Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

1973. február 29. SíOt.ÍVOK MEGTEI NÉPLAP 3 Termelés és foglalkoztatás a Megy étik fejlődése a IV. ötéves tervlien Népgazdaságunk — és an* Bak részeként Szolnok me­gye — fokozatos, átfogó és dinamikus fejlesztése a ter­vekben meghatározott célok A termelőágazatokon be­lül tehát az inari és az épí­tőipari termelés dinamizmu­sa csökkent és elmaradt a célkitűzésektől, bár az orszá­gos növekedési ütemet meg­haladta. A mezőgazdasági termelés növekedése kedve­zőbb. mint a megyei elő­irányzat alapján történik. A Szolnok megyei IV. ötéves terv idő­arányos — 1971-re és 1972-re vonatkozó — teljesítését a következő főbb mutatók jel­lemeik: Terv Tejesítés 123—125 114 111—112 106 — kb. 103 105—106 110 110 kb. 110 116 117 6000 7430 A tervek szerint alakult a lakosság reáljövedelme és a kiskereskedelmi forgalom. — Több lakás épült a terve­zettnél. viszont számos ke­reskedelmi. egészségügyi és oktatási intézmény nem va­lósult meg. A* ipari termeié* Az ipari termelékenység Az építőipari termelés A mezőgazdasági bruttó termelés A lakosság reáliövedelme A kiskereskedelmi forgalom A lakásépítés, db Ä népesség Szolnok megyében 1973, január 1-én 437 ezren éltek. A lakosságszám kétezerrel — évenként átlagosan hat- százhatvan lakossal — keve­sebb volt a három évvel alttkalásn nak ma is. Már 1970-ben minden munkaképes korú férfi dolgozott, és másfélszer több nőt foglalkoztattak a tíz évvel korábbinál. A száz keresőre jutó eltartottak szá­tént. A megyei építőipari lét­szám azonban nem minden szektorban, főként a minisz­tériumi iparban csökkent s ez a keresetek alakulásával van összefüggésben. A mezőgazdaságban a terv Szerint is számoltak a fog­lalkoztatottak körének szű­külésével. Ennek megfelelő, hogy a termelőszövetkezetek­ben foglalkoztatottak száma 1971-ben 5 százalékkal, a ta­goké 4 százalékkal csökkent. Tői;!» műszaki é«s adminiüziraiÍT dolgozó Az iparban és az építő­iparban az eeves állomány- csoportok létszáma két év alatt eltérően alakult. Az iparban a munkások számá­nak 7 százalékos növekedé­se mellett a műszaki alkal­mazottaké 10 százalékkal, az adminisztratívaké 13 száza­lékkal nőtt Az építőiparban legnagyobb mértékben a mű­szakiak száma emelkedett de bővült az adminisztratív­létszám is. mely figyelemre Az iparban foglalkoztatottak száma 3 ezer nyolcszázzal növekedett korábbinál. A népesség a megelőző évekénél valamivel 1 isebb mértékben fogyott, ugyanis a legutóbbi két nérr zámlálás Között tizenkét­ezerrel. tehát évenként ezer­kétszázzal csökkent a megye ; akosságszáma. A megyében a munkale­hetőségek bővülnek. Ennek ellenére még mindig negatív a vándorlási egvenleg. vagyis állandó és ideiglenes jelleg­gel többen távoznak, mint aháhyan ideköltöznek. Jelen­leg mintegy tizenhétezer azoknak a száma, akiknek ugyan állandó lakóhelye a megye valamely települése, de más., megyébe járnak el dolgozni vagy tanulni. A népesség fogyását tulai- donkórvnen az elvándorlások okozták. A természetes sza­porodás ugyanis — a szüle­tések és halálozások különb­sége — az eltávozottakat tel­jes egészében nem tudta pó­tolni. A gyermekszületések a IV. ötéves tervidőszak első két évében kismértékben növe­kedtek. Ebben a gyermek- gondozási segély bevezetése is a családi pótlék emelé'se feltétlenül éreztette hatását. I venként háromszázzal több pvermek születik, mint ko­rábban. A születési arány- £ íámot tekintve azonban csak a nvolcsdik helven ál­lunk a megvék között. Ez visszaesést ielent. men a hatvanas évek eleién r«»mán pzabolcs-'lz.f'tmár és Hajdű- F'har megyében sz-wett több e--errrek és utána me­gyénk lc-ystVoTpft. Az utóbbi Vét népsrámlá" ás közötti időben a mérvé­ben a fofflalVnztatottság erő­teljesen bővült. Az marban, az éoítőfnarban és a tercier szektorban létrehozott új munkahelyek jó elhelyezke­dés! lehetőséget adtak és ad* ma (hetvennyolc!, azonban lényegesen rosszabb volt az országosnál. Ennek oka, hogy körülbelül negyvenezer mun­kaképes nő nem állt munka­viszonyban. A IV. ötéves terv első két évében, lényegében a tervek­nek megfelelően, az iparban foglalkoztatottak száma há- romezemyolcszázzal növeke­dett. — Az öt évre tervezett több mint tizenkétezer új ipari munkahely 31 százalé­ka megvalósult. Kedvezőtlen ezzel szemben, hogy az épí­tőiparban 1972-ben 3 száza­lékkal kevesebben dolgoz­tak, mint 1970-ban. holott igen jelentős a munkáshiány. E szervezeteknél a munkások száma is csökkent, melv el­tér az országos tendenciától, ugyanis ott növekedés tör* A legtöbb mezőgazdasági berendezés, felszerelés ga­ranciális javítása, a szerviz­zel kapcsolatos tevékenység éveken át gondot okozott a termelőknek: ezért nagyje­lentőségű az a megállapo­dás. amelve* dr. Bartos Ba­jos. az A3ROXR3SZT ke- igazgatója és Csi’lag Nándor, a ME^GnÉP Tröszt vezérigazgató-heivet- tese tegnap az AGRO TRÖSZT székházéban aláírt. A szerződés értelmében az AGROTRÖSZT 19 megvei vállalatán keresztül forga­lomba hozott hazai és kül­méltő a munkások számának csökkenése miatt. Az alkal­mazottak létszáma főként a műszaki-technikai színvonal növekedése és a számítás- technika térhódítása követ­keztében nőtt összefoglalva; a megye te­hát még mindig a fogyó né­pességű területek közé tar­tozik, és jelentősen csak Szolnok, a város népessége növekszik. A IV. ötéves terv első két évében sikerült előbbre lépni a foglalkozta­tás növelésében. Még rendel- kezünK kis számú munka­erőtartalékkal. (Folytatjuk.) Dr. Végső Zoltán a KSH Szolnok megvei igazgató­sága osztályvezetője földi gyártmányú gépek és berendezések vevőszolgála­tát ezentúl a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai látják el. A tröszt az ország területén 22 vállalattal és 134 gyár­egységgel széleskörű garan­ciális szolé ól a tot szervez, s így megoldja a rendszeres szervizellátást — ideértve az úgynevezett null-s-er •' •*- két is — és a díjazott mű­szaki feliilv-/sgáiatokat. A szerződés szerint a MEZŐGÉP Tröszt hálózata több mint száz szervizkocsi­val kezdi meg a vevőszol­gálati munkát. . Országos mezőgazdasági szerviz- szilgúlát Mongóliában húskombinát Mongólia legfiatalabb vá­rosában. az erőteljesen ipa­rosodó Darhanban, magyar segítséggel húskombinát épül. 1974-ben készül eL Vezetőink és szakembereink gyakorlati kiképzéséhez a kaposvári húskombinát nyújt segítséget. A két vá­ros így kezdődött baráti kapcsolata tovább szélese­dett. A napokban Kapos­várra érkezett Darhan város küldöttsége G. Damgyin vá­rosi tanácselnök vezetésé­vel, aki egyben a magyar— mongol kormányközi bizott­ság tagja is. Az alkalomból írták alá Kaposvár és Dar­han testvérvárosi megái a- podását és a két húskombi­nát együttműködési szerző­dését. Az okmányok aláírá­sánál jelen volt P. Sagdar- szuren, a Mongol Népköz- társaság magyarországi nagykövete, Somogyi József, a Kaposvári városi Pártbi­zottság első titkára, dr. Le­nért Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes. dr. Banke Antal, az Állatforga’ml és Húsipa­ri Tröszt vezérigazgatója. A kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban készült bérén dezések megtalálhatók a kőolajiparban, a timföld- és mű­trágyagyártásban, műanyag- és müalapanyag-iparban, vala­mint a lakk- és fcstékiparban. Itt készült a bocsi sörgyár berendezésének jelentős része. <Jj termékük a péti. Nitro génművek nagykapacitású műtrágyagyárának berendezései, amelyek egyenként 196 tonna súlyúak és 55 méter magasak, Képünkön: Így készülnek a konzervipari tartályok Lelkiismeretesen, eredményesen Pártalapszervezeti munka a karcagi Béke Tsz-ben Kereken száz párttag te­vékenykedik a tízezer hol­das karcagi Béke Tsz-ben. A kommunisták három alapszervezetbe tömörülnek, munkájukat héttagú csúcs- vezetőség fogja össze. A ha­talmas területen, a tagok egymástól távol dolgoznak, ami sok gondot okoz a min­dennapi munkában. Az alapszervezetek mégis ha­vonként tartanak taggyűlést. A tárgyalt napirendek %0 százaléka a párt belső éle­tével, negyven pedig gazda­ságpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Ezen az arányon tavaly változtattunk, azelőtt túl­súlyban volt a gazdaságpoli­tika. Most csak a legfonto­sabb témák kerültek a tag­gyűlés elé — mondta Juhász János, a csűcsvezetőség tit­kára. A taggyűléseken a tagság több mint 90 százaléka je­len v-an. A tanácskozások szelleme élónk. — Főként a gazdaságpoli­tikai témák tárgyalásakor — jegyzi meg a csúcstitkár. — Gyakran bírálnak is. A két­kezi dolgozók szóvá teszik a hanyag munkát. Az elnök­nek is megmondták: többet tartózkodhatna az emberek között. A bátor kritikai szel­lem nem engedné meg' ná­lunk, hogy bárki visszaélhes­sen beosztásával. — Hogyan készítik elő tag­gyűléseiket? — A pártcsoportok útján. A vezetőségek titkárhelyet­tesei összehívják a bizalmia­kat, és tájékoztatják őket a rendezvény napirendjéről. A pártcsoportértekezletek 5—10 nappal megelőzik a taggyű­léseket. A csoportértekezle­tek napirendjét külön ter­vezzük. A csúestitkár egyik bizal­mi átírós könyvecskéjét mu­tatja. Ilyenekben tartják nyilván a pártmegbízatáso- kat, azok teljesítését és fel­jegyzéseket készítenek a csoportértekezleten elhang­zottakról A bírálatokra, ja­vas!--okra — az intézkedés­sel párhuzamosan — választ kapnak az érdekeltek. így van ez a brigádértekezletek utar is. — Legutóbb az elnök az 1972. évi gazdasági munka értékelésekor elhangzott ja­vaslatokat összegezte, veze­tőségi ülésen előterjesztette, a' ol végrehatási programot fogadtak el. A javaslatok egy része máris megvalósult. (Pl. az állattenyésztők fizikai munkájának megkönnyíté­sére takarmányos kocsik ké­szültek és már üzemelnek.) A pártpolitikai munka súlypontja az alapszerveze­te ken van. Rajtuk múlik, ho­gyan szervezik meg a párt határozatainak végrehajtását, és hogvan mozgósítják rá a kommunistákat és pártom kí­vülieket. A vezetés színvona­la, a vezetőségi tagok kép­zettsége viszont befolyásolja a határozatok megvalósulá­sát. A Béke Tsz-ben is jól tudják ezt. A csúcsvezetőség tagjai közül ketten felsőfokú tech­nikumot, hárman középisko­lát, ketten általános iskolát végeztek. Politikai képzett­ségük is lépést tart a köve­telményekkel. Négyen esti egyetemet, ketten marxista középiskolát, egy vezetőségi tag öthónapos pártiskolát végzett. Kéthetenkénti ülé­seikre tanácskozási joggal meghívják az alapszerveze­tek titkárait is. — így gyorsabban áramlik az információ, s a titkárok részt vehetnek a döntések ki­alakításában. A gazdaság- vezetőségi ülés anyagait is megkapják a titkárok, elő­zetes javaslatot is tehetnek. Az alapszervezeti titkárok felkészültsége is kielégítő. Pártiskolát, marxista közép­iskolát. illetve esti egyetemet végeztek. Egyikük felsőfokú technikus, a másik kettő ipari szakmunkás. Az alap­szervezetek vezetőségei ha­vonta üléseznek. A titkárok­ról Juhász János így véleke­dik: — Legfőbb erényük a lel­kiismeretesség, nem kelj. biz­tatni őket a munkára. A csúcsvezetőség tagjai közül állandó patronánsuk van az alapszervezeteknek, akik részt vesznek vezetőségi ülé­seiken, taggyűléseiken. A helyszíni segítésre nagy gon­dot Lódítunk. — És a reszortfelelősök ho­gyan tevékenykednek? — A tizenhárom vezetőségi tag közül csak egvikük nem képes önállóan felkészülni, bes-' nolni a vezetőségi ülé­seken és a taggyűléseken. Feladat-űkat nvnkatérvbe foglaljuk, és időnként a csú csvezetőség reszn-tféle­seivel is mecbeszébk tenni­valóikat Munkájukon sokat kell iavítanunk. Ezt most a Politikai Bizottság december 14-í állásfoglalása után még jobban látjuk. A felsőbb pártszervek ha­tározatainak érvényesítése, végrehajtása az alapszerve­zeti munka színvonalának fokmérője. Nem kevésbé fon­tos, hogyan szervezik meg és ellenőrzik ezek megva­lósulását. — A felsőbb szervek ha­tározatairól nyilvántartást vezetünk — mondja Juhász elvtárs. — A csűcsvezetőség irányító testület, tagjaitól el­várjuk, hogy ismerjék e ha­tározatokat, és mindazok, akiknek szerepük van a végrehajtásban. Erre a leg­különbözőbb fórumokat, (tit­kári értekezletet, vezetőségi ülés, taggyűlés, pártnap) felhasználjuk. Alapvetőnek tartj-'k a felsőbb pártszervek határozatait a helyi viszo­nyoknak megfelelően alkal­mazzuk. Rendszeresen vissza­térünk a végrehajtás ellen­őrzésére. m — A KB 1972 novemberi határozata megszabta a gaz­daságpolitikai feladatokat. Ezek között szerepel a cu­korrépa-, hús- és a tejterme­lés növelése. — Valóban így van. Mi az országos és megyei átlag alatt vagyunk a búza-, kukorica- és tejtermelésben, többet kell tenni a hozamok emeléséért Tudjuk, hogy a népgazdaság­nak több Cukorra van szük­sége. ezért plusz 40 holddal, 260 holdra növeljük a terü­letet. és gépesítjük a terme­lést. A kukorica területét 400 holddal, összesen ezer holdra növeljük. Csatlakoztunk a zártrendszerekhez. — • Pártszervezetünknek fontos szerepe van abban, hogy a fejlesztés fontosságát mindenki megértse, s meg­győzzük a kétkedőket. Ezt politikai kérdésnek tekint­jük. A szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztését úgyszintén. Két év. platt kétszázzal kí­vánjuk bővíteni tehénállo­mányainkat, új istállót épí­tünk, korszerűsítjük a régie­ket. Taggyűléseink határo­zata: az egy tehénre jutó hozamot is növelnünk kell. Az alapszervezeti munka egyenletesen fejlődik a kar­cagi Béke Tsz-ben. A>csúcs­vezetésé s titkára mégsem el­fogult. látja, hogy akad még bő-—i javítani való. Így pél d*ul: gond, hogv a párttag ság 15—20 százalékának nin«"-' folyamatos .megbízatása. A gazdaságban esvre több p" úi te^n'-^lési eljárás. Jog'.1 várják, hogv ezek meghono sításában a kommunisták nagyobb szerepet vállalja nak. Máthé László t

Next

/
Oldalképek
Tartalom