Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

1973. február 21. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Rövid tanfolyamok, gimnáziumi előkészítők munkásoknak A Népművelési Intézi t idei programjából Az MSZMP Központi Bi­zottságának novemberi ál­lásfoglalása meghatározta a Népművelési Intézet idei ten­nivalóit is — nyilatkozta Ács Miklósné igazgató. — A ter­vek elkészítésekor súlyt fek­tetünk a munkásosztály, il­letve az ifjúság művelődési viszonyainak pontos és kö­rültekintő tisztázására. En­nek érdekében a Népműve­lési Intézet igyekszik össze­kapcsolni az elméleti kuta­tást a gyakorlati tudnivalók­kal. Abból kiindulva, hogy a közművelődés bizonyos for­mái ma már nem eléggé vonzóa1- a közönség számá­ra. a felnőttoktatás művelő­désotthoni formáinak olyan újszerű formáival próbálko­zunk amelyek lehetővé te­szik a hagyományok megőr­zése mellett új népszerű el­járások, módszerek bevezeté­sét. Például viszonylag kis óraszámú tanfolyamok szer­vezését javasoljuk, amelyek megkönnyítik a munkások számára az általános iskolai bizonyítvány megszerzését. A dolgozók gimnáziuma anya­gánál korszerűbb módszer­tani útmutatóval nyújtunk segítséget a továbbtanulók­nak. Egy másik terv a fia­taloknak könnyíti meg az átmenetet az egyik iskolatí­pusból a másikba; azok szá­mára, akik szakmunkásisko­lában szereztek bizonyít­ványt, néhányhetes gimnázi­umi előkészítők indulnak majd. Most dolgozunk azon, mi legyen a tananyag, és hogyan lehet a legkönnyeb­ben elsajátítani. Az utóbbi évek során egy­re népszerűbbek lettek az if­júsági klubok. A legnagyobb gond azonban, hogy nem mindegyiknek van kellően * felkészült vezetője. Az Orszá­gos Pedagógiai Intézettel kö­zönön a XIV. kerületben tan­folyam indul diákklub-veze­tők részére. Ha az idei év eredménnyel jár, már kész anyagot tudnak biztosítani a klubvezető fiatalok felkészü­léséhez. Az év másik jelentős vál­lalkozása abból a gyakorlati felismerésből született, hogy napjainkban egyre nő a tö­megek érdeklődése a köz­hasznú ismeretek iránt. Ezért az intézet a XIII. kerületi József Attila művelődési házzal együtt nemrég kötő­tanfolyamot indított, ahol a kötőgép használatára, az ízléses munkára nevelik szak­képzett pedagógusok az ér­deklődőket. Feltérképezik továbbá, me­lyek a legkedveltebb hob­byk, a felmérések alapján kidolgozzák a megfelelő tan­anyagot és annak sajátos módszertanát. Zsolnai Hédi sanzonestje Oj sanzonműsorát mutatta be Zsolnai Hédi hétfős “to a szolnokiaknak az Árkád presszóban. A Pódium-soro­zat idei első bérletes adását „Mindig éltem” címmel hir­dették a plakátok. Zsolnai Hédit — azt hi­szem nem kell bemutatni; a magyar sanzon országosan elismert, kiváló művelője. Műsorát A sanzon vallomása című dallal kezdte, amely mintegy bevezetője volt sa­ját önvallomásának is. Maid Vass István. Weöres Sándor. Juhász Gyula. Somlyó Zol­tán, Józgef Attila és Ady Endre megzenésített verseit adta elő. Persze nem hiá­nyozhattak a sanzon szülő­földjének. Franciaországnak, közelebbről a párizsi kis­kocsmáknak a dalai sem. Az est azt bizonyította, hogy a sanzon Magyarországon is élő műfaj, tehetséges műve­lői és lelkes közönsége van. Másfél órán át Zsolnai Hédi hangja töltötte be a termet. Egyszer ércesen har­sogott máskor bársonyossá vált szelíd bugássá enyhült A versmondókkal vetélkedő átéléssel, hatásossággal mu­tatta be például a Buday Dénes megzenésítette Juhász Gyula Testamentum című versét A közönség méltán jutalmazta tapssal produk­cióit; egyéni stílusát gyönyö­rű szövegmondását és iro­dalmi igényű előadását. Be­mutatta a sanzon sokfélesé­gét: a Hulló levelek már a sláger határát súrolja, élesen bíráló Prevert-Kozma Éh­sége- és szellemes, humoros hangvételre is volt példa. — Zsolnai Hédi mint szövegíró is méltán aratott sikert. A sanzon az előadás pillanatá­ban születik, mondják so­kan. s úgy éreztük Zsolnai Hédinél ez teljességgel igaz. Előadásmódja közvetlen, úgv tűnik, mintha végis rögtö­nözne. A műsort az előadóestek ismert vezetője. Domonkos Imre szerkesztette és konfe­rálta. A zongorakíséretet Tú­rán László adta. Sajnos Zsol­nai Hédi igazán nagyszerű játéka sem tudta feledtetni a félórás „müsorkésésből. a világítási hibákból, a kotta eltűnéséből eredő vontatott* ságot, fennakadást. Peng a gitár Ifjúsági hangverseny a Ságváriban Mintaszerű zenei ismeret- terjesztés „bemutatójának” lehettünk tanúi az Orszá­gos Filharmónia szolnoki if­júsági hangversenyén, feb­ruár 19-én. A gitár régi ko­rok klasszikus muzsikájáról „pengett”, az ének a magyar nép virágnyelvén szárnyalt a fuvola lágyan zengő futa­mait régi magyar muzsika tüzes dallamai ' váltogatták. A műsorvezető Szendrey Karper László egyéniségé­nek közvetleségével de nem kevésbé mint művész, a gi­tárzene könnyed, érthető tol­mácsolásával hódította meg a fiatalokból álló közönsé­get. Rajta kívül Agay Karola (ének) és Kováts Lóránt (fu­vola) működött közre a hang­versenyen, amelynek ered­ményeként a nézőtéren meg­született a csoda: a hallgató­ság teljes mértékben azono­sulni tudott a muzsikával. Változatos volt maga a mű­sor is. A zenei részek színe­sen követték egymást. A műsor megválasztásában a hangverseny „szerkesztői” a tanulók már meglévő zenei ismereteire is építettek, es tekintetbe vették élekori sa­játosságaikat is. A hangver­senyt vetélkedő élénkítette. A nyertesek haglemez- es könyvjutalomban részesül­ték. A gitárzene bemutató­jának sikerére mi sem lehet jellemzőbb: a hangverseny vastapssal zárult. Marring 23-25 Anvőt filmesek fesztivált Szolnokon Befejeződött a Szolnokon rendezendő országos amatőr- filmes fesztivál előkészítő szakasza. A fesztivált már­cius 23. és 25. között tartják meg a szolnoki MÁV Jár­műjavító művelődési házá­ban. A versenyvetítésen a Munkásportré címmel meg­hirdetett országos pályázatra beérkezett alkotásokat mu­tatják be. Eddig harminc versenyművet küldtek be a pályázatra az ország legkü­lönbözőbb részéről, de még további alkotásokat várnak. — A Munkásoortré-fesztivál zsűrijének elnöke Kertész Ákos József Attlia-díjas író és filmdramaturg, több nagy­sikerű film forgatókönyvé­nek szerzője lesz. A fesztivál díjnyertes alkotásaiból már­cius 25-én bemutatót rendez­nék a Vörös Csillag film­színházban. A televízió ál­landó amatőrfilmes műsora, a Pergő képek egyórás adás­ban számol be a szolnoki fesztivál eseményeiről. A Szolnok megyei amatőr­filmes mozgalom egyébként új létesítménnyel gyarapo­dott. Pénteken 18 órai kez­dettel tartja alakuló ülését a MÁV Járműjavító amatőr­filmes klubja. A klub céljá­ra három helyiséget adott át a Járműjavító vezetősége az amatőrfilmeseknek, akik tár­sadalmi munkában jól fel­szerelt hangstúdiót és klub­szobát hoztak létre. A klub több felvevőgéppel. lámpa­parkkal és vágóasztallal ren­delkezik, és szívesen nyújt segítséget azoknak, akik ked­vet éreznek a filmkészítés iránt. Egyetemisták a szakmunkás! épzésért Tegnap Dunaújvárosban, a Nehézipari Műszaki Egye­tem kohó- és fémipari karán véget ért a KISZ KB egye­temi és főiskolai tanácsának kétnapos ülése. A tanács egyebek között irányelveket fogadott el a felsőoktatási KISZ-szervezetek 1973—74-es tanévi tevékenységére. Az egyetemi ifjúkommunista kö­zösségek fő feladata — fog­laltak állást a tanács tagjai —. hogy erősítsék a szerve­zet kommunista vonásait, po­litikai jellegét, gyarapítsák a hallgatók politikai ismere­teit. fordítsanak gondot a különböző ünnepségek, de­monstrációk politikai előké­szítésére. Az , irányelvekben javasolják, hogy a KISZ* alapszervezetek vitassák mea közgondolkodásunk negatív tendenciáit. elemezzék a diákmozgalmak helyzetét a nemzetközi osztálvharcban Csatlakozzanak az egyete­misták a szakmunkásképzé­sért” akcióhoz, hogy konkrét tettek is segítsék közösségi fejlődésüket, s hogy cselek­vő résztvevői legyenek az MSZMP KB oktatáspolitikai határozatában foglaltak meg­valósításának. Az egyetemi, főiskolai hallgatók vállaljanak az ed­diginél nagyobb szerepet a közművelődési, ismereter­jesztő munkában, segítsék a művelődéspolitikai feladatok teljesítését a falvakban, a tanyákon. Szanatórium a kastélyban Valamikor Orczy báró kastélya a büszke, kétemeletes, ötvenholdas parkkal körülölelt épület. Ma — pontosabban 1955 óta — a tüdőbetegek szanatóriuma. Százhetven ember várja itt hónapról hónapra gyógyulását. Képeink pillanat- felvételek a „gyógyulás házából". Az újszászl füdőszanatőrinm főépülete Az intézet röntgenje. Sulyok Mária és Kálmán Klára itt a szanatóriumban szerezte meg a röntgenasszisztensi szak- képesítést. Szeretik az itteni munkát, bár jobb lenne, ha modernebb készülékkel dolgozhatnának Ebédidőben. Kétféle mentiből válogathatnak a betegek az ebédnél. Egyébként naponta ötszöri étkezés van a szanató­riumban Foto: Nagy Zsolt T ojás nemzé tyűkot, tyúk nemzé balga­ságot, balgaság nem. zé kegyetlenséget, kegyetlen­ség nemzé félelmet (te most azon töprengsz, hogy ki nemzé tojást, de ezt nem árulom el neked), félelem nemzé hitet, hit nemzé re­ményt, remény nemzé en­gem, én pedig nemzém drá­ga ikreimet: sírást és neve­tést. Alig voltam egyéves, ami­kor elvittek a fényképész, hez. Á bajúszos uracska, aki mindig könyökvédőt hordott, fényképezéskor sem vette le, elhadarta a szokásos szöve­get: ungyuli-bungyuli, entye- le-pentyele, itt repül a ma­dárka, tessék mosolyogni! El is kezdtem mosolyogni, de akkor épp vérhasam volt — vagy hogy is kell ezt mon­dani? vérhasban szenvedtem. — ez már önmagában kész röhej. hogy valakinek véres a hasa, szóval mosolyogni kezdtem, de megfájdult va­lamim, feltehetően a hasam, sőt meg is iüetődtem, mi­vel már akkor örültem a szereplésnek, hogy mindenki velem foglalkozott: hatalmas fényt árasztónak tűnt a két gyengéded lámpa is. így aztán sírtam is. nevettem is, vagyis keservesen néztem ki. gaoek mér legalább szonnégy éve, s az elém tá­ruló világon — csakugyan a világ tárul elém? netán én tárulok a világ élé? —, mondom, az elém táruló vi­lágon egyszerre szoktam sír­ni és nevetni. Különleges tulajdonság? Elképzelhető. H ogy szót értsünk: egy­szerre sírok és ne­vetek. Bizonytalan vagyok. Lehetséges, hogy bi­zonytalanságom okozója a Rövidlátásom? Az orvosok azt mondják, távolbalátó. Csak tudnám miért nyugtat­nak ezzel? Hiszen az utca egyik oldaláról a másikra sem látok át, nemhogy a távolba. A moziban nézem a hí­radót- Bányász szerencsétlen­séget vetítenek. Megdöbben­ve figyelem a képeket, sír­ni készülök, hirtelen oldalt fordulok, osztálytársam ar­ca olyan, mint pszichológiai tankönyvünkben a rémületet bemutató ábra; fel-felszag­gatva röhögök, annyira, hogy a jegyszedők kivezetnek a moziból, közben a nézők or­dítanak: embertelen csirke­fogó! A cirkuszban bohóctréfán hahotázom. De csak .pici ide­ig. Csak az elején. A mellet­tem ülő nő orra körül ősz. szecsomósodott púder. Mint­ha ő is lisztes arcú lenne. Nem, ő páholyban ül, és ka­cagja a lisztes arcúakat. Egyre inkább elszomorodom. Már majdnem olyan szána­lomra méltó az arcom, mint a tilinkózó bohócoké. Az országúton megyek a Egri Csaba: nagynénémmel. Faágra fel­akasztott nyulat veszek ész­re. — Milyen szívtelenek az emberek — mondja a nagy- néném. — Mit vétett nekik ez az állat, hogy így megkí­nozták? Szótlanul, keseredetten megyek. A nyúl szélben len­gő füléről eszembe jut an­gol tanárnőm meredt fogso­ra és még meredtebb sze­möldöke. Máris kuncogok. Fehér fal elé állítanak, fe­szesen kell állnom orrom a falhoz szorítva. Így állok már vagy fél órája. Nem háborgat a fehérség, nem serkent vallomásra, nem őr­jítenek meg, az újra és újra ismétlődő kérdések sem; or­romra röppen egy légy, mo­solyogva rábandzsítok, ismét kérdeznek, de nekem már nyájas egyhangúsággal foly­nak a könnyeim. Volt-mennyasszonyom — volt már néhány —• egyszer azt mondta: olyan vagy, mint a mandula. Keserű, de kívánatos. Elhatároztam, hogy gyen­geségemen változtatni fogok. Erősnek kell lennem, szi­lárdnak- Nem szeszélyesen érzelgősnek, vagy fülsértőén harsánynak — hol marad a megfontolás, a biztos értéke­lés? —, hanem pontosnak, határozottnak. Rendben van. Próbát te­szek. Elindulok egy vasúti sín mentén cipőmmel a sint ko­pogtatom, vajon megbízha­tó. becsületes sín-e, vajon épp ezen a sínen kell-e ha­ladnom; összerándul a nye­lőcsövem. jaj. de sajnálom, jaj, de nagvop sajnálom magam, óvatoskodom a sze­les éjszakában, tudom, hogy nem térhetek le erről a sín­ői; képtelen vagyok elkép­zelni, hogy hova jutok, de mélyen, nagyon mélyen bí­zom abban, akárha paran­csot kaptam volna, hogy va­lami üdvözítőhöz kerülök; nehezen egyensúlyozok, már majdnem bőgök, amikor rá­ébredek, hogy nem a sínen, hanem kötélen járok, de a kötél nincs a levegőben ki­feszítve. hanem a földön he­ver, fellengzősségemben hit­tem csak titokzatos megvál­tó felé vezető sínnek, és bi­zony nem tehetek mást, mint nevetek. e tegnap — végre! — különös dolog tör­tént. Bementem a barátom házába. Az egyik lépcsőfordulón kismacskát pillantottam meg. A macska rimánkodva nézett rám, mint aki könyörög az életé­ért. Azt mondtam neki: os­toba, ne félj tőlem, néni bántalak. Gyorsan rohanni kezdtem a lépcsőn, és sírtam, sírtam, megtörtén sírtam. Ez a macska azt hitte, bántani akarom. Irgalmatlannak né­zett. Gyilkosnak nézett. Azóta sírok, egyre csak sí­rok. már nem tudok nevet­ni, mert az a jámbor állat megijedt tőlem, remegve kuporgott és esedezett, mert azt hitte, hogy képes vagyok ölni. Kedves volt-mennyasszo- nyom. kedves barátom és még sokan mások, mennyire kifürkészhetetlen a megvilá­gosodás. Mióta megpillantot­tam azt a macskát, telje­sebbnek érzem magam. Le- tisztultabbnak. akit a sírás megigazított. Ezentúl senki­vel sem fogok élcelődni, el­űzöm az ostoba tréfákat, szomorúan fogok nézni, megértéssel és szeretettel. Néhány órával később mo­solyogva gondolok a macs­kára. Hangsúlyozom: moso­lyogva! Ügy látszik, javítha­tatlan vagyok. Most pedig szeretnék egy megrendítő bejelentést ten­ni: fejemet nem én találtam ki, de ón vagyok érte fele­lős. Í gy hát továbbra is maradok, aki vol­tam : egyszerre síró és nevető, akire az emberek furcsán néznek, mert mindig torz az arca. De higgvék el. olyan jó torznak lenni egyébként tökéletes földün­kön. A novella az Író Széniro­dalmi Könyvkiadónál mez- icient. kötetéből válik MANDULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom