Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

1973. máre. 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemcsak pénz kell hozzá A szarrasmarliaprogramról tárgyalt a karcagi léesp>*zöve'ség (Tudósítónktól) A nagykunsági tsz-ek te­rületi szövetsége tegnap kül­döttközgyűlésen tárgyalta meg a szarvasmarhaprog­ram közgazdasági szabály­zóinak hatását, a szarvasmar­hatenyésztés fejlesztésének feladatait. A Nagykunság­A területi szövetség szá­mításai azt igazolják, hogy a tájterület termelőszövetkeze­tei az intézkedések során, ösz- szességében jónéhány millió forint többletbevételhez jut­hatnak. Ez azonban csak azokra a gazdaságokra ér­vényes. amelyek legalább az átlagos vágy ennél maga­sabb minőségű szarvasmarha­állománnyal rendelkeznek. A szarvasmarhát alacsony szinten tartó gazdaságok to­vábbra sem bevételre, ha­nem többletkiadásra számít­hatnak. Megállapította a küldött­közgyűlés. hogy alapvető ér­dek a 6zarvasmarhaágazat mennyiségi és minőségi fej­lesztése. hiszen csak így használhatók ki a szabály­zók gazdasági előnyei. A küldöttek ee ebként részle­tesen értékelték a szarvas- marhatenvésztés fellesztését. Abban egyetértettek, hogy lényegesen emelni lehet az ágazat termelését. Már csak azért is. mert az árintézke­dések előtt a múlt években 7 százalékkal csökkent a közös gazdaságok tehénál­lománya a Nagykunságban. A férőhelyeket 1972-ben is bán az életbe lépett ár- és adóintézkedések következté­ben nőtt — az élő állat és a tej felvásárlási árával — a tehyésztőkedv. Megfelelő termelési színvonallal most már gazdaságossá válik a szarvasmarhatartás és te­nyésztés. csak 72 százalékban hasz­nálták ki. Csak a jelenlegi férőhe­lyek feltöltésével már mint­egy két-hárottiezerrel nö­velhető a tehénlétszám a tá­jon. Az előterjesztés és a vita során kitűnt a2 is, hogy a2 elmúlt években igen nagyarányú és tervszerűtlen volt a tehénállomány selej­tezés, ezt gyakran gyenge terme löképességű üszőkkel pótolták. Állategészségügyi és tenyésztési okok miatt a kelleténél hosszabb volt a két elles közötti időtartam is. ami jelentős borjúszapo­rulat kieséssel járt. Helyte­len volt a takarmányozás, emiatt alacsony a tejterme­lés. s ez komolyan befolyá­solja a gazdaságosságot. Hiányzik a szakmunkás- qírda A takarmányozás értéke­lésekor megállapították, hogy alacsonyak a legelők hozamai, kevés az intenzív legelő. Sok gondot okoz, hogy nem egyenlő, főleg té­len kifogásolható a takar­mány minősége is. A kül­döttközgyűlés nemcsak a hibák őszinte feltárására szorítkozott, rámutatott a legjárhatóbb útra is. A szarvasmarhaprogram való­ra váltása első szakaszá­ban a legfontosabb tenniva­lót abban jelölték meg, hogy komolyabb beruházás nél­kül, az állategészségügy ja­vításával, a férőhelyek ki­használásával, a megfelelő takarmányalap megterem­tésével, következetes te­nyésztői munkával történ­jen előrelépés. A nagy ter­melőképességű külföldi faj­ták tömeges behozatalával sem lehet számolni, ezért a fejlesztésben a meglévő ál­lományból kell a gazdasá­goknak kiválasztaniok a legmegfelelőbbeket. Később pedig a meglévő férőhelyek bővítésével és korszerűsítésével is kiala­kíthatók a szakosított tehe­nészeti telepek. Ilyen vál­lalkozásokra a termelőszö­vetkezetek összefogása, tár­sulása a legcélszerűbb. Ott pedig, ahol erre pénz is van, minél előbb kezdíék meg az úi, korszerű tele­pek éoítését. Külön foglalkozott az elő­terjesztés a szakemberellá­tással is. Több mint három­ezer ember dolgozik a Nagy­kunság szarvasmarha-te­nyészetében, de a megfelelő szakmunkásgárda kialakítá­sa még hátra van. Székely László Háromezer tehén sorsa Új üzem, több munkalehetőség — Jász'úséren Jászkiséren rövidesen újabb munkalehetőséget biz­tosítanak helyben a most épülő budapesti Faipari KTSZ jászkiséri üzemrész­legében. Az új üzem építé­sére a Nagyközségi Tanács­nak a budapesti KTSZ-szel kötött megállapodása értel­mében került sor. A tanács az üze/n építé­séhez 6,5 hold területet biz­tosított kedvezményes áron. A Faipari KTSZ 6 millió forintos költséggel két mű­helycsarnokot és a dolgo­zók megfelelő munkakörül­ményeit biztosító szociális létesítményeket épít JásZ- kiséren. A többségében női mun­kaerőt foglalkoztató bútor­ipari üzem első részlege — harminc—negyven személlyel — pár hónap múlva kezdi el működését. A teljes üze­met jövő év első felében adják át rendeltetésének, és kezdetben nyolcvan-száz személyt foglalkoztatnak majd. Az üzemben bútoralkat­részeket, exportra szánt bú­torokhoz fa díszítőelemeket készítenek. Később áttérnek a kész bútoroknak — szo­bagarnitúrák egyedi darab­jainak, szekrényeknek, he- verőknek — a gyártására. A nagyközsébe telepített üzemben gyártott bútorok­kal a tervek szerint fontos exportigényeket elégítenek ki. Beindulása után az üzem éves termelési értéke eléri a 15 millió forintot. Az üzemben a munkalehetősé­gek biztosítása mellett gon­doskodnak az ott dolgozók szakmai képzéséről is. Ha elkészül, itt gyártják majd a bútoralkatrészeket. / Kukorácafermeszlési tanácskozás Ujszászon (Tudósítónktól) Szolnok megyében 73 ezer holdon termesztenek kuko­ricát az idén a termelőszö­vetkezetek. Az elmúlt évek­ben 38—39 mázsás volt a hektáronkénti hozam. A cél az, hogy ez az átlag jelen­tősen emelkedjen az ötéves terv végéig, biztosítsa az az egyre szaporodó állatál­lomány takarmányát. Ezt segíti majd. hogy új ter­mesztés-technológia van el­terjedőben. A termelőterü­let kétharmadára csatla­koztak a gazdaságok a ba­jai, ä szekszárdi és á'bá- holnai zárt rendszerekhez. Tegnap Üjszászon a kar­cagi Talajművelési Kutató Intézet és a Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya ezért hívta össze tanácskozásra a nagy területen kukoricát termelő gazdaságok szakve­zetőit. 85 Szolnok megyei tsz közel 600 kukoricater­mő táblájának múlt évi adatait elemezte ugyanis a karcagi intézettel együtt a megyei tanács osztálya. Er­ről szólt Csorna János osz­tályvezető előadásában. Ügy értékelték a felmérés ta­pasztalataiból kiindulva, hogy a tápany ag-utánpó t-. lássál, a vetési idő, a talaj­típus, az elŐvetemény, az alkalmazott technológia jobb megválasztásával, a növényvédelem, a növény­ápolás, az öntözés ponto­sabb és szakszerűbb elvég­zésével megvannak az előrelépés feltételei. Alap- feltételnek a tápanyag nö­velését jelölték meg. De új fajtákat is igényel a köz­termesztés. Mint a tanács­kozáson bejelentették, az elemző felmérés anyagát egyébként rövidesen sokszo­rosítják. és átadják a ter­melő üzemeknek. — vágási — Választási nagygyűlések és Kisújszálláson A Tisza II, megyéjére * nagy jövő vár Tegnap este a tiszafüredi járási művelődési házban tartottak választói nagygyű­lést. A tiszafüredi járás ti­zenegy községéből — első­sorban Tiszafüredről — majd félezren jöttek el, hogy meghallgassák dr. Hegedűs Lajos megyei tanácselnök­helyettes beszédét. A ren­dezvényt Krisár Miklós, a járási népfrontbizottság tit­kára nyitotta meg; üdvözöl­te többek között az elnök­ségben ülők közül Mándi Sándort, a járási pártbizott­ság első titkárát és dr. Er­délyi Ferencet, a járási hi­vatal elnökét. Ezt követte dr. Hegedűs Lajos beszéde. A Megyei Tanács elnökhelyettese előbb a tavaszi forradalmi ünne­pekről emlékezett meg, majd a megye fejlesztésével foglalkozott részletesen. — Megyénkben 1972-ben is szépen fejlődtek a terme­lőerők — mondotta. A ke­reskedelem állapota Szolno­kon ugyan eléggé kritikus, de a megye lakosságának áruellátására a bővülő vá­laszték, a kiegyensúlyozott­ság a jellemző. A szocialis­ta szektor beruházásai 3.5 milliárd forintot értek 1972- ben. A megye szocialista ipara 5.6 százalékkal emelte termelését a múlt évben. A termelőszövetkezetek va­gyona 6.8 milliárd forint. A kereskedelmi forgalom 6.6 százalékkal nőtt a megyében tavaly, viszont mindössze 2 százalékkal emelkedett a la­kossági szolgáltatás. A negyedik ötéves terv megyei programjával foglal­kozva jelentette ki dr. He­gedűs Lajos: — A megye gazdasága valamennyi ága­zatának együttes és arányos fejlesztési elvét akarjuk gya­korlattá tenni. A termelő­erők területi elhelyezkedé­sének javításával segítjük a társadalmi termelés haté­konyságát, csökkenteni fog­juk a megyén belül a kom­munális ellátás aránytalan­ságát. A megyei tanács fej­lesztési programja elsősor­ban lakásépítést, víz-, csa­torna-, közműellátást, kór­házfejlesztést, szakközépis­kolai hálózatbővítést jelent. Program a foglalkoztatott­ság bővítése is — mondotta az előadó, megemlítve, hogy ma a megye ipara 56.6 ezer, az építőipar 8.5 ezer, a ke­reskedelem 17.5 ezer, a szál­lítás, hírközlés háromezer embert foglalkoztat. 1970. óta 4 ezer új ipari munka­hely létesült megyénkben. A kereskedelemfejlesztésről megjegyezte dr. Hegedűs Lajos: Ezzel kiemelten kell foglalkozni a megyeszékhe­Kisújszálláson tegnap este tartották a választási nagy­gyűlést, melynek előadója Sipos Károly, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese volt. Beszéde elején megemlí­tette, hogy az országos po­litika megteremti a jó fel­tételeket a városfejlesztés­hez. Ezeket használta ki he­lyesen a kisújszállási tanács. A továbbiakban azt fej­tegette Sipos Károly, hogy a választási előkészület egyút­tal párbeszéd a vezetők és a választópolgárok között. Közös témájuk a szocialista élet, aminek alapja az MSZMP mindenki által he­lyeselt politikája. Ebben a munkában egyre eredménye­sebben vesz részt a Hazafi­as Népfront. Tevékenysége nem annyira látványos, de nélkülözhetetlenül fontos. A munkás-paraszt szövet­ség méltatása után a megye és Kisújszállás gazdaságát lyen, Szolnokon az ismert helyzetből kiindulva, továb­bá Tiszafüreden. Tiszafüre­det alkalmassá kell tenni a Tisza II. várható idegenfor­galmi fogadására, az ide kö­zeli hortobágyi Nemzeti Park infrastruktúrális ki­szolgálására. A választói nagygyűlés helyszínéből is érthetően, bővebben szólt megyénk el­nökhelyettese az öntözésről, a vízgazdálkodásról. — A közműves vízellátás és csa­tornázás fejlődik ugyan a megyében — mondta — de nem az igények szerint. A pénz legésszerűbb felhasz­nálásával sem tudjuk 1975- re terveinket valóra váltani. A következő ötéves tervben is egymilliárd forint kellene ahhoz, hogy megyénkben az ivóvízellátás és a csatorná­zás megfelelő legyen. Eb­ben az ötéves tervben töb­bek között a szolnoki víz­mű építésében várható na­gyobb lemaradás. Az öntözésről szólva pedig azt fejtegette a Megyei Ta­nács elnökhelyettese: — Ha­marosan felavatjuk a Kis­körei Vízlépcsőt, ezzel to­vábbi évtizedekre biztosítani tudjuk tájunkon az öntözés- fejlesztést. Az öntözéses gaz­dálkodós nagy felfutásával számolunk a következő években. Szolnok megye ön­tözött területe már 1975-ben elérheti a 100 ezer hektárt, 1985-ig pedig az ország 800 ezer hektáros öntözött terü­letéből a megye része 240 ezer lehet. Hiszen a Tisza II. leendő öntözőrendsze­rének 60 százaléka Szolnok megyében épül meg. A Ti­sza II. megyéjére nagy jövő vár a vízigényes ipar idete- lepülésével, a mez "gazdaság termelése előre lép, s . ez magával vonja az élelmi­szeripar fejlesztését. Nem is szólva az üdülő, pihenő kör­zetről. A megalakuló Tisza II. in­tézőbizottságnak együtt kell majd dologznia a hortobágyi intézőbizottsággal. Az a cél­szerű és a gazdaságos, ha együttesen alakítanak ki lé­tesítményeket és azt köz­pontosítják is: elsősorban Tiszafüredre, a Tisza II. le­endő városára — mondta dr. Hegedűs Lajos. Ezután a megye választási előkészüle­teiről számolt be. Majd Kandi Istvánná, az Alumí­niumgyár munkavállalója, Mogyorósi Ottó pedagógus és kovács István, a tiszafü­redi Szabad Föld Tsz tagja kért szót, együttesen aján­lották a népfront program­jának elfogadását április 15-én. nak eredményeiről szólt Si­pos Károly. Többek között megemlítette, hogy Kisúj­szállás a negyedik ötéves tervben 347 millió forint ér­tékű beruházást tervezett. Eddig 130 millió forint érté­kű beruházás valósult meg. A közoktatásról — többek között — a következőket mondotta a Megyei Tanács elnökhelyettese: — Március 20-án Oláh János és Orbán József képviselő elvtársak­kal felkerestük Ilku Pál művelődésügyi miniszter elvtársat. Előadtuk az álta­lános iskolai tanteremellá- tottságban mutatkozó nehéz­ségeinket. Ez különös súly- lyal jelentkezik Szolnokon, ahol a tantermek 75 száza­lékát két váltásban használ­ják. Elmondtuk milyen ne­hézségekrtek nézünk elébe a következő oktatási évben, annál is inkább, mert az általános iskolai tanulók száma Szolnokon növekszik. A megoldás mintegy har­minc tanterem építése len­ne. — Előadtuk továbbá, hogy a megyei művelődési ház építésére a fedezet a válla­lati hozzájárulással együtt a negyedik ötéves terv indu­lásakor megvolt. Az időköz­ben történt — ismeretes in­tézkedések hatására, a vál­lalati hozzájárulások kiestek. Így most a művelődési ház építésének nincs meg az anyagi fedezete. Kértük a minisztérium segítségét. A miniszter elvtárs dicsérőleg szólt Szolnok megye közmű­velődéséről. Azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a megye — az óvodák létesítésében tett azzal, hogy egy kivéte­lével minden községünkben van óvoda, — a szakrendszerű okta­tás megszervezése területén, — az általános iskolai di­ákotthonok megszervezése területén, — a képesítés nélküli pe­dagógusok főiskolai beisko­lázásával kapcsolatosan, va­lamint a — közép- és szakközépis­kolai hálózat építése terén tett. Hangsúlyozta, hogy meg­érti Szolnok megye vázolt nehézségeit, és messzemenő támogatást ígért. Hangsú­lyozta továbbá, , hogy az V. ötéves terv készítésekor a megye ezen igényeit minisz­térium is támogatja, javas­lataiban szerepelteti. Kérte a megye további erőfeszíté­seit művelődési problémái­nak megoldásához. A miniszter elvtárs meg­értő támogatását megköszön­tük. Az előadó beszédét annak hangsúlyozásával fejezte be, hogy az ország, a város, a falu akkor alkot maradan­dót, ha polgárai a haza ja­vára munkálkodnak. A haza java pedig pártunk prog­ramjának és a IV. ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltása. Erre gondolva vá­lasszuk meg közös ügyünk áldozatkész munkásait, a tanácstagokat. Először választó szolnokiak Szolnokon, a Ságvári End­re Megyei Művelődési Köz­pont színháztermében körül­belül négyszáz olyan fiatal lány és fiú gyűlt össze teg­nap délután, aki az idei vá­lasztások alkalmával élhet először szavazati jogával. Jelen volt Sándor László, a városi pártbizottság első tit­kára. Csorna Kálmán, a Vá­rosi Tanács elnöke és Laka­tos Lajos, a KISZ városi bi­zottságának titkára. Az ifjú választók nagygyű­lésén Csorna Kálmán mon­dott beszédet. A választások jelentőségéről szólva hang­súlyozta, hogy nem csunán személyekről, de az eddigi politikáról van szó. arról kell most véleményt nyilváníta­niuk a választóknak. Beszélt választási rendszerünk fej­lődéséről, a választás alap­elveiről. majd áttért a vá­ros helyzetének, eddigi ered­ményeinek és fejlesztési ter­veinek az ismertetésére. Té­nyekre hivatkozva bizonyí­totta a város gvors feilőését,, de nem hallgatta el a gon­dokat sem­A nagygyűlés következő szónoka Lakatos Lajos, a KISZ-nek a választások elő­készítésében látszott szerepé­ről beszélt. Mint mondotta: a választási gyűlések és a rétesével ések tapasztalatai kedvezőek, a fiatalok érdek­lődése, aktivitása növekvő. Arra kérte a jelenlevőket, hogy éljenek állampolgári jogukkal, s szavazatukkal támogassák a jelölteket. A most először választó fiatalok nevében ezt Menkó Ilona a közg-zd-'s^gí szak- középiskola tanulója ígérta meg, j Közös ügyünk áldozatkész munkásait választjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom