Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLER XXIV. évf. 10. sz. 1913. jan. 13., szombat. az Kommunista példamutatás A szervezeti szabályzat rögzíti, hogy a párt mit vár tag­jaitól. Ez megszabja a kommunisták kötelességeit, a követelményeknek azt a többletét, ami a párthoz való tartozással jár. Senki nem kötelezhető arra, hogy párttag legyen, tehát olyan többlet vállalására sem. amelynek tel­jesítésére képtelen lenne. Minden kommunista ' önként vál­lalkozik erre. Önként vallalja hogy lesz ereje megfelelni azoknak a politikai, eszmei követelményeknek, erkölcsi nor­máknak, amelyek a párttagsággal járnak. E követelmények teljesítése — lényegében ezt nevezzük kommunista magatartásnak. A fogalom meglehetősen össze­tett, több irányú eszmei, politikai összetevőkkel, erkölcsi té­nyezőkkel, jellembeli tulajdonságokkal, a viselkedés külön­féle megnyilvánulásaival. A kommunistának mindezeken a területeken példát kell mutatnia — ezt várja el tőle a párt, de ezt várják a pártonkivüliek is. P éldamutatás — talán kissé elkoptatott már a szó, de ez semmiképpen sem jelentheti, hogy tartalmát te­kintve is elkoptatott, időszerűtlen lenne. Mint a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozata is hang­súlyozza: „Mind a feladatok megoldása, mind a tömegkap­csolatok további megszilárdítása szempontjából elengedhe­tetlen feltétel, hogy a pártszervezetek, pártfunkcionáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg fedd­hetetlenek...” A párt csak úgy képes tömegbefolyását meg­őrizni és tovább mélyíteni, ha a párt tagjai képesek jó pél­dával előljárni, s maguk is aszerint cselekednek, ahogyan szavaikban hirdetik. A szavak és tettek egységéről is szó van tehát itt. Hatástalan, sőt ellenérzést is vált ki az agi­táció vagy propaganda, ha olyan személytől szármzik, aki néni tartja be, amit hirdet. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a gyakor­latban megmutatkozzon a kommunisták emberi tartása, szi­lárdsága. Nem árt. ha a beszámoló taggyűléseken, illetve azok előkészítése során kellő figyelmet fordítanak annak hangsúlyozására, hogy a kommunista kerüli a hivalkodást, a feltűnést, nem akar mindig a középpontban lenni, tiszteli dolgozótársait, nem dölyíös,' figyel arra is, amit más mond, és semmiképpen sem gondolja, hogy mindent ő tud a leg­jobban. A z említettek talán kis dolgoknak tűnnek. Valójában mégsem azok. Szomorú példák vannak arra. hogy a hivalkodás, az üres külsőségek keresése, az anyagias­ság hová juttathat egyes embereket. Az autó, a ház, a nyaraló az embert szolgálja, és nem fordítva. Eszköz, és nem cél. A cél a teljesebb, boldogabb, Igazibb emberi élet. Nem mondjuk, hogy a kommunista nem tehet vagy ne tegyen szert az említett javalíra. de ez semmiképpen sem lehet életének legfőbb vagy egyetlen célja. | Ezzel függ össze a kommunista magatartás sok össze- I tevőjének egyike, amely napjainkban igen lényeges. A kom- I munistának példát kell mutatnia abban, hogy alá tudja j rendelni saját egyéni érdekeit a közösség érdekeinek, ön- I nőn vágyait, törekvéseit a közösség céljainak, saját elkép­zeléseit a közösség akaratának. Ez nem egyszerű és könnyű dolog, hiszen a mi társadalmunkban is éltérhet az egyén is a közösség közvetlen érdeke. Előfordulhat, hogy a közös­ség ügyének képviselőjét pillanatnyi hátrány éri. Hogy mást ne mondjunk, megtörténhet, hogy Valaki bátran kiáll egy gazdasági vezető valamely intézkedésével szemben, s ennek következményeként egy ideig kevesebb prémiumot, jutal­mat kap. A kommunistának mégis vállalnia kell ezt. a hátrányos körülmény ellenére is ki kell állnia a közösség érdekében. Más kérdés, hogy ilyen esetekben a felsőbb szervek kötelesek fellépni a bírálat megtorlása ellen, de ez még a legjobb esetben is időt igényel, s bizonyos át­meneti hátrányoktól nem óv meg. E zzel összefüggésben azonban nem árt megemlíteni, hogy amíg a bátorság szép emberi tulajdonságát jog­gal várhatjuk el a kommunistáktól, az „igazság baj­noka” szerepkörben való tetszelgés nem éppen kommunista jellemvonás. Mert ilyen is van: előfordul, hogy egyes párt­tagok szüntelenül harcban állnak a vezetőkkel, minden csip csup kérdésből „országos ügyet” csinálnak. Noha úgy gondolják, hogy ezzel a közösség hasznára vannak, való­jában ártanak neki, mert magatartásukkal lehetetlenné te­szik a nyugodt munkát. A kommunista nem lehet gyáva, ki kell állnia, amikor szükséges, de csak olyan dolgokért, ame­lyek lényegesek. A közösségi és egyéni érdek viszonyát napjaikban bo­nyolítja. hogy olykor ellentmondás lép fel a kisebb közös­ségek és az össztársadalom érdekei között. Ilyenkor a kom­munistának fel kell ismern e, hogy a csoportérdek nem ke­rekedhet a társadalom érdeke fölé. Nem helyeselheti például és nem is nézheti el szó nélkül, hogy vállalata kevesebb vagy rosszabb minőségű anyagot használ tol az előírtnál, s így tesz szert tisztességtelen haszonra. Nem érthet egyet, ha egyes szövetkezetek vezetői nyerészkedésből kijátsszák a törvényt. Egyes vezetők ilyenkor arra hivatkoznak, hogy „nekem nem volt személyes hasznom belőle, a szövetkeze­tért tettem”. A tagság egy része pedig azt mondja: „mit törődöm vele, hogyan jutottunk hozzá, az a lényeg, hogy több a pénz”. Kommunista nem gondolkozhat így. nem he­lyeselheti, hogy a kisebb közösség a társadalom javára jus. ion meg nem érdemelt előnyhöz. Általában is elítélendő, de ha kommunistáról van szó, még fokozottabban, ha ilyen esetben hallgat lapít, s ezznl cinkossá válik a társadalom megkárosításában. A kommunista mutasson példát, legyen tiszta és fedd­hetetlen erre figyelmeztet ismételten a Központi Bizottság novem téri határozata. Kifejezésre juttatva azt az igazságot., hogy' további előrehaladásunk egyik na­gyon lénveges feltétele szocialista eszméink, erkölcsi nor­máink következetes érvényesítése. Takács Györgyné dr. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának alosztályvezetője .. Vc!yi Péter hoza- érkezett Varsóból Az idei feladatokról Középpontban a lakásépítés, az tizem- és munkaszervezés — Or**ágos építésügyi aktívaérleke/let — Az Építők Szakszervezeté­nek Dózsa György úti szék­házában tegnap tartották meg az építésügyi ágazat or­szágos aktívaértekezletét a vállalatok, intézmények és szövetkezetek igazgatói, párt-, szakszervezeti- és KlSZ-fit- kárai. Padányi Mihály építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszterhelyettes megnyitó be­szédében kiemelte, hogy az ÉVM vállalatok szokásos év eleji igazgatói tanácskozása bővült most ágazati aktíva- értkezletté, így széleskörű munkaértekezleten vitathat­ják meg az idei feladatokat, amelyeknek maradéktalan teljesítésére kötelez az is, hogy ebben az évben ünnep­ük az állami építőipar létre­hozásának 25. és az Építők Szakszervezete megalakításá­nak 70. évfordulóját. Az alítivaértekezleten Bon* dor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter érté­kelte az építő- és építőanyag- ipar múlt évi munkáját és meghatározta a legfontosabb idei feladatokat. — Kiemelte, hogy tavaly az állami építőipar a szokásosnál jóval egyen­letesebb ütemben építette és adta át az új otthono­kat. Decemberben nem volt szükség hajrára, roham­munkára, s kapkodás elmaradása lehe­tővé tette azt is. hogy a szo­kásosnál jóval kevesebb hi­bával, jobb minőségben épül­jenek meg az új lakások. Az előzetes számítások szerint tavaly 82 ezer lakás épült, de lehetséges, hogy. a részlete­sebb értékelés ennél is na­gyobb eredményt mutat. Ma­gyarországon egy év alatt még sohasem épült ennyi la­kás. Miután tavalv ezer la­kosonként nyolc új otthont adtak át az európai statisz­tikában Magvarország na­gyon előkelő helyre került a lakásépítésben. Az állami építőipar is túl­teljesítette múlt évi lakás- átadásj tervét, mégpedig a kor-zerű építéstectin'üógMi módszerek alkalmazásának eredményeként. Ezt a megállapítást igazolja, hogy a három házgyárral rendelkező 43-as Állami Épí­tőipari Vállalat tavalv majd­nem annyi lakást épített, mint 1065-ben az egész építő­ipar. Az országban jelenleg dolgozó 87 ezer kőműves — ebből 35 ezer az állami épí­tőiparban — a legnagyobb erőfeszítésekkel sem lenne képes kielégíteni hagyomá­nyos módszerekkel a hazai lakásépítési igényeket. Ezért nagyon fontos a korszerű technológiai módszerek al­kalmazása, a házgyári háló­zat fejlesztése is. Á korszerű technológiai módszerek nyúj­tottak segítséget ahhoz is. hogy tavaly a vállalatok nem lépték túl a lakásár-elő­irányzatot, sőt valamelyest megtakarítást értek el. —- Ugyanakkor jól haladtak a kiegészítő beruházások is. s a lakások átadásával egyidő- ben a múlt évben 2278 óvodai, 812 bölcsövei férőhelyet, s összesen 128 ezer négyzet- méternyi területen pedig kereskedelmi építményeket létesítettek. Az idén változatlanul ki­emelt feladat a lakásépítés. 81—82 e/er új otthont kel! átadni, ebből mintegy 39 ez­ret az állami építőiparnak. A munka középpontlába kell állítani a hatékonyság javí­tását. Fontos a korábbinál is jobban har­colni az ellen a szemlélet ellen, e.mplv téttíá—nőve* lés-cl kívánja megoldani a nagyobb feladatokat. Lehetőséget kell keresni a vidéki házgyárak kapacitásá­nak jobb kihasználására is. A házgyári elemekből épített Volga Szálló nasv sikert ara­tott. s több külföldi megren­delő érdeklődik, de nvilván a hazai szá’iodaénítési gondo­kon is segíthetnének a ház­gyárak. Ugyanakkor a ter­melékeny módszerrel gyár­tott panelekkel töhb lehető­ség nyílna különféle társas­házak építésére is. A tanácskozáson Gyöngyö­si István, az Építők Szak- szervezetének főtitkára a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti testületek, aktivis­ták szorosabb együttműködé­sét szorgalmazta. A korábbinál gondosabban kell előkészíteni a termelé­si tanácskozásokat is, s az idei tervet az adott munka­hely ver seny vállal ásónak alapjául szolgáló részletei­ben kell ismertetni. Az új versenyszabályzatok szerint ugyanis az igazgató köteles a tervek ismertetésé­vel egyidőben közérthetően meghatározni a versenyfel­adatokat és. Az első negyed­évben kell elkészíteni az új versenyszabályzatokat. Péntek reggel hazaérkezett Varsóból a magyar küldött­ség, amely a magyar—len­gyel gazdasági együttműkö­dési állandó bizottság 12. ülésszakán vntt részt. A de­legációt Vályi Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se vezette, . a delegációban részt vett Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter Is. A küldöttség fogadására a Nyugati pályaudvaron meg­jelent dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszterta^ nács titkárságának vezetője, valamint Tadeusz Hanuszek, Lengyelország budapesti nagykövete is. Szilnoii Tmi Mnzkvíba Az új év első exoortszáltitm tnyai a liszamenti Vegyiműve bői (Tudósitónktól) A Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek 12 termelő üze­me a múlt évben is sikere­sen teljesítette programját. Az üzemek többsége decem­ber közepéig előállította az éves tervben előirányzott termékmennyiséget, s ezzel jó alapot teremtett 1973 le­in dításá hoz. Az új év első 10 napjában a tervezettel azonos vagy nagyobb meny- nyiségben termeltek és az export folyamatosságát is biztosították. Különösen az évente 200 ezer tonna kén­savat gyártó új gyár belé­pési és zavartalan termelése teremtette meg a lehetősé­get az exportra már az év elején. A szervezett, jó munkát dicséri, hogy a vegyiművek­ből útnak indították az új évben az első kénsavval te­lített vagonokat Jugoszláviá­ba, Romániába és Ausztriá­ba. A mosószergyár. illetve a porfestéküzem termékeiből is elküldték az első megren­delt tételeket. A népszerű TOMI mosószerekből a Szov­jetunióba. a porfestékekből pedig Ausztriába szállítot­tak. Az idén is fontos vá­sárló partnere lesz a vegyi­műveknek többek között az NSZK, a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és több közel-ke­leti ország is. A belföldi kénsav fölösleg 80 százalé­kát például már exportszer­ződésben lekötötték. A piac­kutatást tovább folytatják, miután a vegyiművek minő­ségileg kifogástalan termékei újabb országokban is gaz­dára találhatnak. TÁSOK — HÍR ÉKÉ#: I® DÓHTÁStífc-^ Hl Hl K I Ülést tartott az SZMT Tegnap ülést tartott a Szakszervezeek Megyei Ta­nácsa. Az elnökség „Az 1973. évi népgazdasági terv és az abból adódó megyei szakszervezeti feladatok” cí­mű jelentését Halmi Ferenc, az SZMT titkára terjesztet­te e'ő. Az ülésen részt vett Tur- zó László, a SZOT elnöksé­gének tagja, a Bőripari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára és Vad András, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Az SZMT a vitában el­hangzott kiegészítésekkel el­fogadta az elnökség jelenté­sét. s állást foglalt az idei legfontosabb feladatokról. Árvái Istvánnak, az SZMT ve7etőtitkárának előterjesz­tése alapján a testület meg­határozta idei üléseinek na­pirendjeit. Magyar—lengyel választékcsere Varsóban a magyar—len­gyel belkereskedelmi mun­kacsoport ülésének záróak- fcisaként szurdi István és Edward Sanajder belkeres' kedelml miniszterek aláír­ták az 1973. évre szóló ke­reskedelmi választékcsere és tudományos-műszaki együtt­működési megállapodást. A tárgyalások eredménye­ként a tavalyihoz képest 57 százalékkal növekszik a két ország között a fogyasz'ási cikkek cseréje, s a jegyző­könyv szerint meghaladja majd a 41 millió deviza- zloty értéket. A magyar vállalatok egyebek között textilárut, műanyag háztartási cikke­ket. bőr-lábbelit, játékot és élelmezési cikkeket szál fiá­nak a lengyel piacra, a len­gyel export legfőbb tételei: a textiláruk, cipők, illatsze­rek. Irodaszerek, háztartási cikkek és dohányipari ter­mékeit. Vietnami öregdiákok A pécsi Pollach Mihály Műszaki Főiskolán vietnami öregdiákokat búcsúztattak pénteken. A bensőséges hangú atú házi ünnepségen Juhász Jenő főigazgató ad­ta át az öt üzemmérnöknek a francia nyelvű diplomát, és eredményes munkát kí­vánt nekik hazájuk újjáépí­tésében. A vietnami fiatalok gyakornoki idejüket pécsi üzemeltben töltik, és annak befejezése után térnek majd vissza a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságba. Ülést tartott a KISZ Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága A megyei vb tegnapi ülésén meghatározta a me­gye KISZ- és útlörő szer­veinek és szervezeteinek 1973. évi feladatait, ame­lyek közül elsődleges jelen­tőségű az oktatáspolitikai párthatározat széleskörű is­mertetése. Szó volt többek között a felnőttok*atás segí­téséről, az isko'ai szakkö­rök szervezésének támoga­tásáról, az óvoda, iskola, kollégium, tornateremépítés fölötti védnökségvállalás- rói is. A jubileumi vetélkedők megrendezésével is foglal­kozott a végrehajtó bizott­ság. A vetélkedők sorozata há­rom évig tart. 1973-ban ..Is­merd meg üzemedet, mun­kahelyedet, iskoládat”. 1974- ben „Ismerd meg lakóhelye­det. városodat, járásodat”, 1975-ben „Ismerd meg me­gyénk székhelyét. Szolno­kot” címmel rendezik meg a szellemi versenyeket, amelyeken minden fiatal részt vehet. Művészcsere Miskolc és Katowice között Miskolc és testvérvárosa, a lengyel Katowice közölt, az egyre szélesedő kapcso­latok során, baráti együtt­működés alakult ki a köt város képzőművészete között is. A katowicei képzőművé­szek eddig három kiá lítá- son mutatták be alkotásai­kat Miskolcon. A miskolci művésztele­pen alko’ók és a lengyel testvérváros képzőművészei közötti kapcsolatok az idén tovább szélesednek. A mis­kolci festőművészek gyűjte­ményes kiállításon mutatják he alkotásaikat Katowicé­ben. míg az ottani szobrá­szok kisplasztikái tárlatot rendeznek a miskolci Galé­riában Az idén második alkalom­mal kerül sor művészcseré­re. Az immár hagyományos nyári tokaji művészteleore két lenavel festőm ővészt hívtak meg. míg a miskol­ciak közül ugyancsak ket­ten vesznek részt a sziléziai képzőművészeti táboron. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom