Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

1973. február 21. izoLNOK ütmei wepLAi» 3 f Beruházás - Építőipar 0 Megyénk le lődé*e a IV. (Véres lerrben Sikeresen zárta az 1972-es esztendőt a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregysége. A tervezett 53 millió forint helyett — csökkentett létszámmal — 55,5 millió forint értékű vízügyi berendezést gyártottak. Termékeiket — víztornyokat, víztárolókat, ivó- és szennyvíztisztító berendezéseket — exportra is szállítanak. Az elmúlt évben Irak. Tanzánia, Szíria, az NDK Bulgária 9.5 millió forint értékben vásárolt a fenti termékekből. Képünkön' Készül a 200 köbméteres HVDROGI.ÖBUS. Eredményekkel járt az egyesítés Változások a jászberényi Kossuth Tsz-ben A területfejlesztés pénzügyi forrásai általában bővültek, de szűkös voltuk miatt a fo­kozott takarékosság szüksé­ges volt. A megyében nem végleges adatok szerint a főbb pénz­források közül 1972-ben 1,8 milliárd forint tanácsi költ­ségvetést és fejlesztési ala­pot. valamint 1,5 milliárd forint vállalatfejlesztési ala­Az iparfejlesztési alapból döntően négy település — Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr, Tiszafüred — ina­rát fejlesztik. E forrásból öt év alatt 120 millió forintot felhasználtak. Az iparkitele- pítési alapból 1972-ben 10 millió forintot fordítottak beruházásra. Az anyagi eszközök között megemlítjük a beruházási hi­teleket is. A megyei székhe­lyű vállalatok és szövetkeze­tiek e célra 1972-ben 680 millió forint hitelt i»*nyel- tek, ami az 1970. évitől lé­nyegesen kevesebb. A rendelkezésre álló pénz­források hatékony felhaszná­lása, a helyes beruházáspoli­tika kialakítása a IV. ötéves terv egyik fontos célja. Megyénkben is történtek konkrét intézkedések a be­ruházási igények és lehető­ségek jó koordinálása érde­kében; pl. a beruházások rangsorolása a mielőbbi be­fejezés érdekében. Ennek következtében ta­valy az 1971. évivel körül­belül azonos összeget fordí­tottak beruházásokra, és a terveknek megfelelően a be­fejezetlen beruházások terén pót lehetett felhasználni. Ki­mondottan állami forrásból néhány igen jelentős objek­tum (például a Tisza II.) épül. A tanácsok pénzössze­gei. elsősorban az állami tá­mogatások mérséklődése mi­att csak némileg növekedtek Az állami vállalatok fejlesz­tési alapja két év alatt más­félszeresére, 1972-ben pedig 18 százalékkal bővült. kedvezőbb volt a helyzet. 1972-ben a beruházások összege a tanácsoknál 449 millió forint, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknél 670 millió forint, az állami gazdaságoknál 168 millió fo­rint volt. E szektorokban egyaránt csökkent a beruhá­zások teljesítése az 1971. évi­hez képest, de az üzembe helyezések aránya növeke­dett. A megyében a IV. ötéves terv első két évében 14 da­rab, egyenként 25 millió fo­rintot meghaladó beruházás üzembe helyezése történt me» A termelés céljait szol­gáló beruházásokon kívül előrelépés történt az infra­strukturális létesítmények építésében is. A beruházási tevékenység szigorítása és ennek kapcsán a beruházási kedv mérséklődése miatt a beruházások egy részének indítása elmaradt (pl. iroda­házak, Szolnokon a bevásár­ló központ) vagy időlegesen szünetelt (pl. a Pelikán szál­ló). A mérséklődő beruliázási igényeknek általában az épí­tőipar megfelelt. Megnőtt a/ állami építőipar nyeresége Az építőipar 1972-ben 1066 millió forint építési-sze­relési munkát végzett, 41 millió forinttal többet, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Az építőipari terme­lés volumene a bekövetke­zett áremelkedések miatt azonban lényegében stagnált, ugyanakkor a foglalkoztatot­tak száma csökkent. Az építőipari vállalatoknál 1972-ben a munkahelyi kon­centráció foka javult, a ter­melésben lekötött készletek jelentősen csökkentek, ami jobb gazdálkodásra enged következtetni. Ettől függetle­nül a munkák folyamatos át­adásában nem történt előre­lépés, mert azok nagy része még mindig az utolsó ne­gyedévre jutott. A termelés lassú ütemű fejlődése ellenére — a kész­letek jelentős csökkenésének hatására — a minisztériumi építőipar 1972. évi nyeresége nagy mértékben megnőtt, és előreláthatóan eléri a 60— 64 millió forintot, az 1971. évi 6 és az 1970. évi 37 mil­lióval szemben. Az elmúlt két évben tehát az építőipar termelésének vo­lumene lényegében nem nőtt, nagyobb arányú állóeszköz­fejlesztés nem történt, a fog­lalkoztatottak száma csök­kent, a munkák átfutási ide­jének rövidítése terén nem történt előrelépés, és csupán a vállalatok készletgazdálko­dása javult. A IV. ötéves terv célkitű­zései szerint a m«*”" építő­iparának fokozatos fejlesz­tése, kapacitásának növelése szükséges. Éppen ezért az építőipar teljesítőképességét az építés jobb szervezésével, előkészítésével, a minőség ja­vításával, a technológia kor­szerűsítésével — az ipari háttér további folyamatos kiegészítésével — és a mun­kafegyelem javításával kell növelni. Berta Zsuzsanna közgazdász KSH Szolnok megyei Igazgatósága Nagyobb területen és kor­szerűbb művelési módszerek­kel folyik a cukorrépa-ter­mesztés a jászberényi Kos­suth Tsz-ben, mint évekkel ezelőtt Az egyesítés óta 250 holdon termesztenek répát. 40 holdról 150-re növelték az öntözött területet. Jelentős összeget, 1 millió 700 ezer forintot —költöt­tek gépek vásárlására, — automata répakombájnok­kal, francia gyártmányú helybevetőgéppel, trakto­rokkal és szállító jármű­vekkel egészítették ki gép­parkjukat. Mindez lehetővé tette, hogy megszüntessék a répa kézi művelését, valamennyi mun­kafolyamatot gépesítettek. Kedvező hatással van gaz­dálkodásukra a Hatvani Cu­korgyárral létrejött megálla­podás. 400 ezer forintos tag­sági díjjal az Urebetln-tár- sulás tagjai lettek. A megál­lapodással enyhülnek a szö­vetkezetben a szállítási gon­dok, (Betakarításkor egyene­sen a cukorgyárba szállítják a répát.) megteremtődnek a szarvasmarha-hizlalási prog­ram megvalósulásának felté­telei. Növelik a következő évek­ben a tenyészállatállömányu- kat. Jelenleg 444 tehene van a gazdaságnak, számuk a ne­gyedik ötéves terv végére eléri a 600-at. A munkacgységes rendszer­ről 1973. januárjától kész­pénzes munkadíjazásra tér­tek át a Kossuth Tsz-ben. Növekszik — és egy szint­re kerül — az egyesített gazdaságban a tagság jö­vedelme. A magasabb jövedelmet az biztosítja, hogy a gazda­ságban sikerült kihasználni az egyesítés előnyeit Éssze­rűbben gazdálkodnak a munkaerővel, a feladatok jobban megoszlanak, az ed­digieknél. jobban tudják biz­tosítani a folyamatos mun­kát. A kedvező talajviszo­nyok, az egybefüggő terület teszi lehetővé, hogy a ko­rábbi évekhez viszonyítva gépparkjukat is folyamtosan üzemeltessék, és gazdaságo­sabban használják ki. — illés — Szolnok megye kivétel A lakásszövetkezeti moz­galom helyzetét, tavalyi fej­lődését vette számba a SZÖVQSZ egyik legutóbbi felmérése. Eszerint a műkö­dő lakásfenntartó, építő, garázs- és üdülőszövetkeze­tek száma 1972. december 31-én 877, a szervezés alatt állóké pedig 135 volt. Az ebben a szövetkezetekben érdekelt tagok (családok) száma megközelítette a 115 ezret. Nem minden tekintetben valósultak meg azok a ter­vek, amelyeket a megyék­ben az üdülőszövetkezetek fejlesztésére készítettek. So- mogv és Szolnok megye ki­vételével — ahol a múlt év során 251 üdülőrész építése fejeződött be — még min­denütt nagy szükség van az ÁFÉSZ-ek. takarékszö­vetkezetek, esetleg ügyvédi mtínkaközösségek tevékeny­ségére, segítő közreműködé­sére, az üdülőszövetkezet céljaira kiszemelt területe­ken a tavalyinál lényege­sen nagyobb arányú épít­kezése valósulhasson meg. Szőrmekikészítő épült a Pannónia kunszentmártoni gyár­egységében isszerű fejlesztés Öntözési felvonulás a Tisza völgyében Következik az országos döntő o Befejeződött a szakmunkástanulók megyei versenye Milliók a takarékban A Tiáza völgyében, a csa­padékszegény időjárás miatt már februárban megkezdő­dött az öntözési felvonulás. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, amely az idén Nyír­egyházától Szegedig gazdája az öntözővíz-szolgáltatásnak, tervszerűen készül a korai mezőgazdasági vízhasznosí­tásra. B’ebruár végéig 215 úszó- és parti vízkivételi művet vontatnak helyére, helyeznek üzemképes álla­potba. A szivattyúk serege másodpercenként 108 köb­méter vizet juttat majd a mezőgazdaságilag művelt területekre és a halastavak­ba. A mákkosi úszó fővízikivé- teli mű — amire februárban még nem volt példa — már üzemel. A nagyteljesítményű szivattyútelep a Tisza II. vízlépcsőhöi kapcsolódó jász­sági főcsatorna új, 18 kilo­méteres szakaszába nyomja fel alulról a vizet. Gyakor­latilag visszafelé folyik a víz a főcsatornán. Erre a műve­letre azért van szükség, mert i kész csatornaszakaszban magas sótartalmú vad víz gyűlt össze, amelynek mező- gazdasági hasznosítása je­lentős károkat, szikesedést okozhatna. A csatornát ezért teljes hosszában, mintegy félmillió köbméter élő Ti- szavízzel átmosatják. A vállalat az új nagykun­sági és a jászsági főcsatorna kétirányú vízellátására ké­szült fel. A Tisza II. vízlép­cső duzzasztása ugyanis má­jusban kezdődik meg, a két főcsatorna gravitációs feltöl- tósére csak azután kerülhet sor. A hatóterületükön min­denekelőtt Kisköre, Tisza- sűly, Szolnok, Kunhegyes, Tiszabő térségében és má­sutt azonban ennél korábban szükség lesz a két csatorna vízszállító kapacitására, ezért az ellenkező irányból is töltik majd a csatornákat. A Tisza völgyében és mel­lékfolyói mentén jóval több mint egy milliárd köbméter víz szogáltatására készül a vállalat. Együttesen 228 ezer hektár kultúrnövényre bizto­sítják közvetlenül, vagy köz­vetett úton a csapadékpót­lást, o -f A mechanikai műszerészek mai vetélkedésével befeje­ződik a Szolnok megyei szakmunkástanulók „A szak­ma kiváló tanulóia” verse­nye. Ezzel a szolnoki Vas­ipari Vállalat tanműhelyé­ben eldől, ki lesz a husza­dik, aki az eddig továbbju­tott tizenkilenc tanuló mel­lett megyénket az országos döntőkön képviseli. A húsz szakmában a dön­tők zömét a szolnoki 605-ös intézet és dr. Tóth József igazgatóhelyettes szervezte. A felkészülés már tavaly októberben megkezdődött, és a versenvKiírás értelmében a Munkaügyi Minisztérium­hoz tartozó 11 intézet mint­egy kétezer tanulóia jelent­kezett. Az osztály és az is­A Magyar .Szabványügyi Hivatal elhatározta: módo­sítja a fűszerekre érvényes, 20 évvel ezelőtt megszabott előírásokat. Az űj szabvány fokozott sz'gorral írja elő a szava­tossági idő felírását minden egves fűszert tartalmazó ta* sakra. Emellett az előrecsö- magolásra, a mintavételre és a vizsgálati módszerekre kola legjobbjai — száznyolc­vanán — szakmánként a megyei döntőben bizonyítot­ták ügyességüket, szakmai felkészültségüket. Legtöbben, tizenkilencen a szobafestő és mázoló szakmákban indul­tak, de csaknem ennyi részt­vevője volt a gépész szak­mák közül az esztergályosok, a géplakatosok és az autó­szerelők vetélkedőjének is. A legjobb húsz most már a március 15 és április 4-e között megrendezendő orszá­gos versenyre készül, hi­szen a Szolnok megyei tan­intézetek jó hírneve kötelez. Tavaly a szakmánkénti ösz- szesítésben harmincnégy ponttal megyénk ipari tanu­lói az első helyen végeztek A szakma kiváló tanulója versenyen. is szabványt dolgoznak ki, amely az ellenőrök munká­ját egyszerűsíti. Az úi szab­vány segít megakadályozni, hogy a boltok polcain csök­kent értékű fűszer várjon eladásra. Jelenleg már hétféle fű­szer; árulnak a? új szab­vány előírásai szerint, egye­bek között a köménvt a ma­joránnát és koriandert­A Debreceni Postaigazga­tóság tegnap Szolnokon tar­tott tanácskozást három me­gye — Hajdú Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok — postavezetőinek részvételé­vel. A tanácskozáson Nagy Tibomé. a postaigazgatóság vezetője számolt be az el­múlt évi betétgyűjtési mun­káról. Mint elmondta, az igazga­tóság 108 8 százalékra telje­sítette a betétevűitési tervet, ami egyben országos első helyezést jelent. A megyék között Szabolcs-Szatmár 159.2 százalékkal szintén az első. Hajdú-Bihar 100.2 százaléK- kal a negyedik. Szolnok pe­dig 70.5 százalékkal a tizen­hatodik helyet szerezte meg. Érdekesség hogy totószel­vényt egy év alatt csak 2.1 millióan, lottószelvényt vi­szont húsz és fél millióan vá­sároltak. Az igazgatóság a takarék- betétek összegét az idén 243 millió forinttal akaria nö­velni. totó- és lottószeivé- nyekbö! várhatóan ugyan­annyi fogy majd el. mint 1972-ben. Korszerűsítik a főszerek szabványát A tanácskozás résztvevői, köztük Nagy Tibomé. a Debre­ceni Postaigazgatóság vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom