Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
8 SZOLNOK MEOVF! NÉPLAP 1973. február 24. Szolnoki képek A szolnoki Tisza-híd és kornyéke régen... ...és most Szolnoki Kossuth téri részlet régen ... ...és most A jubileumi szakbizottságok munkájáról (Folytatás a 6. oldalról.) gráfiája is. Befejezése 1974 első negyedére várható. A kéziratos anyag addig is a kutatók rendelkezésére áll. Közben folytatjuk Verseghy Analiticájának munkaközösség által történő fordítását és kiadását, melyhez változatlanul igényeljük a városi tanács további támogatását. Közlekedési szakbizottság „Szolnok és a közlekedés” A MÁV állomásfőnökség, a V dán 7. sz. Vállalat, a Járműjavító Vállalat és a KPM Közúti Igazgatóság vezetői között előzetes megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy 1975-ben megrendezik Szolnokon a közlekedési napokat. A rendezvénysorozat kétnapos lesz. Szakmai tapasztalatcserék. bemutatók, filmvetítések lesznek. Kiadvány készül „Szolnok és a közlekedés” címmel. Feldolgozzák a vasúti és a közúti ágazat, a járműjavítás, a közútépítés történetét és jövőjét, s foglalkoznak a hajózással is. A kiadvány kb. kétszáz oldalas lesz. Előzetes megállapodás történt a Közlekedési és. Szállítási Dolgozók Szakszervezetével, hogy a „KSZDSZ 75 éve” című kiállítás anyagát a Szolnoki Galériában is bemutatják. Előreláthatóan szintén Szolnokon rendezik meg a „25 éves a magyar közhasználatú autóközlekedés” című kiállítást is. Valamennyi közlekedési vállalatnál felajánlásokat tettek a dolgozók társadalmi munkákra, kommunista műszakokra, a jubileumi emlékmű költségeihez való hozzájárulásra. Több vállalat könyvet ad ki az utóbbi években végzett munkájáról. A szocialista brigádok részére szellemi vetélkedőket rendeznek „Ki tud többet a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről” — címmel. Néhány filmet is készítettek már, — így például a cukorrépa komplex gépi betakarításáról. Az említettek mellett gazdag programot dolgozott ki, s tevékeny munkát fejtett ki a többi szakbizottság is. Róluk a Jubileumi Híradó következő számában írunk. Úttörők krónikái Szolnok 900. jubileumára nagy gonddal készülnek a város úttörőcsapatai. Elhatározták, hogy megörökítik a csapatok történetét. E készülődés jegyében született meg a Tisza Antal Űttörőház krónikája, melyből az alábbiakban részleteket közlünk. A szolnoki úttörők ma már természetesnek tartják, hogy a város főutcáján a Kossuth Lajos utca 4. szám alatti ház az ő birodalmuk. Tiszta, meleg termek, érdekes szakkörök várják őket, s ha. játszani szeretnének vagy felkészülni a soron következő mozgalmi feladatokra, itt mindenre lehetőség nyílik. A fiatalság gondjaival törődő felnőttek is azon munkálkodnak, hogy jól érezzék magukat ;az ide járó gyerekek, s hasznosan töltsék el szabad idejüket. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a felszabadulás előtt más célokat szolgált ez az épület. Űri kaszinónak használta a város előkelősége. Itt tartották a vadászat utáni mulatozásaikat a környék földesurai is. Ide csak az léphetett be, aki a megyei vagy városi úri körökhöz tartozott. 1948-tól kezdve már nem volt szükség úri kaszinóra, az épületet átvették a szak- szervezetek. 1951-ig tehát a szolnoki, dolgozók legnagyobb tömegszervezetének volt a székháza. Ekkor került sor az épület felújítására. 1951/52-ben a Magyar —Szovjet Baráti Társaság szolnoki központja működött itt. Falai között sok emlékezetes összejcfvetelt, találkozót, kiállítást rendeztek. 1952-ben megnövekedett a város úttörőinek száma, és szükségessé vált egy önálló otthon megteremtése. A Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy a Magyar— Szovjet Baráti Társaság addigi székházát úttörőházzá alakítják át. Az átépítés munkáit a DISZ önkéntes ifjúsági brigádja végezte: Bárdi Imre, Magyar Gyula, .Molnár Dezső és Nagy András > vezetésével. így kerülhetett sor- 1952. december 21-én ünnepélyes megnyitásra. Az Űttörőház első igazgatója Majoros Károly lett. Célul tűzte ki, hogy minél több gyermek szeresse meg az új otthont, és hozzáértő, lelkes gyerekekből álló ön- kormányzat alakuljon ki. Megkezdődött a szervező- munka. 394 pajtást foglalkoztatott az irodalom-, kémia-, földrajz-, sport-, fémmegmunkáló, matematika-, tánc- és a többi szakkör. Az úttörőház szakköri munkája — ebben az időben — olyan ismereteket igyekezett nyújtani a gyermekeknek. amilyenekre a gyengén felszerelt iskolák nem voltak képesek. Sor került rendezvényekre is. Vasárnaponként a csapatok felváltva egymást szórakoztatták kulturális műsoraikkal. önkormányzat kialakításában nagy lépést jelentett 1953 elején a Háztanács megalakulása, ök szervezték és irányították az Űttörőház tevékenységét. Rendezvényeket szerveztek, összefogták a város úttörő- csapatainak tevékenységét Első vezetői Sántha Sándor és Kádas Géza voltak. Az Űttörőház első farsangi karneválját 1953. február 28-án rendezték meg. Áprilisban irodalmi versenyre került sor. Májusban a szolnoki úttörők képzőművészeti alkotásaiból kiállítást nyitottak. A Háztanács kerékpártúrákat is szervezett. Bejárták a környéket, megismerték a szomszédos községek, városok úttörőinek munkáját is. Szeptember 22-én kiállításon mutatták be a Rákóczi szabadságharcról gyűjtött anyagukat. Decemberben „Téli kiállítás” címmel a szolnoki művészek: P. Bak János, Botos Sándor, Chio- vini Ferenc és Patay Mihály ismertették meg müveiket az úttörőkkel. Az Űttörőház vezetősége Majoros Károly igazgatóval együtt azon munkálkodott, hogy minél több gyermek szeresse meg a mozgalmat. A munka megismerésére, megbecsülésére, a szigorú pontosságra, és a becsületes életre nevelték az úttörőket. Közel ezer tanulót foglalkoztattak a szakkörök. A Ház vonzásköre egyre bővült. S<.,k paitá* járt be ebben az időben a környező falvaktól és a szolnoki tanyavilágból. S ugyanígy folytatódik a régebbi éveket idéző krónika. mely mellé 1975-re a többi is felsorakozik. A Képző és Iparmfív szeti L ktnrátus gesztusa Pályázat a jubileumi emlékműre A Szolnok városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal együttműködve pályázatot írt ki a város történetét megörökítő és szimbolizáló emlékmű tervezésére. A pályázaton a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Építőművészek Szövetségének, a Művészeti Alap és a Művészeti Alap Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagjai, illetve a Szolnok megyében működő építészmérnökök szövetségi tagságuktól függetlenül vehettek részt, előzetes jelentkezés alapján. Formai, stiláris kikötése a megrendelőnek nincs, de a területnek alkalmasnak kell lenni politikai nagygyűlések, koszorúzási ünnepségek lehonvolítására is. Az emlékmű helye: a szolnoki vasútállomás előtere. A leendő emlékmű hátterét a vasútállomásra merőleges 4 emeletes lakóépületek, meg a vasútállomás horizontális hangsúlyt jelentő hosszú épülettömbje alkotja majd DK-i oldalról az új Mátyás király út mentén húzódó igen váltó-' zatos tömegképzésű, a József Attila úti lakótelephez tartozó épülettömb fogja alkotni. A tér ÉK-i falát egy 6 emeletes lakóház és — mintegy a várps kapuit jelképező — toronyház alkotja majd. A pályázat díjazott, a pályadíjakra a Képző- és Iparművészeti Lektorátus kb. 100 000 forintot irányoz elő. A díjak nagvságát a pályaművek egymáshoz viszonyított értékének arányában állapítja meg a Lektorátus azzal, hogy a díj 10 000 forintnál alacsonyabb. 30 000 forintnál magasabb nem lehet. Túl oz egymillión / Ismeretes, hogy a jubileumi emlékmű költségeit lakossági hozzájárulásból akarják fedezni. Készpénz-átutalásból, illetve jubileumi bélyegek vásárlásából — a legutóbb kapott tájékoztató szerint — már 1154 000 forint gyűlt össze. Ebből is lemérhető, hogy a szolnokiak — s velük együtt az egész megye lakói — között jóértelmü lokálpatriotizmus bontakozott ki, amely remélhetőleg cselekvő tettekben a jövőben is megnyilvánul, ) 4
