Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

1973. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 megye a Tanácsköztársaság idején dési válálatokat, bankokat, földbirtokokat. ' tosította a munkához való jogot, meg­szüntette az uralkodó osztály műveltségi monopóliumát, biztosította a tettes lelkiis­mereti szabadságot, nemzeti és faji különbségek eltörlé­sét; megszervezte a terme­lést és az igazságos elosz­tást. valamint a termelés el­lenőrzését sfb S rövid fenn­állása ellenére is sokat tett a dolgozók szociális helyzeté­nek megjavitására és kultu­rális felemelkedésére. Nézzük meg, hogyan érvé­nyesült Szolnok megyében a Tanácsköztársaság gazdasági, szociális és kultúrpolitikája. Túrkevén már március 23- án határozatot hoztak a var- rógvárak és gőzmalmok, s általában az „egyéni keze­lést túlhaladó üzemek” köz- tulaidonba vételére. Március 20-án már jelentették, hogy a varrógyárát közüzemmé tették a munkásnők, s élére maguk közül választott di­rektóriumot állítottak. Ugyanitt a gyógyszertárat is köztulajdonba vették. Az 1919. március 30-i jegy­zőkönyv tanúsága szerint Gurcsek István, Kulcsár Fe­renc és Nagy Imre szociali­záló ipari népbiztosok „...a Tanácsköztársaság rendelete folytán a túrkevei vásártéri gőzmalmot minden ingó és ingatlan felszerelésével a Ta­nácsköztársaság tulajdonába veszi, s a mai napon a leltá­rozást megkezdte. A malom munkásai akként határoztak, hogy a volt igazgató ellen ki­fogásuk . nincs, és őt egy mun­katársuknak tekinti'• S hogy ez nem puszta szó volt, mutatja a jegyzőkönyv kül- setén lévő feljegyzés: „Neu- wirth György és társa kézi­pénztárban találtatott 450 ko­rona, életfönntartására ada­tott a cégvezetőnek 300 ko­rona.” S mindjárt utána Neuwirth György aláírása a felvett összegről. Jászapátiban a nagy1 gőz­malom köztulajdonba véte­lével kezdődött el a szociali­zálás, és sor került az „Abád- szalóki Gőzfűrész és Gőzma­lom Rt”-re is. Itt viszont a munkások és tisztviselők el­távolították Lábl Gyula igaz­gatót. mert kíméletlenül és brutálisan bánt a munkások­kal. Szolnokon is szocializál­ták a malmokat, aszaló- és konzervgyárakat, sőt az ét­termeket és szállodákat is. Április végére az egész, megyében megtörtént az üze­mek szocializálása. Ezek élé­re termelési biztosokat állí­tottak, s az ipari termelés átszervezésének ellenőrzésére április végén a megyében — Hamvas mérnök, Reviszky és Guth elvtársak személyé­ben — központi megbízottak érkeztek. Szolnok megyében azon­ban — a terület agrárjellege miatt — sokkal jelentősebb volt a földkérdés. A Tanácsköztársaság ren­delete szerint a 100 holdon felüli nagybirtokokat köztu­lajdonba vették, s ezzel a nagybirtok uralmát meg­szüntették, ami azonban ön­magában nem elégítette ki a parasztság igényeit. A pa­rasztság évszázadok óta föld­re vágyott, s egy polgári de­mokratikus forradalom fel­adata lett volna ezt az igényt földosztással kielégíteni, de ez nem történt meg sem 1848-ban, sem 1918-ban. A Kormányzótanács földosztás helyett a föld szocializálásá­ra hozott rendeletét. A köztulaidonba vett föl­deken állami gazdaságokat és szövetkezeteket létesítet­tek. Ezekben azonban a pa­rasztoknak. illetve mezőgaz­dasági proletároknak csak egy része volt érdekelve, s általában helyzetük nem so­kat változott. így nem érez­ték. mit kaptak a forrada­lomtól (pedig még így is so­kat kaptak: magas bérek, juttatások, házhely, beteg- biztosítás stb.) mert Emuk­ra a legfontosabb a föld volt. A megye parasztságát is élénken foglalkoztatta, mi lesz a földdel. Nem nagyon tudták megérteni, mit je­lent a nagybirtok köztulaj­donba vétele, s ráadásul az ellen forradalmárok igyekez­tek még jobban megzavarni a paraszti fejeket. Azt hí- resztelték a Kunságban és a Jászságban is, hogy a Ta­nácsköztársaság elveszi a kis- birtokokat, a parasztok föld­jeit is. A megye sajtójában sorozatosan jelentek meg fel- világosító cikkek a pánikot keltő hírek eloszlatására. Március végén, április— május, folyamán "•'"v°ment a- nagybirtok szocializálása a megyében. Április végén a Szolnoki Munkás szerkesztő­sége tudósítót küldött So­mogy megyébe, hogy a ter­melőszövetkezet munkáját a helyszínen tanulmányozza, és „Jász-Nagykun Szolnok me­gye földmunkásainak tiszta képet adjon arról, miképpen teremthető meg a földközös­ség”. Móricz Zsigmondot meghívták Karcagra április végére, hogy a Somogy me­gyei termelőszövetkezetekben szerzett tapasztalatairól be­számoljon. Ez a fontos lá­togatás azonban nem való­sulhatott meg, mert akkorra Karcag román megszállás alá került. A megyét 24 kerületre osz­tották, s mindegyikben bir­tokrendező bizottság tevé­kenykedett, mely 2—3 föld­művesből és a hivatalosan kirendelt biztosból állt. A megyei birtokrendező bizott­ság vezetésével Mikó Kál­mánt bízták meg. Volt egészséges kezdemé­nyezte a megyében is. Jász­apátiban a munkástanács a kisgazda közönség felvilágo­sítása és a termelés s a fo­gyasztás érdekében 1919. áp­rilis 20-án a kisgazdák ré­szére ismertető előadást te velük értekezletet tartott. Ve- lemi Endre járási megbízott előadó meggyőzte a kisgaz­dákat: „...egyhangú lelkese­déssel határozta el a teljes számban megjelent kisgazda­közönség, hogy a termelési szövetkezetét a kívánt cél ér­dekében megvalósítja. E cél pedig: az árak mérséklése és szabályozása, a község lakói­nak élelmiszerekkel való el-, látása és a fölöslegnek a község útján Budapest éhe­ző proletárjai részére jutta­tása. A proletárdiktatúra esz­közeit is megértő kisgazda­közönségnek a fontos cél ér­dekében történt ezen állás­foglalása bent a községben a diktatúra szilárdságát mu­tatja, kifelé a köz érdekeit szolgálja, s példa minden község előtt.” Számos szövetkezet jött létre a Kunságban, a Jász­ságban és a Tisza mentén. Nem egy helyen meghagyták a régi gazdasági vezetőt, pl. a Hegedűs-féle 1040 holdas uradalmat a régi gazdasági tisztre bízták. A nagybirtokokon létreho­zott szövetkezeteken kívül pl. Túrkevén arra is történt javaslat, hogy a parasztgaz­dákat is szövetkezetbe tömö- rítsék. A tú’'Vovei tanács azt javasolta ugyanis, hogy a kevi határt S—6 többezer holdas gazdasággá kellene alakítani szövetkezeti alapon. Mindegyik szövetkezet élén egv-egy direktórium állna, s gyűlés állapítaná meg a ha­szon felosztását. A tagok ter­ményben és készpénzben kapnának fizettet. A terv mai szemmel szép. de az adott időben inkább káros hatású lehetett,. mert növelte a gazdákban az ellenforra­dalmárok által amúgyis szí­tott bizonytalaságot. Volt olyan kezdeményezte is, még március elején, me­lyet egészségesnek és fe”ő- dőképesnek tarthatunk. Kar­cagon ..Csontos Sándor elv- társunk mintegy 20 rokkant társával együtt a földosztás alkalmával részükre járó föl­det közös munkával, szövet­kezeti alapon fogja művelni. Az ilyen munkaszövetkezete­ket, melyeknek egyedül le­het anyagi erejük arra. hogy a föld jobb kihasználásához és könnyebb megművelésé­hez szükséges gineket meg­szerezzék. elvtársaink figvel- mébe ajánljuk — írja a Kar­cagi Napló —, ...mert a föld­munkás népnek sokkal jobb lesz, ha földiét a gépek se­gélyével műveli, amire az egt'es törpebirtokos nem ké­pes...” Egyébként egy-két konkrét példa is van a megyében ar­ra, hogy a nagybirtokokon létrehozott termelőszövetke­zetek nem tudták megoldani az agrárproletárok' problé­máját. így pl. a Karcag kö­zelében levő Bucsa-teler>sn a Snringer-féle uradalomban is szövetkezetét hoztak létre. Ebből azonban sokan kiszo­rultak, s elkeseredésükben megtámadták Szabó Gyula uradalmi tiszttartó lakását,« azt kifosztották. A mintegy 30 főnyi fiatal cseléd a forradalmi törvény­szék előtt elmondotta, hogy bár létrehozták a szövetke­zetét, első napokban sokan — ők is — részt vettek ben­ne, azonban kiszorították őket, s most mintegy 40 em­beré csak a szövetkezet. A forradalmi törvényszék sú­lyos ítéletet hozott, de a kor­mány figyelembe vette, hogy a jogos sérelem diktálta ke­serűség hajtotta őket a bűn­tény elkövetésére, s a halál­büntetést 5, illetve egy vagy félévi börtönre változtatta. Egy másik példa a Jász­ságból. A jászjákóhalmi ta­nács ülése foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a község­ben igen sok földmunkás van, akik nagyon mostoha körülmények között élnek, s nincs reményük arra, hogy szocializált földbirtokokon le­vő termelőszövetkezetbe jus­sanak, mert a közo** csupa kis- és törpebirtokból áll, a környéken levő nagybirto­kokat pedig az azok mellett fekvő községek agrárprole­tárjai töltik meg. Hogy ezek­nek a nincsteleneknek segít­senek megélhetést teremteni, tervbe vették posztógyár lé­tesítését, amely 3—400 mun­kásnak adott volna kenyeret. Ez persze nem jelentett vol­na megoldást a nincstelen parasztok földéhségére. A földkérdéssel kapcsolat­ban elkövetett hibák erősen befolyásolták a parasztság magatartását, károsan ha­tottak, gyengítették a prole­tárdiktatúra szempontjából alapvető fontosságú munkás- paraszt szövetséget, ami kü­lönösen a Tanácsköztársaság honvédő háborújában érez­tette hatását. A Kormányzótanács XII. sz. rendelete alapján az egész megyében köztulajdonba vet­ték a pénzintézeteket, s ide­iglenesen zárolták a betéte­ket is. Voltak a megyében olyan törekvések is. hogy a kis­iparosokat közös műkövek­be tömöríisék. Túrkevén 1919. április 15-én mavpk az iparosok kezde— ■s~’"“ztok ezt. Ábrahám Lajos kötélgyártó műhelyében összejött 3 mes­ter és a munkástanács ré­széről Stefanovics Lajos. A jegyzőkönyvből megtudhat­juk a részleteket is: ..Ábra- hám Lajos indítványára és most leendő fejlemények ér­telmében megalakítottuk a kötélgyártó és kenderfonó termelőszövetkezetet, és erre vonatkozólag Ábrahám Lajos elvtárs önként felajánlotta a már üzemben lévő saját he­lyiségét és szerszámkészleteit azon megjegyzéssel, hwi a méa két elvtái-^nnak szin+én meglévő szerszámkészleteiket ugyanazon helyiségben tömö- rítsék, ez indítványt egyhan­gúlag elfogadták, s ennek alávetik magukat. Üzemveze­tőül megválasztották Abra- hám Lajos elvtársat, ennek újabb indítványára elhatároz­tuk, hogy jelen jegyzőkönyv­vel a Munkástanács elé já­rulunk, s kérjük annak tá­mogatását ...” Megtudjuk a jegyzőkönyvből a másik két úttörő iparos nevét is: Ábra­hám István és Szabó Sándor, ök „teljes hatalmúlaq meg­bízzák Ábrahám Lajos üzem­vezetőt, hogy a helyi direk­tóriummal megbeszélést, il­letve tanácskozást folytas­son”. A kisipar igen válságos helyzetben volt, — hisz nyersanyaghoz csak nehezen juthatott, s emiatt a kisipa­rosok elégedetlenek is vol­tak. A Szolnoki Munkás-on keresztül a tanács ígéretet tett a megyei kisiparosságnak segélyek folyósítására, a régi terhek (nagy adóztatás!! fel­oldására, munka juttatására. A megye dolgozói örömmel -üdvözölték a munkásbiztosí­tás kiterjesztését minden munkásra. De nagy örömmel fogadták megyeszerte a Kor­mányzótanács VII. sz. rende­letét is, mely kimondta, hogy nincs többé törvénytelen gye­rek, és azt a tervezetet, mely szerint a hadiözvegyek no­vember 1-től 400 kórona nyugdíjat kaptak volna, s a gyereknevelési járulék két­szeresére nőtt volna. A Tanácsköztársaság alatt 25 százalékkal emelkedett a munkások reálbére, s tör­vényt hoztak a tanoncok vé­delmére. Szabályozták a földmunkások munkabérét, munkafeltételeit is. __o A munkáshatalom minden téren fellépett a dolgozók érdekében. Pl. Szolnokon a munkaügyi bíróság egy sze­gény cselédlányt védett meg, akit gazdája tettleg bántal­mazott, s pénzbeli kártérítés­re ítélte a bántalmazó^. Lépéseket tettek a dolgo­zók, s főleg az arra rászoru­ló proletárok cipő- te ruha­ellátására. A Népr--’- Bizottság 207 db. szövetszok­nyát küldött Szolnokra, 6 ezeket a legjobban rászoru­ló proletárasszonyoknak ad­ták. A rokkantak, özvegvek között április közepén 300 gyermekcipőt és 200 szok­nyát osztottak szét Szolno­kon. A lakosság cioö-ellátá­sának biztosítására hatósági cipőüzemek szervezését vet­ték tervbe a megyében. További intézkedések során házhelyeket adtak ingyen az arra rászór’’Altnak. így Kar­cagon „150 házhely a sze­gényeknek” című hírben köz­li a Nagykunság 1919. április 16-i száma, hogy „az új szo­ciális intézkedések egyik leg­szebb ténye, hogy a város szegényebb osztálya részé­re ... 150 házhelyet jelölt ki ingyenesen... a jelentkezők közül sorshúzás szerint tör­tént a kijelölés”. Zagyvaré- kason is a munkástanács a lakásnélküli proletárok szá­mára házhelynek alkalmas területet jelölt ki. A ’-kás- ínság felszámolására a lakás- hivatalok megyeszerte — fő­leg a városokban — összeír­ták a nagy lakásokat. Karca­gon hirdetményt adtak ki, mely szerint a város összes helyisége fölött a dir“’’-+óri- um rendelkezik, s egy csa­lád maximum háromszobás lakásban Lakhat. Az összes tanyákat is számbavették. s ugyanakkor felléptek az in­dokolatlan lakásigénylés (ért 200 koronáig terjedő pénz­büntetéssel büntették), de as engedély nélküli lakásfogla­lás ellen is. Súlyos örökséget vett át a tanácskormány: a munkanél­küliek hatalmas seregét Részben munkanélküli segé­lyekkel próbáltak a helyzeten segíteni, de legtöbb helyen a direktóriumok gondoskod­tak a munkanélküliek elhe­lyezéséről. így pl. Karcagon, ahol „pór héttel ezelőtt még a munkanélküliek százaitól volt hangos a karcagi piac­tér, viszont a város képe a legvísszataszítóbb volt a sár­kupacok és a hónapok óta felgyülemlett szemét miatt. Karcag város direktóriuma egy csapásra munkába állí­totta az összes munkanélkü­lieket ... Munkáskezek százai dolgoznak két hét ótaw — írja a Karcagi Napló 1919. április 20-án. Majd art is megtudjuk, hogy erre a bu­dapesti pénzügyi népbiztos­ságtól egymillió koronát kér­tek, te kaptak. De a Közép­tiszai Ármentesítő Társulat is segített leküzdeni a mun­kanélküliséget, és „kijelentet­te, hogy kubik munkára any- nyi embert alkalmaz, ameny- nyi jelentkezik”. 360-an je­lentkeztek ilyen közmunkára és 130-an kubikmunkára. A Nagykunság április 9-i szá­ma felhívást is közöl, hogy akik még nem jelentkeztek, ne mulasszák el a jelentke­zést, mert munkaalkalom­ellátásukról gondoskodás tör­tént. A rokkantakat mint munkafelügyelőket alkalmaz­zák”. Nagy feladatot rótt a me­gyei és helyi tanácsok veze­tőire a súlyos közélelmezési problémák megoldása vagy legalábbis csökkentése, hi­szen már á világháború alatt, s a 18-as forradalom után is rendkívül nehéz volt e téren a helyzet országszerte. Már­cius végén Szolnok megye 53 községe közül húsznak csak egy hónapra volt bizto­sítva az ellátása. Jászjákó- halma pl. 2069 ellátatlant tartott nyilván. A helyzetet súlyosbította, hogy a piaci árak óriási mértékben emel­kedtek. A direktóriumok, majd a tanácsok erélyes intéz- déseket léptettek életbe. Kö­telezővé tették a készletek összeírását, felhívtak a feles­leg beadására. A túrkevei direktórium kijelentette, hogy „a munkás direktórium a föl­di javak igazságos, egyenlő elosztását akarja, és el van határozva arra, hogy minden eszközzel keresztülviszi aka­ratát”. S amikor más módon nem tudták biztosítani ,az el­látatlanok zsírszükségletét, összeszedték a szalannakész- letek 50 száza’ &’-4t azzal, hogy a városi hizlalda ser­téseiből majd visszaadják. Szolnok város kerületeiben egy-egy bizottságot állítattak fel. amelynek feladata a készletek felmérése te a fö­lösleg beszállíttatása volt. Ugyancsak itt — a sok spe­kuláció és árdrágítás miatt — központi hatósági szerv ellenőrizte a húspiacot, a vá­gásokat és a húselosztást. El­rendelték, hogy csak csecse­mők. betegek, öregek kapja­nak tejet Sínnek érdekében a tanács Zagyvarékason is elrendelte a tejbeszolgálta­tást A városok vezetői azonban nemcsak a közvetlen felada­tokkal birkóztak, hanem tá­volabbra is néztek, s nagy­szabású városrendezést vet­tek tervbe pl. Szolnokon, Karcagon, Jászapátiban. Szol­nokon határozatot hoztak a város csatornázásának befe­jezésére, amely már 8 éve húzódott. A munkálatok meg­szervezésére eny országoshírű szakembert kértek fel: Var­ga József mérnök részletesen kidolgozott tervében nemcsak a belváros, hanem fűtőhöz környéke és a külterületek csatornázásának megindítá­sát is megkezdte. Ennek vég­rehajtása fontos közegészség­ügyi probléma megoldását je­lentette volna. Tervbe vették villamoshálózat létesítését Szolnokom; elhatározták ti­szai népfürdő felállítását; a szolnoki városi gőzfürdőben, ahová eddig lábukat sem tehették,' most hetente több száz proletárgyermeket für­dettek. Ezekből a példákból is látható, milyen egészséges lé­péseket tettek a megyében a Tanácsköztársaság idején a dolgozók szociális helyzeté­nek javítására és kulturális felemelkedésükre, s nem a Tanácsköztársaságon múlott, hogy nem tettek még többet, ® (Részlet a Szolnok megy« 1918/19-ben című kö­tetből.) Gyurkő Géza Pihenő a szolnoki Verseghy gimnázium előtti térem Vőrőskatonák a Tisza-hídon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom