Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február 17. Továbbra is rendkívüli állapot Dominikában Jeaquin Balaguer domini, kai diktátor csütörtökön be. jelentette, hogy a rendkívü­li állapotot, amelyet egy gerilla-csoport partra szállá­sának ürügyén nemrég ren­delt el, meghatározatlan idő­re meghosszabbítja. A Santo Domingoban tartott sajtóér­tekezleten az elnök rágalom­arzenáljából ismét elővette a Kubát elmarasztaló vádakat, mondván, hogy a gerillákat kubai táborokban képezték ki. Állításait természetesen ez alkalommal sem tudta tényekkel alátámasztani. A tízfönyr fegyveres cso­port megsemmisítésére egyébként 2 000 katonából álló különleges osztagot ve­zényeltek ki. Izrael provokál Az egyiptomi lapok cím­oldalon számolnak be a Szuezi-csatoma térségében és a Golan-magaslaton le­zajlott újabb fegyveres in­cidensekről. Az A1 Ahram rámutat: a két egyidejű in­cidens azt bizonyítja, hogy Izrael a feszültség eszkalá­lására törekszik, provokálja arab szomszédait. Japán óhaja Nakaszone japán külkeres­kedelmi és iparügyi minisz­ter kijelentette, hogy — te­kintettel a japán—amerikai gazdasági kapcsolatok prob­lémáira — meg kellene köt­ni a japán—amerikai bizton­sági szerződést „gazdasági változatát” vagyis egy átfo­gó gazdasági egyezményt, amely hosszabb távra bizto­sítaná a két országot egy­mással szembeállító külke­reskedelmi és gazdasági problémák rendezésének módozatait. Száz éve már (7.) ...Lenge sátor és faház / Alatt szilaj kun név tanyáz; / Mozgó faluit, városit / Le a Tiszáig. Marosig, / Hol itt emelvén, hol amott... / — irta Arany János a kunok régi életformájáról. A múlt században kiadott, tallózott kötetünkben a következőket mondja el a krónikás a haj­dani kunokról: KUNSÁG. A kunok váro­sa a „szállás”, faluja az „ülés”, háza a sátor, vagyo­na a gulya, ménes; szolgája a paripa, nyerges vagy kun­Greguss János: Karám Pataky László: Karcagi toronyőr hátas; amarra kun-nyerget (tergenye) tesznek s hadba viszik, emez szekér elé fog­va, vagy szőrén ülve közeli kirándulásokra szolgál, s nem csupán férfiaknak. De. mivel a szekérhez szokott ló nem mindig tűri a nyerget, s alatta könnyen csökönyös­sé válik, ma már a csökö­nyös lovat — s egy füst alatt a mord-kedvű asszonyt is kunhátasnak mondja a kun humor. Fegyvere a nyíl, vára a szekér, tábora min­den fegyverfogható: tábor­őre az eb, mely még czíme- rében is ott van, mint az éberség és gyorsaság jel­képe. Sehol olyan hatalmas ko­mondorok; olyan madár- húsú, látszólag hitvány, de valóban erős, kitartó és gyors lovak, mint a kunoknak még ma is. Szállásai körül eső földjéből vetőre csak annyit fog fel, a mennyi házanépé- nek elég; a többit nyájai le­pik, melyekkel kereskedést űz. Bora a boza, a mit kö­lesből főznek. így él e nép. Lassanként gyökeret ver a földben, me­lyen eddig csak röpködött; szenved sok nyomorúságot ő is, mint e haza egyéb lakói a török világban. Ha veszélyt sejtettek, gyors szekereken, — melyeknek szerfölött kes­keny talpú kerekei könnyen forogtak homokban és in- goványban, — más pusztára röpült az egész „szállás”. Ha ezzel elkéstek, akkor crak a bírák menekültek, mert különben ők szenvedtek az egész népért. Kun szempont­ból tehát nem olyan képte­lenség az. a mivel egy kun bíró egykor, valami ellen­ség közelgahésekor, búcsút vett az uraiméktófl „Polgár­társak! én már megyek. Ti védelmezzétek a várost az utolsó csepp vérig!” A török kiűzetése után új szervezés várt az egész or­szágra, s e szervezés köve­telményeinek, az akkori for­mák között, a számban és erőben meggyengült s poli- . tikailag egyébként is jelen- j féktelen Jász-Kunság nem ■ állhatott útjában. Be kellett illeszkednie a feudális keret­be. Eladatott a német vitézi rendnek; ettől ismét a •'esti invalidusok házának jutott zálogos birtokába, s egyszer­smind eddig hajthatatlan nyaka igába. De a földesúr sem örömét, sem hasznát nem igen élvezte roppant birtokának: a kunok tettek róla, hogy ne élvezhesse, hogy a fák ne nőjjenek az égig. Vetett, mint ősei, a mennyire szüksége volt' háza népének, többet nem. Min­den egyéb kiadásait jószág­tartása fedezte. (Folytatjuk.) Katasztrófák a tengeren Mi okozta az Euríflice „halálát“ “ Ebben az évszázadban kb. 220-ra tehető az olyan ten­geralattjáró katasztrófáknak a száma, amelyek során a hajók nem háborús cselek­mények következtében süly- lyedtek el. A szomorú esete­ket sorolhatnánk az első vi­lágháború előtti időktől nap­jainkig, az atom-tengeralatt­járók korszakáig. A hatva­nas évtizedben is folytató­dott a szerencsétlenség-soro­zat. 1969 elején csaknem egy napon tűnt el a hullámsír­ban a Min.erve francia és a Dakar izraeli tengeralattjá­ró. A balesetek okait ma is csak találgatják. Nem derült- fény, illetve hallgatásba bur­kolóztak az 1970-ben a Föld­közi-tengeren elsüllyedt 700 tonnás Euridice balesetével kapcsolatban sem. A mai hajók közül egyet­len egy sem sebezhető oly mértékben, mint a tenger­alattjáró, amely, ha műszaki hiba, ütközés vagy- egyéb be­hatás következtében a ten­ger fenekére kerüil, személy­zetének igen kevés esélye van a megmenekülésre, na­gyobb mélységben pedig ez az esély gyakorlatban a nul­lára csökken. A második világháború után az angol admiralitás tisztje, Keene korvett-kapi- tány tanulmányt tett közzé, amelyben 32 nem háborús tengeralattjáró balesetet ana­lizált. A jelentés szerint a szerencsétlenül járt tenge­részek 84 százaléka halt meg fulladás következtében, mi­előtt elhagyta volna a baj­bajutott naszádot, 10 száza­lék pedig a felszállás köz­ben és a felszínen vesztette életét, és mindössze 6 száza­lék volt a megmenekültek száma. Hozzá kell fűzni, hogy az említett tengeralatt­járók egyike sem süllyedt el 150 méternél nagyobb vízmélységben. A szakkörök előtt ma már világos, hogy a tengeralatt­járó-mentésnél az egyéni mentőkészülékek ideje le­járt, illetve ezek csak má­sodlagos szerepet tölthetnek be a kisebb mélységben (150—200 méter) történt bal­eseteknél. Napjainkban az atom-ten­geralattjárók korszakában a többszáz méter merülési mélységű naszádok bajbaju­tott legénységének mentése igen nehéz, pillanatnyilag le-' hetetleai feladat. Ugyanakkor a jövőben számolni kell nem­csak a katonai, de a külön­böző rendeltetésű (óceánku­tató, munka-tengeralattjáró stb.), tehát polgári mélyvízi járművek esetleges mentésé­vel is. Ezek a járművek nem­csak a kontinentális talap­zat sekélyvizű területén vég­zik merüléseiket, hanem a nagyobb mélységű, nyílt óceáni szakaszokon is. A korszerű mentő-tenger­alattjárók kifejlesztését az amerikaiak a hatvanas évek elején kezdték meg. Ezt a munkát a Tresher atom-ten­geralattjáró szerencsétlensé­ge gyorsította meg. 1970. ja­nuár 24-én bocsátották víz­re az első mentő tengeralatt­járót a DSRVT-t. (Deep Submergence Search Vehic­le.) A 40 órás merülésre ké­pes tengeralattjáró 6000 mé­ter mélységig akcióképes. Alakja a hagyományostól el­tér, mert egy mentő gömb­részből és egy navigációs részből kombinálták össze. A 25 tonnás mentő jármű víz alatti sebessége 5 csomó, személyzete 3 fő. A mentő­tengeralattjárót felszíni ka­tamarán vagy más rendszerű anyahajó viszi a szerencsét­lenség színhelyének közeié­be. A mentő gömbrészbe 10— 12 ember fér be. A gömb­rész zsilipje illeszkedik a bajbajutott tengeralattjáró kijáratára. A szerencsétlenül járt személyzetet a DSRV több fordulóval hozza majd a felszínre. Ebben az évti­zedben még 6 db ilyen típu­sú mentő-tengeralattjáró ké­szül eL Hasonló úton járnak a franciák is a tengeralattjáró mentés fejlesztésében. A szakértők remélik, hogy végre az évtizedek után a tengeralattjáró-mentést a hetvenes évtizedben kielé­gítően megoldják. H. M. Mióta „halott“ a Hold? Az Apollo—17 missziójá­nak legérdekesebb lelete, a narancsszínű holdpor világo­san azt bizonyítja, hogy a Hold már legalább három milliárd éve geológiáikig „halott”. A tudósok az év elején még úgy vélekedtek, hogy a vulkanikus tevékeny­ségre utaló „holdpor legfel­jebb” tízmillió éves lehet, a részletes analizálás azonban bebizonyította, hogy mintegy 3.71 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. A Föld utitársá- nak geológiai alakulása le­galább hárommilliárd éve befejeződött Szolnok megyében is Átfogó helyzetfelmérés a tanyaviláoban A tanyavilág helyzetének vizsgálatára és elemzésére készül az Építésügyi és Városfejelsztési Minisztéri­um, a MÉM, az Országos Tervhivatal és a megyei és helyi tanácsok segítségévéi, a vidéki tervező vállalatok, az agráregyetemek tanári karának és hallgatóinak be­vonásával. Ezzel a vizsgálat­tal kell összegyűjteni azokat az alapvető adatokat, ame­lyeknek feldolgozásával elké­szíthetik a tanyai település- hálózat területrendezési kon­cepcióját. A jelenleg rendel­kezésre álló adatok ugyanis elavultak. Hozzávetőleges adatok szerint jelenleg az országban mintegy 800 000 ember lakik külterületen, tehát várostól, községtől 500 méternél távo­labb, de tíz évvel ezelőtt még 1 100 000 ember élt ilyen távoli helyeken. A becslések alapján több mint félmillió­ra tehető azoknak az embe. reknek a száma, akik tanyá­kon élnek, s így nem része­sülnek sok alapvető közszol. gáUatásban. Néhány hét múlva meg­kezdődik az átfogó vizsgálat Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Bács. Békés, Csongrád me­gyében teljeskörűen, Pest és Heves megyében részlegesen. Ezekben a megyékben 613 község és 31 város tanyai te­rületrendezési tervének ki­dolgozásához kell jó megala­pozott adatfelmérést végezni. A Duna—Tisza közén, a Ti­szántúlon és a Nyírségben 95 település 2 711 tanyáján — e vidékek összes tanyájának három százalékán végzett vizsgálatokból vontak le olyan elvi megállapításokat, amelyeket most felhasznál­nak az országos felmérésnél. Az ÉVM ütemterve szerint valószínűleg még ez év vé­géig befejezik a felmérése­ket, a jövő évben elemzik a vizsgálati anyagot és kidol­gozzák a tanyai településhá­lózat területrendezési kon­cepcióját, amelyben már konkrét, a reális lehetősé­geknek megfelelő javaslato­kat tesznek a tanyai terüle­tek ellátását javító gazdasá­gos megoldásokra. E terület- rendezési koncepció elsősor­ban a helyi tanácsok meg­fontolt és hosszú távra elő­relátó gazdálkodását, terü­letfejlesztési terveinek meg­valósítását segítik. Több a műanyagpohár Az NSZK-ban 76 százalék­kal emelkedett a műanyag­poharak gyártása, és túl­szárnyalta a 7 ezer tonnát. Emellett a papírpoharak előállítása csak 6 százalék­kal csökkent. Szállodai árak Spanyolországban Spanyolországban egyes szállodai vállalatok az ára­kat a megnövekedett költsé. gek miatt mintegy 17 száza­lékkal szeretnék emelni. Ez azt jelentené, hogy a spanyol szállodák árszintje azonos lenne az olasz, vagy a ma­rokkói szállodák áraival. Ez­zel a kormány nem ért egyet, így a szállodások az éttermi árak emelését igye­keznek elérni. Óriás úszódokk A képen látható, a lenin- grádi Zsdanov Hajógyárban épülő „Baltika” nevű úszó­dokk kompok és 12 ezer ton. na vízkiszorítású hajók épí­tését, javítását teszi majd lehetővé a part menti vize­ken vagy kinn a nyílt ten­javítási munkálatokat két, egyenként 15 tonna teherbí­rású daru könnyíti meg. A dokk alsó szintje 16.5 mé­terre süllyedhet a víz alá, megőrizve az úszótest stabi­litását. A hataimas úszódokk első geren. Hossza 165, szélessé­ge közel 40 méter. A dokkot 2000 kilowatt teljesítményű erőművel, gőzt és sűrített levegőt előállító berendezé­sekkel látták el. Három ka­zánja óránként 2.5 tonna gőzt szolgáltat. Az építési, példányait elsősorban a ten­gerhajózási kompok gyártá. sához kívánják alkalmazni. Az első ilyen a „Baltika” segítségével készített óriás­komp — a „Szahalin I.” — a távol-keleti Nahotka kikö­tő és Holmszk szigetváros között közlekedik majd. A világ legdrágább gyapja Ulia Ulia az Andokba fekszik, 4300 méterre a ten­ger szintje fölött. Ez a fű­vel borított fennsík arról ne­vezetes, hogy itt szabadban legel a vikunya, a láma kö­zeli rokona. A bolíviai kor­mány az Ulia Ulia területet nemrég rezervátummá minő­sítette Ez azt jelenti,. hogy itt ezentúl tilos vadászni, nem­csak vikunyára és alpakára (ez az állat is a láma roko­na), hanem kondorkeselyűre, pumára és minden más olyan állatra is. amelyet kipusz­tulás fenyeget. A vikunya gyapja a világon a legfino­mabb és emiatt ezt az ál­latot kíméletlenül pusztítot­ták. Gumiabroncsok ellenőrzése menet közben A varsói Távközlési és Rádiótechnikai Intézetben kidolgoztak egy érdekes be­rendezést, amely jelzi a bal­eseti veszélyt, hia a gépjármű gumiabroncsaiban menet közben csökken a légnyomás, vagy blokkol a kerék. A berendezés lényege a mindegyik keréknél elhelye­zett érzékelőelem, amely speciális skálán jelzi a kere­kek óránkénti sebességét. A sorban felgyulladó törpeiz­zók jelzik, melyik kereket ellenőrzi a berendezés az adott pillanatban. A berendezés folyamato­san működik és mindegyik kereket körülbelül 1.5 má­sodpercig ellenőrzi, miköz­ben jelzi az esetleges hibát. A sebességjelző skálán kí­vül alkalmazható még opti­kai vagv hangjelzés, vala­mint adatrögzítő papírsza­lag is. A berendezés lehetővé te­szi még a futófelület kopási fokának, a kerékcsúszásnak, a közvetlen meghajtású ke­rekek rossz tapadóképessé­gének vizsgálatát tehergép­kocsinál és autóbuszoknál pedig az egyes kerekek túl­terhelésének, illetve nem elégséges megterhelésének jelzését. Szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés Moszkvában befejeződött a szovjet—nyugatnémet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság másodig ülésszaka. A tanácskozáson különös fi­gyelmét szenteltek a kölcsö­nösen előnyös alapon meg­valósuló hosszútávú együtt­működés további kibővítése és elmélyítése távlatainak. Megegyezés született arról, hogy fokozni kell az együtt­működés keretében megváló, sítandő közös létesítmények előkészítésére irányuló erő­feszítéseket. A tervek sze­rint a közeljövőben befeje­ződnek a tárgyalások a Szov­jetunió és az NSZK között kötendő tudományos-műszaki együttműködési megállapo­dásról, /.

Next

/
Oldalképek
Tartalom