Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

1973- március 29. SZOLNOK MEOTEI NÉPLAP 5 Filmjegyzet m®n@!l6lteHV!!«IIBtigi(«lt|1l«H«tlftf|U«1!Vi!«H6MStWlSUlU8'ra’!S!f«»81t8n811iM9ttttt9fTt?tV?1G!!Bf?8n8ttBU9!?Sn Az űzött szamuráj „A szamuráj lelkének a kardja mutatja „ meg az utat!” — Egy Omodaka ne­vezetű, félelmetesen délceg testőr ajkára adta ezt a ja­pán történelem hűbéres ka­tona-nemeseinek életvitelét oly találóan meghatározó mondatot Maszaki Kobajasi, világhírű filmdrámájában, a Harakiriben, amelyet a ma­gyar mozinézők nagy több­sége — eléggé helytelenül — csupán a borzalmak tárhá­zának tartott. Sajnos a japán filmgyár­tás kommersz szamuráj-ro­mantikájához is kulcsként le­het alkalmazni Omodaka hit­vallását. Csakhogy, ami a Harakiriben vagy a hozzá hasonló típusú művészi fil­mekben (Onibaba. Szamuráj- hűség. Az ördög fogadója) „véresen” komoly történelmi társadalomábrázolást. nem­zeti lelkiismeretvizsgálatot szolgált, az Az űzött szamu­rájhoz hasonló filmek (A kardforgató nő, A halál erődje) esetében leplezetlen izgalomcsigázássá, káprázta- tássá, sőt félelemkeltéssé fa­jul. Az igazi, valóban élt sza­murájok lelkének is a kard mutatta meg az utat. de a reális ábrázolásukra vállal­kozó filmekből az Is világos, hogy ezek az előkelő szolga­ságban élő férfiak nem ter­mészetüktől fogva, és külö­nösen nem valami misztikus, japán mivoltukból követke­ző agresszivitás miatt vol­tak harciasak és kegyetlenek, A japán feudalizmus sajátos viszonyai, osztályhelyzetük könyörtelen törvényei vál­toztatták létfenntartó esz­közükké és egyetlen érték­mérőjükké a kardot, a kard­forgatás tudományát. A Japánban elképesztő mennyiségben készülő ro­mantikus szamuráj filmek azonban ebből mitsem kí­vánnak észrevétetai. Marad a pengék öncélú cikázása. a történelmi lebemyegek lát­ványos kavargása, és a gon­dolkodó filmnéző keserű száj­íze. Mert bizony — elég bo­nyolult és valutába vágó do­log egy japán film magyar­országi forgalmazása. Évente egy-kettő, ha eljut hozzánk, pedig négy-ötszázat is lefor­gatnak a Felkelő Nap Orszá­gában, s a fesztiválokról ér­kező tudósításokból tudjuk, hogy rendkívül magasfokú a filmkultúrájuk. Hát akkor miért éppen a sllányabbját kell importálnunk, s miért, hogy Kurosawa, Kanetó Shindó, Kabajasi nevét csak azok ismerik — s azok is csak néhány filmből — akik hivatásszerűen vagy „hobby- ból” odafigyelnek a japán műalkotásokra ? Talán igazságtalanság volt mindezt egy tisztességes ka­landfilm ürügyén kifejteni. Az űzött szamuráj ugyanis a maga nemében kedves, szó­rakoztató film, mentes a ja­pán kommerszre oly jellem­ző folyamatos vérömléstől, ágbogas cselekménye és sze­replőinek elképesztő tette: inkább a mesékkel rokonít- ják. A szúró-bökő fegyverek szinte muzeális teljességű nyüzsgést visznek véghez. A színészek: megannyi akroba­ta, gyönyörű tájak, gyönyörű fényképezés. Sőt nőnemű ha­ramiák is viadaloznak, még­hozzá olyan öltözetben, ami egyáltalán nem igényelt jel­meztervezői közreműködést. Tehát meglehet nézni, gyorsan el lehet felejteni, csak nem szabad azt hinni, hogy minden japán film ilyen. Sz. J. Hétfőn rendkívüli adás, szerdán a Csalódások A. ie'evízi© műsora április 2-től 8-ig Április 2-án, hétfőn rend­kívüli adásnapon a Jégko­rong VB mérkőzéseit közve­títik Moszkvából; ezen a na­pon a Svédország—Cseh­szlovákia és a Finnország— Szovjetunió találkozóra ke­rül sor. Este Verdi „Attila” című operájának kereszt- metszetét láthatjuk. Április 3-án, kedden este a „Felszabadítás” című ma­gyarul beszélő szovjet film első részét vetítik, amelynek alcíme „Lángoló ív”. Április 4-én, szerdán „Csettints!” címmel új so­rozat indul, este kerül sor Kisfaludy Károly: Csalódá­sok című színművének tele­víziós változatára. Április 5-én, csütörtökön folytatódik a Jégkorong VB közvetítése Moszkvából. KEREKES mtE­24- Este tíz után Mit fáj az a nappali por­tásnak, ha éjszaka elviszik a gyárat. Csak a portásfül­ke maradjon, meg a szál­kás, puhafa asztal. A prics- csen nappal is lehet pihen­ni. Csak előbb le kell en­gedni a sorompót. Ha jön a teherfuvar, úgyis zörgetnek. Akár még aludni is lehet. Leülök a priccs szélére. El kellene indulni. Létezik az, hogy éjfélig ellopják a gyárkerítés fe­lét? Létezik. Már messziről látom, hogy a kerítés nincs tovább. De én csak hajtok előre, épp úgy, mint máskor, követem a nyomot, amit tegnapról, meg tegnapelőttről hagytam. Haladok, mert ha az ember egvszer elindul. megállni nem lehet. A sötétség csak a falak közt altató. Tény az, hogy kerítés nincs. A tolvajnak sincs nyoma, mégcsak egy jár­műnek se, amire a fél gyár­kerítést felrakták és elfuva= rozták vele. Se kint a me­zőn, se bent a gyárudvaron. Pedig így történt Csak az a baj, hogy a gyárudvar se létezik. Itt $ sarkón volt az ócskavas te­lep, a kiselejtezett gépek szemétdombja. Ilyen most nincs. De nincs ott a hosz-^ szú, fehér falú épület se, amit hátsó raktárnak hív­nak. Földszintes volt, pala­tetővel, istálló ablakokkal, elő! fészer-ajtókkal. Nincs. Sőt, azon túl a régi mű­hely sincs ott a rozsdásan lógó csatornákkal, a füstös oldalával, mert a széljárás odaverte a kormot. Onnan mindig koromszag párolgóit, de most koromszag sincs, és nem áll ott az épület, ahol a kultúrterem van. és nem áll ott a vaskoriét sem, amit azért raktak oda. hogv a targoncák ne rohqnianak egvm ásnak, és nincs ott a kantin se, amire akkora la­katot tettek, hogy az egész gyárban nincs még egy olyan lakat És lehet nézni Kőtár a sárospataki Tárban A Borsod megyei műem­léki albizottság az Országos Műemléki Felügyelőséggel egyetértésben elkészítette az idén helyreállítandó műem­lékek jegyzékét. Az idén folytatják a sá­rospataki egykori Rákóczi vár feltárását ahol a tizen­ötödik századbeli lőrések kibontásával az egykori vé­dőmű városfelöli oldalát ál­lítják helyre. A feltárások so­rán felszínre került faragott kövekből, ajtó- és ablakkeret­ből. boltozati töredékekből a vár középkori építészettörté­netét szemléltető kőtárat lé­tesítenek. A Borsod megyei tanács egymillió forintos támogatá­sával és az Országos Műemlé. lei Felügye'őség anyagi eszkö­zeivel folytatják Szerencsen, a hajdani bencés kolostor átalakítását. E.T.A. Hoffman hasoncímű regénye nyomán NDK-csehszlovák kooprodukciőban szé­lesvásznú, színes filmet forgatnak az NDK-bán. A kép a film egy érdekes jelenetét ábrázolja. Aranykoszorús klub A rákóczifalvai ifjúsági klub aranykoszorús kitünte­tést és 10 ezer forint jutal­mat kapott tartalmas mun­kájáért. Nagy Vilmos klub­vezető idézi az előzményeket. — A munkánkat nagyban segítette, hogy a. tanácstól kaptunk 3500 forintot, a me­gyei ifjúsági alapból pedig 25 ezer forintot — veszi át a szót Fodor Klára, az egyik alapítótag. — Ebből a pénz­ből bútort, magnót, televí­ziót vásároltunk. Kibővítet­tük és kifestettük a termet. Kényelmes fotelekben ülünk, körülöttünk színes puffok, az ablakokon szép függönyök, a hajópadlóból készült térelválasztó előtt virágok, a mennyezeti vilá­gítótest kocsikerék, a fala­kon modem kerámiák. Való­ban otthonos, kényelmes környezet- Meglátszik, hogy a klubtagok mintegy 500 óra társadalmi munkával járul­tak hozzá helyiségük szépí­téséhez. A községben pedig a parkok rendbentartásában, gyomtalanításában, ünnepsé­gek dekorációinak készítésé­ben tavaly 18 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Ezért közülük hár­man a Társadalmi Munkáért kitüntetés bronz fokozatát, egy társuk pedig az ezüst fokozatát kapta. Aszódi Csaba, alti szintén alapítótag, és a Tiszamenti befelé a sötétbe, és még beljebb, ameddig csak ellát a szem és azon is túl, ahol már csak megdermedni le­het, de nincs ott semmi. Es az egész olyan, mintha so­ha nem is lett volna. Mindegy. A kerítés mel­lett, amelyik már nem lé­tezik, haladok tovább. Néha lehajolok, mert valami gya­nús, hátha tégla az. Leg­alább égy féltéglát találnék a kerítésből, amivel a betö­rő félbevágja az éjjeliőrt, de semmi. Csak letaposott út van, meg száraz fű a csapás két oldalán, szegély­nek, hogy valami mégis dí­szítse az ilyen ösvényeket. Ennyi az egész. Még haladok az ösvényen, de már látom magam előtt hogy ez az ösvény egyre hosszabb. És látom a sar­kot, a hosszú utcánál, aho­va el kell érnem, akármi­lyen végtelen is az út. És akkor is, ha látom, hogy nem érdemes elérni. Minek. Tolvaj betörő már nem jö­het. mert azok aztán nem ott tanváznak, ahol fű is alig terém. ahol hűlt helve van mindennek, ami volt. Ezért aztán már félni se jó, és a félelmét is már csak úgy. érzi az ember, mintha másé lenne. Mintha csak kölcsönkapta volna valaki­től, akinek már nincs rá Vegyiművekben dolgozik, naplójuk egyik oldalára hív­ja fel a figyelmemet. „Fe­nyőünnepség — olvasom, — melyen részt vettek a szülők és az általános iskolások is.” — Gyakori vendégeink — fűzi hozzá magyarázatként. — A szülők szívesen jönnek hozzánk, örülnek, hogy gye­rekeik jól töltik el szabad idejüket Az általános iskolá­sokkal pedig tavaly létesítet­tünk szorosabb kapcsolatot. A tanárok többször elkísér­ték foglalkozásainkra a nyolcadikosokat, akiknek úgy megtetszett a mi életünk, hogy az iskola elvégzése után hatvanan jelentkeztek klub­tagnak. Természetesen min­denkit nem tudtunk felvenni. Nagy Vilmos a helyi fez­ben műszaki előadó. Az ő ötlete volt. hogy vegyék fel a kapcsolatot az ottani KISZ- szervezettel. Az elhatározást tett követte, és együttmű­ködési megállapodást kötöt­tek, melynek érteimében lá­togatják egymás rendezvé­nyeit, közös kirándulásokat szerveznek. Azt tervezik, ha az együttműködés siker­rel jár, KISZ-klubbá egye­sülnek. Kértem, említsenek meg a múlt évi események közül néhány különösen jól sike­rültet. beszéljenek arról, mi a titka a sikeres klubössze­jöveteleknek, mi készteti ae szüksége, mert kinőtte vagy éppen elkopott és nem sze­ret már ilyen szürke félel­mekkel együtthálni. Csak a fények, ahogy megroppannak a sötétség­ben és szétszikráznak, mint a kohóvas, pazarlóan aján­dékozva színeiket mindenki­nek, aki odanéz, csak azok vezetnek. Mert most látom csak, hogy a kerítés téglái mind beépültek abba a fény­be, ami a sarkon világít, és bensejükböl úgy sugároz­nak. mintha mindegvik kö­zepébe egy kriotonl ampát helyeztek volna el. Ez van. De a gyár az nincs sehol. A gyárat, aminek a keríté­se mögött kellene lennie, valaki elemelte. öt ujjal megfogta az egészet és bele­lódította abba a nagy víz­be. aminek ott kellene len­nie a rét mögött. Még sose jártam ott. Szeretném meggvűjtani a zseblámpát, hátha így rájö­vök valamire, abból, ami velem történt. De zseblámpa nincs. A stokkerböz kanok és akkor lövök rá. hogy ür°« a hátsó zsebem. Vb Íven könnvű kifárasz- f»óv embert. Lőttek az utcán. Felug­róm a nriecsről. A saroktól valamivel innen. durrde­fekt. Nézem a feiern nvo- máf a párnának hajtott pokrócon, Ott van az, mert egyébként hallgatag fiatalo­kat is véleménynyilvánítás­ra? Nagy Vilmos, Simon Mi­hály és Kecse István vállal­kozott a feleletre. — Lehet, hogy egy kicsit nagyzolásnak tűnik részünk­ről, de célunk a közéletiség- re nevelés, lehetőséget bizto­sítunk a fiataloknak a vi­tára, tanuljanak meg és mer­jenek véleményt nyilváníta­ni, kezdeményezni. Ezért mi magunk állítjuk össze az előadások témáit, lehetőleg olyanokat, amelyek közér­deklődésre számíthatnak. — A tavalyi főrendezvé­nyeink a Dózsa-évforduló és az olimpia jegyében zajlotr tak. Előadásokat hallgattunk az olimpiák történetéről,: melyet vetélkedővel zártunk. Gyalogtúrát szerveztünk a Tisza-parton. Érdekes volt Deine József olimpikon él­ménybeszámolója. Dózsáról is hallgattunk előadást, és részt vettünk Tiszavárkany- ban az ifjúsági klubok e té­mából rendezett járási vetél­kedőjén. Egyéb rendezvénye­ink közül említésre méltó Dinnyés József zenei estje, Stanzik Ilona muzeológus előadása, a rákóczifalvi ása­tásokról. Ölti György tanár előadása a repülésről, amely után közösen meglátogattuk a szolnoki repülőteret. olyan keményen aludtam, hogy még a durva pokróc is benyomódott. Közröhej. Ami még sose volt. Elaludtam. így aztán biztos, hogy a ma éjszakát nem úszom meg szárazon. A portásfül­ke előtt keresem a jeleket, nem járt-e itt az ellenőr­zés. Figyelem a gyárudvart, ahol most már ismét min­den a helyén van. A hold éppen rásüt a szürke kerí­tésre. amelynek téglái ál­momban az előbb még űgv ragvogtak. mintha valaki gyémántot rakott volna a közepükbe, hogv a világ vé­néig árasszák magukból a fényt és belőlük rakianak egy olyan épületet, amin még a bomba se tud egy karcolást ejteni. Senki nem járt erre, hogy legalább az ilyen álmot megzavarják. És még most is alszom, ha nem jön a durrdefekt. A sofőr már alárakta az emelőt. Most nyomja felfe­lé a kocsi hátuliát. és ami­kor kész. fell«ki a micisap­kát. c* ín őre teszi a kezét. Ide nem hallani, hogy mi van a műsoron, csak a szá­ja jár. De akinek ígv mo­zog a szája, az nem mond­hat mást... Majdcsak jut valamire. miytatim Házilag készített szemléltető- esz kő ők — Szakmai tanácskozások — Napközi otthon avatás A törökszentmiklósi járás­ban március 28—április 29- ig pedagógiai napokat tarta­nak, melynek célja az ered­mények számbavétele, a ki­emelkedő munkát végző ne­velők népszerűsítése és a jö­vő feladatainak meghatáro- ■ zása. ... A következő napok prog­ramjában a neveléssel és az oktatással kapcsolatos kérdésekről tartanak előadá­sokat. A szekciókban töb­bek közt szó lesz a tantár­gyak korszerű tanításáról, a szakköri munkákról, az if­júság- és gyermekvédelem­ről. Április 6-án a fegyvernek! 11. számú általános iskola lesz házigazdája a pedagó­giai napok rendezvényeinek, Április 10-én Kunhegyesen a Kossuth úti általános is­kolában a szakkörvezetők tanácskozására kerül sor. „Az anyagi kultúra fejlődése és szerepe a marxista-leni­nista történelemszemlélet kialakításában” címmel hangzik el előadás április 11-én Törökszentmiklóson. Ezen a napon a kenderesi művelődési házban az óvo­dai nevelés gondjairól mondják el véleményüket a pedagógusok. Április 12-én a kétpói általános iskolában magyar irodalomból Envedi Ferenc tanár bemutató-taní­tást tart. Április 17-én Tö- rökszentmiklőson Dajka Miklósnak a járási hivatal művelődési osztálya vezető­jének az ifjúság és gyermek- védelmi munkáról szóló elő­adását hallgathatják meg az érdeklődők. Tiszatenyőn matematiká­ból és történelemből lesz bemutató óra április 18-án. A nap kiemelkedő eseménye lesz a November 7 Tsz által épített kétcsoportos napközi otthon ünnepélyes átadása. A pedagógiai napok kere­tében tegnap kiállítás nyílt a törökszentmiklósi Járási Hivatalban a pedagógus amatőr képzőművészek munkáiból. A kenderesi mű­velődési házban április 11- től 26-ig a Házilag készített óvodai és iskolai szemlélte­tő eszközök című, a kunhe- gv esi könyvtárban pedig áp­rilis 10-től 29-ig a Gyermek- munkák a szakkörökben cí­mű kiállítás teMathető T. M. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom