Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
XXIV. ért. 88. sz. 1973. febr. 3., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Mérték: a tiszta érték 4 Központi Bizottság novemberi ülésén Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára előadói beszédében rámutatott: „'Annak ellenére, hogy 1972-ben a bruttó termelési érték az iparban és a mezőgázdaságban egyaránt meghaladja a tervezett szintet, a nettó termelés. a nemzeti jövedelem még elmarad a tervezettől”. Ezért — tette hozzá, — „a termelés fokozása elsősorban a nettó termelés növelését igényli tőlünk”. Közgazdasági szakfogalmak lépnek elénk ebből a szövegből, ám az utóbbi esztendők immár megszokott folyamata, hogy a gazdasági élet szókészlete észrevétlen beépül mindennapi kifejezéseink gyűjteményébe. A stílus az ember — tartja a közmondás, amit méltán kiterjeszthetünk erre az értelmezésre is: a stílus — a társadalom. Valóban, e sajátos nyelvi tükröződésben az a folyamat tűnik elő, amely Immár nemcsak a végrehajtás, de az alkotás, a döntés feladatait rója a vállalatokra, a szövetkezetekre, az egész társadalomra. A lényegre sűrítve, éppen ezeket a feladatokat fejezik ki az iménti idézet szakfogalmai is. Ah hóz azonban, hogy ezeket a feladatokat körvonalazhassuk, mindenekelőtt a fogalmakat célszerű — a gyakorlattal szembesítve — .ábrázolnunk. Nos, a nettó termelés, amelynek növelése most a legfontosabb, azt az új — tiszta — értéket jelzi, amelyet az anyagi termelésben és szolgáltatásban meghatározott idő. rendszerint egy esztendő alatt előállítanak. Országos' méretekben a nettó érték maga a nemzeti jövedelem, s valóban: a fogalom nyelvi hangulata is sejteti, hogy arról a gyarapodásról, többletről, tehát: új értékről van, szó, amellyel a nemzet a számított időben gazdagodott. A nettó — tehát az új, a tiszta — érték egyszersmind azt is érzékelteti, hogy itt a termelési folyamat végeredményéről, a munka nyomán keletkező többletről van szó, ellentétben az ikerforgalommal: a bruttó termeléssel, amely az úgynevezett teljes termelési értéket fejezi ki, beleértve tehát a kész és félkésztermékeket, a befejezetlen termelés állományának emelkedését, azokat az anyagi ráfordításokat, amelyek nyomán az új, a nettó érték végeredményben előállott. Ilyen módon könnyű belátni, miért került teendőink középpontjába a nettó termelés emelése: nyilvánvaló, hogy a népgazdaság, a nemzet számára a viszonylag mérsékeltebb bruttó termelés-növelésével előállított nagyobb arányú nettó érték jelent igazi gyarapodást. A fogalom-ábrázolások, definíciók természete. hogy mindig a lényegre összpontosítanak, tehát az élet ezerszínű folyamatát képletszerű elvontsággal ábrázolják. Ezúttal is pontosan erről van szó. de ha a fogalmak hátterét közelebbről szemügyre vesszük, a gazdaság teljes panorámája, bonyolult összefüggésrendszere elénk tárul. Í ilőtűnik a szakmai kifejezések mögött mindenek- j előtt a történelmi folyamat, a korábbi gazdaság- irányítási rendszerben ugyanis túlnyomórészt a bruttó-szemlélet uralkodott, s a vállalatok érdekeltsége elsősorban az úgynevezett teljes termelési érték, más szóval: a bruttó termelés növeléséhez fűződött. A históriai ok kézenfekvő: ez az irányítási rendszer — g kor sajátosságaihoz, társadalmi igényeihez igazodva, — nagymértékben ösztönöz a termelés mennyiségének emelésére, a foglalkoztatás extenzív bővítésére, arra tehát, hogy a többlet-termelés jobbára a létszám gyarapításából származzék. Talán nem is szükséges bizonyításként hozzátenni, hogy olyan korszakban, amikor a gazdaság szinte minden szférájában a hiány uralkodott, továbbá amikor a gyarapodás kézenfekvő lehetőségét, egyszersmind az életkörülmények gyors javítását a foglalkoztatottság kiterjesztése ígérte, ez a gazdálkodási módszer érthető, reális, indokolt volt. Később. a körülmények változásával — amikor szűkült a hiány, differenciáltabb lett a kereslet, s a létszámnövelés forrásai is kiapadtak, — szükségképp szorult háttérbe a bruttó termelés. mint a gazdálkodás alapvető mércéje. Ezt a változást jelenti alapjában véve a gazdaságirányítás immár öt esztendeje bevezetett módosítása. \ mi most már a nettó termelést, pontosabban: az ebből eredő leendőket illeti, valójában azokról a jól ismert, fejlődésirányokról van szó, amelyekéi, a hatékonyság, a korszerűség, a mérsékeltebb ráfordításokkal előállítható magasabb eredmény követelményei fejeznek ki. Más szóval, azt Is mondhatjuk: a népgazdasági szektorok, ágazatok, vállalatok ama képességének növeléséről van szó, hogy minél erőteljesebben, nagyobb arányban, hatékonyabban vegyenek részt a nemzeti jövedelem termelésében, köznapibban szólva: a nemzet gazdaságának gyarapításában. T. A. A béke ellő napjai Aritmetika a Hoíburgban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2, OLDALON) Ma: Jövő hónapban Tisia II. kollégiumi ülés Szolnokon Május elsején avatják a Kiskörei vízlépcsőt — Megépül a Duna- Tisza közi csatorna és a Csongrádi vízlépcső Déycn Imre államtitkár válasza a ."Néplap kerctésc’re A Minisztertanács januárban határozott az ország vízgazdálkodásának távlati, fejlesztéséről. Erről tartott (egnap sajtótájékoztatót Budapesten Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Az eseményre a fővárosi lapok munkatársait hívták meg, s a megyei lapok közül a mi szerkesztőségünket. Szolnok megye ugyanis egyértelműen vezető szerepet visz az' ország vízgazdálkodásában, s a jövőben még csak erősíti ezt a helyzetét, szerepét. Ismeretes, hogy a jelenleg épülő II. Tiszai vízlépcső is Szolnok megyét érinti legjobban. Ám a következő 15 évben megvalósuló Csongrádi vízlépcsőhöz is körünk lesz, hiszen a megye déli része, elsősorban a kunszentmártoni járás közös gazdaságai onnan kapják majd a vizet. Ezzel külön- . ben 1985-től Szolnok megye szinte egész területe öntöz- hetővé válik. Ezen túl pedig kialakul a Tiszán egy összefüggő vízgazdálkodási rendszer. Olymódon. hogy a már meele- vő Tiszalöki, az épülő Kiskörei, a majdani Csongrádi vízlépcső összefügg a Jugoszláviában már szintén épülő Üj becsei vízlépcsővel. Merész, nagy tervek ezek, és roppant összegeket emésztenek fel. Már ebben az ötéves tervben 37 milliárd forintot költ a kormány víz- gazdá’kodásra. A Tisza völgyében viszont különösen létszükséglet a víz. hiszen az ország vízkészletének jelenleg mindössze egyötöde esik ide. a vízigény aránya viszont háromnegyed rész. Jelenleg az ország vízfogyasztása 5 milliárd köbméter. s ez 1985-re legalább 13 milliárdra emelkedik. A Kiskörei vízlépcső kereken 400 millió köbméter vízzel „száll be” ebbe a készletbe. Budapestre érkezett az Uruguayi KP első titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására baráti látogatásra Budapestre érkezett Rodney Arismendí, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Rodney Arismendit a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője fogadta. Mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója A mezőgazdasági könyv- hónap országos megnyitó ünnepségét tegnap tartották meg Kaposvárott, a Latínka Sándor megyei Művelődési Központban. A megnyitón dr, Dirnény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. A szakirodalom szerepével foglalkozva hangoztatta, A csongrádi lépcső jóval kisebb lesz majd. mindössze 200 millió köbméter vizet tud tárolni. Hazánk öt szomszédos országgal kötött vízjogi egyezményt. Megyénkre nézve igen jelentős a magyar— csehszlovák megállapodás, miszerint a Sajó vizének tisztaságára együttesen vigyáznak. A Sajó a legszeny- nyezettebb magyar folyó, s tönkre tehetné a Tisza II. leendő tavát is. A terv aA hogy Leninváros alatt épül egy nagy víztisztító, s onnan lehozzák a vizet a vízlépcső alá és itt engedik majd a Tiszába. A sajtótájékoztatón a Dunáról is sok szó esett. Nyu- gat-Európában tudniillik épül a Duna—Majna—Rajna csatorna. Az ’ európai vízióihoz hazánk is csatlakozik, méghozzá nemcsak a Dunát véve számításba, hanem a Tiszát is. 1985 után megépül ugyanis a Duna—Tisza közi csatorna, s ezzel a mi vidékünk is. bekapcsolódik a nemzetközi vízi közlekedés áramába. Ez Is összefüggésben van a Kiskörei vfzlépAz alföldi folyók szeny- szezettségének csökkentésére szocialista szerződést írtak alá tegnap Szolnokon a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és két nagy vállalat vezetői. A Közúti Gépellátó Vá’lalat ceglédi gyára és a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat évek óta sok olajjal szennyezi az alföldi folyókat. Ezért ezek a vállalatok jelentős bírságot fizettek. A tegnap megkötött — és a vízügy területén újdonságnak számító — szocialista szerződés célja, hogy ne elsősorban a bírságokkal, hahogy új korszerű kötetek foglalják össze a tudnivalókat a legfontosabb területekről, többek között a szarvas- marha- és sertéstartásról, valamint a zöldségtermesztésről. Figyelmet érdemelnek azok a szakkönyvek és zsebkönyvek, amelyek az. élelmiszeripari ismereteket adjak közre. A könyvbónap ra kibocsátott 31 mű közül nyolc műszaki jellegű, s két munka foglalkozik magával a gazdaságtudománnyal. A növénytermesztés és kertészet együttvéve kilenc, az állattenyésztés hét művel szerepel. Lélegző műbőr A Pamuttextil Művek székesfehérvári gyárában megkezdték a ..lélegző műbőr” próbagyártását Lakkozó berendezés segítségével polia, mid alapanyagú textiliára poliuretán réteget visznek fel, s ezáltal puha fogású, vízgőzáteresztő terméket nyernek. A „sytel” fantázia- nevű szintetikus textilbőrt Szabó György és Tóth Sándor, a Pamuttextil Művek csővel, hiszen annak megépülte után vá.ik hajózhatóvá a Tisza. Mint Dégen Imre bejelentette, előreláthatóan 1973. május 1-én történik meg a Kiskörei vízlépcső ünnepélyes átadása. Az államtitkár válaszolt a jelenlevő újságírók kérdéseire is. A Néplap munkatársának kérdésére, hogy hogyan gyorsítják meg a Tisza II. öntözőrendszerének építését az államtitkár elmondta. hogy március elején Szo’nokon együttes kollégiumi ülést tart a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal. Erre Szolnok megyében is készülődnek, hiszen itt vitatják meg az öntözőrendszer építésének jelenlegi és jövőbeni teendőit. A Szolnok megyei vezetők lesznek a vendéglátók, de meghívják a többi érintett megye párt- és állami vezetőit is. Munkatársunk kérdésére továbbá közölte Dégen Imre, hogy a Duna—Tisza-közi csatorna Kecskemét alatt ha'ad el, s megyénkhez közel Alpárnál ér a T!szába. B. L. nem a kölcsönös segítséggel, az egybehangolt védekezéssel és az időbeni tájékoztatással előzzék meg, csökkentsék a folyók szennyeződését. A szerződés értelmében mindkét gyárban vízvédelmi osztagot hoznak létre, beszerzik azokat a felszereléseket, vegyszereket, amelyekkel egy váratlan olaj- szennyezés esetén azonnal meg tudják kezdeni a védekezést. Az első ilyen szerződést a jövő héten újabbak követik. két dolgozójának szabadalma alapján gyártják. Az új terméket elsősorban bútorkárpit. járműü’és-bevonat és női ruházati cikkek készítésére használják majd fel. Az üzemszerű termelés előreláthatóan a második félévben kezdődik. Termelési csúcs Özdon A% Ózdi Kohászati Üzemekben — a vállalat fennállása óta — 1978-ben érték el először az évi 800 ezer tonna nyersvas- és az egymillió tonna acéltermelést Az eredmény tartása és a gazdaságosság növelése érdekében máris széleskörű munkaverseny bontakozott ki a különböző gvárrészle- gekben. A műszaki és fizikai dolgozók közös összefogása és a jól szervezett mnnka eredményeként az év első rekordját a durva- hengermű bngasorán érték el. Molnár Miklós ..Petőfi Sándor” nevét viselő szocialista brigádja egy nap alatt S33 tonna acélt hengerelt A munkásosztály érdekeinek szolgálatáról nem mondunk le (Pártnap a jászberényi Tanítóképző Intézetben, 3. oldal) ☆ Véradó nap a Hűtőgépgyárban (3. oldal) ☆ Meteorológiai előrejelzés léggömbökkel (4. oldal) Miniszteri értekezlet a iSIM-hen Tegnap dr. Szekér Gyula elnökletével nehézipari miniszteri értekezletet tartottak. amelyen értékelték hogyan hajtják végre a nehéziparban az MSZMP Központi Bizottságának 1971. decemberi, a vállalati szervezés javítására hozott határozatát. A miniszteri értekezleten beszámoltak arról. hogy a határozatot kör vetően rövid időn belül megkezdték a mlntaszerve- zés kialakítását hat nagyipari vállalatnál,, így a péti Nitrogénműveknél, a Hungária Műanyagfeldolöozó Vállalatnál. az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél a Bányászati Kutató Intézetnél. a Vegyipari Termelőeszköz Kereskede’mi Vállalatnál és a Petrolbernél. A különböző profilú és tevékenységű vállalatok, intézmények a helyes üzem-, munka-, illetve tudományszervezés példáját adják majd, és az ott szerzett tapasztalatok s°k tekintetben álta’ánosíthatók lesznek. megdöntve a korább) 767 tonnás termelési csúcsot. Olcsóbb a zöldség és a gyümölcs A zöldség-, gyümölcskereskedelmi egyesülés központjától kapott tájékoztatás szerint a február eleji zöldségárak a? idén általiban és országosan alacsonyabbak, mint a múlt év hasonló időszakában voltak, így például a vöröshagvma 60, a fejes és a kelkáposzta 60—80. a sárgarépa 20—30 fillérrel, a petrezselvem- gyökér 1—1,20 forinttal. a karaláb 60 a zel'er pedig 80 fillérrel olcsóbb. Kedvező eredménnyel jár az összehasonlítás az almaáraknál is. Változó « primőrök kínálata. Me'psházi fejes salátából az idén jóval kevesebbet. zö'dpaprikából csaknem tízszer hónapos retekből ötször annyit hoztak forgalomba e-r év januárjában. mint tavaly. Uborkából annakidején összesen csak 4 —5, az idén már 15—16 mér zsányit adtak el-. Szocialista szerződés v zvédeVmre-TUDÓSÍTÁSOK ^ IllHEK & TI IXVIlA^fK— HIKI K
