Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

1973. február 17. EWLNOB MEGYEI NÉPLAP 7 Az OKISZ Labor tervezői érdekes mini, maxi és nadrá- gus estélyi öltözékeket terveztek a báli idényre. Fekete selyemnadrágos, kockás felsőrészes és kockás sima vonalú estélyi ruhák (MTI Foto Bara István — KS) Tornászó felnőttek Mátyás 40 év körüli fia­talember, aki szeretné so­káig megőrizni egészségét és alakját. Ezért reggelen­te, mielőtt munkába indul, rendszeresen kocog. Tíz perccel előbb ébred, mint a család többi tagja, melegí­tőbe bújik, és öt percet ker cog a Tisza-parton. — Eleinte sokan nem ér­tették meg szándékomat — mondja —, azt hitték, hogy bolondozok. De én ezt az 5—8 perces futást jobban megkedveltem, mint a hobby-telket. A telekre té­len nehéz kijutni, nem lehet ennyi idő alatt semmit dol­gozni. A kocogásra viszont mindig van alkalom, még esős időben is. Éva. a feleség, álló mun­kát végez egész nap. A la­kás takarítása is testmoz­gást jelent számomra. — Nekem a felsőtest mozgása a fontos — mond­ja — ezért esténként lejá­rok a legközelebbi artézi kúthoz egy-egy edény ví­zért. Az edényt megtöltöm, s azután egyik kezemből a másikba véve 5—6 karlen­dítést végzek, amíg haza­érek. Így sokat nyerek, mert az üzleti levegő után friss levegőt szívok, és a meleg víz, amit a kútról hozok, kitűnően megnyug­tatja fáradt lábaimat. A I adomán VMS ismere­tek és a társadalmi igények gyarapodásával mértéktele­nül megnőtt a tanulók ter­helése. Lassan, de észreve­hetően szaporodtak és vas­tagodtak a tankönyviek, a szemelvénygyűjtemények, több lett a heti kötelező óra és az egyéb iskolai elfoglalt­ság, s nem ritkán túlságosan szabadjára engedték a szak­tanári és a szülői ambíció­kat. Jogosan állapította meg a párt Központi Bizottsága az oktatás helyzetét és fel­adatait elemezve, hogy a kö­zépiskolákban ..az egyéni ta­nulásra fordított idővel együtt az átlagos képességű diák terhelése — esetenként messze — meghaladja a he­ti 43 órát”. Ez pedig túlterhelés a ja­vából, aminek egyrészt az a következménye, hogy a gye­rekek. noha sok mindent ta­nulnak, de az esetek több­ségében az alapvető ismere­teket is csupán felszínesen sajátítják el, másrészt e ke­vésbé hatékony tanulás mel­lett is túlságosan kifáradnak, egészségileg károsadnak. Az iskolaegészségü«’-5 statiszti­kák adatai szerint évről-év- re nő a nyugtatókon, vagy élénkítőszereken élő diákok száma. Generációról generá­cióra magasabbak lesznek a gyerekek, de növekedésük­kel mellkasuk nem szélese­dik arányosan — feltehető­en a sok ülést igénylő és ke­vés mozgást engedő tanulás miatt. Ezek a jelek két fel­adat elvégzését is sürgetik: egyrészt mérsékelni kell a tananyagot, másrészt növelni kell a mozgásiehetőséget. Ami az utóbbit illeti: ko­molyabban kell venni a test­nevelési órákat, meg kell vizsgálni, mi az oka, hogy olyan sok diák felmenteti magát a torna alól. A Mű­velődésügyi Minisztériumnak egyébként az a szándéka, hogy fokozatosan növeli a testnevelési órák számát. A mostani tananyag-csökken­téssel egyelőre a gimnáziu­mokban kerül sor erre: az eddigi heti két óra helyett három órát fordítanak a jö­vő tanévtől kezdve a torná­ra. Jelentősen hozzájárul a diákok egészségesebb élet­módjának kialakításához a tananyag-csökkentés is. Már dolgoznak a különböző isko­latípusok és tantárgyak bi­zottságai, hogy elkészítsék javaslataikat a tanulók egészségesebb, arányosabb terhelésére, őszintén szólva nincsenek könnyű helyzetben ezek a bizottságok, hiszen kezd tömörülni az ellentábor. Szinte minden elhagyásra szánt tananyagrészletnek van védője, mindenki a „maga lovát” dicséri, s csak más tantárgyakban lát csökken­tési lehetőséget. S a saját tantárgyuk, tudományuk sze- retete természetes is. Arra sincsen semmi biztosíték, hogy kivétel nélkül nélkülöz­hető anyagrészeket ítélnek majd elhagyásra. Valószínű, hogy lesznek hibák is a mostani tananyag csökken, tésekor. De ezeket a munka nagyságához kell mérni. El-X sősorbam azt kell tekintetbe venni, hogy nemcsak az a fontos, mit kellene, hanem azt is, mit lehet megtaní­tani a gyerekek egészségé­nek károsodása nélkül. Mert a mérleg egyik serpenyőjé­ben az elhagyásra javasolt tananya '»részek és tanórák vannak, a másikban pedig a gyerekek egészsége. A tanulói túlterhelés csökkentésének persze, csak egyik módja — ha a leglé­nyegesebb módja is — a tantervi anyag és a tanórák számának mérséklése. Ide tartozik még a túlzott szü­lői ambíciók visszaszorítása, a szaktanári módszerek tö­kéletesítése, a differenciált tehetségfejlesztés feltételei, nek a megteremtése, az ér­tékelési és az osztályozási rendszer javítása s még sok minden. A dolop lényege az, hogy a túlterhelés csökkenté­se nem egyéves feladat, s nem csupán az oktatásügy­nek, az iskolának kell erő­feszítéseket tennie az egész­ségesebb terhelésért, hanem a családnak is. S még valami: csupán a túlterhelést szeretnénk csök­kenteni, de nincs szándé­kunkban lemondani az egészséges, az arányos terhe­lésről. Mert a tanulás nem játék, nem amolyan szere- tem-nemszeretem dolog. Aczél György mondotta el a diákparlamemten, hogy a leg- finomabbb húsételek mel­lett is megkövetelik, mégpe­dig helyesen a szülők, hogy a főzeléket is megegyék a gyerekek. Így vagyunk a ta­nulással is. Szorgalmazhat­juk az érdeklődés felkelté­sét, a szórakoztató, figyelmet lekötő tanulási-tanítási mód­szereket, de bizonyos alapis- mereteket, ha tetszik, ha nem, mindenképpen meg kell tanulniok a ""erekek- nek. Tehát a túlterhelés el­leni küzdelem nem adhat felmentést egyetlen diáknak sem a tanulás alól. s egyet­len szülőnek sem a tanulás ellenőrzése és ösztönzése alól. S még az sem baj, ha ez a tanulás fárasztó. Nem is lenne helyes, ha erőfeszíté­sek nélküli életet teremte­nénk, ígérnénk gyermekeink­nek. Csupán arra kell ügyel­nünk — mégpedig komolyan —, hogy tehelésük ne legyen mértéktelen és rendszertelen. Ennek érdekében új szem­léletre és új gyakorlatra van szükség mind az iskolákban, mind a családi otthonokban. Tóth László a Művelődésügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese Májgombóc leves Rizses csirke Túróspárna. Rizses csirke. Hozzávalók; 1 csirke, 30 dkg rizs, 10 dkg gomba, 1 sárgarépa, 4 evőka­nál zsír vagy olaj, zöldpetre­zselyem, só. A megtisztított, megmosott csirkét feldara­boljuk. Az olajon vagy zsí­ron kissé megpároljuk a fel­szeletelt, megmosott gombát és karikára vágott sárgaré­pát. Rátesszük a csirkét, megsózzuk. Amikor a levét elfőtte, kevés vizet öntünk alá, és együtt csaknem pu­hára pároljuk. Á rizst át­válogatjuk, megmossuk, rá­tesszük a csirkére. Annyi víz­zel, hogy ellepje, felöntjük. Fedő alatt lassan készre pá­roljuk. Finomra vágott zöld­petrezselyemmel, esetleg re­szelt sajttal is meghintjük. Túróspáma. Hozzávalók: 20 dkg vaj, 20 dkg .darás liszt, 20 dkg tehéntúró, késhegy­nyi só. baracklekvár, porcu­kor. A vajat a liszttel el­morzsoljuk, majd egy piai sóval és a túróval összegyúr­juk. Kissé pihentetjük, az­után lisztezett deszkán nens túlságosan vékonyra kinyújt­juk, az így keletkezett há­romszögeket tepsire rakjuk, és aranysárgára sütjük, por­cukorral bőven megszórva melegen tálaljuk. Ij formájú jogharlos pohár üjszerű (félhenger alakú) jos:- hurtos Doharakat hoztak forga­lomba az NSÜK-ban. amelyek. 20 százalékkal kisebb helyet fog­lalnak el. mint a szokvány«» henger, vagy hasáb alakú Do­harak. A felszakítható alumí-. niumfedél nyelve teliesen bebo­rítja a pohár lapos homlokolda­lát. Hatásos reklámhordozó. — mert nagyobb felületen látható a szöveg. — mint a hengeralak esetében. Gyereköltöztetés szülői hiúságból A légutak hurutja és az influenza Pedagógusok a megmond­hatói, hogy a gyerekek is­kolai és iskolán kívüli öl­tözködése körül — bár évek óta beszélünk róla, — nincs minden rendben. A legel- szomorítóbb jelenség mégis mind között a terjedő presz- tizsöltöztetés, amelynek indí­téka többnyire a szülői hi­úság, primitív kivagyiság. Sajnos elég sokan véleked­nek úgy édesapák és édes­anyák, hogy „ha már ne­kem nem jutott, jusson le­galább a gyerekemnek”, s fiuk. lányuk nem tud olyat kérni, amit meg ne vásárol­janak számára. A „koplal­tam eleget” emberek státusz­szimbóluma napjainkban a hús, az édességbőség, a ru~ hátlanság fájó emlékével küzdőké a betegesen hajszolt „elegancia”. A gyerekein na­ponta változó, s lehetőleg exkluzív pullover, nadrág, szoknya, blúz. A józanabb szülök sokáig és tartósan ellenállnak a nemegyszer sírva hisztiző, „ezt nem veszem fel, mert kiröhögnek” jelszóval való­sággal zsaroló gyermekük­nek. Sajnos végül a legkö­vetkezetesebbek is belefárad­nak a naponta kiújuló küz­delembe. és megveszik, amit a gyerek kér. így alakul Iri napjaink újfajta szülőtípusa: a gyereknél sokkal szeré­nyebben öltöző s szinte ala­csonyabb életszínvonalú dol­gozó édesanya és édesapa. A gyermekére erején fe­lül költő szülő nem számol azzal, hogy az öltöztetés is nevelési tényező, és végső- soron jellemformáló erő is. Ha egy gyermek abban nő fel, hogy nem számít a pénz, hogy mindent előte­remtenek számára. amit csak a szeme, szája megkí­ván, az előbb-utóbb maga­sabb rendűnek képzeli ma­gát társainál és környezeté­nél, hiúságában felelőtlen­sége és hányavetisége is el- burjánzilc. A szülői verejték­ből, vagy a lemondásból pá- váskodó gyerek önző gyer­meknek, s méginkább csak magával törődő, és minden lemondásra képtelen egoista lesz felnőttenk is. Sok buk­tatója van tehát a' szülői túlzásnak, s az öltöztetés végletei az ifjú ember sze­mélyiségének deformálásához is vezethetnek. Gondoljuk meg, az a középiskolás, aki­nek saját magnója, rádiója, gitárja és robogója, egész családjáét felülmúló ruhatá­ra van, vajon minek fog tudni örülni, milyen célokért tud majd küzdeni felnőtt korában? Mit ajánlunk tehát a szü­lőknek? Támogassák az is­kolák igazgatóit és tantestü­leteit a köpeny viselésében, gyerekük öltöztetésében pe­dig találják meg a helyes arányokat. <te, é-1 A legtöbb ember nem tud különbséget tenni a légúti hurut és az influen­za között. Nem is lehet cso­dálkozni ezen, mert annyi­ra hasonlítanak egymáshoz. Mindkét betegség esetén könnyen rá lehet fogni a betegre, hogy megfázott, pe­dig nem ilyen egyszerű ez a dolog. A nátha legjellemzőbb A felső légúti hurutok kiváltója, okozója bacilus, kokkusz vágj’ vírus, amivel gyakran találkozunk, de ami csak akkor okoz betegséget, ha megfázik valaki és a kórokozó a károsodott nyálkahártyán át be tud furakodni a szervezetébe. Az ilyen betegségek kiala­kulásának feltételei: a szer­vezet megfázása, ennek kö­vetkeztében ellenálló képes­ségének csökkenése és a fajlagos kórokozó jelenléte. Az influenzát minden esetben az influenzavírus okozza. Többféle törzse van, amelyek rokonok, de nem azonosak. Még az általuk okozott betegség tünetei sem egyformák. Közülük a legjellemzőbbek a hirtelen jelentkező magas Iái a tünete az orr váladékolása. A garathurut torokkiszára­dást, kellemetlen kaparó ér­zést és száraz, darabos kö­högést okoz. Esetleg bere­ked a beteg. A légcsőhurut komolyabb fájdalommal, erősebb köhögéssel, vála­dékürítéssel jár. Ezek azok a felső légúti hurutok, ame­lyeknél lehetséges a láz, de nem jellemző rájuk a lázas állapot­nagyfokú levertség, gyen­geség, elcsigázottság, rossz közérzet, izomfájdalmak a végtagokban és súlyos be­tegségérzet. Az influenza- vírus egyes formái emész­tési zavarokat, bélpanaszo­kat és hasmenést is okoz­hatnak. Ilyen volt az úgy­nevezett ázsiai influenza. A különbség tehát a meg­jelenési formák és tünetek között is elég nagy. de a legfőbb eltérés a hurutok és az influenza között a be­tegség keletkezési módjá­ban van: a hurutot megfá­zással maga szerzi az em­ber, az influenzát megkap­ja, mert az ragályos fertőző betegség. Persze ez nem je­lenti azt, hogy a hurutos beteggel nyugodtan csóko- lózhat valaki. ményes betegség. Akkor ala­kul ki, ha a beteg nem gyó­gyul meg tökéletesen és a kórokozó a mélyebb léguta- kat, vagy a légutakhoz közeli egyéb szerveket is megtá­madja. Leggyakoribb szö­vődmények a tüdőhurut, a tüdőgyulladás és a homlok­üreg-, az arcüreg- meg a középfülgyulladás. Az alkohol nem gyógyszer A légúti hurutok és főleg az influenza gyógykezelésé­ben a szövődmények meg­előzése. elkerülése a leg­fontosabb, mert bármilyen kellemetlenek is a betegség tünetei, a veszélyt a szövőd­mények jelentik. Helytele­nül cselekszik az a lázas in­fluenzás. aki rossz közér­zete ellenére sem fekszik, ágyba, hanem „hencegve” és betegségével nem törőd­ve, csak azért is — bemegy a munkahelyére és ott mun­katársait fertőzi. A pár na­pos ágynyugalom és az or­vos által előírt gyógyszerek szedése rövidesen talpraál­lítja a beteget, megelőzve a szövődményeket is. A „kalapkúra” — a ko­molyabb alkoholfogyasztás joggal kifogásolható. Az al­kohol nem gyógyszere sem a hurutnak, sem az influen­zának. Sőt! Hatása károsít-' ja a szervezetet, igénybe^ yeszi ellenálló képességét és kedvez a kórokozóknak. Dr, n. J£ MÄV villamos felső vezetek építési FŐNÖKSÉG Budapest. Kőbánya-Felső P«t Panther és Skoda típusú autódarura gépkocsivezetői képesítéssel rendelkező darukezelőt keres felvételre. Jő kereseti lehetőséggel Minden héten szabad szombat« Jelentkezés: a fenti címen, levélben. A szövődmény A légúti hurutok és az in­fluenza megelőzésének mód­jai általában hasonlatosak. Az egészséges, józan, ki­egyensúlyozott élet a szer­vezet ellenálló képességé­következmény neb biztosítéka. Nem meg­szokott szólam ez, hanem tapasztalati igazság. A C vi­tamin gyulladásgátló hatású. A szövődmény: követkea­4 tünetek sem egyformák ► / A tanulás tapasztó

Next

/
Oldalképek
Tartalom