Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-23 / 45. szám

1973. február 23. SZOLNOK MEGYEI NEPLAE 5 Üzenet1 az élőknek fuliu« Fucik születésének 70. évfordulója A me yei Yöröskereszt kü dől tért ekezlete (Folytatás az 1. oldalról) közös kutatási program ki­dolgozását, a cigánytelepe­ken, a munkásszálláson élők közötti egészségügyi nevelő munka hatásvizsgálatára. A szociali .mus az emberért van ... Dr. Majoros Károly felszóla ás a — Minden hozzászóló té­nyekkel bizonyította, hogy a Vöröskereszt III. kong­resszusa óta eltelt időszak nem szűkölködött esemé­nyekben. — E szavakkal kezdte felszólalását dr. Majoros Karoly, a megyei pártbizott­ság titkára, majd így foly­tatta: — Várható azonban, hogy a következő évek sem lesznek szegényebbek ten­nivalókban. A továbbiakban arról be­szélt a megyei titkár, ami a záloga az eredményes vö­röskeresztes munkának: a megyei, a járási, a községi, az üzemi vezetőségek és a sok-sok társadalmi aktíva lelkes munkáia. Ezért kö­szönet illeti őket. Mi jel­lemzi ezeket az embereket? Elsősorban az önzetlenség, az emberszeretet, a szocia­lizmus akarása, a béke vá­gva. a közösség szolgálata. Kifejeződött ez a beszámo­lóban közölt statisztikai adatokban is. Mindez hoz­zájárult ahhoz, hogy nőtt a eöröskeresztes munka rang­ja. Ez bizonyítja, hogy a munkában a tárgyi feltéte­lek szerénvségét, az aktivis­ták lelkes munkája képes ellensúlyozni. A megyei pártbizottság titkára azonban arról is be­szélt, úgy tűnik, a mezőgaz­dasági üzemeinkben nem megfelelő a szemlélet. Pél­Meg i á 'asztal' ák az új vezetőséget A vita Magyar Gyula összefoglalójával ért véget. Ez­után a küldöttértekezlet elfogadta a megyei vezetőség lemon­dását, majd megválasztotta a tizenöttagú új megyei veze­tőséget. Elnök dr. Leilei Gábor, titkár ismét Magyar Gyula lett. Megválasztották a háromtagú számvizsgáló bizottságot is, majd a tizennyolc küldöttet, akik a Vöröskereszt IV. kongresszusán megyénket képviselik. A küldöttértekezlet ki­tüntetések átadásával ért véget. V. V. Ismeretterjesztés a tanyán Jászmenfandrád tapasztalatok zel gő tanácsválasztásokkaí kapcsolatos teendőkről és am51, hogy ebben számí­tanak a társadalmi munká­sok, így a vöröskereszte­sek aktív támogatására is. íszákosság, a mértéktelen dohányzás, látjuk, hogy vannak éjszakázó gyerme­kek. Ezeket megelőzni és felszámolni, csak összefo­gással lehet. — Melyek további sike­reink feltételei? — mondta dr. Majoros Károlv egye­bek között. — Az emberek megnyerése a X. pártkong­resszus határozatainak vég­rehajtására, mely az embe­rek javára van. A meggyő­zés. és nem a parancsolga­tás. Egységes kiállás a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határo­zata mellett. Lelki szilárd­ság: munkánk szükségessé­gébe vetett hit, amely ki­zárja a kishitűséget és a csüggedést. Ültessük a Köz­vélemény bírói széke elé a passzív felháborodókat, mert azok a legdrágábbat, népünk bizalmát igyekez­nék elrabolni. A vöröske-' resztes aktíva sokfelé fi­gyelő ember, és akkor tel­jesíti igazán embertársai iránti kötelességét, ha tuda­tosan azon az úton vezeti őket, mely az egymásért felelősséget érző emberek nagy táborába visz. És ez a szocializmus. A megyei pártbizottság titkára ezután több javas­latot tett. Felhívta a fiavei­met a sokoldalú munkára, mert tömegméretű tevé­kenység csak így bontakoz­hat ki, így jutunk közelebb az egyes társadalmi rétegek élet- és munkakörülményei­hez. Majd sok sikert kívánt a megyei pártbizottság ne­vében a további munkához. Árvái István, az SZMT vezető titkára többek között a Vöröskereszt megyei ve­zetőségével megkötött együttműködési megállapo­dás végrehajtásáról szólt. Rostás István, a Vörös- kereszt főtitkára hozzászó­lásában elismerését fejezte ki a megyei szervezet négy­éves kiemelkedő tevékeny­ségéért. Amit vállaltak, többségében teljesítették, mondta. Beszélt a további feladatokról, és legfonto­sabbnak a fiatalokkal való törődést, a cigánvlakosság- gal való foglalkozást, az al­koholizmus ellepi küzdel­met jelölte meg többek kö­zött. 1973-ban a csehszlovák nép és vele együtt az egész világ haladó népei megemlékeznek Julius Fucik születésének 70., és halálának 30. évforduló­járól. Július Fucik 1903. febr. 23-án született Prágában, Smicho- von. Apja, Karel Fucik. vasmunkás volt a smichovi Ringhoff r gyárban. Anvja. M:-'e Fuciková, varrónő volt. Apjától a humort és az életörömet, anyjától, akit nagyon szeretett, az érzé­kenységet és megfontoltságot örökölte. 14 'szén beíratják a oil- aeni reáliskolába. 1917-ben átélje a pilzeni skodások el­ső nagy sztrájkját. Megrázó erővel hatott Fucikra azután a Pilzen melletti boleveci lő- porraktár felrobbanása 1917- ben, ahol 400 munkás — túl­nyomórészt asszony — pusz­tult el, majd a oetro^rodi (Pilzen külvárosa) 1918-as sortűz az éhező gyermekek­re. Meggyűlölte a háborút, amely annyi bajt és szenve­dést hozott a népeknek, az osztrák . monarchiát és a nemzetiségi, kulturális és szociális elnyomást. 1918-ban ta~1a lett a mun­kás—diák bizottságnak és részt vett a pilzeni munká­sok május elsejei tűnte'r 'én. 1921 májusában létrejön a csehszlovákiai dolgozó nép forradalmi pártja. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, és a tizennyolc éves Fucik be­lép soraiba, hogy haláláig legodaadóbb tagiává m-’-en. 1921 őszén Fucik Prágában beiratkozik a Károly Ece­tem bölcsészeti karára, ahol rendkívüli hallgatóként a cseh és világirodalmi. böl­csészeti és művészettörténeti előadásokat hallgatja. Fucik rendkívüli ké)>ességeire ha­marosan felfigyelt a kommu­nista párt vezetése és az 1925. évtől kezdve rendsze­res cikkírója a CSKP köz­ponti lapjának, a Rudé Prá- ro-nak és a Rudy Vecemik- nek (Vörös esti lap). Kosz­Film jegyzet Napraforgó Egy olasz fiatalasszony a második világháború után mindhiába várja vissza fér­jét. Üzenet sem érkezik tőle, halálhírét sem közük. Be- s-éi egy katonával, áld látta a férfit félig -megfagyva ösz- szeesni a Don menü hóme­zőn, de ennél többet az sem tud. Az asszony képtelen el­hinni, hogy férje halott. Hosrzú évek telnek el só- várgó várakozásban, és az asszony képtelen vállalko­zásra szánja el magát: elin­dul a Szovjetunióba, hogy megkeresse férjét. Semmiféle támpontja nincs, egyetlen szót sem tud oroszul, férje megfakult fényképével ke­zében indul a tenger földnek. A szerelmesek megszállott­ságával járja Moszkva és más városok, falvit utcáit, katonatemetők sok ezer fel­iratát böngészi végig: ered­ménytelenül. Aztán — a me­sékre jellemző fordulattal — mégiscsak rábukkan az elve­szett férfira, akit a háború­ban egy szovjet katonalány mentett meg a biztos halál­tól. s akivel azóta új életet kezdett. Mindketten azonnal megértik sorsuk véglegesen kettévált, nincs többet visz­SZ-.Út. Egy igazi filmballada-téma kallódik el a Napraforgó cí­mű alkotásban, amely olasz— francia koprodukcióban, szovjet művészek közremű­ködésével készült, s amely- bek olyan nevek kölcsönöz­nek vonzerőt, mint Vittorio de Sicáé. Cesabe Zavattinié, Sophia Lorené, Marcello Mastroiannié, Ljudmilla Szoveljeváé. Sajnálatos mó­don ezek a nagy művészek ezúttal csak úgyszólván ne­vüket adták n műhöz. Fz el­sősorban a forgatókönyvíró­ra és a rendezőre vonatkozik. Ka csak annyi lenne a fűin szabb ideig a haladó szelle­mű kiadók „Kmen” c. iro­dalmi folyóiratának szerkesz­tőjeként is dolgozik. A CSKP 1929 februári­ban tartott tör+énelmi V. kongresszusa után. amikor a párt élére a gottwaldi veze­tés került. Fucik otthagyja a viszonylag jól fizetett helyét a Kmen szerkesztőségében. Julius Fucik lemond az irodalmi kritikus vonzó pályájáról is, hogy egészen a harcos politikai publicisztikának szentelhesse magát. A szó legtisztább ér­telmében kommunista újság­íróvá válik. 1930 áprilisában utazik el­sőízben Julius Fucik a Szov­jetunióba a csehszlovák műn­ké. :ok és parasztok delegá­ciójának tagjaként. Amikor a . Szovjetunióból visszatért, a csehországi és szlovákiai városokba és falvakba uta­zott, hogy mindenütt elmond­ja, mit látott és mit 1*-~ert meg a szovjetek országában. Abban az időben, amikor a hitleri fasizmus és a hazai árulók fokozott mértékben cselekménye, amennyit a be­vezetőben ismertettünk, ta­lán igazi dráma bontakoz­hatna ki előttünk. A film kö­zépső harmadában, amely a tériét kereső asszony szen­vedélyes kálváriáját és a há­ború nyomasztó emlékképeit mutatja be. sikerül ugyan az alkotóknak magával raga­dó légkört teremteni, de ez a kitűnő rész egy egészen elütő stílusú, inkább vígjá­téki hangütésű bevezetés és egy voltaképpen teljesen fö­lösleges, elnyújtott, giccses befejezés között szorong. A film kezdetén vidám, könnyelmű embereknek is­merjük meg a két főszerep­lőt, akik szinte meggondo­latlanul kötnek házasságot. Ilyen előzmények után egé­szen hihetetlen a folytatás nemes pátosza. A szovjet­unióbeli epizód határozott, drámai lezárása után pedig egyenesen bosszantó a férj viszontláfcogatása Olaszor­szágban, amelynek során hosszadalmasan magyaráz- gatia életének sorsdöntő for­dulatát. noha ez már telje­sen világos volt felesége és a néző előtt is, csupán az el- érzékenvülésre hajlamos filmnézők megkönnyezteté- sére alkalmas. A forgatókönyv hevenyé- szettség'e és a rendezés in­do’ lattan stílusváltogatása érződik a színészi játékon is. Ha Marcello Mastroianninak csak ez* az egy alakítását is­mernénk, bizonyára gyorsan elfelejtenénk a nevét. Sophia Loren a bevezetésben és a befej 5sben bántóan —odo­ros. a már többször dicsért középső részbén viszont csu­pa érzőimgazdagság iátéka. akárcsak Ljudmilla Szaval- jeváé, aki szerencséjére csali ebben a reszten szerepéi. Sz. X fenyegették Csehszlovákiát. Fucik a párt útmutatásai alapján folytatja harcát a demokráciáért, az ország sza­badságáért, függetlenségéért. Amikor a hitleristák meg­szállták Csehszlovákiát, a CSKP illegális központi bi­zottságának tagiává válik: a sajtópropagandát vezeti. A Gestapo 1942. április 24-én letartóztatja; de a pankráci fogház barbár. embertelen környezetében és Berlinben sem adta meg magát. 1943 tavaszán pankráci celláié­ban titokban elkezdte írni az „Üzenet az élőknek” c. hal- / hatatlan riportiát. KifeWte benne a hazájuk szabadságá­ért. az emberiség boldog éle­téért, a népek közötti béké­ért és barátságért harcoló hősök legszebb gondolatait. Az üzenet bizonyság Fucik rendíthetetlen hitéről a nép, a szocializmus győzelmében. Ezt bizonyítják a berlini bí­róság előtt 1943. augusztus 25-én elmondott szavai, ame­lyeket félelem nélkül vágott náci bíróinak arcába: „Az önök ítéletét most felolvas­sák előttem. Tudom. így szól — halál az emberre! Én már régen kimondtam az ítélete­met önök felett. Abbm a világ minden becsülete' em­berének vérével ez van ír­va: „Halál a fasizmusra! Ha­lál a kapitalista rabszolga­ságra! Életet az embernek! A jövő a kommunizmusé!” 1943. szeptember 8-án — az ítélet után 14 nappal — Julius Fu- cikot Berlinben — Plötzen- seeben kivégezték. Úttörővezető k Az V. országos úttörővefce- tői konferenciára készülnek megyeszerte. Tegnap Szolno­kon, Jászberényben és Me­zőtúron volt városi tanács­kozás. Szolnokon Kelemen Bélá- né, városi úttörőtitkár tar­tott vitaindító beszámolót. A többi között elmondotta,- a tanulmányi versenyeken is jól megállták helyüket a szolnoki úttörők. Tizenöt kü­lönféle vetélkedőn vettek részt, amelyeken az első he­lyek 53 százalékát szerezték meg. A városi kulturális szem­lén több mint ezer általá­nos iskolás szerepelt. A me­gyei találkozón a színjátszás­ban, és a népi tánc-gyer­mekjáték kategóriában lettek elsők a szolnoki gyerekek. A sportéletben is elismerést vívtak ki győzelmeikkel, jó helyezéseikkel, sportszerű vi­selkedésükkel. A sportverse­nyeken ezerhatszázan indul­tak. Büszkeséggel lehet ar­ról szólni, — mondotta az úttörőtitkár, hogy a Beloi­annisz úti, a Kertvárosi és a Délibáb úti, a Kassái úti általános iskola úttörő- csapata is kiérdemelte a KISZ KB vöröszászlaját. A beszámoló fölötti vitá­ban a felszólalók hangsú­lyozták, hogy az eddiginél nagyobb önállóságot kell ta­núsítania a munkában az el jkségnek, s természete­sen a csapatok tanácsainak is. Fontos, hogy a mozgalom vezetői elősegítsék az öntevé­keny közösségi élet kibonta­kozását. A szövetség felada­konferenciája ta az is, hogy az állami és társadalmi szervekkel össze­fogva messzemenően gondos­kodjék a gyermekek sza­bad idejének kulturált, tar­talmas eltöltéséről, megszer­vezéséről, a sport és techni­ka iránti igényeinek kielégí­téséről. A szervezeti élet kérdései­ről szólva több felszólaló hívta fel arra a figyelmet, hogy a kisdobosok és a fel­sőtagozatos osztályokba járó úttörők számára az életkori sajátosságoknak jobban meg­felelő munkaformákat kell kialakítani. A konferencia résztvevői sok érdekes, az úttörőmunkában jól haszno­sítható javaslatot tettek. A napirend vitájának le­zárása után megválasztották az úttörővezetők megyei ta­nácskozásán résztvevő kül- * dötteket. * » • Mezőtúron a művelődési központban negyvenkét úttö­rővezető részvételével került sor a városi konferenciára. Vitaindító beszámolót Roszik Mihály, városi úttörőtitkár tartott. Értékelte a csapatok munkáját, szólt az úttörő­élet demokratizmusának fej­lesztéséről, valamint a párt és KISZ-határozatokból adó­dó feladatokról. A beszámo­lót vita követte, majd meg- vgi >(+•',;, a r?"?vef kon­ferenciára Mezőtúr képvise­lőit, illetve a városi úttörő­vezet'-tanács huszonhét, és a városi úttörő-elnökség ti­zenöt tagját Sípos Károly, a Megyei Tanács elnökhelyettese megköszönte Szolnok me­gye Tanácsa nevében a vö­röskeresztes aktívák önzet­len munkáját, szólt a kö­dának említette a tisztasági mozgalmat: 1969-ben 119 termelőszövetkezetből csak 35 felelt meg a követelmé­nyeknek, 1972-ben pedig 116 tsz-ből 23. Az állami gaz­daságoknál 11-ből 4 felelt meg 1969-ben, tavaly 12-ből csak három. Ügy tűnik, hogy visszaléptünk. Ez nem a vöröskeresztes aktívákon múlott. Hogyan lehet a szemléle­ten változtatni, mi lehet a megoldás? Erősíteni kell a vöröskeresztes munkában a politikusságot. Ez azt jelen­ti, hogy minden vöröske­resztes aktivista, tag értse és higgye, hogy amit csinál az hasznos embertársainak, hasznos a szocializmusnak. Hiszen a szocializmus az emberért van. De az ember nemcsak az a termelőerő, aki dolgozik, hanem az em­ber tulajdonos is, akinek vigyáznia kell az anyagi ja­vakra. az ember közéleti személy is, másokat is meg­győz a munka helyességé­ről. A párt mindenkori po­litikájának ismerete a leg­jobb segítőtárs, az iránytű a vöröskeresztes munkában is. A vöröskeresztes aktívák közéleti emberek, akiknek nem elég tudni feladataikat, másokat is meg kell győz­niük munkájuk helyességé­ről. Fejleszteni kell ember­társaikban az adni tudás ké­pességét. önzetlenségét. — A vöröskeresztes munka olyan terület, ahol pártál­lásra, politikai nézetre való különbség nélkül mindenki tehet, ha akar,. , Az emberek szocialista arculata, gondolkodása tár­sadalmi méretekben is óriá­sit fejlődött. Ezt tükrözi a vietnami népnek adott nagy segítség — a véradás, a takarók készítése — vagy az öregekről való gondos­kodás. Ki meri kétségbe vonni azt, hogy az embe­rek gondolkodása más mint régebben volt? Egy egész nép vált érettebbé közössé­gi gondolkodásban, hazasze­retetben, műveltségben, in­ternacionalizmusban, mun­kában, kulturált életvitel­ben. Érettebbé vált népünk szocialista tudata. De, mint tiszta mezőben jobban lát­szik a gaz, napjainkban jobban szemünkbetűnőbb az Jászszentandráson a köz­ségi művelődési ház munka­tervében az idén is fontos­ságának megfelelő helyet foglal el a tanyai lakosság . vében végzendő népműve­lési munka. A feladatok meghatározásakor a terv ké­szítői figyelembe vették, hogy a község lakóinak na­gyobbik hányada még min­dig tanyán él. Az elmúlt évek tapaszta­latai megmutatták, hogy há­rom tanyaközpont — Járás­tanya, Alsó-tanva, Felső-ta­nya. — lakói léginké’- b az ismeretterjesztő előadások iránt érdeklődnek. Ez bizo­nyítja, hogy 1972-ben a há­rom teleepülésen megtartott 45 egészségügyi, társadalom- és természettudományos té­májú előadáson, csaknem kétezren vettek részt. Az előadások számát és te­matikáját az idén még in­kább a tanyai lakosság igé? nyelnek, kívánságának meg­felelően állították össze. Az ismeretterjesztő munka szín­vonalának növelését, az ér- dekl" fokozását remélik attól a segb-'utsi. amit a község a KÖJÁL-tól, az MHSZ-től és a HNF megyei bizottságától kap. Az emlí­tett szervek ügyanís a jövő­ben díjmentesen adják köl­csön az előadáshoz kapcso­lódó ismeretterjesztő filme­ket. Az ismeretterjesztő munka hatékonyságát növelik azzal fs, ho<*v a tanvnk*—'untok­ban kihelyezett könyvtárak­ból az előadásokon elhang­zott témával foglalkozó könyveket is lehet majd köl­csönözni. A tanvai lakossá’ igényeinek megfelelően az idén több honvédelmi tár­gyú előadás szerepel a köz-' eégi művelődési ház munka- ftetvétesS ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom