Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

1973. február 24. SZOLNOK MEGYEI NEPILAP lt KÖ.Wl ESPOLC Képes virág ABC Sulyok Mária és Tímár Zsuzsa közös. Képes virág ABC könyvében nem csa­lódnak az olvasók. A könyv tartalma, telepítése teljes egészében fedi a sokat sej­tető címet. A munka elején abc sorrendben mindjárt a virágokkal ismerkedhet meg a jövendő kertész. Ez a tárgymutatószerű rész se-- gít a következő részben fog­laltak könnyebb megtalálá­sához, az egyes virágok részletes ismertetéséhez. A szerzők nyílásuk sorrendjé­ben, ezen belül pedig szí­nük szerinti csoportosítás­ban tárgyalják a tavaszi, nyári, őszi és téli. fehér, sárga, piros, kék, lila sza­badföldi virágot. A mint­egy 140 egy- és kétnyári növény lerása mellett meg­találjuk nevelésüknek, gon­dozásuknak módját, sőt a virág fényképe mellett szereplő kisebb képekkel még „társaira” is kapunk útmutatást. A virágkertész tudnivalóit és teendőit szin­tén abc sorendbe vették a szerzők. Foglalkoznak a kert felásásával, a magágy készítésével, az öntözéssel, a gyomlál ássál, a virágsze­déssel. csokorkötéssel stb.. míg végezetül időrendben ismétlik meg a legfontosabb tudnivalókat. A könyv el­sősorban a kezdő kertészek­nek szól, de sok hasznosat meríthetnek azok is, akik elkezdték kertjük szépítését. Ügyeskedjünk: A fakanállal Sok háziasszonynak szo­kása, hogy a főzőkanalat az edényben tartja, amiben az étel fő. Sokkal praktikusabb, ha a főzőedény mellett tar­tunk egy zománcozott tá­nyért, és mindenféle kanalat, villát ebbe rakunk. így sem­mi nem lesz ételes, azt is elkerüljük, hogy fakanalunk minden étel — főleg a hagy­ma ízét — átvegye. A függönnyel Fényvédő függöny most tnár szinte minden lakásban van. A mindennapi haszná­lata azonban sokkal egysze­rűbb, ha nem a szövetet fog­va huzigáljuk, hanem zsinór segítségével. A megoldás na­gyon egyszerű. A függöny egyik szélét a tartókarikával együtt rögzítjük. A zsinórt a karikákon áthúzzuk, majd az utolsó karikára csomózva az ablakfélen rögzített másik tartókarikába húzzuk. így a függönyt a zsinór segítségé­vel egyirányban mindig húz­hatjuk. Ez megvédi a textil szélét attól, hogy besodród- jon és a kézzel való húzás­tól piszkos legyen. A változékony időjáiás egészségügyi hatásai Az idei február többszörösen bebizonyította, hogy a tipi­kusan változékony időjárás hónapja: a hűvös időt eny­hülés követi és fordítva, a napsütés esővel váltakozik. A hűvös és a derültebb na­pok ilyen gyakori változá­sait sok ember szervezete nehezen viseli el, s ez kü­lönböző veszélyeket rejt ma­gában. Az egészségügyi szak­emberek szerint amikor hir­telen melegre fordul az idő, gyakran jelentkeznek ideg­rendszeri panaszok. Ingerlé­kenyek, nyugtalanok leszünk, de Ugyanezt tapasztaljuk környezetünkben is. Csökken a figyelem és romlik a munkateljesítő-képesség is. Sokan levertek, rosszkedvűek lesznek, mások fejfájásra panaszkodnak. Különösen nehezen bírják a gyakori időjárásváltozást a betegek. A meleg betörése elsősorban szívbetegség és magas vér­nyomás esetén hátrányos. Amikor a meleget hirtelen hideg idő váltja fel, a szer­vezet ingerlékenysége csök­ken, lassúbb lesz a gondolko­dás, gyakoribbá válnak a görcsös állapotok. A túlérzé- keny emberek ilyenkor ká­bultak, aluszékonyak lesz­nek; lelassul a szívműködés és a vérkeringés, csökken a vérnyomás. Az említett je­lenség ellensúlyozására aján­latos némi testmozgás, séta, torna, de jót tesz a fekete­kávé is. Az egészségügyi szakembe­rek arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy a változékony időjárás napjaiban mind a gyalogosok, mind a jármű­vezetők fokozott óvatosság­gal közlekedjenek. Fonoda! munkára felveszünk ionó szakmunkásnőket és 16 évet betöltött nőket tanulónak Betanulási idfi S héaa®>. Bérezés betanulási időre! 12<10.= Ft, Betanulási idő alán: 1900 — 2500 Ft-ig a kereseti lehetőséig. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki doleozók részére munkásszállást ég ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Cím: PamuttexíUművek Fonógyára 1113 Budapest XI., Bocskai u. 90. munkaügyi osztály CSONTLEVES KIRÁNTOTT HAL OSTYATORTA Kirántott hal. Hozzávalók: 1 kg hal (ponty, harcsa, 1—2 tojás, liszt, zsemlemorzsa a bundázáshoz, olaj vagy zsír a kisütéshez, só. A pikke­lyektől megtisztított, kibele­zett halat hosszában kettéha­sítjuk, szélesebb szeletekre vágjuk, esetleg ki is cson­tozhatjuk. Besózzuk, kissé állni hagyjuk, azután liszt­ben, felvert tojásban és zsemlemorzsában megforgat­juk, és felhevített olajon vagy zsíron mindkét oldalon aranysárgára sütjük. Burgo­nyasalátával tálaljuk. Ha marad a rántott halból, ak­kor a salátába vagy annak levébe tesszük, és miután ebben pár órát pácolódott, hidegen fogyasztjuk. A tej­ben kissé kiáztatott és sze­letekre vágott fagyasztott tengeri halat ugyanígy ké­szítjük el. Ostyatorta. Hozzávalók: 1 csomag kerek ostya, 20 dgk porcukor, 2 tojássárgája, 2 evőkanál erős feketekávé, 2 kávéskanál kakaó, 20 dkg vaj. A porcukrot a tojássár­gájával nagyon gyenge tűzön habzásig keverjük. Beleke­verjük a kávét meg a kakaót és elkeverjük a habosra ke­vert vajjal. Habosra és kihű­lésig keverjük. Megkenjük az ostyalapokat, és egymás­ra rakjuk. Nehezéket teszünk rá, és kb. 1 óra hosszat állni hagyjuk. Azután a tetejét is megkenjük a krémmel. Tölt­hetjük mandulás krémmel is. Konyha az aktatáskában A turisták meleg étkezé­sét oldja meg az USA-ban forgalomba hozott „Kengu­ru-konyha”. Ez egy 5,5 kg súlyú, aktatáskában elférő doboz, amely mindent tar­talmaz, ami a főzéshez, a nyárson és roston sütéshez szükséges. Alsó részén kis gázpalackból táplálható pro­pán-bután égő van. Utazás közben a dobozban az edé­nyek és az élelmiszerek tá­rolhatók. Egy teljes ebéd 20 perc alatt készíthető el, fő­zés közben mosogatóvizet is melegít és a felső rész moso­gató edényként is használ­ható. Kii vékrém-honzerv A tejtermékek hűtési lehe­tőségektől független tárolását teszi lehetővé egy Svájcban alkalmazott eljárás. A ká­vékrém (vagy más tejszínes készítmények) egy-egy fo­gyasztói adagját műanyagpo­hárba töltik, alumínium fó­liával lezárják és 2,5 másod­percig 150 “C-ra melegítve pasztőrizálják. A karcsúság titka A Statisztikai Hivatal fel­mérése szerint az átlagos magyar állampolgár naponta több mint háromezer kaló­ria értékű élelmiszert fo­gyaszt. Ha evésben olimpiai vetélkedőt rendeznének, mi magyarok esé lyel pályáz­hatnánk meg az aranyérmet, hisz ezzel a bekebelezett ka­lóriamennyiséggel a világ el­ső tíz országa közé kerül­tünk. Helytelen tápiá kozá- sunk következménye azon­ban ilyen olimpia nem lé­vén ma nem aranyban, ha­nem súlyos kilókban mérhe­tő; hazánkban a 25—60 év közötti nők 30—35 százalé­ka rendelkezik testsú y-feles- leggel. Három millió túlsú­lyos állampolgárnak most, minden agitáció me'lőzésé- vel. ajánlunk egy fogyókú­rát — kevés számtannal, leghelyesebb, ha az alábbi kalóriatáblázatot az újságból azonnal kivágják, és az ét­kezésük színhelyén máris ki­függesztik: Tíz dkg élelmiszer Kalória sertészsír 930 túró 90 füstölt szalonna 720 tehéntej 70 dió 670 joghurt 60 csabai kolbász 520 alma 60 sertéshús kövér 400 zöldbab 40 búzaliszt S60 főzőtök 34 szárazbab 330 paraj 20 tésztafélék 400 fejes káposzta 34 l dl pálinka 260 ponty 100 tíz deka kenyér 260 csirkehús 110 egy tojás 170 paradicsom 20 Ez a táblázat, ha éppen csak átfutjuk, akkor is ön­magáért beszél Arról, hogy általában egészségtelenül táp­lálkozunk, s hogy étrendünk­ben elsőbbséggel a legmaga­sabb kalóriaértékű ételeket tüntetjük ki. Pedig büntet­lenül nem lehet nap mint nap a szükségesnél több ka­lóriát magunkhoz venni. A bányászmunka sok energiát kíván. A csákányos időszak­ban 4000—4500 kalóriára volt szükségük a szénfalak mögött dolgozóknak. A mai bányákban azonban gép fejti a szenet és jóformán lapá­tolni sem kell, tehát a bá­nyamunka csaknem ezer ka­lóriával kevesebbet igényel. Ebből a többi foglalkozás kalóriaigényére is következ­tethetünk. A közepesen ne­héz munkát végzők számára elegendő a 2500—2700 kaló­ria, a könnyebb munkát vég­zők, és keveset mozgók jó lenne, ha beérnék az 1700—* 1900 kalóriával naponta. Aki' fogyni akar. és szer­vezetét arra szeretné kény­szeríteni. hogy a saját rak­tárához, a saját zsírkészleté­hez nyúljon, az próbálja meg beérni a napi 1500—1700 ka­lóriával A fo^’ás receptje több mozgást is kíván. Diétánkat magunk is egy­szerűen összeállíthatjuk a táblázat segítségével tejből, sovány húsból, joghurtból, túróból, zöldség-, főzelék- és gyümölcsfélékből. Gyűr* öles és tej napot azonban — egy kiló gyümölcs 600 kalória, egy liter tei 700 kalória — csak akkor iktassunk be. ha aznap pihenni tudunk. Ha sokan nein is folyamodnak ilyen radikális megoldáshoz, azt mindenkénoen gondol­jak meg, hogy tíz deka sza­lonna ugyanannyi kalória ér­tékű. mint egy liter tej, hogy négy deci joghurtot ehetünk, ha lemondunk tíz deka ke­nyérről, s hogy csirkéből és halból neíwen—negyven de­kát ehetünk ugyanannyi ka­lóriával. mintha tíz deka kö­vér sertéshúst elfogyaszta­nánk. Húsfogyasztásunk 1971-ben az 1938. évi 33 kg- ról fejenként 63 kilóra emel­kedett. és zsírfogv'sTtásunk a 17 kilóról feltornázta ma­gát - 28 kilóra. Ideje, hogy ezt az „egvenes fejlődést” megtörjük. Ehhez azonban nemcsak az szükséges, hogy kevesebbet együnk. hanem hogy okosabban táplálkoz­zunk. Ez utóbbihoz figyel­meztetésül nem árt megta­nulni néhánv tételét a kaló­riatáblázatnak. k. é. HÁZI TORNA Rajzunkon néhány egy­szerű tornagyakorlatot mu­tatunk be. X. Alapállásban karunkat ma.,asKa lendítjük, leguggo­lunk, s máris indulunk 4—5 négykézláb járással, lendü­letesen ismét fel, karlendí­tés és így tovább. 2. Letérdelve, két tenye­rünkre támaszkodunk. Elő­ször a jobb nyújtott lábszá­runkat emeljük fel, miköz­ben könyökre ereszkedünk, majd az alaphe’yzetbői ugyanezt a bal nyújtott láb­bal is megcsináljuk. 3. Hanyattfekvés követke. sík. a törzset kinyújtott kar­ral támasztjuk, lábunkat pe­dig felváltva, két ütemben (a rajzon pontozott vonal mu­tatja!) minél magasabbra emeljük. 4. Hasonfekvésből karba- font kézzel felkönyökölünk, a csípőnkkel mindkét irány­ba a rajzon látható körmoz­gást végzünk. 5. Háton fekszünk, kezün­ket a tarkó alatt összefon­juk, felemelt nyújtott lá­bunkkal egyszerre, de ellen, tétes irányba köröket írunk. Az egyes gyakorlatok is­métlését 10 és 20 között, életkor-, vagy tetszés szerint határozhatjuk meg. Hirdetmény A kunszentmártoni temető gondnoksága kéri az alsó te­metőben lévő kripták tulaj­donosait. Hl. hozzátartozóit, hogy a kripták mervál á á- ről 15 napon belül Intézked­jenek, mert a 10/1910. Eü. Min. rendeletek értelmében azokat eladják. Alsótemetőben: Benke I-tván (Dósa Zsuzsanna), Paiásthy György, Kurucz József (Né­meth Rozália) családi krip­tája. KÉSEI BOLDOGSÁG Bálint annak idején ne­hezen tudott belenyugodni abba, hogy Juliskát elvitték a faluból. Ladányra ment férjhez Oda kényszerítették az apjáék, mert Károly, az ifjú férj már katonaviselt kertészlegény volt, s a köz­ségi uraságnál jó állást ka­pott. Jiliska nem tehetett sem­mit a szülői akarat ellen. Eleinte valamilyen csodában bízott. Abban, hogy nem veszítheti el igazi szerelmét, Bálintot. Csak amikor már haza sem járhatott SZilvás- ra, — mert a szülei nem akarták, hogy találkozzanak — akkor ébred rá a meg­másíthatatlan valóságra. Bá­lintot elvesztette. Aztán a mindennapok gondjai, az egymás után, születő gyerekek nevelése lekötötte, ej'csitította fájdal­mát. Annyit tudott, hogy Bálint tartja a fogadalmát és nem nősült meg. Egyedül éL Megtanult főzni, mosni, takarítani. És bár a vasu­tas-fizetés nem nagy, de egy kicsi házat is épített magá­nak. Huszonkét év telt el úgy, hogy alig tudtak egymásról. Jobb is volt igy, mert a fi­atalkori szerelem emléke megmaradt tisztán, hófehé­ren. A gyerekek már mind szárnyra keltek, és Juliska is csaknem megöregedett, amikor megérkezett Szilvás­ra a döbbenetes hír: Károly, Juliska férje meghalt. Bálint a gyászév letelte után levelet írt Ladányra. Juliska alig merte megírni a választ, hogy sajnos, most már független és ha eljön, szívesen látja őt. Csak azzal számoljon, hogy gyer­mekei vagyon szerették az apjukat. Bálint nem tétovázott,, a látogatáskor megmondta: Huszonhárom évet éltem nélküled. Fiatalon elenged­tük egymást, nem voltunk elég erősek, ha akarod, most megfoghatjuk egymás kezét. Nem olyan lesz az életünk, mint régen lett volna, de ha te is akarod, kezdjük el. Az esküvőn a gyerekek közül is csak azok voltak ott, akik Ladányban laknak. Csendes, szép volt ez a nap. Múltak a hónapok, Juliska is feloldódott kicsit, de ő már nagy, felhőtlen boldog­ságot nem is keresett. Bálint sem találta azt a felemelő érzést, amit két évtizeddel azelőtt elaltatott. Valósággal hiányzott neki az esténkénti mosás, a napi munka utáni pihentető fő­zőcske, a takarítás. A hiány­érzet azonban feloldódott volna benne, ha a gyakran hazalátogató gyerekektől egy kicsivel is több melegséget kap. Ha nem érzi, hogy ide- gennek, betolakodónak tart­ják. Károly gyerkeinek azon­ban friss volt még a seb, és nem tudták elfogadni Bálint közelségét. Már Juliska is úgy gon­dolta, hogy jobb lesz, ha el­költöznek tavasszal, vissza a régi faluba, Szilvásra, Bálint régi kis házába. Ica, Juliska legfiatalabb leánya azonban a legutóbbi névnapi köszöntéssel áthúz­ta ezt a számításukat, meg- könnyítette a helyzetüket. Kisfiával, Tibikével együtt érkeztek haza a szomszéd faluból köszönteni, A cso­magra, amelyikben az aján­dék pulóverek voltak, ezt a négy szót írták: Anyukának és Apunak Iciék. Bálint a megszólítás láttán boldog lett. Boldogabb, mint bármikor volt. És azóta ás­sa, gondozza a ladányi kis kertet. Mostmár úgy érzi, nem, hi­ába. B< E >

Next

/
Oldalképek
Tartalom