Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-03 / 52. szám
I 1973. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Öt éve csak hat esztergapad volt I Átadták Közép-Európa egyik legkorszerűbb vasúti építő-gépjavító üzemét Jaszkiséren Amikor Balajti István ezelőtt öt évvel a MÁV forgalmi szolgálatából átlépett az akkor alakuló építőgép- javító üzemhez, Jászkisé- ren még csak hat esztergapadból és tizenöt egyéb szerszámgépből állt a géppark. Tegnap reggel Balajti Istvánnal már mint az üzem szállítási csoportjának vezetőjével beszélgettem. — 1968 áprilisában úgy jöttem ide a jászapáti vasilyenkor a közelben élő, mindössze 12 kilométerre lakó család késő este is hiába várta a családfőt. Ezek már csak emlékek. Az új szerelőcsarnokban a 16—20 méter hosszú narancssárga javítógépek között járva Balajti István is csak a kellemesre emlékezik. — Már a múlté, hogy az ömlesztett építőaríyagot, kézi erővel, lapáttal raktuk. Az új markológéppel, a kormegkezdett beruházás legjelentősebb alkotása ez a műhelycsarnok. A csaknem 5000 négyzetméter alapterületű, 72 méter hosszú, 12 méter magas épületben egyszerre 8 Plasser- matic osztrák vágányépítőgép javítható. A jászkiséri üzem a vasúti pályákat karbantartó gépláncok tartozékait javítja, és üzemelteti. A tegnap átadott csarnokban az idén kezdődött meg a munka. Ezzel együtt JászBalajti István: —. Amikor Jászkisérre jöttem dolgozni, ezen a helyen még szántóföld volt útállomásról, hogy én voltam az egyetlen szakember, aki értett a vasúti forgalom irányításához. A beérkező kocsik mozgatásához, tolatásához szakértelem, minimális vasúti jártaáság kellett. Munkaideje így gyakorta a késő éjszakába nyúlott. Kezdetben ő volt az egyetlen szakképzett vonatkísérő, aki a Jászkiséren javított MÁV pályafenntartó gépekkel próbaútra indulhatott. szerű daruval tizedannyi idő alatt elvégzi brigádom a rakodást. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel könnyebben és balesetveszély nélkül. ☆ Délután az új műhely- csarnokban dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, MÁV-vezérigazgató köszöntötte az üzem dolgozóit a csarnokavató ünnepségen. Elmondta, hogy az 1970-ben kiséren az új üzem értéke meghaladja a 450 millió forintot, a dolgozók száma pedig csaknem nyolcszáz. 1973-ban első feladatként — mint a jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem igazgatója, Pethes Sándor elmondta — a vágánykarbantartó ágyazatrendező-gépek téli javítását fejezik be, és március • 6-tól a gépek több turnusban ismét megkezdik a vasúti pályák • felújítását. H. L. Hétszáz fiatal és hét százhetven felnőtt tanul Mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák és tanfolyamok Szolnok megyében (Tudósítónktól.) Szolnok megye élelmiszer- gazdasága múlt évi sikerei alapján egyre inkább az ország élenjáróinak névsorában szerepel. S hogy meg is tarthassa mostani jó helyezését, ahhoz az is kell, hogy meggyorsuljon a felső- és középfokú szakemberek idetele- pedése, továbbá a szakmunkásképzés. Mindezen túl pedig olyan kényszerítő körülmény is van, hogy a mező- gazdaságban évről évre kevesebb ember dolgozik, az ott lévőktől viszont évről évre több szakértelmet, hozzáértést kíván a gépesítés, a lce- mizálás, a mezőgazdaság műszaki fejlődése. A megyében — mindezt felismerve — immár két évtizede folyamatos a mező- gazdasági szak. és betanított munkásképzés. A fiatalok bentlakásos iskolákon tanulnak, a felnőttek pedig esti, illetve rövidebb tanfolyamokon szereznek bizonyítványt. Az ifjúsági képzés ma már nem elégíti ki a megye mezőgazdasági üzemeinek igényeit. Noha a három szakmunkásképző intézetben Jász- apátin. Kunhegyesen és Kenderesen, együttesen hatszázötven—hétszáz fiatal tanul évente, s egy-egy hároméves turnus befejeztével kétszáz- húszán, kétszázötvenen veszik fel a munkát friss szakmunkás bizonyítvánnyal a kezükben. így is kevesen vannak. A hiány pótlására a Megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya irányításával a felnőtteknek is szerveznek szakmunkás- és betanított munkásképző tanfolyamokat az intézetek. Elsősorban a téli hónapokban történik ez. Most például, a 72-es 73-as oktatási évadban, hétszázhetven felnőtt tanul, közülük kilencvenen lesznek ' szakmunkások, hatszáznyolcva- nan pedig betanított munkások. A tanfolyamok tematikája felöleli az élelmiszer-, és fagazdaság egész területét, képeznek szakmunkásokat erdőművelő. fakitermelő, növénytermesztő-gépész, sertés-, szarvasmarha tenyésztő, baromfifeldolgozó, molnár- és kenyérsütő szakmákban is. A betanított munkásképző tanfolyamok hallgatóságát pedig nagyrészt a traktor- vezetők és a növényvédők adják. Meglepően kicsi az igény az öntöző munkásképzés iránt és ez érthetetlen a Tisza II. közelségében. Mindössze a kisújszállási Búzakalász és a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben terveznek ilyen tanfolvamot. Az alapképzésen túl, megkezdődött a mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkások bentlakásos továbbképzése is. A felnőttek továbbképzéséhez nagyon naav segítséget ad a mezőtúri Gépészeti Főiskolai Kar. Ott tanulnák tanfolyamokon a megye mezőgazdasági gépészei. Jászberényben pedig a növénytermesztő. állattenyésztő szakmunkások bentlakásos továbbképzése történik. A karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskola, a hasonló tanfolyamok szervezésén túl, vállalta és végzi is a vezetők és a szakemberek továbbképzését. A szóbanforgó tanfolyamok egy része már befejeződött a megyében. A másik nagy csoport pedig — a traktorosok, a növényvédők. — a közeli hetekben vizánk. Vágási Kálmán Magasabb mércét, nagyobb követelményt A párttag felvételi munka tapasztalatai a megyében Interjú Vad Andrással, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével A megyei pártbizottság párt- és tömegszarvezeti osztálya összegezte, elemezte a tagfelvételi munka 1972. évi tapasztalatait és a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozatának szellemében javaslatokat dolgozott ki a további feladatokra. Az osztály jelentését a megyei párt- bizottság mellett működő pártépítési bizottság véleményezte, majd a megyei párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta, s megfelelő határozatot fogadott el az idei feladatokra. Felkértük Vad Andrást, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezetőjét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a pártépítési munka tapasztalatairól, tennivalóiról. — Hogyan ítéli meg az 1972. évi tagfelvételi munkát? — A megye pártszervezeteinek tagfelvételi munkájára a Politikai Bizottság november 21-i határozatának megállapításai jellemzőek. 1971-hez képest csökkent a növekedés üteme, a felvett párttagok aránya az ossz párttagoknak 4,9 százalékát teszi ki. Az alapszervezetek többségében rendszeresebbé, tervszerűbbé vált a párttaggá nevelés és a tagfelvétel. Ugyanakkor nagy a differenciáltság az egyes alapszervezetek ezirányú munkája között. A járási, városi és közbeeső pártbizottságok ülésein rendszeresen elemezték az alapszervezetek pártépítő tevékenységét és megszabták a szükséges tennivalókat. Tavaly is kedvezően éreztette hatását a Központi Bizottság 1970. februári nő- és ifjúságpolitikai határozata, valamint a tagfelvételi korhatár leszállítása. Ezek eredményeként tovább nőtt a párttagságon belül a nők és a fiatalok számaránya. — Az új tagok között mi- bien arányban vannak a vők és a fiatalok? — A tavaly felvett párttagok 30 százaléka nő. Ez az arány azonban területenként és népgazdasági ágazatonként is nagyon eltérő. A jászberényi járásban 47, Túrke- vén 45, a törökszentmiklósi járásban 44 százalék. Ugyanakkor az olajiparban csak 23. Karcagon 30, a tiszafüredi járásban 34 százalék. Az új párttagok között a nem termelő ágazatokban több a nő (hivatalban, intézményben). A kereskedelemben viszont 63, a ktsz-ek- ben és a minisztériumi iparban dolgozó pártszervezetekben 41 százalék. Indokolatlanul kevés nőt vettek fel a pártba az építőiparban és a közlekedésben működő alapszervezetekben. A mezőgazdaság állami szektorában, a tsz-ekben és a tanácsi iparban dolgozó pártszervezetek is elmaradtak e tekintetben a lehetőségektől, követelményektől. A felvételeknél hátráltató tényező a nők pasz- szivitása és a velük szemben megnyilvánuló előítélet is. — A felvettek kor szerinti összetétele megfelelő: 99 százalékuk 40 éven, 46,6 százalékuk 26 éven aluli, 13,6 százalékuk 21 évnél fiatalabb. Különösen kedvező a fiatalok felvétele Mezőtúron, a kunszentmártoni, a tiszafüredi és a törökszentmiklósi járásokban, ahol a pártba felvettek 54—63 százaléka 26 éven aluli. Ugvanakkor a megyei átlag alatt van az arányuk az építőiparban, az olajiparban és Szolnokon. Az ossz felvettek 45.2 százaléka KISZ-tag, közülük 76,4 százaléknak az ifjúsági szövetség volt az egyik ajánlója a taggyűléseken. Ez pozitív jelenség, mely azonban nem feledteti, hogy több helyen elhanyagolják a fialok nevelését, pártba való ajánlását. Főként az üzemi és a szövetkezeti fiatalok körében. — Milyen a tavaly felvett párttagok általános és politi- kai műveltsége? — A tavaly felvett párttagok 9,8 százalékának egyetemi, főiskolai, 30,4 százalékának középiskolai, 50 százalékának nyolc általános iskolai végzettsége van. Viszonylag magas — 9,8 százalék — azok aránya, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. Az átlagosnál ‘ ■ magasabb ez az arány a szolnoki, a jászberényi, a törökszentmiklósi és a tiszafüredi járásokban és az építőiparban. Pozitív vonás, hogy az 1972- ben felvettek közül kétszázegyen a belépéskor már alsó-, közép-, illetve felsőfokú pártiskolai végzettséggel rendelkeztek. — A X. kongresszus határozata hangsúlyozza: „Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére”. Megyénk pártszervezetei hogyan szereztek érvényt a kongresszus határozatának? — A fizikai dolgozók száma a felvett párttagok között — 1971-hez viszonyítva — tavaly 7,5 százalékkal nőtt. A felvett párttagok között a fizikai dolgozók aránya legjobb az építőipari pártbizottságnál (82.4 százalék), a tiszafüredi (76,6 százalék). a törökszentmiklósi járásban (72.9 százalék) és Túrkevén, ahol 71,4 százalék. A megyei átlag alatt van a városok többségében: Szolnokon, Mezőtúron, Török- szentmiklóson és Jászberényben. A ktsz-ekben, az építőiparban, a tsz-ekben és a tanácsi iparban, tavaly felvett párttagoknak több mint*háromnegyede fizikai dolgozó. Ennél azonban jóval alacsonyabb a minisztériumi iparban, ahol változtatni kell a jelenlegi arányon. Ezt a párt munkás jellegének erősítése, a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozatának végrehajtása is megköveteli. Nagyobb gondot kell fordítani a fizikai dolgozók, a pártonkívüliek politikai és kulturális valamint párttagokká való nevelésére. — Milyen negatív jelenségekkel találkoztak a tagfelvételi munkában? — Tavaly hatvanhárom jelentkező felvételét kellett elutasítani. Az elutasítás okai: alacsony politikai ká^zettség, társadalmi tevékenység hiánya, rendezetlen családi élet, vallásosság, büntetett előélet és az őszinteség hiánya. Az elutasítottak viszonylag magas száma abból ered, hogy nem volt megfelelő a kiválasztás, hiányos a nevelő munka, nem érvényesítik kellően az alapszervezet és az ajánlók felelősségét és nem támasztanak megfelelő követelményeket a felvételüket kérőkkel szemben. Gyakori gond. hogy nem ismerkednek meg a jelentkezők életútjá- val, ezért többször csak utólag derülnek ki olyan okok, amelyek eleve k’-árják a pártba való felvétel lehetőségét. Egyes alapszervezetek Az utóbbi néhány évben telepített ipari üzemekben működő KISZ-szervezetek helyzetéről tárgyalt a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A napirendhez a kunszentmártoni járási, és a karcagi városi KISZ VB készített írásos beszámolót. A vitában az az álláspont bontakozott ki, hogy különösképp nagy gondot kell fordítani ezekben az üzemekben a felvételüket kérőkkel — a döntés előtt — nem ismertetik meg a szervezeti szabályzatot. a belépéssel vállalt kötelezettséget. — A pártépítési munka megjavítására, a Központi Bizottság és a Politikai Bi] zottság határozatának érvényesítésére a megyei pártvégrehajtóbizottság milyen tennivalókat szabott meg? — Az 1973. évi pártépítő munkában — a tagfelvételeknél — érvényesíteni kell a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i és a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozatát és a tavalyi munka megyei tapasztalatait. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a pártegység erősítésére, a párttagság aktivitásának, felelősségének növelésére, a pártélet. fejlesztésére, a párttá "ok kötélességeinek maradéktalan teljesítésére és jogaik érvényesítésére. A párttagság számszerű növelése nem elsődleges feladat. Sokkal fontosabb a párttagság nevelése, aktivitása, felelőssége, nolitikai, ideológiai felkészültségének javítása. A párttagokkal való rendszeres foglalkozás, a kötelességek és a megbízatások számonkérése az alapszervezetek legfontosabb .feladata, A nevelő munkában nagyobb figyelmet kell fordítani a fizikai dolgozó párttagokra. Helyes, hn a .kötelessésteUe- sítést folyamatosan számon- kérik a pártszervezetekben. ■Akik nem alkalmasak a párttagságra, kezdeményezni kell a pártból való kikerülésüket. A X. kongresszus és a Politikai Bizottság határozata alapján biztosítani kell a párttagság egészséges ütemű növekedését. A politikai munka eszközeivel el kell érni, hogy valamennyi társadalmi rétegből csak az arra legérdemesebbeket vegyék fe) párttagnak. A tervszerűbb, céltudatosabb munka révén el kell érni. hogy a felvettek mintegy háromnegyed része fizikai dolgozó legyen. Szükséges, hogy a pártalapszerve- zetek, a KISZ és a szak- szervezetben dolgozó kommunisták hatékonyabban, céltudatosabban foglalkozzanak a nevelő munkával. A felvettek között tovább kell növelni a nők és a fiatalok arányát elsősorban a termelő munkában dolgozók közül. A párttaggá nevelés során a jelentkezőkkel megkell ismertetni a szervezeti szabályzatot és a párttagsággal járó kötelességeket. A párt- szervezet és az ajánlók csak olyan személyekkel foglalkozzanak, akiket rru-Jm szempontból alkalmasnak tartanak a párttagságra. Ismerik egész tevékenységüket, munkájukat, környezetüket. Egyértelműbben kell érvényesíteni az ajánlók felelősségét. Szükséges, hogy a pártszervek és az alapszervezetek nagyobb politikai éberséget tanúsítsanak a felvételre jelentkezőkkel szemben — fejezte be nyilatkozatát Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Máthé László az ifjú kommunisták sokol- 6 ilú képzésére, a politikai munka színvonalának emelésére. A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az üzemi KISZ-szervezetek társadalmi munkaakciókkal, ifjúsági munkaversennyel, az eddiginél több ifjúsági brigád szervezésével is segítsék a munkahelyük előtt álló társadalmi és gazdasági feladatok hatékony megoldásit. A megyei KISZ V. B. ülése
