Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

1973. február 13. SlULMOH MEUtet VtPLAP 3 Mintaboltok Kezdetben voltak a minta­üzletek. Gyorsan szaporod­tak, növekedett a reklámjuk is országszerte. Aztán las­san megszűntek, „mintasá- guk” megkopott. Mostanában újra létesül­tek mintaüzletek. Gyorsan szaporodnak, reklámjuk is egyre hangosabb. (Bár akad néha más példa is. A na­pokban a Május 1. Ruha­gyár martfűi boltja előtt meghökkentem. Eldugott he­lyen. ici-pici bolt. Ráadásul a felirata is furcsa: — ,.SZAB SÁG”. Csak a cég­táblája, a kirakatban levő hirdeti, hogy ez a bolt Ele­gant.) A korábbi és napjaink miniaüzleíei között sok kü­lönbség van, mégis félő, hogy a mostaniak sorsa ha­sonló lesz a régiekhez. Hogy ezt elkerüljük, érdemes e témáról röviden szót ejteni az érdekeltek nagy nyilvá­nossága előtt is. Mert az ér­dekeltek végső fokon mégis­csak a vevők, a .vásárlók. Mert milyen céllal szület­tek mondjuk egy évtizeddel ezelőtt a mintaüzletek? Az­zal — legalábbis azt hirdet­ték magukról —, hogy olyan áruval is rendelkeznek, amelyet sehol máshol nem lehet kapni. Hamarosan ki­derült, hogy a „csak nálunk” jelszót egyik bolt sem tudta igazán és hosszantartóim va­lóra váltani, mert a valóban egyedi árucikkekből nem állt rendelkezésre elegendő. Hányszor bosszankodtunk emiatt. Szolnokon is a Tisza Cipőbolt kirakata előtt. Nem vo't „csak nálunk” jelzős ci­pó, csizma. Időnként meg­csillant annak a reménye, hogy a szép exporttermé­kekből árusítanak a megye- székhelyen is, da az csak időleges -volt. sajnos. Előbb- Utóbb a kereskedelem ille­tékesei is rájöttek, hogy a mintaüzletek sok helyen ve- yőbosszantóvá váltak, és nem vonzották, inkább riasztot­ták a vásárlókat. Következett az átmeneti korszak, amikor a mintaüz­leteket tulajdonképpen úgy­nevezett márka-boltként, lé­tesítették. Ilyen ma is mű­ködik néhány, országszerte. (Például az Egyesült Izzóé és a Buda'akk gyáré a fővá­rosban, a Május 1. Ruhagyár Elegant boltja Szolnokon.) Ezek a boltok inkább csak úgy váltak be, mint vevő- szolgálati tanácsadó, mórt az áruválaszték ritkán elégí­tette ki a vevőket. Az utóbbi időben ismét szaporodnak a mintaboltok, de ezúttal ez a meghatáro­zás kereskedelem-szervezési kísérleteket takar. Egysze­rűbben szólva: ezekben a mintaüzletekben különböző korszerű kiszolgáló, tároló módszerekkel kísérleteznek. Elsősorban az új ABC-áru- házakban igyekeznek figye­lemmel kísérni: melyik ön- kiszolgálási forma, a?; áruk milyen elrendezése válik be a legjobban. Az úgynevezett kiskonténeres szállítás pél­dául, amikor átrakások nél­kül kerekes konténerekben kerül az áru közvetlenül az eladótérbe, nemcsak a ve­vőknek. hanem az üzlet dol­gozóinak is többszörös előnyt nyújt. Az áru kevésbé törik, a csomagolás nem megy tönkre, a bolti dolgozóknak, akiknek többsége nő, nem kell annyi nehéz terhet emelnie. Mindez a jelenlegi munkaerőhelyzet mellett nem elhanyagolandó szem­pont. A különböző kísérleti módszerekkel intenzíven fog­lalkozik a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet. Legutóbb például vizsgálatsorozatban dolgozta fel a KERORG a szekszárdi Ruházati Áruház mintaként bevezetett módszereinek ta­pasztalatait. A tervek sze­rint a Belkereskedelmi Mi­nisztérium hamarosan meg­bízást ad a KERQRG-nak, hogy egy Nyíregyházán nyí­ló áruházban korszerű ke­reskedelmi módszerekkel mintaboltként próbálják ki az árusítást. É? lenne egy­ben az országos mintaháló­zat fejlesztésének beindulá­sa is. Jó volna, ha a mintaüzle­teket illető nekibuzdulás ez­úttal tartósabbnak bizonyul­na. és a szervezési módsze­rek kísérletezése mellett ezekben a boltokban az áruválaszték sem csökkenne. Végül pedig amennyire ör­vendetes. hogy a kísérleti tan- és mintaüzletekben ügyelnek a kiszolgálás szín­vonalra, kár lenne, ha ez­zel csak1 ezekben a boltok­ban találkozhatna a vevő — mintaképpen. P. M. Kapós a makói ha»\ma Európa-szerte, de még a tengeren túl is kelendő a makói vöröshagyma, hat or­szágba —■ Angliába, a Német Szövetségi Köztársaságba, Olaszországba, Franciaor­szágba, Svédországba és Tri­nidadba — exportálja a HUNGARQFRUCT Vállalat. A Szövetkezetek Csopgriid megyei Értékesítő Központja 4000 vagonnal vásárolt fel a nagyüzemi gazdaságoktól, a háztáji kistermelőktől. A világpiacon elsősorban azért keresik a magyar hagymát, mert szebb, fényesebb héjú, sűrűbb húsú, és így jobban tárolható. mint akár az egyiptomi, akár a spanyol hagyma. A makói termés zö­mét a szegedi, a makói és a szentesi telepeken dolgoz­zék fel, készítik elő exportra. Pályázat benzin­kutasra A gépjárműállomány növe­kedése szükségessé tette az üzemanyagtöltő állomások hálózatának erőteljesebb bő­vítését. Ezeket a beruházá­sokat az állam a negyedik ötéves tervben mintegy 900 millió forinttal segíti. A negyedik ötéves terv elő­írásai szerint országszerte 400 üzemanyagtöltő állomást kell létesíteni. Erre koráb­ban az ÁFOR vállalkozott, pénzügyi okok miatt azon­ban csak a felének megvaló­sítására lesz módja. Ezért a Belkereskedelmi Minisztéri­um a Nehézipari Minisztéri­ummal közösen széles körű nyilvános pályázatot hirdetett. A cél az, hogy a vállalatok' szövetkezetek minél szélesebb körben vegyenek részt az or­szágos hálózat fejlesztésében. Magyar élelmiszerek s'áz N^7K áruházban Az előző évek kedvező ta­pasztalatai alapján a HUNGEXPO ezúttal har­madszor szervezte meg az NSZK-beli magyar élelmi­szerheteket, amelyeknek megnyitása február 15-én lesz. A HUN G AROFRUCT, a MONIMPEX és a TER- IMPEX exportlconzervjeiből, valamint italokból, édességek­ből, készételekből az NSZK hatvanhét városában össze­sen 100 Hei-tie- és Bilka-áru- ház mutat be magyar élelmi­szer-kirakatokat, élelmiszer­osztályán pedig árusítja e termékeket. (MTI) Szélesedő vonzáskör, növekvő kisugárzás Látogatás egy pedagógus pártszervezetben A jó iskolai közösség elő­feltétele a tantestület har­móniái a. szakmai és ideoló­giai képzettségének minél magasabb szintre való eme­lése. A pedagógus pártszer­vezeteknek mindebben orosz­lánrészük van. A Szolnoki Ságvári úti iskola pártszer­vezetének különösképpen. A tanárok látják, hogy az ideológiai képzés milyen fon­tos, szívesen jelentkeznek a pártszervezet által szervezett tanfolyamokra. A tanultakat oktató-nevelői munkájukban felhasználják, és aktívabbak a termelésben is. Nemc.-ak elfogadják az iskola munka­tervét. hanem tevékenyen részt vesznek annak kidolgo­zásában és megvalósításá­ban. A folyamatos tagfelvé­telben is szerepe van a párt- oktatásnak. — Nem véletlen, hogy az előző tanévben és ebben is három-három ne­velőt, vettek fel párttagnak. Több óvoda is tartozik a pártszervezet hatáskörébe. Korábban az óvónők között nem volt párttag. — most már vgn. Ezáltal is növek­szik a pártszervezet kisugár­zási és vonzásköre. Az iskolai élet számos mozzanatában pezsidítöleg hat az alapszervezet. Az ok* tató-nevelő munka hatéko­nyabbá válása mellett talán a káderképzésben érezhető ez leginkább. Nem véletlen, hogy az intézmény tanárai közül az utóbbi években szá­mosán kerültek pártfunció- ba, tanítóképzői tanári kar­ba. más intézmények vezető posztjaira. Az, hogy minden vonatkozásban jól felkészül­tek legyenek a fiatal neve­lők, nemcsak azért fontos, mert ők veszik át a staféta­botot, hanem azért is, mert esetenként számítani lehet a nevelők cseréjére, s az nem jelenthet fennakadást a munkában. Mélyreható ismeretekért A iskolai pártszervezet gondosan mérlegeli azokat a pártoktatási tonnákat, ame­lyek sgjátos viszonyaidhoz mérten a leginkább alkalma- Sgk a régebben tanultak .fel- frissítésére és gyarapítására. Ezért szerveztek már mar­xista-leninista középiskolát is. Ebben a tanévben a kul­turális kérdések tanfolyamát Szakmai utak 86 nemzetközi vájárra Pécsett ké^ utazási iroda vezetői tartottak tájékoztatót tegnap az 1973. év} utazási lehetőségekről. A Technika Házában az AGROINFORM—IBUSZ Me­zőgazdasági Utazási Iroda vezetője. Horváth Attila szá­molt be az 1973-ban terve­zett szakmai utakról, Az év­folyamán 86 — a mezőgaz­dasággal összefüggő — nem­zetközi vásárra és kiállítás­ra utaztatják a magyar szakembereket, többek kö­zött a spanyolországi Zarpgo- zában sorra kerülő nemzet­közi mezőgazdasági gépkiállí­tásra. az NSZK-beli Dort- mundban rendezendő nem­zetközi sertés- és baromfi- tenyésztési kiállításra, a bel­giumi Gént ben tervezett nemzetközi kertészeti tech­nológiai . kiállításra, továbbá Moszkvába, a húsipari és tejipari berendezések kiá’lí- tására, Grazba, a nemzetkö­zi vízvédelmi, levegőtiszta­sági és környezetvédelmi ki­állításra, Bukarestbe a me­zőgazdasági élelmiszer, és csomagolóipari kiállításra. Ezen túlmenően 48 tanul­mányutat szervez az AGRO­INFORM—IBUSZ s tizenhat európai országba. A Doktor Sándor Műve­lődési Központban Kornél Jerzy Argazinski, az OBBIS Kengyel Idegenforgalmi Tá­jékoztatási Iroda igazgatója ismertette Lengyelország idegenforgalmi és turisztikai lehetőségeit, majd az Express Ifjúsági Utazási Iroda kép­viselői számoltak be az 1973- as programról. Ezt követően „Ki tud többet Len gye'or­szágról” címmel vetélkedőt rendeztek a fiatalok számá­ra. A nyertes öt napos varsói utat kapott ajándékul az Expresstől. Az ORBIS pécsi tájékoztatójára az adott in­dítékot, hogy országosan Baranyában a legnagyobb az érdeklődés a lengyel utak iránt hívták életre. — Tizennyolc párttag és huszonnégy pár- tonkívüli tanul ezen az ok­tatási formán. Többen elvé­gezték, illetve végzik az esti egyetemet, vagy annak sza­kosító tagozatát. Azt akar­ják, hogy a jövőben a lehe­tőség szerint minél többen el­végezzék az esti egyetemet. Jelentkező most is van, nem kell nagy toborzás. Segít a szocialista brigád A nevelők szívesen vesz­nek részt pártnapokon is. A pártvezetőség r® Baranyi Györgyné párttitkárral az élen — azt tartja: nem a szervezésre kell az elsődle­ges figyelmet fordítani, ha­nem a napirend jó megvá­lasztására. A fontos, közér­dekű témák — mint például a Központi Bizottság novem­beri határozatának ismerte­tése — mellett ezért arra törekednek, hogy iskolai kö­zösséget érdeklő kérdéseket tűzzenek napirendre, s min­den érdeklődő választ kap­jon. Kérdéseket írásban a pártnap előtt is fel lehet tenni. Esetenként más munkate­rületről hívnak pártnapi elő­adót. így például Vörös Fe­rencet, az ÉPSZER Vállalat Lenin szocialista brigádiának vezetőjét kérték fel előadás­ra. Az intézmény vezetőit és a helyi pártszervezetet régi ismeretség fűzi ehhez a bri­gádhoz. Két éve a természet* tudományi előadó kialakítá­sánál jónéhány tízezer fo­rintban mérhető társadalmi munkát végzett az iskolában a brigád., s azóta is sokat se­gített. Az iskolához tartozó új óvoda építésében és az iskolamúzeum kialakításában is kéri majd a pártszervezet a brigád közreműködését. A fizikai munka becsületéért Az iskolai pártszervezet igyekszik a fizikai munka becsületét növelni a tanulók között. Üzemlátogatással, a szülőkkel való beszélgetéssel is törekszik erre. Sajnos, a szülői háztól nem minden esetben kap támogatást munkájához. Általában a gyenge közepes tanulókat is középiskolába akarják íratni, s nem a szakmunkás- képző intézetekbe. Nem arról van szó, hogy aki rossz tanuló, az legyen szakmunkás. Inkább azt kel­lene elfogadtatni a szülőkkel, hogy csak a kíválóaknak ér­demes felsőfokú intézmények felé törekedniük. Azok vi­szont — főleg a fizikai dol­gozók tehetséges nyermekei — minden támogatást meg­érdemelnek. A Ságvári kör­úti általános iskola pártszer­vezete (amelyhez egyébként a Kertvárosi általános iskola kommunistái is tartoznak), kezdetben elsősorban ezt szorgalmaztak. Ma már en­nél is többre futja erejük­ből. A fizikai dolgozók —* mondjuk közepes eredményű gyermekeinek tanulmányi át­laga emelkedik ugyan évről évre, de még sem éri el az egyéb foglalkozású dolgozók gyermekeinek szintjét. A pártszervezet, kezdeményezé­sére a tanárok ezért vállal­taik korrepetálásukat. A Ságvári körúti általános iskola kommunista nevelői­nek érdeme elsősorban, hogy mindinkább kialakul az in­tézetben a szocialista tanár- diák viszony. Ennek kedvező hatása az élénk szakköri életben, a tanulmányi verse­nyekre jelentkező népes me­zőnyben a társadalmi mun­ka fokozott megbecsülésében is jelentkezik. Dr, Majoros Karolyné, az igazgatónő (aki egyébként fáradhatatlan ak­tivistája pártszervezetnek, hiszen most is két csoport partoktatását vezeti) rend­szeresen tart fogadóórákat a Ügy hisszük, nt-m kell több érv annak bizonyításá­ra, hogy a Ságvári körúti iskola pártszervezete kézzel­foghatóan, eredményesen se­gíti az intézmény vezetőinek munkáját. Mondhatnánk ezt úgy is: néldamutatáan betöl­ti hivatását S. B. valuták válságában határoz­ható meg. Miért jutott a dol­lár ebbe a helyzetbe? Az Egyesült Államok fizetési mérlegében 1958 óta állan­dósult a hiány, ami elsősor­ban nem gazdasági szerkeze­tével, hanem katonai és ex­panziós gazdasági törekvései­vel fü§g Össze: rnindenekélőtt a vietnami nép ellen oly sok éven át folytatott szennyes háborújával. Az is kiemelen­dő, hogy rendkívül megnőtt a kulcsvaluták szerepe az egyes államok tartalékában. 0950 óta a világkereskede­lem bővülése 350 százalékra tehető, az aranyfedezet vi­szont csak 15 százalékkal gyarapodott.) Mindéi jelzi, hogy az egész valutáris rendszer erősen kö­tődik az USA-hoz, ugyanak­kor a dollártartalékok bár­mikor érvényesíthetők. tö­meges beváltás esetén az US \ egyszerűen fizetéskép­telenné vilik, mert nincs már elegendő aranyfedezete. A reform szükségességét már régen felismerték. Az ellentétek egyik oka abban rejlik, hogy az érdekektől függően más-más elképzelés «lakúit ki arról, hogyan le­het kihúzni a dollár süllyedő szekerét a kátyúból. Ne té­vesszük ugyanis szem elől, hogy -a tőkés világgazdaság országai kölcsönösen érdekel­tek abban, hogy a valutáris megrázkódtatásokat elkerül­lek. Ennek ugyanis olyan gazdasági kihatásai lehetnek, amelyeknek k övétkezm őnyei számukra baláIhatatlanok. Két irányzat körvonalai is­mertek. A Közös Piac or­szágai Új pénzügyi rendszert akarnak, míg az USA a regi megreformálását tartja cél­szerűnek. Az érdekellentétek világosait. De az is, hogy a dollár mögött a tőkés világ­rendszer leghatalmasabb gazdasági-katonai potenciál­ja áll. Ez behatárolja a Kö­zös Piac tagállamainak le­hetőségeit is. Kéfsé»l<tvg< a rtanzr 1971-os válsága óta — amit kompromisszumos megoldás követett — a legkritikusabb helyzetbe került, A i árfo­lyam a múlt háterj mér az 1971-es megállapodásban jó­váhagyott al.só határra súly lyedt. Mills, az amerikai kép­viselőház pénzügyi bizottsá­gának elnöke kijelentette, amennyiben a dollár eladás a jelenlegi szinten marad, sor kerülhet újabb leértékelésé­re. Ez, mint már fentebb ki­fejtettük, lényegében ko­moly fenyegetés, Hiszen ez, pz egyes államokban tartalékolt kulcsvaluták leértékelését és az USA-val szembeni köve­telései:. devalválását is jelen­tené. Ez pedig óriási veszte­ségeket okozna. Így hát nem csoda, hogy az. 1971. évihez hasonlóan azonnal dpHármeniA akció lx>ntekozott ki: a nyugatné- metkormány eddig 7 milli­árd, a nyugati pénzközpon- tok 200 millió dollárt vásá­roltak fel, hogy segítse!, az amerikai árfolyamok fenn­tartását. Jaoánbari is beavat­kozásra kényszerült a kor­mány a dollárspokuláeió megfékezésére. A napi hírekből azt is tud­juk, hpgy a Közös Piac or­szágai összehangolt fellépés­re készülnék. Ismeretes Ni* vonnak az a kijelentés^ is, hogy az USA kereskedelmi deficitjét fontosabbnak tart­ja, mint a dollárváls^got, s ezért különböző egyqldalú in­tézkedéseket vesz fontolóra. Ez a fenyegetőző és hű­vös washingtoni magatartás két dolgot jelez: azt, hogy a tárgyalások menete tükrözni fogia az erőviszonyokat, más­felől, az USA számít arra, hogy a spekulációs hullám olyan lépéseket és tárgyalá­sokat eredményez, amelyek őt kedvező ' pozícióban so­dorják partra. Nyilvánvaló, hogy az. újabb dőli árvái,ság hatványozottan kiélezte a tőkés világgazda­ság belső ellentéteit. Ám is­mételten hivatkozunk arra, hogy a dollár mögött a tő­kés . világ legerősebb gazda- sári-katonai hatalma áll. s hogy n dollár hálóján fenn akadó tőkésországoknak, sóz USÁ-nak egyaránt érdeke, hogy a valutáris megrázkód­tatásokból kilábaljon \ jeírn’f oí helyzet, az éles gazdasági, ennélfogva politikai ellentétek ellenére, legvalószínűbb, hogv komp­romisszumban oldódik fel. Ez végső tekém tőkés világ va­lljtárta rendszerének csak újapb tijneti kezelése lehet, de nem Orvosság arra. Az amerikai koncepció érvénye­sítését ma még nem kénesek megakadályozni partnerei. Fábián Péter I A martfűi Tisza Cipőgyár a megye legnagyobb könnyű­ipari létesítménye és egyben az ország egyik legnagyobb cipőgyára. A futószalagokról naponta 40 ezer pár láb­beli kerül le. Képünkön: a kiszabott bőrfetant észeket a félkészraktárból a cipőgyártó-szalaghoz szállítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom