Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

1973. március 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új áruház Kőtelken Földes István, a Községi Tanács elnöke adta át a vá­sárlóknak Kőtelek első áru­házát. A helyi ÁFÉSZ új üzletházában, iparcikk-szak- üzlet és korszerű önkiszol­gáló élelmiszerbolt kapott helyet. A csaknem 2 millió forin­tos beruházás megvalósítása szép példája a szövetkezeti összefogásnak. A Tiszavidék Szövetkezeti Közös Váliala- lat kedvezményesen végezte szövetkezeti tagság, és a la­kosság is jelentős anyagi se­gítséget adott, 227 ezer fo­ri t összegű célrészjegyet fi­zetett be. A 350 négyzetmé­ter alapteri'Mű iparcikk áru­ház és élelmiszerbolt együt­tesen 3 milliós árukészlettel várta az első napi vásárló­kat. Szép munkát végzett, a ki­vitelező, a martfűi Nagyköz­ségi Tanács Költségvetési Üzeme is. A nemrég átadott el a létesítmény tervezési és műszaki ellenőrzési munkáit, a megyei szövetség pedig a szövetkezetek közös fejlesz­tési alapjából egymillió fo­rinttal segített. A kőteáki új művelődési ház mellett most már a szövetkezeti áru­ház modem épülete is élénk színfolt a község központjá­ban. — temesközy — Két aranyérem A magyar ipar két arany­érmet nyert el a lipcsei ta­vaszi vásáron — jelentették tegnap a HUNGEXPO szak­emberei. Az egyik aranyat a győri Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat terméke nyerte az úgynevezett mos­ható és éghetetlen védőru- haanyag, amelyet a HUN­GAROTEX Külkereskedelmi Vállalat exportál. A másik aranyérmes áru a Magyar Műszeripari Kutatóintézet készüléke, a rezgőkvarcos rétegvastagság- és növe­kedéssebességmérő, amely a METRIMPEX Külkereske­delmi Vállalat exportcikke. Európa első heyén A tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek magas színvonalú együttmű­ködésével lényegében négy­öt év alatt Európa legna­gyobb sertéshibrid-állomá- nyát alakították ki a hazai mezőgazdasági nagyüzemek­ben. Az új sertés nemesítése 1962-ben kezdődött a kapos­vári Mezőgazdasági Főisko­lán, ahol a tudományos cso­port a világon elsőként és teljesen önállóan látott hoz- lá a sertéstenyésztésben ak­koriban a külföldi szakem­berek által is megvalósítha- tatlannak tartott hibridprog­ram kidolgozásához. A gene­tikai munka teljesen új vo­nása: amíg — a klasszikus tenyésztési elvek szerint — az anyaállomány felét kelle­ne minden évben kicserélni, addig a Ka-hybnek elneve­zett sertésnél csak az apaál­latok időszakos felváltására van szükség. Az új sertés takarmányo­zási költségei kedvezően ala­kultak: egy kilogramm húst több mint egy forinttal ol- ..-sóbban „termel”, mint az egyéb keresztezett fajták, és a hizlalás időtartama is 20 nappal rövidebb. Különös ér­téke az egészen kiemelkedő sonkaminőség, a Ka-hybot méltán nevezik négysonkájú «értésnek, annyira fejlett az illat első két sonkája is. Ha­zánkban idén 650 000 Ka- hyb hízót nevelnek fel a gaz­daságok, jövőre már egvmil- Üós állományra számít az a közös vállalkozás, amelynek 12 tagszövetkezete van, és működéséről az igazgatóta­nács dönt. 25 éves a munkaverseny Kék tintával Tiszavidék, 1948. május 2.: MAV-műhelyi munkások ki­tüntetése. Nagy József Kos- suth-díjas lakatos, Szikra Lajos kazánkovács és Ko­vács György gyári munkás kiváló teljesítményükért megkapták az élmunkás jel­vényt. ☆ Három a magyar igazság. Harmadszor próbálkoztam, kerestem Szikra T .ajost. Most végre sikerült, ö nyitja ki a Temető utcai kapuajtót. — Magának én mindent, de mindent szívesen elmon­dok. De nem csinálunk rek­lámot, propagandát. Mond­tam már a múltkor is: tet­tük, ami a dolgunk. Minek ilyen régi dologról beszélni? Odabenn azonban jókat nevetünk hamarosan. Mert valóban mindent, de min­dent elmond, ami csak eszé­be jut. — Mi egy páran akkor kezdtük a munkát a mű­helyben, amikor felszabadult a város. Péternek hívták a szovjet tisztet, aki biztatott minket Nekik javítottunk kazánokat a szovjeteknek. No, az a Péter nagyon sze­retett engem. Csak üzent es­te, még éjjel is, gyere Szik­ra! Mentem. Én tizenkilenc­ben vöröskatona voltam, tud­tam. mi az a háború, segí­tettem, ahogy tudtam. De kedves, 1ó gyerek volt az az orosz tiszt. Aztán, hogv jött a három­éves terv, mi kazánkovácsok ugyancsak belelendültünk a munkába. Nem szerveztek a munkaversenyt, magától jött! Érti? Hetvenöt éves a város el- 6Ő élmunkása. Szikra Lajos 1948. május elsején kapta Budapesten az élmunkás jel­vényt. — Az enyém sorszáma 715, 6 Vasutas Szakszervezet szék­házában adták át a kitünte­tést. — Hősöknek, a munka hő­seinek nevezték magukat, Lajos bácsi. Jót nevet. — Mondtam már. hogy nem reklámnak mondom, ne­hogy dicsekvés legyen belő­le. Azt nem szeretném — Ahogy élmunkás lettem, sok érdekes élményben volt részem. Meghívtak például a SZOT kongresszusára is. Az első találkozás: tettük, ami a dolgunk Ott tudtam meg, mi a gar- den party. — Az is volt? — Ketten voltunk Szolnok­ról Drexler Miklós doktor­ral. Jó kommunista volt az az orv oá. A Gellért Szállóba szólt a meghívás. Ahogy be­megyünk. kezel velünk Sza- kasits Árpád. Jönnek a pin­cérek, tálcán az ital, M mi­lyet szeret. Mw "Ak, csak tessék, tessék. Koccintottunk, aztán mondtam Drexlemek: nézzünk már. valami falat után is. A terem közepén hosszú terített asztal állt. Rajta minden jó. No, mond­tam, ezt is megérte egy ka­zánkovács ... Aztán az él­munkások, sztahanovistáit íor: gadása is szép volt a Parla­mentben. Ott már kihúztuk magunkat, tudtunk visel­kedni. — Beletanul az ember a jóba is. — Bele hát. Meg a mun­ka is más ízű, ha érzi a munkás a becsülést. Dolgoz­tam is én, meg újítottam. Addig-addig, hogy kiner-m,- tek újítási megbízottnak. ötletnapokat tartottunk. Fürkésző szemmel dolgozott a munkás, jöttek az ötletek. — ötven forint egy ötlet, mintha ma is látnám. Nem a pénz volt ám abban az érdekes. Az. hogy gondolko­zott a munkás! Aztán 39 évi szolgálat után nyugdíjba ment Szikra La­jos. Nem felejtették el. A Jérműiavítóban most. hogy az utolsó gőzöst búcsúztat­ták. ott állt az öregek, az egykor kiválók sorában. Munkaérdemérmes, sztaha­novista, élmunkás. kiváló dolgozó. Szép életút. — Hanem a nyugdíj, az bizony kevés. Az új nyugdíj­törvény előtt mentem én el. elestem egy sor kedvezmény­től. Kicsit gyengélkedik. Meg­fázott. Vigyázni kell már nagyon macára. Aki majd­nem négy évtizedet lehúz-'tt, s a kazánkovács műhelyben mindig otthon volt, az bi­zony megfáradhatott a mun­kában. De a kedve jó, nevetni tud, szeret is. 1 Egy egész fiókban őrzi a kitüntetéseit. Tanácsköztár­sasági érdemérem, a pár,'-"7- sán 25. jubileumi kitüntetése jól megfér az élmunkás jel­vény. a kormánykitüntetés mellett. A felesége egy régi új­ságcikkre a legbüszkébb. Fényképe van benne a pár­jának, dicsérete. Egy unoka ráírta kék tin­tával a megfakult újságra: Nagyapám. (Vége.) Sóskúti Júlia . A cselekvési egység jegyében A beszámoló taggyűlések tapasztalatai Február végén megyeszer- te befejeződtek a pártalap- szervezetek éves beszámoló taggyűlései. Sok száz alap­szervezeti, illetve községi, üzemi és hivatali csúcsve­zetőség most másodízben adott számot évi munkájá­ról. Az alapszervezetek ha­vonként — kéthavonként tartanak taggyűléseket, me­lyek egy-egy részfeladattal foglalkoznak. Az éves be­számoló taggyűlések politi­kai jelentősége ezeknél azonban jóval nagyobb. Az egész évi munka értékelése ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a működési területen számba vegyék: hogyan ér­vényesül a párt vezető sze­repe, politikája. Az egyes párttagok és a vezetőség te­vékenységének elemzése to­vább erősíti az alapszerve­zetek egységét, élénkíti bel­ső életét, és érvényre jut­tatja a demokratikus cent­ralizmus elvét. Élénk érdeklődés A taggyűlések előkészíté­sét hathatóan segítették a felsőbb pártszervek munka­társai, aktivistái, akik elvi, politikai és módszerbeli ta­nácsokat adtak a vezetősé­gek beszámolóiához. A Pártéletben és Titkári Táié- koztatóban megielent cik­kek ugyanezt a célt szolgál­ták. A taggyűléseket megelő­zően többezer pártcsoport tanácskozott a megyében. A párttagság nagv érdeklődést tanúsított ezeken a megbe­széléseken. értékelte a nárt- csonort tagiéinak munkáiét, a megbízatások tellesítését, és naev segítséget adott az alanszervepet évas tevékenv- gépének értékeléséhez. A RTárpattevő s-imrnoalheli kü- lönhsépolr ellenére a nárt­csonort-éríehoziofek haszno­sak voltak, a mePiaiaut nárttaPnk töhhsápe véle- mám’t mondott, s tavas!n+ot te«t a munka m«p!n^*ftására. Az iskolai pártszervezetek és az újonnan alakult alap­szervezetek kivételével min­denütt megtartották az éves beszámoló taggyűléseket (az iskolai alapszervezetek a tanév végén tartják). A tag­gyűlések a szervezeti sza­bályzatnak megfelelően zaj­lottak le. A rendezvények látogatása alól felmentett, idős elvtársakat leszámítva a megjelenés aránya meg­haladta a 83 százalékot. A megvei átlagnál jobb volt a megjelenés aránya Karca­gon. Szolnokon és a tisza­füredi járásban. viszont alatta maradt Törökszent- miklóson és a szolnoki já­rásban. Hasonló volt az érdeklő­dés az összevont taggyűlé­seken. A küldöttértekezlete­ken — néhány küldött ki­vételével — mindenki meg­jelent. Ez utóbbiakon a csúcsvezetőségek adtak szá­mot az 1972. évi munkájuk­ról. Kollektív munkával A beszámolók többsége kollektív munkával készült, és megfelelő értékelést adott az éves tevékenységről. Fog­lalkoztak a pártcsoport- értekezleteken elhangzott véleményekkel, javaslatok­kal és sokoldalúan értékel­ték az alapszervezet életét. Pozitív vonás, hogy a leg­több helyen névre szólóan beszéltek a pártmegbízatá­sok teljesítéséről. A pártvezetőségek nagy része helyesen értékelte az 1972. évi tagfelvételi mun­kát, a Központi Bizottság novemberi határozatának szellemében jelölte meg a további tennivalókat. A ve­zetőségek számot adtak a Központi Bizottság 1970 feb­ruári, a nők helyzetére vo­natkozó, és az ifjúságpoli­tikai határozat végrehajtá­sának tapasztalatairól. A községi csúcsvezetősé­gek beszámolói kiemelten foglalkoztak a község poli­tikai, gazdasági és kulturá­lis helyzetével, a tömegszer­vezetek és mozgalmak párt­irányításának kérdéseivel. A pártszervezeti és csúcs­vezetőségek egy részénél eléggé általános volt a be­számoló, felsorolta az év során végzett munkát. s nem értékelte a vezetőség és a tagság tevékenységét, illetve nem vonta le a szük­séges következtetéseket a jövő feladatait illetően. Egyes beszámolók túlzot­tan gazdaságcentrikusak voltak, míg több helyen nem foglalkoztak kellően a gaz­dasági feladatokkal. Nem mindenütt kapott helyet a káder- és személyzeti mun­ka. az alanszervezet véle­ményezési jogkörének gya­korlása. Keveset szóltak az ideológiai, a tömegoolitikai munka helyzetéről, s ez le­szűkült az alanszervezetben folvó pártoktatásra. Egves beszámolók csak a hibákat sorolták fel. s ezzel az indokkal nem dicsértek: senki sem végzett kiemel­kedő munkát. Mások vi­szont csak a jót mondták el. dmsérgettek és hallgat­tak a hibákról. Több helv»n nem megfelelő sulival szól­tak a párttagság 1973. évi föladatairól. A beszámoló túlnyomó része jól szolgálta a X. kongreszus határozata vég­rehajtásának ellenőrzését, s az alapszervezeti munka színvonalának emelését. Az éves beszámoló tag­gyűlések a szokásosnál ak­tívabbak voltak. A megje­lent párttagok egynegyede mondott véleményt a veze­tőség munkájáról. Az össze­vont taggyűléseken, illetve a küldöttértekezleteken a résztvevők 10—12 százaléka szólalt fel. A párttagok többsége elismerően nyilat­kozott a vezetőség beszámo­lójáról, azt reálisnak tar­totta. Vitatott téma volt a párt- rendezvényeken való meg­jelenés. Többen javasolták, hogy a pártvezetőség vonja felelősségre a rendszeresen távolmaradókat. Jónéhány helyen szóvá tették, hogy egyesek túlterheltek, má­sok pedig alig dolgoznak. Javasolták, hogy arányosab­ban osszák el a munkát a vezetőségek. Többen foglalkoztak a pártcsoportok munkájával, a kommunisták helytállásá­val. Hangsúlyozták, hogy a párttagoknak a munkában, magánéletükben és a köz­életi tevékenységben is job­ban példát kell mutatniok. A felszólalók felhívták a vezetőségek figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gondot a párttagság poltikai neve­lésére, a pártoktatás előké­szítésére, megtartására és tartalmi színvonalának ja­vításra. A gazdasági vezetők nagy része hozzászólásában elis­merően beszélt a párttag­ság a termelésben való helytállásáról. Kérték, hogy a pártvezetőség, a kommu­nisták továbbra is segítsék a gazdasági feladatok meg­oldását. Néhány helyen jogosan tették • szóvá a pártvezetőség és a gazdaságvezetés gyen­ge munkakapcsolatát. Bírál­ták az elvtársi, emberi kap­csolatok hiányát. Szóvátet- ték, hogy egyes gazdaság­vezetők nem igénylik a munkások véleményét, őszintén megmondták: a vezetők tartózkodjanak töb­bet az emberek között, és tájékoztassák a munkahelyi kollektívákat az üzem. a gazdaság, intézmény gond­jairól, feladatairól. Az alanszerrezetek m j n í> sílése Szinte minden termelő jellegű pártalapszervezet taggyűlésén szó esett a szo­cialista brigádokról és a munkaversennyel való foko­zottabb foglalkozásról. Egyes helyeken sürgették a mun­kakörülmények javítását, bírálták a szociális, kultu­rális ellátás elmaradottsá­gát. Az irányító pártszervek a taggyűléseket megelőzően minősítették az alapszerve­zetek, illetve a csúcsvezető­ségek éves munkáját. Kép­viselőik ezt a taggyűléseken is elmondták. Az értékelés­sel a pártvezetőségek és a párttagok is egyetértettek. A minősítések emelték a taggyűlések színvonalát és segítséget adtak az idei fel­adatok meghatározásához. összegezve: az éves be­számoló taggyűlések nagy többsége megfelelt a köve­telményeknek. A munka ér­tékelése, a feladatok meg­határozása az érvényes párthatározatokra s a helyi feladatokra épült. Kedve­zően hatott a pártélet, a pártmunka fejlesztésére, s ösztönzött a párttagság ak­tivizálódására. A beszámoló taggyűlések nagy része át­fogó értékelést adott az éves munkáról, kritikus szemmel nézte a fogyatékosságokat, és a Központi Bizottság no­vemberi határozatának szel­lemében reálisan jelölte meg az idei feladatokat. Máthé László Hamarosan elkészül a Göd-Léva közölt! távvezeték Utolsó szakaszához érke­zett a Göd—Léva közötti 400 kilovoltos távvezeték épí­tése, amely a csehszlovák és a magyar villám osenergia- rendszer közötti kapcsolatot bővíti. Március közepére a Göd—■ Léva közötti szakaszon már valamennyi oszlop áll. és a szakemberek a munkásokat a vezeték kifeszítésének munkálataira csoportosítot­ták. A tervek szerint április 15-re befejezik az építkezést, és átadják rendeltetésének a távvezetékrendszert. A Göd—Léva távvezeték­kel együtt az utóbbi egy év­ben össze""n hé-om távve­zeték építésével bővítotték a villamosenergia import- és exportszállítások lehQtű=;éeeit. A m'r elkészült S^e^ed— Arad távvezeték valamint a Gvőr—'Rács közötti mé«odik összekötő vezeték egvaránt nagy szolgálatot tesz növek­vő enerataszíi’""é^i etünk biz­tosításában. Az űi vezetékek kiéeffá-áve) hazánk már va­lamennyi szomszáH iának vil- lam osen er gi a - r en d s zer ével közvetlen kapcsolatot terem-, tett )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom