Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

1973- március 20. SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP 3 Országos- és megyei agitátorképző tanfolyam kezdődik Az MSZMP Központi Bi­zottsága Politikai Főiskolá­ján tavaly háromhónapos tanfolyamot tartottak a me­gyei pártbizottságok és né­hány budapesti kerületi pártbizottság agitációs fele­lőseinek részvételével. A tanfolyam az agitációs mun­ka módszereinek kialakítá­sához igyekezett segítséget nyújtani. Április 9-i kezdettel a Szolnok megyei Oktatási Igazgatóságon hasonló jelle­gű tanfolyamot szervez az MSZMP Központi Bizottsá­ga agitációs és propaganda osztálya. A tanfolyam hét­hetes lesz, s azon a buda­pesti- és a megyei pártbi- • zottságok oktatási igazgató­ságai pártépítési tanszékei­nek tanárait képezik tovább. A tanfolyam résztvevői irányítják majd Budapes­ten és a megyékben az agitátorok képzését. Tematikáját a KB agit.- prop. osztálya dologzta ki, mely elsősorban az agitáci­ós munka, a meggyőzés módszertani kérdéseihez igyekszik segítséget adni és felfrissíteni a korábban megszerzett ismereteket. Az országos tanfolyam célja to­vábbá, hogy megalapozza e fontos tömegpolitikai munka módszertanát. A Szolnokon rendezendő országos tanfolyam kedvező lehetőséget nyújt megyénk számára. Ezzel párhuzamo­san külön, megyei osztály is indul, melyben a járási- vá­rosi és nagyüzemi párt- vég- rehajtóbizottságok propagan­da és művelődési reszortfe­lelősei tanulnak. Együtt hallgatják meg az előadáso­kat a központi tanfolyam résztvevőivel, a konzultációk és osztályfoglalkozások veze­tőiről pedig a megyei PMO és az Oktatási Igazgatóság gondoskodik. Az országos és megyei agitátorképző iskolán szín­vonalas előadások hangza­nak el, melyeket a Köz­ponti Bizottság tagjai, osz­tályvezetői, helyettesei, munkatársai a Politikai Főiskola tanárai, és a me­gyei pártbizottság vezetői tartják. Íme néhány fontosabb előadás a héthetes tanfo­Jászberény — réz — Ciprus (Tudósítónktól) Hogyan kerül a két föld­rajzi hely neve közé a réz? E kérdésre kerestem vá­laszt az Aprítógépgyárban, amikor a szereidében az im­pozáns méretű golyósmalmot láttam forogni. Ebben, a gumipáncéllal bélelt gépben acélgolyók fogják finomra őrölni a nyersanyagot, hogy azután a bonyolult gépso­ron a rezet kivonhassák az őrleményből. A gép mellett a címzésre használt sablo­non a felírás, feladó: Aprí­tógépgyár, Jászberény, cím­zett: GEOMINCO, CIPRUS, Larnaca kikötő. Ciprus hazánkhoz viszo­nyítva kis szigetország. Te­rülete megyénknél alig na­gyobb, de a földje rézércet rejt magában. Hazánk nagyobb területű, de kevesebb rézzel rendel­kezik, mint Ciprus szigete. Ezért végzett kutatást a GEÖMINCO Rt. a szigeten, hogy a régmúlt hagyomá­nyokat felelevenítve meg­vizsgálja, érdemes-e a bá­nyászatot folytatni. A terület rézérc tartalma megfelelő­nek bizonyult és így alakí­tották ki magyar szakembe­re a recski ércbánya és Szolnokon lyam gazdag tematikájából: Jakab Sándor, a KB tag­ja és osztályvezetője: A pártélet időszerű kérdései; Grósz Károly, a KB agit.- prop. osztályvezető helyet­tese: Lenin tanítása a kom­munista agitáció jellemvoná­sairól és szerepéről. A poli­tikai agitáció rendszere, esz­közei és irányítása; .Móna Gyula, a KB agit.-prop. osz­tályvezető helyettese: Az ideológiai élet néhány idő­szerű kérdése és a tömeg­politikai munka feladatai; dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára: A tömegpolitikai munka fel­adatai, a politikai döntések előkészítésében és döntések végrehajtásának szakaszá­ban; Dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titká­ra: A szocialista hazafias nevelés. A héthetes tanfolyam­mal egyidőben kéthetes időtartamú agitátorképzők is kezdődnek az Oktatási Igazgatóságon. Ezeken százhetvenötén ta­nulnak, azok akik a járási­városi, községi és nagyüzemi agitációs munkát, s a poli­tikai vitakör vezetők tevé­kenységét fogják össze. Te­matikája az országos tanfo­lyaméhoz igazodik. Az 1972/73-as pártoktatási évben kísérleti jelleggel po­litikai vitakörök szerveződ­tek országszerte. A tanfolya­mokon pártvezetőségi tagok, bizalmiak és gazdasági kö­zépvezetők tanulnak, akik résztvesznek a mindennapi politikai felvilágosító mun­kában. Az agitátorok felké­szítésének e formája bevált. Résztvevői aktívak, s az egységesen kialakított véle­ményt jól hasznosítják a személyes agitációban. E kedvező tapasztalatok nyomán ez év őszén to­vább szélesedik a politikai vitakörök tevékenysége. Az országos és megyei tanfolyamokkal megalapozó­dik és meggyorsul az agitá­torok képzése. A tanfolya­mok hatásaként egységeseb­ben magyarázzák a párt po­litikáját, segítenek az egysé­ges vélemények kialakításá­ban, és a cselekvésre való mozgósításban. dúsítóüzem tapasztalatai alapján a technológiai fo­lyamatot. Recsken is jelen­tős számban dolgoznak a Jászberényben gyártott gé­pek. A bánya és a feldolgozó üzemhez szükséges berende­zéseket, gépeket Magyaror­szágról szállították és szál­lítják. A technológiai berendezés zömét az Aprítógépgyár gyártotta. Ezek jórészt még a téli jégzajlás előtt a Du­nán, víziúton indultak a ciprusi telephelyre. Ehhez a rézbányához fejlesztette ki az Aprítógépgyár az új tí­pusú pofástörőt, amelynek teljesítménye és energia fel- használása eléri e gépcso­portban legfejlettebb konst­rukció színvonalát. A lemezműhely és a sze­reidé üzem szocialista bri­gádjai dolgoznak a 6 m-es átmérőjű besűrítők elkészí­tésén is. A jászberényi gyárban most az utolsó berendezések szerelése folyik és megvan a reménye annak, hogy ha­táridő előtt ezek a gépek is elkészüljenek és hajóra ke­rüljenek. Sz. B. Pártunk töretlen, következetes politikát folytat Választási nagygyűlés Kunszenlmártonban, Mezőtúron és Túrkevén Többet és jobban kell dolgozni Kunszentmártonban, a művelődési ház nagytermében tegnap megtartott választási nagygyűlés előadója Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára volt. A helyiséget zsúfolásig megtöltötték a nagyközség választópolgárai. Az elnökségben helyet foglaltak a járás és a nagyközség párt-, állami, társadalmi és gazdasági életének vezetői. Többek között ott volt Oláh János országgyűlési képviselő, a Ha­zafias Népfront megyei titkára, Szűcs János országgyűlési képviselő, a járási pártbizottság első titkára. A nagygyű­lést Gulyás Imre, a Nagyközségi Tanács elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Szekeres Lászlónak. Az előadó bevezetőként a jelölőgyfilésekről, tapasztala­tairól szólott, majd így foly­tatta: — A választók nagy poli­tikai érettséget tanúsítva je­lölték a tanácsokba mindazo­kat a párttagokat, pártonkí- vülieket, munkásokat, pa­rasztokat, értelmiségieket, nőket és fiatalokat, akik a szocializmus ügye iránti hű­ségükkel bizonyították, hogy képesek a választott testüle­tekben az országos és a he­lyi érdekeket képviselni, po­litikai felelősséggel^ dönteni, vezetni, mozgósítani. Enged­jék meg, hogy e helyről nagyrabecsüléssel köszöntsem a tanácstagjelölteket, akik évtizedeken át rászolgáltak a bizalomra és azokat, akik először lépnek a közéletbe. Az előadó ezután áttekin­tette hazánk, megyénk és Kunszentmárton felszabadu­lásának körülményeit, emlé­keztetett arra, hogy honnan indultunk, s az eltelt idő­szakban milyen nagy ered­ményeket értünk el. Hangsú­lyozta: _ Programunk pártunk k ipróbált politikája, melyet ellenőrzött a X. kongresszus, s a múlt év novemberében Központi Bizottságunk. Majd így folytatta: _ Mi jellemzi mai életün­ket? Országunk, benne me­gyénk politikai légköre ked­vező körülményt biztosit a felelősség teljes mérlegelésé­hez és ítéletalkotáshoz. Par­tunk bel- és külpolitikai irányvonala gazdaságpoliti­kai, szociálpolitikai, kultur- politikai, ifjúság- és nőpoli­tikái határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, s ez erő- síd a bizalmat a politika iránt. — Mindenki jól érzékel­heti, hogy belpolitikai éle­tünk szilárd, kiegyensúlyo­zott minden területen. Ennek legfőbb mutatója, hogy a munkásosztály, a parasztság s az értelmiség mindenütt helytáll a munkában, fegyel­mezetten teljesíti kötelessé­gét, gyarapítja országunk ér­tékéit. Szekeres László ezután megyénk 1972-ben élért gaz­dasági, kulturális, szociális eredményeiről beszélt. „Ca- tolhatatlan tény — mondotta — hogy az emberek, a csa­ládok jobban élnek, mint bármikor. A bérek, jövedel­mek állandóan emelkednek. Mindez azért van így. mert szocialista viszonyok között élünk, mert töretlen és kö­vetkezetes az a politika, me­lyet pártunk folytat.” Az előadó részletesen szó­lott a helyi Zalka Máté Tsz megalakításának negyedszá­zados évfordulójáról, kima­gasló eredményeiről, vázolta az iparosodó járási székhely kulturális, egészségügyi fej­lődését. Szólott az iparban és a mezőgazdaságban dol­gozók jövedelmének emelke­déséről, az emberek egyre javuló életkörülményeiről. Ezután közös gondjainkról beszélt. Ilyen például: „meg nem dolgozik mindenki egy­forma szorgalommal es fele­lősséggel” — mondotta, majd így folytatta beszédét: — Mit kell tennünk, hogy szép terveink megvalósulja­nak? Mindenkitől kevesebb beszédet, de annál több es jobb munkát várunk Olyan közszellemet kell kialakítani, melyben a korra, nemre való tekintet nélkül megbecsülik az igyekvő, fegyelmezett em­bert, s lenézik, rendre uta­sítják az élősködőket, mun­kakerülőket. — Pártunk kormányzó párt, mely irányítja, szer­vezi, segíti valamennyi te­rületen a szocialista - ep dó­munkat. Figyelemmel kisen az egyes társadalmi J362™' lyok, rétegek helyzetet, tu­datosan dolgozik a társadal­mi, a csoport és egyem ér­dekek összhangjának meg­teremtéséért. Erősíti azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy az egyén boldogulása csak a közösség boldogulásá­val együtt történhet. Amun- ka azonban csak akkor lehet eredményes, ha minden kom­munista a saját munkaterü­letén, családjában hirdeti es megvalósítja a kommunista eszméket, a határozatokat. Az előadó hangsúlyozta: „Szét kell oszlatni azt a té­vés nézetet is, hogy a kun­szentmártoniak minden prob­lémája csak a járási, vagya megyei pártbizottságon old­ható meg. A hibák és az uj feladatok megvalósitasaert a munkahelyén kell harcolni. Az előadó részletesen szólt a szocialista demokrácia fej- lesztéséről. „A szocialista de- mokratizmus kialakulása —- mondotta — nem szűkülhet le a tanácsokra. A munkahe­lyeken is többet kell tenni a demokratizmus fejlesztésé- ért.** , Szekeres László beszédé­nek befejező részében szo­cialista építésünk nemzetkö­zi feltételeiről beszélt Szekeres elvtárs nagy tet­széssel fogadott beszéde után Dékány Erzsébet gimnazista a KISZ-isták. illetve az első szavazók nevében kért szót. Dr. Horváth Ferenc, a BVM helyi gyárának főköny­velőié a helyi választási ^bi­zottság tagja a jelölőgyűle- sek tapasztalatairól számolt be. A nagygyűlés Gulyás Im­re zárszavával ért véget. M. L. A korszerűbb, hatékonyabb termelésért Este hat órára zsúfolásig megtelt Mezőtúron a városi művelődési ház nagyterme A Hazafias Népfront választási nagygyűlésének elnökségében együtt ültek a párt- és a szövetkezeti mozgalom veteránjai az első választókkal, a város munkástársadalmának kénviselőivel. A megjelenteket Takács József, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte. A nagvgyűlés előadója Tóth János. 3 megyei pártbizottság titkára volt. Az előadó beszéde elején köszöntötte a város több mint tizenötezer választó- polgárát, s az először sza­vazó nyolcszázhetven túri fiatalt. Tóth János ezután az áp­rilis 15-i választás politikai jelentőségéről beszélt. — A jelölőgyűléseken, ta­lálkozóinkon a választókkal észlelhetjük és mérhetjük, hogy a választás méltó folytatása annak a politi­kának, amit pártunk és kormányunk következetesen folytat, amelynek fejleszté­sén munkálkodunk. A megyei pártbizottság titkára részletesen szólt gazdaságpolitikai eredmé­nyeinkről és céljainkról. — Mezőtúrt területileg az úgynevezett nagykunsági Ipartömörülésbe soroljuk. Megyén belül a gyors ipari fejlődés jellemzi. Az ipari foglalkoztatottak számának növekedése is ezt jelzi, mert az iparfejlesztés hatá­saként a tízezer lakosra ju­tó ipari foglalkoztatottak száma 1972. végén megha­ladta az ezerháromszázat, az 1966. évi ötszázhetvennel szemben. 1975-ben tízezer lakosból mintegy ezerhét— ezernyolcszáz keresi kenye­rét az iparban. A városban működő ipar termelése az elmúlt két év alatt 28 százalékkal emel­kedett. Az előállított ter­mékek értéke az elmúlt év­ben meghaladta a 420 mil­lió forintot. A termelés nö­vekedésének üteme tehát gyorsabb volt, mint a me­gyei ipar átlaga, s ezt az elismerés szavaival üdvö­zöljük. Az iparban dolgozó elv­társainktól most azt kérjük, helyezzék előtérbe üzeme­inkben a szükségletekhez való szigorúbb igazodást, törekedjenek a létrehozott ipari kapacitások teljesebb kihasználására, a kézi mun­ka gépesítésére, a gépi fel­szereléssel ellátott munka­helyek számának szaporítá­sára, a műszaki fejlesztésre, a dolgozók szakképzettségé­nek emelésére. A mezőgazdasági felada­tokról a következőket mond­ta a nagygyűlés szónoka: — A város mezőgazdasá­ga az elmúlt két évben a megyei átlagnál szerényebb, s talán a lehetőségekhez ké­pest is valamivel kisebb mértékű fejlődést ért eL Biztos, hogy a város mező- gazdaságának a természeti erők feletti hatalma erősö­dött azáltal, hogy mind több és több szellemi tu­dást, termelési eszközt hal­moznak fel az üzemekben, s az eredmények sem marad­nak el, ha ezeket a feltéte­leket jobban használják ki. Ezért semmiféle áldozatot nem szabad sajnálni, hiszen a korszerű, tudományosan megalapozott vezetés, a ma­gas szintű szakmai tudás alapján, az átgondolt, a termelés műszaki-technikai feltételeit állandóan javító beruházások útján a város mezőgazdasága fejlődésének egy új. magasabb korszaká­hoz érkezett. A megyei pártbizottság titkára végül az állami élet fejlődésével, a város fej­lesztési programjával, a la­kosság élet- és munkakö­rülményeivel foglalkozott. Beszédét így fejezte be: — Az április 15-i válasz­tás fontos mérföldköve lesz szocialista építőmunkánk­nak. Sikeres, eredményes útról adhatunk számadást. Ugyanakkor ismert, kitá­rult előttünk a jövő, s meg­győződésünk, hogy életünk, történelmünk, újabb fényes lapjait fogjuk ebben a jövő­ben megírni. Köszönöm, hogy eljöttek a gyűlésre, é3 ezzel módot, lehetőséget ad­tak ahhoz, hogy tanácskoz­zunk pártunk politikájáról, lehetőségeinkről — életünk­ről. S. J. „Parasztságunk jó szövetségese a munkásosztálynak..." Tegnap este teljesen megtöltötték a túrkeveiek a fél­ezer embert befogadó Vörös Csillag filmszínházat. A vá­lasztási nagygyűlést Szakács László, a népfront városi bi­zottságának elnöke nyitotta meg. Az elnökségben foglalt helyet Fodor Mihály megyei tanácselnök és Tóth Imre, a városi pártbizottság első titkára is. A rendezvény előadója Bereczki Lajos, a szolnoki tsz-szövetség titkára volt. A szónok, előadása beve­zetőjében visszatekintett a város hajdani választási küz­delmeire. Tisztelettel szólt 1919 két mártírjáról. Ábra­hám István és Stefanovics Lajos direktóriumi tagokról. Emlékeztetett Bereczkj La­jos arra is, milyen méltatlan emberek „képviselték” Túr- kevét 1919 és 1945 között. Olyanok, mint Győrffy Kál­mán polgármester, akit a népbíróság ítélt halálra, vagy mint dr. Kuszka Ist­ván, a főrendiház örökös tagja, vagy pedig dr. Hajdú Pál, aki Ausztráliába disszi­dált a túrkeveiek értékeivel. Túrkeve élénken politizáló mezőváros. A nemrég meg­tartott jelölőgyűléseken pl. több mint négyezren jelen­tek meg. és háromszázötven- nyolcan mondtak véleményt a város, a közösség, a maguk dolgairól. Termelőszövetkeze­tei becsülettel teljesítik kö­telezettségeiket — mondta az előadó. Részletesen Is szólt az ország és a megye élel­miszergazdaságáról. „Parasztságunk jó szövet­ségese munkásosztályunk­nak ...” — idézte Németh Károly országgyűlési felszó­lalását. Majd azt vizsgálta e bizalomnak hogyan Igyeke­zik a megye mezőgazdasága megfelelni Gyors ütemben nő a téeszek közös vagyona, korszerűsödik a géppark, nő az állatállomány a város kö­zös gazdaságaiban is. Ám adósság is bőven van még. A növénytermesztésben álta­lánossá kell tenni az ipar­szerű kukoricatermesztést; még mindig tovább kell emelni a cukorrépatermő-te- rületet is. Addig is szeretne hazai termésből cukrot en­ni az ország, amíg el nem terjed teljesen az emberi munkát kímélő új technoló­gia Szólt a zöldségtermelésről Is. — Joggal vár tőlünk job­bat az ipari munkásság — mondta erről. Kérte a túrke- vei gazdaságokat is: — Nem gondolunk arra. hogy Túr­keve kertészkedő várossá le­gyen, de az igazán iogos el­várás, hogy legalább a vá­ros lakosságának zöldáru­fogyasztását a helyi terme­lésből fedezze — mondta Bereczki Lajos. Kijelentette: a negyedik ötéves terv szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztési programjának megvannak a reális feltételei. Kérte is a közös és ház­táji állattartókat, hogy a továbbtenyésztésre alkalma:: süldőket ne fogják most hí­zóba vemhesítsék meg. hogy mielőbb feltől tőd iék a sertés­állomány. a húsellátás alap­ja. A továbbiakban pedig azokról a témákról beszélt Bemezki Laios amelyek leg­jobban foglalkoztatok a közvéleményt. A város vá­lasztópolgárai képviseletében Szabó Magdolna tanárnő. Madarász Imre, a Vörös Csillag Tsz tagja és Pabar Sándor, az autójavító mun­kavállalója biztosította arról a jelenlévőket: Túrkeve a választás napján és azt kö­vetően is hitet tesz a szo­cializmus mellett.- ----—.—»—_____B. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom