Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

1973. március IS. 6ZOLNOR MEGYEI NÉPLAP 3 • • Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) gépeket nagy sorozatokban, olcsóbban állítják eló. A gyár működése csak úgy válhat gazdaságossá, ha a jelenlegi gyártmányszerke­zetét megváltoztatják. A kormány tudomásul vette, hogy ennek érdekében a kohó- és gépipari miniszter a Vörös Csillag Traktorgyár kispesti gyárát 1973. július 1-i hatállyal szervezetileg a Magyar Vagon- és Gépgyár­hoz — annak Vörös Csillag Gépgyár elnevezésű gyár­egységeként — az egri gyár­egységet pedig a Hajtómű- és Felvonógyárhoz csatolja. A .Magyar Vagon- és Gép­gyár Vörös Csillag Gépgyá­rában a jelenlegi termékek gyártását 1975 végéig foko­zatosan megszüntetik, s el­sősorban a középsorozat­ban előállított futóművek és különféle alkatrészek gyártására rendezkednek be. Intézkedés történik arról, hogy az átszervezés nyomán szükségessé váló létszámát­csoportosítást zökkenőmen­tesen bonyolítsák le. Az érintett dolgozókat szerve­zetten más munkaterületek­re irányítják át, indokolt esetben nyugdíj-korkedvez­ményt, az átképzéshez pót­lékot biztosítanak. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztését a közművesítés helyzetéről és határozatot hozott a IV. öt­éves tervben előirányzott program végrehajtásának biztosítására. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett a kormány elé a népi ellenőrzés 1972. évi munkájáról és tapaszta­latairól. A múlt évben több mint 27 ezer népi ellenőr vett részt 19 ezer vizsgálatban. Nőtt a pénzügyi fegyelem­nek, valamint a lakosság érdekeinek védelmét segí­tő bejelentések száma. A vizsgálatok tapasztalatai szerint központi és vállalati erőforrásokból, valamint társadalmi összefogásból bővültek az egészségügyi, a szociális és kulturális ellá­tás lehetőségei és eszközei. A jelentés , megállapítja, hogy a vállalatok és a szö­vetkezetek nagy többsége az előírt keretek között, ered­ményesen gazdálkodik. Emellett azonban a népi el­lenőrzés nem egyszer azt is megállapította, hogy a cso­portos és egyéni haszonszer­zés érdekében megsértik az állami érdekeket és rendel­kezéseket, s erre olykor a hatékony felügyeleti és bel­ső ellenőrzés hiánya is lehe­tőséget ad. A kormány a jelentést tudomásul vette. Az Állami- és Kossuth- díj bizottság előterjesztése alapján a Minisztertanács döntött az 1973. évi Állami- és Kossuth-díjak, valamint a művelődésügyi miniszter javaslatára a Kiváló és Ér­demes Művész kitüntető cí­mek adományozásáról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Ä gazdasági élet társadalmi ellenőrzés® (Hírmagyarázat) Az elmúlt évben a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság 29, a megyei és fő­városi népi ellenőrzési bi­zottságok 187, a járási és a fővárosi kerületi bizottsá­gok 761 témavizsgálatot fe­jeztek be. Ezenkívül a kü­lönböző szintű népi ellen­őrzési bizottságok 321 cél- vizsgálatot s a lakosság be­jelentései, illetve panaszai alapján 2519 vizsgálatot vé­geztek. A vizsgálatok során 19 042 gazdálkodó egységnél tartottak ellenőrzést, több mint 27 000 népi ellenőr közreműködésével. A népi ellenőrzési bizott­ságokhoz tavaly 8563 lakos­sági beadvány érkezett. Tar­talmuk szerint nőtt a pénz­ügyi fegyelemmel, valamint a lakosság érdekvédelmével kapcsolatos — földügyek, társasházépítési ügyek, ügy­felekkel való foglalkozás ■— bejelentések száma. A KNEB tapasztalatai szerint a termelés az im­porttal kiegészítve 1972-ben elegendő árualapot biztosí­tott a lakosság zökkenőmen­tes ellátásához. Az irányítá­si rendszer tökéletesítése és a különböző kormányszintű intézkedések hatására ked­vező változások tapasztalhar tók a termelési struktúrá­ban, valamint a termelés és a piac összhangjában. Az ipar volumenében növekvő, választékában bővülő, egyre korszerűbb termékeket gyár­tott. Az ipari javító-szolgál­tató tevékenység színvonala emelkedett, tevékenységi köre bővült. Javult a ke­nyér- és húsellátás is. Minőségi, választéki, áru­terítési, szállítási és árkér­dések okoztak problémát az ellátásban. A központi pénzalapokból, valamint a vállalatok erő­forrásaiból, társadalmi ösz- szefogásból az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás lehetőségei is tovább bővül­tek. Új létesítményekkel, korszerűbb felszerelésekkel bővült az egészségügyi ellá­tás. A gyermekintézmények bővítése csökkentette az e téren mutatkozó feszültsé­get, s enyhültek az általános iskolai tanulók elhelyezésé­nek gondjai. A gazdálkodás hatékony­sága a népgazdaság külön­böző ágainak egészséges fej­lődése ellenére sem kielégí­tő — mutat rá a KNEB je­lentése. A párt- és kormány- határozatok alapján tett in­tézkedések hatáséra mérsék­lődött a beruházási piac feszültsége. Az építőiDari kapacitás koncentrálódott. Emelkedett a befejezett be­ruházások száma, nőtt az át­lagos készültségi fok. A be­ruházások egy része azon­ban továbbra is jelentős A kiváló áruk fórumá­nak gyakorlatában bizonyá­ra kevés példa akad arra, hogy valamely üzem minden termékével elnyerje a „Ki­váló áru” cím, illetve a jel­legzetes háromszögletű emb­léma viselésének jogát. Ilyen a szegedi Medikémia Szövet­kezet. amely kizárólag autó­ápolási cikkek gyártására tért át. Már nyolcféle „autós” cikk gyártási módját. dolgoz­ták ki. Közülük hatot soro­zatban készítenek, s ezek többlet-ráfordítással, az elő­irányzott határidőn túl va­lósult meg. Gyakoriak az üembe helyezést, vagy a fo­lyamatos üzemelést gátló műszaki hibák is. Eseten­ként túlméretezett, vagy párhuzamos kapacitásokat hoztak létre, nem vették kellően figyelembe a mun­kaerő-forrásokat, a piaci ér­tékesítési lehetőségeket. Ál­talában csökkent a munka- örő-vándorlás, az állami iparban kiegyenlítettek a keresetek. A gazdálkodási fegyelem terén nagyobbrészt szabá­lyos keretek között folyó, eredményes gazdálkodást ta­pasztaltak. Nem kevés azon­ban a felelőtlen gazdálko­dást folytató, az állami ér­dekekkel szemben a válla­lati és egyéni haszonszer­zést elősegítő vállalatok, szövetkezetek száma. Ezek visszaszorítását a felügyeleti és a belső ellenőrzés haté­konyságának gyengesége is hátráltatja. mindegyike elnyerte a kiváló áru címet. Az üzem újdonságai között szerepel az úgynevezett „szá­raz kézmosó”. A tubusból ki­nyomható krémszerű anyag pillanatok alatt eltávolítja a szennyeződést a motarjaví- tással bajlódó autós ke~4«*1. Érdeklődésre tarthat számot — a csúszásgátló spray is, amelynek használatával fo­kozódik a kerékgumi tapadé- konysága, tehát csökken a téli balesetveszély. Újdonság a „száraz kézmosó* Lányok a gyárban: képünk a jászberényi Hűtőgépgyár hűtőelem-szerelőjében készült ' (Foto: NZS) 25 éves a munkaverseny A Papírgyárban telt el az életem 0 Tiszavldék, május 29: „A közkórház melletti kis utcá­ban lakik Kiss Irén papír­gyári munkásnő, az első szol­noki élmunkásnő...” ☆ Egyik oldalon a kórházke­rítés. a másikon a kis Avar utca házai. Mindjárt az első­ben nénike üldögél az ablak­nál. Bekopogok. — Kiss Irént keresem. — A lányom az, kedves, szólok neki. Nyílik a kapuajtó. — Kiss Irén vagyok. — Szolnok első élmunkás- nője? Csodálkozik, aztán velem nevet. Igen. ő az, ha annak idején tényleg ő volt az első. Szép, régimódi a szoba, ah 1 letelepszünk. A tükör mellett nagy fénykép, rá­mában. Hozza a kisebbet is — az első emlék abból az időből. Akkor lett élmunkás, 1948-ban. Lefényképeztette a gyár, kint volt sokáig a jel- vényes fénykép a kultúrte­rem falán. — Már nincs kint. Nyug­díjas vagyok 1969 óta. — Mettől — meddig? — Én az életem nagyré­szét ott éltem le. Amikor munkához kezdett a gyár, már 1936-ban válogató vol­tam. Aztán mindig ugyanott. A háború előtt le-leállt. Olyankor nem kellett a munkás. Azért 28 évi mun­káséletet igazoltak nekem a nyugdíjkor. — Mindig egy helyen, a Papírgyárban? — Mindig, méghozzá egy munkateremben. A papírvá­logatóban. — És mindig itt élt, ebben a kisházban. — Ezért nem tudok most magának mit mondani az életemről. Dolgoztam. Reg­Lefényképeztette a gyár, a jelvényes fénykép sokáig kint volt a kultúrterem falán gél hattól délután fél háro­mig. Igyekeztem. Ez termé­szetes. Az arám korán el­halt. ötvenéves volt csak sze­gény. Nekem a beteg édes- ar>"ím gondozása maradt mindmáig. — Tudja, mi volt a legna­gyobb változás az életemben? Hogy 1969-ben nyugdíjazik. Olyan furcsa volt sokáig a reggel. Nem kell menni. — Mivel érdemelte ki az élmunkásjelvényt? — A papírválogatás nem könnyű munka. Felfigyeltek, hogy ügyesen, gyorsan csiná­lom, előléptettek munkave­zetőnek. Nálunk a munkate­rem teljesítményét mérték, A hatvan nő kiváló százalékokat ért el. Így kap­tam az élmunkás-kltüntetést. — Nagy dolog volt az, ak­kor, egy nőnek. — Bizony az. Annak kö­szönhetem, hogy életemben megláttam a Balatont. A jel­vény után egy beutalót kap­tam. üdültem Badacsonyban. Nagy jó volt az. — Többet nem? — Gyárt kirándulásokra is emlékszem. Megnéztük a fűzfői, a szentendrei papír­gyárakat. A kis asztalon csipketerítő, gondosan kikeményített, hó­fehér. Egy porszemet se lel­nék a szobában. Nagyon dol­gos, gondos gazdaasszonyt mutat a kis otthon. Elbúcsúzunk, s ahogy er­refelé szokás, kapuig kísér. Dicsérem a kertjét. Frissen ásta éppen, az ág'^-^at ka­viccsal rakta körbe. Tavasz- szal tulipán lesz itt, meg szé­pen virító rózsa. A kapuajtóban mondja: — Magamban maradtam! Egy gyárban, egy házban él­tem le az életem. Sose fe­lejtem, hogy a gyárban sze­rettek nagyon. Amikor nyug­díjba mentem, olyan széoen búcsúztattak. Az igazgató is. Sok ajándékot kaptam. Az utca túloldalán a kór­ház kerítése. Nagy erre a forgalom. ÚJ. meg új beteg jön. gyógyulást remélve. — Tudja, azt nagyon saj­nálom, hogy néha nem me­hetek vissza egy kicsit dol­gozni a gyárba. A beteg édesanyám miatt nem tehe­tem. Mert képzelje csak el, sokszor hívnak! Emlékeznek a munkámra! (Folyt, köv.) Sóskúti Julia / / A kun madaras! ÁFÉSZ az első helyen MÉSZÖV- és KPVDSZ-elnökségí ülés Együttes ülését tartotta tegnap Szolnokon a MÉ­SZÖV és a KPVDSZ megyei bizottságának elnöksége. A közös tanácskozáson egyetlen napirendi pont szerepelt, az 1972. évi gazdasági és moz­galmi eredmények alapján melyik fogyasztási szövetke­zeteket javasolják a kiváló szövetkezeti címre. Az előzetes felmérések után a megye negyven AFÉSZ-e közül tizenöt szö­vetkezet pályázott a cím el­nyerésére. A munkaverseny sikerét bizonyítja, hogy a ta­valyi fóbb gazdasági muta­tók igen kedvezően alakul­tak. A bolti kiskereskedelmi forgalom 187.5 millió forint­tal nőtt és ezzel megközelí­tette a 2.7 milliárd forintot. Ez a 7.5 százalékos növeke­dés megfelel a negyedik öt­éves tervidőszakra előirány­zottnak. Az együttes elnökségi ülés hosszas vita után hat fo­gyasztási szövetkezetét java­solt a kiváló címre, a SZOT és a KPVDSZ Országos El­nökségéhez. Sorrendben el­sőként — a kunmadaras! AFÉSZ-t jelölték meg. A szövetkezet árbevétele 1972- ben 9 millió forinttal nőt. és meghaladta a 74 millió fo­rintot. Különösen örvendetes, hoov a 13.8 százalékos emel­kedést kisebb taglétszámmal, navvobb termeUSVenvTsáyiwd érték el. Így terméo7i»teson a nvereség is jelentős, csak­nem 40 százalékkal több mint 1971-ben. A MÉSZÖV és a KPVDSZ elnöksége második helven javasolta kiváló szövetkezet címre a mezőtúri AFÉSZ-t és har­madikként a tószegi „Tisza- kanvar” fogyasztási és érté­kesítési szövetkezetei. Az újszászi takarékszövet­kezet már 1971-ben országos dicséretet kapott. Tavaly a betétállomány 23.2 százalék­kal nőtt, s területükön. — Zagy var ékason működik a megye legjobb takarékszö­vetkezeti kirendeltsége. Az újszásziak mellett második helyre rangsorolta a közös elnökségi ülés a jászárok- szállási takarékszövetkezetet. A lakásszövetkezetek kategó­riájában a szóin old „Strom­feld Aurél” lakásfenntartó szövetkezetei ajánlották a kiváló szövetkezet kitüntető címre. Tegnap a Megyei Tanács nagytermében munkavédelmi tanácskozást rendezett a Me­gyei Tanács és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa a helyiipari, tanácsi vállalatok igazgatói, szb-titkárai, biz­tonsági megbízottjai és mun­kavédelmi felügyelői részvé­teiével. A tanácskozáson Halmi Ferenc SZMT-titkár megnyi­tója után Cserfalvi Gyula, a Megyei Tanács munaaügyi osztályának vezetője tartott előadást a Magyar Forradal­mi Munkás-Plaraszt Kormány munkavédelmi határozata alapján kiadott elnöki utasí­tás végrehajtásának másfél éves taoasztalata'ról és a to­vábbi feladatokról. Az előadásból megtudtuk, hoev bár a tanácsi vállala­toknál tavaly az elmúlt év­ii er' viszonyítva — 1e'ent'~sen csökkent a balesetek száma. 1970-hez mérve — azonban nincs haladás ezen a terüle­ten. Az előadó hangoztatta azt is, hogy a gazdasági ve­zetőknek szemiá'|etben és tet­tekben az eddiginél is na- gyob fievelmet kell fordíta­niuk a munkásvéőoiomre. a balesetek megelőzésére. Be­jelentette. hogv a iövőben a ga^íSosárí vezetők jutalmazás sakor. nvereséenrZ-miun-ok fi­zetése előtt minősítik a bal­esetvédelmi tevékenységüket is. Szfatermelési rekord Yisontán A magyar szénbányászat­ban példátlan termelési re­kordot jegyeztek fel tegnap Visontán. A Thorez külfejté- ses bányaüem dolgozói reg­gel hát órakor jelentették, hogy a legutóbbi 24 óra alatt összesen 30 ezer 063 tonna szenet termeltek. Ek­kora teljesítményt korábban sem Visontán, sem más kül­fejtésen nem értek eL A tanácskozáson Egyed Zoltán, az SZMT munkavé­delmi főfelügyelője mondott korreferátumot. A munkavédelmi tanács­kozást délután négy szekció­ban folytatták. A szakmai megbeszéléseken az Ipari, építőipart, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok gya­korlati teendőiről a megyei tanács Illetékes osztályveze­tői tartottak eligazítást. Eddig 2000 lakás A szegedi házgyár — a próbatermelés időszakát le­számítva — egy éve készíti nagy sorozatban a panele­ket. Eddig 2000 lakás elemei kerültek ki az üzemből. Túlnyomórészt a szegedi olajmező szomszédságában tervezett új lakónegyedben építettek belőlük öt- és tíz­emeletes lakóházakat. A magasszintű munka- szervezés, a jó területelőké­szítés ellenére, Szeged még nem nyújt lehetőséget a házgyár teljes kihasználásá­ra, ezért „besegítenek” más közeli városok, így Kecske­mét, Szentes, Csongrád, sőt a határontúli Szabadka lakás- építkezésébe is. Munkavédelmi tanácskozás Szolnokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom