Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-17 / 40. szám
1973. február 17. SZOLNOK MÉRTÉI NFPLAP 5 Emléksorok eoy őre® munkás íejfájára UttörózenekaroL megyei bemutatója Akiről a szomorú történet $zol. életében márványtáb- lát kapott. A Jászapáti főutcáján egy modern épület belső homlokzatán őrzi emlékét a márványlap: „ezt a házat áldozatos munkával építették...” nevek, az építőké. köztük az övé is. Keveset tudok róla elmondani. nem ismertem. A kömvezete. a volt munkatársai, a szomszédjai is alig je"v?7tek meg valamit pz életéről. Csak annyit tudnak róla — csak! —. hogy rendesen dolgozott, aztán betegeskedett, valamilyen nyugdíjat kapott. Szegény ember volt, nem gok vizet zavart, nyugodjék — ezt mondták még. leírtam. Roggyant. nádfedeles házban élt. nyomorék feleségével. A ház falát majdcsak a libaúsztató mosta. A tó túlo'dalán fák. fekete földek. varjúsereg, nehéz ködpára. Egy szombati napon halt meg. Sehová sem kellett táviratozni, gyerekei nem voltak, öreg élettársa hétfőn, hatvan forinttal, teljes vagyonával a zsebében indult neki a falunak, hogy eltemetfcesse az urát Hivatalos segítséget sehonnan sem kapott, de nem is igen tudta, hová kellett volna mennie. Este holtfáradtan csoszogott vissza a halott mellé. Fájdalmában, kétség- beesésében azt kiabálta a megboldogultra, hogyha tudta, hogy meghal, miért nem ment ki a saját lábán a temetőbe! Mert így, pénz nélkül, hogy kerül oda. Másnap, kedden a szomszédok összeszedték vaa- hogy — kölcsönkérték — a temetésre való pénzt. Jött a gyászkocsi; délután lesz a temetés. Négy öreg szomszéd ballagott ki a temetőbe. De a temetés elmaradt. A sírásó azt mondta, későn kapta meg a sírásásért a munkabérét, nem ásta ki a sírt. Majd holnap. Szerdán megint elmaradt a temetés. A pap és a kántor „nem értek rá”. Csütörtökön újra kiballagott a négy öreg szomszéd a temetőbe. Az egyik kötelet a sírásó fogta, a másikat a legerősebb szomszéd. így tért örök nyugovóra, halála utón a hatodik napon. Két koszorúja van: öreg hitestársáé, meg a szomszédokéi , Nézegetem a törzsgárda- jelvényét. öt évvel ezelőtt kapta, a szövetkezeti mozgalomban eltöltött 15 éves munkássága alkalmából. Itt van a díszoklevele is az asztalomon: nagy becsben tarthatta, gyűretlen. tiszta. Házacskája egy jó ki.o- méternyire van a munkahelyétől, ahol a törzsgárdához tartozott. Öreg, nyomorék felesége oda is elcsoszogott, mondta a megboldogult brigádvezetőjének, hogy meghalt... És? Hát azt válaszolta az az ember, hogy nyugodjék. Így emlékezik a néni. Szegény ember volt világéletében, nem igen voltak érdemei, hallom vissza a szomszédokat, dolgozott szép csendben... De hisz van-e ennél nagyobb tett az életben? Legyenek ezek a megkésett sorok munkáséletének, elfelejtett érdemének mél- tatói. Weigel József, élt 62 évet Tiszai Lajos Az úttörőzenekarok megyei találkozójára tegnap a szolnoki Kassai úti álta á- nos iskolában került sor, melyen részt vettek a karcagi, a jászberényi és a szolnoki zeneiskola zenekarai. A Szolnok megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a megyei úttörőtanács rendezésében kétévenként sorra kerülő zenekari bemutató célja, hogy a növendékek számot adjanak zenei tudásukról, felkészültségükről, hozzászokjanak a közös, nyilvánosság e’őtti muzsikáláshoz. A legjobb zenekar részt vesz majd az országos zenekari találkozón. A karcagi 20 tagú vonós- zenekar XVI. századi angol dalokkal, Haydn műveivel és Kókai Magyar táncával szerepelt a bemutatón Jászberény zeneiskoláját 28 tagú vegyes fúvószenekar és 24 tagú vonószenekar képviselte. A fúvósok indulókat és népdalfeldolgozásokat. a vonósok gordonka- versenyt és Farkas Ferenc Négy táncát mutatták be. A szolnoki 25 tagú vonós- zenekar Beethoven- és Bartók-művekkel, a 31 tagú fúvószenekar pedig indulókkal és kórusfeldolgozásokkal vett részt a találkozón. A tanárok sok-sok. munkájának, a hetekig tartó rendszeres próbáknak eredményeként. a kis zenészek igényes, szép előadásmóddal. formás produkciókkal álltak a szakemberekből összetevődött zsűri elé. A karcagi vonószen-kar Zarándi Zoltán csellőtanar vezényletével angol dalokat ad elő Prem’er a filmklubban Tegnap este a Körimta című Fábri-film vetítésével elkezdődött a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ filmklubjának második évadja. Nagy szerepek naaz értelemben méltán került a sorozat élére, hiszen a paraszti Rómeó—Júlia történet ábrázolásában Törőcsik Mari és Soós Imre maradandó alakítást nyújtott. Kégyár filmekben címmel olvan filmalkotások szerepelnek a klub programjában, amelyekben a mozilátogatók egy- egy kiugró színészi alakítást csodálhattak meg. A nyitány, a Körhinta ebben pünk a Körhinta legniresebb jelenetének — hányszor és hányán utánozták már — a körhinta-költeménynek egyik lírai pillanatát rögzíti, Mari és Máté egyik boldog találkozását a repülésben. Országos iijúsági versenyt hirdrt a Rádió A következő hetek, hónapok számos érdekes, vonzó produkciót ígérnek az ifjú rádióhallgatóknak. A tavaszi szünetben, április 4—16. között rendezi meg a Magyar Rádió — az OIRT. tál közösen — 4. nemzetközi rádiójáték fesztiválját a gyermekek számára. Az európai szocialista országok számára meghirdetett seregszemlén hazánkat Tordon Ákos Macskabolt című játéka képviseli, amelyhez Sebestyén András írt zenét. Jelentős vállalkozásnak ígérkezik az éneklő ifjúság idei harmadik hagyományos seregszemléje is, amelyen kis- és középiskolások egyaránt megszólaltatják majd a magyar és a külföldi kórusirodalom remekeit. Gitárfesztivál Esztergomban Az esztergomi Városi Tanács a Fészek Klubban sajtótájékoztatót rendezett arról a nemzetközi gitárfesztiválról és szemináriumról, amelyet a város ezeréves jubileuma alkalmából ez év augusztusában rendeznek. Szendrey-Karper László gitárművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára ismertette a rendezvény-sorozatot. Ilyen zenei eseményre a világon elsőízben kerül sor. Olaszországban és Spanyol- országban rendszeresen szerveznek úgynevezett mester- kurzusokat. de ez más jel. tegű' lesz. A világifjúsági találkozó előkészületeként a rádió országos ifjúsági versenyt hirdet meg a KISZ Központi Bizottságával és a televízióval közösen. A több fordulós játék jutalmaként 100 küldött utazik majd Berlinbe, a X. nemzetközi ifjúsági találkozóra. A versenyen 32. egyenként ötfős csapat indul. A járási, megyei selejtezők után a játék már a rádió és a tv sokmilliós nyilvánossága előtt folyik. A vetélkedő érdekessége az is, hogy 20 helyre a közönség szavazatai alapján azok a játékosok kerülnek, akiknek csapatuk ugyan nem jutott tovább, de egyéni teljesítményükkel megérdemlik a kitüntető megbízást. A kéthetes programban egymást követik majd a hangversenyek. A középkori várpalota termeiben Czigány György kalauzolásával kétnaponként adnak „sétáló” hangversenyt a szeminárium résztvevői. A fesztivál kiemelkedő eseménye lesz az a záró- hangverseny, amelyet a részvevőkből alakuló együttes gitárzenekar szólaltat majd meg. Farkas Ferenc Kossuth, díjas kiváló művésznek a jubileumi évfordulóra komponált művét is bemutatják majd. LILLI PROMT: Szerelmes levél Mikk hazajött az iskolából. Éhes volt, mint a farkas. A nagymama behozta az ebédet. az asztalra tette, leült Mikkel szemben az asztalhoz is figyelte, milyen jóízűen eszik a gyerek. — Mi az, a fogaddal téped szét a húst? Vágd fel a késsel apró darabkákra — oktatta. De Mikk nem szeretett bíbelődni. Hiszen így kétszer olyan gyorsan végez. — Mi történt ma? — próbálkozott a nagymama. — Semmi. — Rendben ment minden? Jó voltál? — Igen. Nem kérdeztek. — Nem kaptál figyelmeztetést ? — Nem. — Jól viselted magad az érákon? — Mh-mh-hl — Vagy fecsegtél? — Egy keveset. A nagymama nézi, hogyan eszik Mikk. — Történt ma valami érdekes? A nagymama részletesebb választ vár az eltelt iskolai napról. Hol ezt kérdez, hol azt, és közben figyeli az elejtett fél szavakat, a kurta megjegyzéseket, s ezekből próbálja összerakni egy nap eseményeit. Néha meglehetősen furcsa kép sikeredik ki. Mikk a mennyezetre bámul, és igyekszik visszaemlékezni. — Ma semmi nem volt. Befejezte az evést és felállt az asztaltól. • — Oh, de volt! — mondja hirtelen. — Enno az ősztályunkban udvarol egy lánynak. — Udvarol? — csodálkozik a nagymama. — Mit jelent ez? Mikk húzódozik a választól, bizonytalanul mosolyog, és megrántja a vállát. — Tudod te azt. — Nem tudom, tényleg... — bizonygatja a nagymama. — Hát udvarol... tetszik neki, hogy... — Ahá! — helyesel a nagymama. Szóval Snno- nak tetszik egy lány. Így valahogy? — Hát igen. — Honnan tudod, hogy tetszik neki? Mondta? — Nem mondta. De ez egyből látszik. — Hogyhogy? Mert amikor vége az órának, utána Enno elkéri ettől a .-*•*? a füzetét. hogy megnézze. És mikor az odaadja neki, Enno azt mondja: „köszönöm”, a lány vedig halkan azt válaszolja neki, hogy „szívesen”, i — Ezekből a jelekből nehéz valami komoly dolonra következtetni — ingatja fejét a nagymama. — De nemcsak ez van. Ma szerelmes levelet is írt neki. — Szerelmes levelet? — csodálkozik a nagymama. — Ez már egészen más. — Hát igen! Mikk örül. hogy a nagymama végre mindent megért. Általában nehéz a nagymamákkal bizonyos dolgokról beszélni. — Mégis, mit írt neki? — „Aki ezt a levelet elolvassa — hülve!” A nagymama összecsapja a kezét a csodálkozástól, de Mikk gyorsan, hamarább, mint ahogy a nagymamának sikerülne valamit is mondania. hozzáfűzi: — Mert ha nem tetszene neki i lány valamék másik lánynak küldte volna a levelet. De Enno az ö Marikájának küldte! Oroszból fordította Szabó István Készülődés a képernyőre Kávássy Klárának, amióta leérettségizett, soha nem volt valami túl sok henyélni való ideje, de az utóbbi hónapokban elfoglaltsága egyenesen vetekszik édesanyáéval, Kávássy Sándoréval, aki pedig mint legalább öt kórus karnagya, általános és középiskolai pedagógus, a családi és társadalmi ünnepék zenésze, az egyik legelérhetetlenebb ember Mezőtúron. Klára a városi könyvtárban dolgozik, fiókkönyvtárakat ellenőriz. tanyaközpontokat jár a művelődési autóval. A tanulásban most tart a nehezénél: harmadéves a debreceni Tanítóképző könyvtár-népművelés szakán. Tagja a művelődési központ irodalmi színpadának. továbbá két énekkarnak is (ezzel édesapját akarja vigasztalni, amiért néma zenei pályát választotta). Nos, ezek csak a megszokott teendők, az utóbbi időben az dúsította tovább programját, hogy indult a Televízió Petőfi Sándor-szavaló- versenyén. sőt mint az e heti műsorból értesülhettünk .nár róla. az elődöntőbe került. Vasárnap délután láthatjuk a képernyőn. — Általános iskolás korom óta egyfolytában kitartok versmondó szenvedélyem mellett — mondja. — Először ezüst-, aztán kétszer egymás után aranyérmet kaptam a Verseghy diáknapokon, 69-ben ezüstre értékeltek az egri diákünnepen. Meg akartam eonszer országos fórumon is mérni magam. A Ki mit tud?-on a megyei döntő küszöbén állított meg egy tüszős mandula. Most aztán végre sikerült. — Mit mond vasárnap? — Az utolsó percig halogatom a döntést, öt vers közül kell választanom kettőt. Ezek: Petőfitől a Csokonai és a Szülőföldemen, aztán Radnóti Szerelmi ciklusa. Szabó Lőrinctől a hód óriás lesz és egy részlet Nagy ImszIó Rege a tűzről és a játdntról című költeményéből. •— Miért éppen ezeket választotta? — Petőfi kötelező, de az ünnepi alkalomtól függetlenül is nagyon szeretem. Különösen életkedvvel teli, egészséges humora ragad magával. Radnótiban a fe gyelmezett szépségű kéneket* Szabó Lőrincben az egyszo- rű jelenségek költészetté emelését Nagy Lászlóban rs lángoló lírai hevületet csodálom. — Kj készítette fel a versenyre? — Elsősorban maguk költők. Igyekeztem minél teljesebben megismerni iágukat. Ezenkívül sok hasznos tanácsot kaptam egy tanár- házaspártól, Horváth Ilároly- tól és feleségétől. — Érzi már a kamera- lázat — Szerencsére sose voltam izgulós típus. Különben sincs veszteni valóm. Mát azt sikernek érzem, hogs több mint hatszáz résztvevő közül sikerült bejutnom a legjobb harminchat közé. — Mik a tervei a tévé»’ szereplés után? — Ha tovább jutok, tér* mészetesen készülök a döntőre. Ha nem: annyi feladattal lát el a munkám, a tanulás. az irodalmi színpad, a kóruséneklés, hogy nem is kell túlságosan tervezgetnem. Jó népművelő akarok lenni. — Remélem, ez nem kevés életcélnak. Sz. X Távírászverseny úttörőknek A Magyar Úttörők Szövetsége Szolnok megyei elnöksége és a Magyar Honvédelmi Szövetség Szolnok megvei vezetősége az MHSZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából március 6-án úttörő távírászv^rsenyt rendez. A versenyen részt ve. hétnek az 1958, szeptember 1. után született úttörők, akijk percenként legalább 50 morse jelet tudnak adni éa venni. A verseny első két helyezettje részt .ehet áp. rilis 6-én a Leninvá-osban rém1’ ndő országos versenyen, ahol a ..Lenin ifjú távírásza” címért versenyez aek a döntőbe jutottak.
