Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,=— Ft A nagyközség rangja rpulajdonképpen már a nagyobb arányú urbanizálódás megindulásának idején felmerült a kérdés: vajon helyes-e hogy a községek és a városok között, bármilyen fejlettségi fokon legyenek is, nincs semmiféle fokozat az előrelépés útján? Az elvi válasz is kialakult már régóta, hogy mindenképpen szükség lenne egy közbülső „állomás”-ra az általános értelemben vett községek és a városok között, ami a városiasodás végső kialakulásához — sőt előbb-utőbb a városi rang elnyeréséhez — az utolsó „nekirugaszkodási” lehetőséget jelentené mind szervezetihatásköri, mind gazdasági-fejlesztési, mind pszichológiai téren. (Az utóbbi a lakosság tudatának alakulására értendő.) A területszervezés irányelveiről szóló kormányhatározat aztán 1968-ban utat nyitott, hogy a még nem város, de már az átlagközségnél nagyobb települések sajátos helyzetüknek megfelelően államigazgatási- nagyközségi státuszt kaphassanak. Mód nyílt rá, hogy a nagyközséggé nyilvánítások túlnyomó többsége megtörténjék — 1969-től 1970. április 25-ig — 270 nagyközség alakult az országban, azóta pedig mindössze még 10. Szolnok megyében 18 az e kategóriába tartozó települések száma. A nagyközségek szervezése, illetve a nagyközségi tanácsszervek kialakítása egyébként már- a kezdet kezdetén a későbbi tanácstörvényben és . végrehajtási rendeletében megfogalmazott elvek szerint történt. Ennek megfelelően azt a községet — vagy indokolt esetben közös tanácsú községet — lehet nagyközséggé nyilvánítani, amelynek területén legalább 5 ezer vagy ennél több lakos éL De a lakosság számától függetlenül is nagyközséggé nyilvánítható az a község, amely vagy járási székhely; vagy a lakosság társadalmi összetételét, meglévő üzemeit, közintézményeit, továbbá belterületét tekintve kimondottan városiasodó jellegű; vagy országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely. Az első ütemben — tehát 1970. január 1-ig — megalakult 103 nagyközségi tanács a megfelelő népességszám alapján nyerte el az új, magasabb státuszt, a többi átszervezés az említett egyéb indokok szerint zajlott le.. A város és a község között elhelyezkedő új kategória jelentős állomás a lanáesszervezet fejlődésében, a hatáskörök még nagyobb arányú decentralizálásában, általában a városi színvonal megközelítésében. Ez elsősorban a tanácsi testületek — a tanácsok, végrehajtó bizottságok — lemérhetően fejlődő munkájára áll. Ezekben a községekben az elmúlt évek során' pezsgőbbé vált a közélet, a tanácstagok a korábbinál hatékonyabban próbálták érvényesíteni működésük népképviseleti jellegét, mindezek következtében pedig nagymértékben erősödött a nagyközségi tanácsok lakossági kapcsolata, s ezzel együtt a helyi szellemi és anyagi erők felhasználása. T ermészetesen eközben a nagyközségi tanácsok apparátusának, hivatali szervezetének munkája is megélénkült, illetve megjavult, ami több okra is visszavezethető: Először is jejemtős változások következtek be a hatósági jogkörök, a hatáskörök terén. Maga áz új tanács- törvény is határozottan különbségét tesz á helyi tanácsok körén belül az „egyszerű” községi, a nagyközségi, a városi es a megyei városi feladatok és hatáskörök között, s több vonatkozásban azokat a nagyközségi tanácsok számára a városokéval azonosan állapítja meg. Ez annyit jelent, hogy az e kategóriába tartozó tanácsok igazgatási hatásköre, hatósági jogköre ma már teljesnek mondható és így a lakosság újabb 38 százalékának biztosíthattuk, hogy ügyeit hely- I bem. s a korábbinál gyorsabban intézzék. Ami a nagyközségek fejlődését, illetve fejlesztését illeti, e téren már nem lehet egyértelmű eredményességről beszélni, s ez egyrészt bizonyos objektív nehézségekkel, más. részt szemléletbeli problémákkal magyarázható. A nagyközségek fejlesztése szempontjából az a meghatározó. hogy azokat a középfokú vagy az alsófokú központok rendszerébe osztották-e be. A középfokú központok körét a kormány, a másik csoportba tartozókét pedig a megyei tanácsok állapították meg. Az alsófokú központok 20 százalékát fejlesztik középfokú központtá. Ez azonban nem jelenti a nagyközségek fejlesztésének elhanyagolását. Amit különben is mindenfelé számtalan eredmény bizonyít. — Csongrád megyében például a községi fejlesztési előirányzatokon belül a nagyközségi arány meghaladja az 50 százalékot —. ami jóval több is lehetne, ha minden ilyen tanács számolna a reális lehetőségekkel és sokkal nagyobb gondot fordítana a lakosság megnyerésére, s a más szervekkel való jobb együttműködésre. A * m. ha a kialakult szervezetben és működési formák között még nem is megy minden a „legolajozottab- ban”. az mégis nyilvánvaló, hogy a nagyközségek biztos léptekkel haladnak előre a városiasodás, sőt a városi rang elérése útján. N. G. fili összeg csaknem egymitliárd Felemelték az élelmezési normákat Az egészségügyi és szociális intézményekben — a napi élelmezési nyersanyag- normát januártól több mint 15 százalékkal emelték. Vannak olyan intézmények is, ahol az emelés aránya meghaladja az átlagot. A kórházakban, klinikákon, szülőotthonokban például a korábbi 15.40 forintról 19-re, a szanatóriumokban 20.40-ről 24-re a csecsemőotthonokban 11.50- rői 13.20-ra. a szociális otthonokban 13-ról 15.60 forintra emelkedett az ellátottak napi élelmezési nyersanyagnormája. Az egészségügyi és szociális intézményeknél országosan évente mintegy 150 millió forint pluszt jelent az élelmezési nyersanyagnorma emelése. A múlt évben erre a célra mintegy 750 milliót irányzott elő a költségvetés. Az emelés eredményeként az idén már csaknem 900 millió forint áll rendelkezésre az intézményeknél az élelmezéshez szükséges nyersanyagok beszerzésére. Fegyveres testületek üunepséget lisztavatás a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán — Mukásőrök egységgyűlése Szolnokon és Karcagon Tisztavató-ünnepséget tartottak tegnap délelőtt a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán. Az eseményen megjelent dr. Gergely István, az MSZMP Szolnak megyei Bizottságának első titkára, Sándor László, az MSZMP Szolnok városi BizottségáAz ünnepségén a honvédelmi miniszter parancsát Menyhárt András vezérőr-* nagy olvasta fel, és felavatta az új tiszteket, majd Brassói Tivadar ezredes, a főiskola parancsnoka köszöntötte őket. Aláhúzta beszédében, hogy a kitartó tanulás Tisztjelöltek az avatáson nak első titkára, Csorna Kálmán, a Városi Tanács elnöke, a honvédelmi miniszter képviseletében Menyhárt András . vezérőrnagy, Stock János vezérőrnagy és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői, valamint a hozzátartozók és a főiskola parancsnoki. tanári kara. méltó jutalma az aranycsillag. Beszéde végén hasznos tanácsokat adott útravalóul. A kiváló eredménnyel végzett Fazekas Ferenc tiszt társai nevében köszönte meg a főiskola parancsnokának, tanárainak munkáját, amely- lyel hozzájárultak ahhoz, hogy belőlük tisztek lehessenek. S egyben ígéretet tett arra is, hogy mindenkor az eskü és a fogadalom szellemében fognak élni és dolgozni. Az ünnepség második részében került sor az ünnepélyes fogadalomtételre. Ezután Menyhárt András vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet Hangsúlyozta, hogy szocialista építömunkánk céljai megvalósításának éppúgy alapja a megbonthatatlan barátság és a sokoldalú együttműködés a Szovjetunióval, mint szocialista vívmányaink védelmének és népünk nemzeti biztonságánál!. Majd arról beszélt, hogy a szocialista haza, a dolgozó nép fegyveres szolgálata sokrétű és összetett feladatokat magában foglaló életpálya. Nehéz, de megtisztelő hivatás tisztnek lenni. Befejezésül tanácsokkal látta el a fiatal tiszteket, és sok sikert kívánt hivatásuk betöltéséhez. A felemelő pillanatokban gazdag tisztavató ünnepség életre szóló emlékként marad meg a fiatal tisztek emlékezetében. • * * — Első titkár elvtársi Néczin Rudolf, a szolnoki járási Bem József munkásőr zászlóalj parancsnokhelyettese jelentem, az állomány ünnepi egységgyülésre együtt áll! Pontosan tíz órakor fogadta Nádas József, a szolnoki Járási Pártbizottság első titkára a jelentést a Ság- vári megyei Művelődési Központ nagytermében. Katonás szavak, feszes mozdulatok. Vigyázzállásban . hallgatta a zászlóalj a Himnuszt. Aztán Néczin Rudolf szólott arról, hogyan teljesítette pártmegbízatását 1972-ben a járási zászlóalj. Négy országos, hat megyei parancsnoki dicséret, s még sok-sok elismerés bizonyítja, hogy jól. Herczeg István felolvasta Posta Mihály megyei parancsnok parancsát: elismerő (Folytatás a 3. oldalon) Hta: Heti világhíradó Külpolitikai tudósítások (2. oldal)-k Ne utazzunk velük együtt Rekordok: ma és holnap (3. oldal) ■ár A munkásmozgalom jászsági mártírjai Két perc nyelvművelés Csalogány (4. oldal) * üzemház épül Túrkevén Megszűnt tcjboítok nyomában Beszélik, hogy ,, ‘ ... azért lett öngyilkos (5. oldal) ☆ A kerti törpe és a náci tiszt Csingiz Ajtmatov Razzia (6. oldal) ☆ A 129 913-as volt fogoly meséli (7. oldal) •k Szibériai találkozás Nixon „új” csapata Kinek kell a Közös Piac? (8. oldal) k Afrika az önálló fejlődés útján Moszkva gyomra (9. oldal) ttflfl:K - TI I)ÓSlTÁSOK — hírek — tl dúsítások^ h írkkI Világrekorder- várományos trófea A hazai vadászat történetének egyik legsikeresebb éve volt a tavalyi. Összesen 2139 szarvastrófeát bíráltak el. Ebből 135 aranyérmet érdemelt, 384 ezüstöt, 704 pedig bronzérmet. Az Országos Trófeabíráló Bizottság a minősített 120 dámszarvas közül 21-et talált aranyérmesnek, s a 3636 őzből 93-nak adtak aranyérmet, 187-nek ezüstöt, 198- nak pedig bronzot. Ezeken a sikereken túl talán legör- vendetesebb, hogy továbbra is Magyarország tartja a világrekordot; 1972-ben ugyanis a korábbi években elejtett, s azóta világrekordernek minősített szarvasnál három ponttal „jobb” példányt ejtettek , el a Zala megyei Lenti mellett. A trófea egyelőre csak világre- kordei-várományos, ugyanis a cím odaítéléséről a Nemzetközi Trófeabíráló Bizottság dönt majd. 25 éves főiskolák A hazai szocialista tanárképző főiskolák 1973-ban ünnepük fennállásuk 25. évfordulóját. A negyedszázdos jubileum alkalmából reprezentatív kiállítású tudományos évkönyvet adnak ki. A jubileumi évkönyv szerkesztésével és előkészítésével a Művelődésügyi Minisztérium az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola igazgatóságát bízta meg. A mintegy 600 oldalas, képekkel illusztrált, orosz és angol nyelvű összefoglalókkal ellátott évkönyv szerkesztését megkezdték. Üj TU—154-es repülőgépek A MALÉV az eddigi legnagyobb összegű (20 millió rubel) szerződés keretében három TU—154-es típusú 150 férőhelyes utasszállító gépet vásárolt a Szovjetuniótól. Az új sugárhajtású repülőgépeket szeptemberben szárítják Magvarország- ra, amelyek először próba- utakat tesznek. 1974 nyarától állítják forgalomba őket, először Budapest—Moszkva járaton, majd a nyugati vonalakon is. Kijevi kóstoló a képernyőn A televízió hagyományaihoz híven — külön estet szentel a Szovjetunió egyik legjelentősebb szocialista köztársasága televíziójának, az ukrán tvnek. A program január 24-cn népzenei összeállítással kezdődik. A nézők ellátogathatnak egy kísérleti iskolába is, ahol az új oktatási módszer szerint már az első osztályban algebrával kezdik a kicsinyek a matematikai ismeretek elsajátítását. „Kijevi kóstoló” címmel 18.15-kor sugározzák a magyar televízió munkatársainak filmjét. Stílszerűen ezúttal az esti mese is ukrán történettel jelentkezik Lukács Margit tolmácsolásában. A tv- hiradó után egy hatvanperces jégrevű műsor köve'ke- zik „Egy óra a föld körül” címmel, amelyben különböző népek táncait, zenéjét ismerhetik meg az érdeklődők. Az estet A goloszejevi erdő című ukrán tv-film zárja. Műszaki múzeum Műszaki múzeumot hoznak létre Szombathelyen a neves csillagász, Gothard Jenő hagyatékából. Egykori kúriáját megvásárolta a városi tanács, és ide költöztették a belváros egyik középiskolájában működtetett csillagvizsgáló intézetet, amely szintén Gothard nevéhez fűződik. A Gothard műszaki védelem alatt álló, saját készítésű csillagászati és fizikai műszereit, gépeit, berendezéseit bemutató múzeum különlegességnek számít majd a hazai múzeumi hálózatban. Gyermekrajz-pál.vázat Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére Miskolc megyei jogú város tanácsának művelődési osztálya gyermekrajz- pályázatot hirdetett a költő műveinek illusztrálására. Az általános iskolák tanulói több mint háromszáz pályázatot küldtek be amelyeket miskolci képzőművészekből álló zsűri bírált el. A legsikerültebb százöt alkotásból kiállítást rendo?tek a miskolci Kossuth Művelődési Házban, amelyet Fe- ledy Gyula kétszeres Mun- kácsy-díjas grafikusművész, nyitott meg tegnap. A kiállításon szereplő alkotások közül tizenkettő! díjaztak, további húsz gyermekrajzot emléklappal jutalmaztak. A kiállítás alkalmából Reich Károly Kossuth-dílas képzőművész az általa illusztrált könyveket dedikálta.
