majd felnőtt korotokban, ha tet° nyílt az űtförőházban. ünnepi műsorral adóztak az úttörők a szabadságharc, — forradalom dicső emlékének. Aztán felcsendült a fiúk és lányok ajkán .az Intema- cionálé. A felnőttek velük énekeltek. A Himnusz és a nemzetközi munkásosztály forradalmi dala fogta ke­retbe a 703. számú Damja­nich János úttörőcsapat ün­nepségét, azt szimbolizálva; a nemzet ügye elválasztha­tatlan a nemzetközi proleta­riátus harcától, a haladástól! r, Po Jászsági szaval óverseny (Tudósítónktól) ,/A néppel tűzön vízen át!” címmel meghirdetett Petőfi Sándor vers és prózamondó verseny első jászsági elődön­tőjét vasárnap tartották meg Jászkiséren. A színvonalas verseny első három helyét Kökény Gábor (Jászapáti ÁFÉSZ), Otta Béláné (Jász­ki séri ÁFÉSZ) és Vígh Márta (Jászberényi Kállai Éva Szak- középiskola) szerezte meg.— Rajtuk kívül még négy vers­mondó vesz részt az április 7-i megyei döntőt megelőző előzetes meghallgatáson. Gyár — rekordidő alatt A Styl Ruházati Vállalat új vasvári üzemében tegnap kezdődött a termelés. A két­száz nőt foglalkoztató üze­met a Szombathelyen mű­ködő vállalat saját erőből, a Vas megyei Tanács anya­gi támogatásával építette. áfdfchn noóüzán. Hinwk az űrben Változatos, meglepő, végig figyelésre késztető rádiódrá­ma Karinthy Ferenc műve. Ügynevezett eredeti hangjá­ték, vagyis olyan, mely kife­jezetten a rádió adta lehető­ségekkel él. A hang, az akusztikus hatás az egyetlen eszköz, mely az író gondola­tainak közlését elősegíti. Egy fiatal lány fuldokol­va a magányban, rögeszmé- sen keres valakit, akiben le­endő társát véli, akit alap­jában véve alig ismer, aki csupán egy autóstopnyi idő­re csillantotta fel benne a reményt, hogy 6 lehet magá­nyának feloldója. Mindösz- sze egy bizonytalan, rosszul értett telefonszám alapján indul el a hatjegyű számok szinte végtelen variációit ki­próbálva, hogy megtalálja azt, aki akkor, vasárnap fel­vette a kocsijába, — ennyi a történet. A telefonok sorozata — néhány csupán egy-egy vil­lanás — döbbenetes tömör­séggel tud emberi sorsokat felcsillantani, magukkal, ma­gányukkal küszködőket be­mutatni. Barlay Gusztáv, kiválóan rendezte meg a darabot. A főszereplőt Ruttkai Éva ját­szotta, sokszínűén, remekül. Vendégségben őseinknél „őszintén irigylem Rap- csányi Lászlót és Boros Já­nost. Az a munka, melyre ők vállalkoztak, sok magyar embert izgat. Sorozatuk ke­retében ugyanis az ősmagya­rok ma élő leszármazottait, rokonainkat keresik. Sorozatuk csütörtöki adá­sában Baskiriába, és főváro­sába Ufába látogattunk el. A riporterek neves tudóso­kat, külföldi és belföldi szakértőket is megszólaltat­tak. A színes, élveztes ri­portsorozat nemcsak a rég­múlt emlékeit kutatja, ha­nem egyben a mai Baskiriát is érdekesen mutatta be. TrönsbSczky KEREKES IKRE: m Este Már ki is ment a fejem­ből ez a mucus, amikor va­laki beszól a portásfülke ablakán:-—Na híres, fő az a tea? — Ez nem önkiszolgáló — mondom — aki teát akar, az jöjjön be. Visszaiött a minis. Pali legyek, ha nem igaz, ahogy letette a kabátiát és ott állt előttem a testhezálló puló­verben, olyan szag lett az egész portásfülkében, mint­ha összetörtek volna egy kölni«üveget. — Ez az irodád? — Ez — mondom — meg az egész gyár. — Van még a gyárban valaki? — Fwéb se hiánvzik. — És ha jön a razzia? — KT^m lebúj ez, csak portát-pütke. — Már ii«v értem, ha jön az ellenőrzés. — Van e=7’-,kbe. örülnek, ha av-jd pgv őr — Mármint... — én. — Na akkor én most a legjobbkor jövök, mi? tíz után — Hát éppen nem rossz­kor. Az első kör csak úgy tizenegy után történik. — Az első kör? — Megkerülöm a gyárat. — Én addig mit csinálok? — Megvársz, ha akarsz. De ha nem, jöhetsz ve­lem is. Nevettünk. így történt az eset. Megittuk a teát, aztán ültünk a portáspadon. Szün­telenül kérdezett, hogy tu­lajdonképpen mire kell vi­gyázni az éjjeliőrnek. Ké­sőbb eloltottuk a villanyt, a sötétben társalogtunk. A téma nem tartozik a kívül­állókra. Aztán elindultam, hogv megkerüljem a gvárat. Ő meg ott maradt a portás- pádon. Ha van isten, gon­doltam. akkor most szóval tartia a tolvaiokat. Jól ki­létem bár arra gondoltam, hogv úgyse vár meg. Mindenesetre váratlanul alakult ez az éiszaka. A hosszú házsoron egyet­len ablakot ki nem nyitot­tak. hogv 9->-1lŐ7fr«'7<;pnpk. A Richter úrnál nem volt se kis bőrőnd, ne bevásárló szatyor, de amikor a kapu­hoz ért, szétnézett, a belső zsebéből kirántott egy üveg Kőbányait és jól meghúzta. Zugivó. Vajda úr, a KÖZÉRT-es, ezúttal nem taxin, hanem gyalog érke­zett. Válik. Fütyörészve el­tűnt a kapu alatt. És amire nem tudom mikor volt pél­da. Erdélyi úr, a festő, meg­állt a kapuban és töpren­gett, hogy tovább menjen-e, de aztán legyintett a leve­gőbe és befordult a lépcső­házba. Lipták úr nem is mutatkozott. Tölcsváry Ad- rianne viszont a szokott időben megjelent, pórázon a daxlival. A legjobbkor, mert alighogy kilépett, be­leütközött Slezáknéba. Ettől úgy félrevágta a fejét, mintha valaki vezényelte votna neki. Pedig már jól benne jár a korban. Hiába, ő már soha nem érti ezt a világot. A Nelli megvárt. Mint­hogy így hívják. Ült a por­tásodon, ahogy ottmaradt. Téliesre fordult az idő. Ilyenkor aztán szorul az éi"“h'őr. Vág a hó, csap a szél, ew l'tcsok az egész vi­lág. Legfel iebb arra lehet számítani, hogv ilven idő­bon. amikor a kntvát se ve­rik ki. az ember se vállnl- ko-;k tob’- Pásra. Vagy an­nál inkább? A gyár négyszögalakban fekszik. Szabályosan, mint egy tégla. Ha már az ember éjjeliőr, annyiszor körüljár­ja, hogy a végén behunyt szemmel is elmenne a ke­rítés mellett. Akár a vak. De itt egy szemhunyás- nyira sem lehet megvakul­ni. Ha ez megtörténne, az éjjeliőr már nyugdíjba is mehet. Vagy kérje át magát nappalra portásnak. Az vi­szont nem mesterség. Mire kell vigyázni nap­pal? Semmire. Nappal vi­gyázzon a tolvaj. De ki nem tudja, hogvan kell kijátsza­ni a portást? Meg külön­ben. annak a szemét is ki­lopják, ha úgy esik. Az nem akkora szégyen. A portás éonen mondhatja, hogy hív­ták a telefonhoz, meg mit tudom én és már kész a helyzet. Ha tolvaj vagv, sé­tálhatsz kifelé a kaoun. tö­mött zsebbel. A jó szajré kis helven is elfér. Az az igazi. A tolvajok pedig nagy zseb­bel járnak. Az éiiellőr az más. Éiiel nincs forgalom, lehervad az élet. egyedül maradsz. De legalább ura vagv a gyár­nak. Igaz. nagyobb a rizikó. Fa leütnek, nincs segítség de ha nem. te vagy a csá­P«nc:7tott rnn««;. np- co "Rt póllríi] Ze] q gvórrq. mno q? szakára. Valami (Folytatjuk) . P/owgan itúlna\ ni én* uh Ki«polgári§ág — ma Egy i betű miatt folyc gyűlölködő harc — mennyin szemléletes jelképe ez Ma­dách Imre Az ember tragé- diájá-ban a nagy eszmél* dogmákká silányulásának, í az ebből fakadó kicsinyes értelmetlen hadakozásnak S mégis: a fogalmak tiszta értelmezésében olykor egyet­len betű is fontos lehet. Je­len esetben éppen az i, hi­l I I i szén a kispolgárság és a kispolgáriság szavakat csu­pán ez különbözteti meg egymástól. A két fogalom tartalma azonban igencsak eltér: a kispolgárság társa­dalmi osztály, vagy réteg, a kispolgáriság viszont világ- szemlélet, gondolkodásmód, életfelfogás, erkölcsi nézet­rendszer, s az ezeknek meg­felelő gyakorlati magatartás. A kispolgári és a szocia­lista gondolkodás között szinte vízválasztó az egyéni és a társadalmi érdek kap­csolatának értelmezése. Elméletileg és gyakorlati­lag egyaránt szakítottunk azzal a felfogással, amely az egyéni érdekben eleve vala­mi „gyanúsat” szimatol, vagy megkövetelné mechanikus alárendelését egy ugyancsak mechanikusan felfogott köz­érdeknek. A szocialista kö­zösségben élő szocialista em­ber számára e kettő egysége, harmóniája az alapvető. De ez az egység ellentmondáso­kat is hordoz, s az ebből eredő konfliktusok esetén a társadalmi érdek elsőbbsége az irányító. A kispolgárt gondolkodású ember egyrészt egyéni érde­keit is egyoldalúan értelme­zi, leszűkíti főként az anya­gi javak birtoklására és a „kényelmes” életre. Másrészt számára az így felfogott egyéni érdek az elsődleges, a meghatározó. Tévedés len­ne azt hinni, hogy a kispol­gári magaíartású ember mindig megkárosítja a tár­sadalmat. Ellenkezőleg, gyakran nagy hasznot hoz számára, számottevő értéke­ket alkot, mindaddig, amíg ezzel egyéni céljait is szol­gálja. De menten közömbös­sé válik a közérdek iránt, ha annak szolgálatában nem érzi magát közvetlenül érde­keltnek. E néhány vázlatos utalás természetesen nem meríti ki a kispolgáriság fogalmát. Sokféle megnyilvánulásának egyike-másika szinte vala­mennyiünk tudatában ott él, együtt létezve és hadakozva a szocialista eszmékkel. Ez­ért leküzdése sem valamiféle külön feladat az ideológiai nevelőmunkában, hanem szorosan kapcsolódik annak legfőbb céljához, lényegéhez: a közgondolkodás szocialista .vonásainak erősítéséhez és általánossá tételéhe?. Gyenes László Társedalm* gyö erek Miért tekintjük ennyire fontosnak ma a kispolgári világszemlélet elleni küzdel­met, mi tartja fenn és élteti ezt a ideológiát ' jelenleg, amikor a kistulajdonos ré­tegéhez immár a magyar lakosságnak mindössze kö­rülbelül másfél százaléka tartozik? A gondolkodásmódot azon­ban nemcsak a mai létfelté­telek befolyásolják, hanem a tegnapiak is. Márpedig Magyarországon mind a munkásosztály, mind a szö­vetkezeti parasztság többsé­gében olyan emberekből áll, akik vagy maguk is kistu­lajdonosok, főként kis- vagy középparasztok voltak ko­rábban, vagy ilyen család­ból származnak. Az alkalma­zottak és értelmiségiek kö­rében pedig még erősebb ez a hagyomány, hiszen a ka­pitalizmusban ezek mint közbülső rétegek tipikusan a kispolgári világszemlélet hordozói. De nemcsak a múltról van szó. Marx annak idején hangsúlyozta — s gondola­tát Lenin helyeslőleg eleve­nítette fel később, — hogy a kapitalizmus és a kommu­nizmus közötti átmenet tár­sadalma még szükségszerűen magán viseli a polgári tár­sadalom anyajegyét. Marx ezzel kapcsolatban elsősor­ban a termelt javak elosz­tásának tényleges egyenlőt­lenségére, a munka szerinti differenciálásra utalt, amely mindaddig szükségszerű, amíg a termelőerők fejlett­sége nem teszi majd lehető­vé a valóságos egyenlőséget a társadalmi munkamegosz­tásban és az anyagi javak elosztásában. A marxizmus klasszikusainak e gondolatait a gyakorlat messzemenően igazolta. Sőt, olyan tapaszta­lattal is járt, amivel ők nem számoltak: nevezetesen az­zal, hogy a szocializmusban is fennmaradnak az áru- és pénzviszonyok. A történelem „ravaszsága”, hogy a kom­munista társadalmat csak úgy érhetjük el, ha messze­menően építünk az átmene­ti kor említett sajátosságai­ra, noha magában a kommu­nizmusban ezek már nem lesznek jelen. Addig viszont kettős tendencia hordozói, nemcsak a kommunizmus fe­lé haladás eszközei, hanem egyúttal talajául szolgálhat­nak a kispolgári nézetek, felfogások továbbélésének, sőt adott esetben átmeneti felerősödésüknek' is. Politikai véalet@k is: a türelmetlenség, a: kap- , kodás, a negatív jelenségek miatti pánik nem kevésbé kispolgári jellegű, mint az előbb említett langyos nyárs­polgári ság. Aki éveket, oly­kor évtizedeket igénylő problémákat egyetlen intéz­kedéssel szeretne megoldani, s ha ez lehetetlennek bizo­nyul, kétségbe esik — az, függetlenül szándékától, ugyancsak kispolgári módon közelíti meg és értelmezi a szocialista építőmunka ösz- szetett feladatait. S végső fokon egy platformra kerül az opportunistával: mindket­tőjük jellemzője végül a meddő tagadás, a tényleges megoldáson fáradozóktól va­ló öncélú „elhatárolódás” lesz. Gyakran esik sző arról, hogyan fejeződik ki a kis­polgári mentalitás különbö­ző erkölcsi tulajdonságok­ban: az anyagiasságban, ön­zésben, a mások iránti kö­zömbösségben. A kispolgári felfogás azonban nemcsak ezekben jelentkezik, hanem a politikáról alkotott, azzal kapcsolatos véleményekben is. Társadalmi helyzetének bi­zonytalanságából eredően a kispolgárság politikai szem­léletében ellentétes tendenci­ák találhatók. Ezek egyike az ellentétek összebékítésére, a „sarkok legömbölyítésére” való törekvés. S mi tagadás, ez a szemlélet még nem halt ki közgondolkodásunkból. De van egy másik véglet firdehdk és értékek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom