Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
1973. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lányok a szalag mellett Tavaly szeptemberben kezdődött meg a munka Tlszaföldváron, a Lenin Termelőszövetkezet dobozüzemében, ahol harminc asszony dolgozik, három műszakban. Április 1-től megkétszereződik a munkáslétszám, mert újabb gépeket helyeznek üzembe. Képünkön: Karizs Jánosné szabász és Lázár Lajos üzemvezető egyik gép mellett beszélik meg a tennivalókat A gazda tisztelete Fiatal üzem — fiatalok a dolgozók is. A Május 1. Ruhagyár szolnoki telepe csupán 1969 óta viseli ezt a nevet, előtte tanácsi vállalat volt. Négy futószalagon kezdődött a termelés. Teltek- múltak az évek és ma már tizennégy szalagon készülnek az üzem ismert és keresett termékei. A gyáregység csaknem ezer munkást foglalkoztat, közülük 98 százalék a nő. Nagyon sok a fiatal lány a szalag mellett. A tágas, világos terem gépek zajától hangos. Fürge ujjú lányok ülnek a gépek mellett, és ördöngős gyorsasággal dolgoznak, ballonkabátot varrnak. Aki már a különböző műveleteket begyakorolta, szinte automatikusan dolgozik. Vajon örülnek-e a szalagnál dolgozó lányok a munkának? Skultéti Rozália az egyik legjobb ujjazó a gyárban. Két éve végezte a ruhaipari szakiskolát. — Ha a többi szalagon sok a munka, akkor ott segítek, ahol kell. A legjobban mégis az ujjazást szeretem. Egy-egy ujj bevarrá- sához 5—6 percre van szükség. Egy nap alatt 80-at kell elkészíteni. Általában minden munkafolyamatot ismerek. Ez a jó! Pedig csak második éve dolgozom a gyárban. — Mennyi idő kellett a begyakorláshoz ? — Egy hónap. Ennyi idő alatt meg is lehet tanulni. (Folytatás az 1. oldalról.) — Mindenekelőtt az, hogy nem tudnak rendszeresen fizetni, és nem tudják havonta megbízható hűséggel követni, hogy hol tartanak. Ez aztán az év végén csattan. Ügy is. hogy kiderül: zárszámadásra nem maradt pénz avagy úgyis, hogy a népgazdaságban megengedett jövedelememelkedés túllépését bünteti az állam. Csúnya kifejezéssel jövedelem-növekményadónak mondjuk ezt a szankciót. Nos, tavalyi ilyen „vétségeiért” 24 termelőszövetkezet, összesen 4,6 millió forintot fizetett. Átlagban ez nem sok. Csakhogy ebben van csupán nyolc és tizennégyezer forintos tétel is, meg van, majd egymillió forintos is. — Ezt hogyan ítéli meg? — Másképp a kisebb ősz- szegeket is, és másképp a nagyobbakat is. Anélkül, hogy a termelőszövetkezetek önállóságába beavatkoznék, meggondolatlanságnak tartom. amit a jászapáti Vele- mi Endre, a jászárokszállási Béke, az öcsödi Kossuth Tsz is csinált. Hárman együtt több mint kétmillió forintot fizettek a megengedett jövedelem túllépéséért. Ezért a kétmillió forint elveszett tiszta nyereségért pedig durván húszmillió forint értéket kell termelniök. Ezekután nem nyilatkozhatom másként, mint hogy nem volt alapos a múlt évi tervük, ebből következően, év közben a belső információ sem lehetett pontos. A tanulság pedig úgy ér valamit, ha a mostani tervkészítésben figyelembe veszik a szóbanforgó közös gazdaságok is, és példájuk alapján mások is. — Hogyan is készülnek most a tervek? 1— Két lépcsőben. A termelési terv már ősszel papírra került a jól irányított termelőszövetkezetekben. Hiszen már akkor el kellett határozni: miből, mennyit termelnek. Mostantól kezdve pedig arra is figyelemmel kell lenni tervkészítéskor: mivel, milyen zártrendszerhez csatlakozott a közös gazdaság. A vetésterületet már ősszel — ha nem nyár végén — kijelzik, ahhoz, hogy a rendszergazda által előírt technológia szerint tudjanak — Véglegesnek tekinti ezt a munkát? — Szeretem a szakmám. Jól kijövök a munkatársaimmal is. Egyelőre nem is gondoltam arra, hogy itthagyjam a gyárat, vagy mást tanuljak. Mondi Magdolna: — Nem unalmas, amit csinálunk. Nagyon is oda kell figyelni, mert egy rossz öltés, és máris elrontottuk a készülő kabátot. Én most a kabát elejére varrom rá a zsebtáskát és a zsebpatnit, ez is fontos- munka. — Nem gondolt arra, hogy más szakmát tanuljon? — Szeretek tanulni és elhatároztam, hogy jövőre beiratkozom a gyors- és gépíró iskolába. Jó lenne még egy szakmát megtanulni... bár nem tudom, elhagynám-e ezt az üzemet. Terenyei Mária: — Mint más munkahelyen, itt is 8 óra a munkaidő. Közben vannak ötperces szünetek arra, hogy egy kicsit mozogjunk. — Nem tartja egyhangúnak a munkáját? — Annak, aki csak látja, hogy sokszor meg kell ismételni ugyanazt a műveletet, biztosan egyhangúnak tűnik. Nekem azért nem unalmas, mert szórakoztat a varrás. — Mikor jött a gyárba? — Abban az időben, amikor az üzemet a budapesti gyárhoz csatolták. Itt dolgozom már 1969 óta, mint betanított munkás. Nincsen állandó munkaköröm, mindig odamegyek, ahol lemaradás van és segíteni kell. Nem szeretnék életem vévetnl. Ezt is az előre megfogalmazott termelési terv rögzíti. Űj állapotot teremtett a tervezésben a 31 szakosított állattenyésztő telep a megyében. Azok termelési programjában szinte percnyi pontossággal előre meg kell határozni : mikor adnak onnan árut, honnan töltik fel a megüresedett épületeket, mikor. mennyi takarmánynak kell meglennie és így tovább. Továbbá a beruházáspolitika is előrelátásra kényszeríti a szövetkezeteket. — Ezt hogy értsük? — Ügy, hogy a beruházások előkészítésének feltétele: a megfelelő arányú pénz biztosítása. Ezeket a nem is kis összegeket viszont nyilvánvalóan nem egy év alatt képzik a gazdaságok. Előter- vezésre kényszerítő elem az állami támogatási rendszer is. Történetesen az 1973-ban megvalósuló meliorációs beruházások állami támogatását 1972. október 31-dg lehetett kérni. — Akkor miféle tervkészítés van még hátra? — A termelési tervre épülő pénzügyi tervezés, tehát a termelési elképzelésekben rögzített tételek kiadásai, bevételei pontos számításokon alapuló menetrendjének meghatározása, a szövetkezeti alapok arányainak megállapítása, elfogadása. — Az utóbbi nyilván a szövekezeti tagság joga? — Igen. a közgyűléseké. Olymódon, hogy előtte már brigádgyűléseken, részközgyűléseken, „istállóüléseken” — ahogy tréfásan nevezik az állattenyésztők megbeszéléseit — részletesen megismerik a . tagok, véleményt formálnak. javaslatokat adnak, végül a közgyűlésen szentesítik. — Újabban gyakori, hogy a zárszámadást egybekötik a terv tárgyalásával? — Valóban. Az idén is egvfüst alatt volt zárszámadás és tervjóváhagyás, mintegy 30—40 téeszben. Történetesen Tiszasason, Ve- zsenyen. Kungyalun, a túr- kevei Búzakalászban, a szolnoki Lenin, a jászszentand- rási Haladás Tsz-ben is. A szövetkezetek többségében viszont külön közgyűlés elemzi « tervet — Melyik formát tartja géig betanított munkás maradni. Elhatároztam, hogy szeptemberben beiratkozom a ruhaipari szakiskolába. Nagy Julianna: — Elvégeztem a nyolc általánost, és akkor nem volt kedvem tovább tanulni. Dolgozni akartam. Több ismerősömtől is hallottam, hogy a Május 1-ben sok fiatal lány dolgozik és elég jól lehet keresni. Nagy kedvem volt hozzá. Ennek már három éve. — Mennyi a fizetése? — Az alapfizetésem 1800 forint, de a termeléstől függ, hogy mennyit kapok még erre. Ha száz százalékon felül termel a szalag, 150 forint prémium is jut. — Elégedett? — Igen. Még nem vagyok tizennyolc éves, és már majdnem kétezer forint a fizetésem. — Nehéz? — Túlságosan nem. Vigyázni kell arra, nehogy túl sok selejt legyen, mert azt le kell dolgozni. — Továbbtanulásra nem gondolt? — A gyárban minden évben van szakmai továbbképzés. Két éves. Jó lenne szakmát szerezni, azután megpróbálom a technikumot. * A szalag melletti munkát mechanikusnak, egyhangúnak, automatikusnak tartják általában, de ezek a lányok mégis szívvel lélekkel dolgoznak, mert a szalagnál is megtalálták a munka örömét. — szekeres — jobbnak a szakmai közvélemény? — Egyiknek is van előnye is, a másiknak is, hátránya is. Az összevont közgyűlés mellett szól, hogy: nem kell kétszer összehívni az embereket, összefüggőbben látják az egymást követő két évet. Továbbá a tervtárgyaló közgyűlések idején, márciusban már a határ köti le az emberek figyelmét. Egyben hátránya viszont: kevesebb idő jut az elmélyültebb, a részletesebb tervelemzésre. Az is világos, hogy az együttes közgyűlésen, mégiscsak az érdekli jobban az embereket, hogyan zárják az esztendőt, mennyit tudnak osztani Az mindenesetre igaz, hogy az élenjáró üzemekben, például a tiszaföldvári Lenin, a rákóczifalvi Rákóczi, a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben külön közgyűlés tárgyalja az évi tervet. — Csak annyit még: meddig kell a tervnek elkészülnie, s ml jellemzi az eddig jóváhagyottakat? — Valójában az állaim nem ír elő tervkészítési határidőt Egy miniszteri rendelet azonban arra kötelezi a szövetkezeteket, hogy március 28-ig adjanak megbízható tervinformációt a városi tanácsoknak. és a járási hivataloknak. Ennek pedig a közgyűlés által jóváhagyott terv az alapja. Mármost, mi a jellemző az idei tervekre? Az elmondottakon kívül még az is, hogy nagy a gépvásárlási, a fejlesztési kedv. Csak a rét- és legelőfejlesztésre dupláját költik a tavalyinak. Csupán forrólevegős lucemaszárítót 10 termelő- szövetkezet vásárol az idén, és így tovább. — Űj dolog, hogy a kiadási rovatokban rögzítik, menynyit fizetnek be a szolnoki élelmiszer áruház, a kunszentmártoni sertéskombinát részvényeire. És még egy, ami új is. meg nagyon nagy dolog is. Az, hogy a terv mellékleteként sok helyen elkészül a vezetés üzem- és munkaszervezési programja. Erre a legfrissebb példát a kőtelki Ady Tsz-ből mondhatok. Mindent egybevetve pedig: úgy látom, talán soha sem volt még ilyen körültekintő a tervezés a megye szövetkezeteiben, mint most. B. L. Hirdetés a rádióban: Pihenjen Málta szigetén, csodálatos környezet, tenger stb. Hallgatom és arra nondolok, valóban ez még nem jutott eszembe. Miért megyek én vállalati beutalóval Balaton- széplakra, amikor ott van a tündérszép Málta szigete. Nosza. rohanok is, nehogy elkapkodják előlem a helyeket. Apropo, helyfoglalás... valami előleget is kell lefizetni azt hiszem. Nézzük csak: az egész nyaralás potom tizenkétezer forint, talán elég lesz öt-hatezer előlegben... Felre a tréfával Nem irigylem senkitől a Málta szigeti nyaralást, ha arra tisztességesen megkeresett jövedelméből telik. Hiszem — és örülök is neki —, hogy vannak olyan emberek, akik megengedhetik maguknak ezt a luxust is. De azt hiszem, — és ennek már kevésbé lehet örülni —, hogy egy ilyen hirdetés sok emberben keserű szájízt hagy. És joggal. Napok óta az íróasztalomon fekszik két levél. Egyre rakosgatom őket. nem tudok velük mit kezdeni. Most, hogy hallom ezt a hirdetést, már tudom: idézek belőlük, sokaknak okulására. „ \agy fediáborodisSál ragadok tollat. Ugyanis narancsot akartam venni és a legnagyobb megdöbbenésemre kijelentették, nem bonthatják meg a kilós csomagot. Kérdem én önöket, akinek nincsen pénze egy kiló narancsra, annak a gyereke már ne is egyen? Vagy járjam be a város üzleteit, hol lehet kisebb csomagot találni? Nem mindenki tud egyszerre egy kiló narancsot venni, a munkásnak 1500— 2000 forint fizetéséből meggondolandó egyszerre 20—30 forintot narancsra kiadni. Ügy látszik, egyesek előtt a munkás nem sokat számít. Az üzletekben csak arra mosolyognak kedvesen, aki ezreket tud otthagyni... nagyon fáj ez nekem felszabadulásunk után három évtizeddel.. .” Egy szolnoki munkásasz- szony leveléből idéztem. Mondhatják erre. a narancs nem elsőrendű közszükségleti cikk, van alma olcsón, meg sok egyéb élelmiszer, roskadoznak a Dúltok az üzletekben. Hamis okoskodás ez. Azért valóban csak öröm töltheti el az embert, hogy ebben az országban ma már nem egy darab kenyérért, vagy egy kiló krumpliért emel szót valaki, hanem narancsért. De ebbe az örömbe is jócskán vegyül keserűség Ilyen levelek olvasásakor. El tudom képzelni, mit gondolt magában az idézett sorok írója, amikor reggel arra „szólították fél” a rádióban, hogy nyaraljon Málta szigetén. És ugyan mit gondol a másik levél írója? ,,Tisztelt szerkesztőség! A feleségem ügyében fordulok magukhoz, segítsenek. Nézzék el írásom hibáit, gyarló kifejezéseimet, de nekem kevés az iskolám. Feleségem velem együtt sokat betegeskedik, erős munkára már nem alkalmas. Ezért vállalt bedolgozói állást, csipkeverői munkát. Ha még nem látták milyen keserves munka ez, hát nézzék meg. Egész nap hiába hajtja magát, alig tud havonta négy—ötszáz forintot megkeresni. És még. ha szólni merünk, kinevetnek bennünket, mert nem vagyunk kiiskolázottak, nem tudjuk kifejezni \rnagurkat. Pedig soha nem tudjuk mennyi jár. mert nem előttünk számolnak, csak úgy ödalöknek annyit, amennyit akarnak. Megtehetik, mert az ilyen idős emberek, meg a kisgyerekesek máshova nem mehetnek, kénytelenek fillérekért sínylődve görnyedni... Szomorú esetek várják a maguk segítségét.. E sorok írója sem szorít ki a sorból senkit ott, ahol a Málta-szigeti nyaralásért tülekednek.- De azt hiszem, hogy narancsvá'ríríási panasza sincs. Annál inkább megélhetési gondjai. Igazságosnak, helyesnek, hasznosnak tartom — ismétlem — a mind többek által élvezett magas jövedelmet — ha azt megérdemelten, munkával keresi valaki. Ez összeegyeztethető szocialista eszméinkkel is. Azt is tudom, hogy az ország lakosságának átlaga elfogadható színvonalon él, nincsenek az emberek többségének filléres gondjai, nem kell aggódniuk a mindennapi betevő falatért. De ugyanez az átlag — az ország lakosságának túlnyomó többsége! — még csak álmában sem gondol külföldi nyaralásra; elég távoli reményként ringatja megában, hogy üdülőtelket, autót, színes televíziót vegyen; nagyon elégedett. ha a háztartásában v.an már mosógép, hűtő- szekrény, televízió, rádió — és boldog, ha időnként megajándékozhatja a gyermekeit egy-egy naranccsal. Köztudott az is, hogy ugyanakkor vannak nélkülözni kénytelen, éppenhagy megélni tudó szegényemberek is, mint e másik levél írója. Mindezt végiggondolva keseredett el a szájam íze az említett reklámszöveget hallgatva. Hamis képet fest ugyanis sok-sok emberben, hamis ellentétpárt állít fel, Százezrek élnek olyan élet- színvonalon, mint akikről fentebb szóltam, s hallják a felhívást: jöjjön nyaralni tizenkétezerért Máltára, önkéntelenül támad az a gondolatuk. hogy „igen-igen, egyeseknek Málta szigete, másoknak a nélkülözési”. Mert nem tudták, nem is kötelesek tudni, hogy néhány száz ember lehet talán, aki ilyen utazásra jelentkezik. És ezért tartom az egészet súlyos politikai meggondolatlanságnak is. össze lehet toborozni egy ilyen útra — ha már mindenképpen van ilyen! — az embereket az ország lakosságához intézett felhívás nélkül is. Anélkül, hogy — egyébként alaptalanul — Ilyen gondolatokat ébresztve irritáljuk a közvéleményt. A fentieket teltei. lóképpen indokolja a két levélidézet is. De a levelek több tanulsággal is szolgálnak. Itt van például a narancs ügy. Valaki könnyelműen és felelőtlenül, bizonyára kényelmi szempontokból előre csomagol tatja kilónként a narancsot. Az eszébe sem jut, hogy sokan csak egy-két darabot vennének. Egy tőről fakad ez a hirdetés meggondolatlan feladásával és azzal a magatartással, amely lenézi, kineveti az egyszerű Iskolázatlan szegényembert, amikor aoró gondjaival jelentkezik, s talán nem is többet, mint jó szót, megértést kíván. Mert a szegényes életet megszokta, de jobban viseli, ha ezzel együtt is olyan . értékű embernek tartják, mint a többit. Mint azt, aki meg tud venni egyszerre egy kiló narancsot is. esetleg el tud utazni tizenkétezerért nyaralni. Egyesek úgy látszik, megfeledkeznek az egyszerű emberekről, a normál fizetésű többségről, mitöbb. a kispén- zűekrőí. És mostanában sokszor. sokan hajlamosak erre a „feledékenységre”. Pedig ennek az országnak tulajdonosai és eltartói, urai, azok a dolgozó milliók, akik még nem Máltán nyaralnak. Az, hogy néhányan — megérdemelten — már tizenkétezerért is pihenhetnek, mások, többen, kilószámra is vehetnek narancsot, autót, villát tarthatnak, ugyancsak, e dolgozó milliók munkájának eredménye. Ezért jelent politikai meggondolatlanságot, vagy méginkább a tisztánlátás és józanság hiányát, ha róluk feledkezünk meg, legyen hivatásunk, munkánk kölföldi utazás szervezése, vagy élelmiszerbolt vezetés, — szélesebben is értve — dolgozzunk az élet bármely területén, ahol emberekkel, azok ügyeivel, életkörülményeivel találkozhatunk. Ez nemcsak egyszerű óhaj, hanem szocialista rendszerünkből fakadó természetes politikai követelmény, hogy fordítsunk nagyobb fi főimet és gondot az élet minden területén a dolgozó emberekre. életük, közérzetük alakulására. Arra. amit egyszerűen így lehet megfogalmazni: mindenkinek, akit illet, kötelessége m^dent megtenni azért, hogy a gazda garda módjára éljen és érez- zen ebben az országban. VARGA JÓZSEV Tervkészítés a megye 115 termelőszövetkezetében t
