Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

1973. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 OT FORINT ÉS AN! MÖGÖTTE VAN Az eddigi 3,60 helyett öt forintot fizetünk egy liter tasakos tejért Az áremelés ténye — a párt Központi Bizottsága 1972 novemberi ülése nyomán — közismert. Indokai kevésbé. Magyarázatért azonban nem az állami tejiparhoz fordultunk, nehogy úgy vél­je valaki, hogy egy állami intézkedés indoklását egy ugyancsak áljami — tehát elkötelezett — monopol-vál- la attól reméljük. Inkább a kissé hosszúnevű Tsz-tej Együttműködési Irodától kértünk adatokat. Az iroda a mozgékony, élelmes, apró termelőszövetkezeti tejüze­mek koordináló és érdek- képviseleti testületé. Műkö­dési körébe az országos el­látásnak kb. nyolc százalé­ka tartozik. b?tíe kéltség Magyarországon eddig — általában — súlyos ráfize­téssel járt a tehéntartás. Akadlak ugyan gazdaságok, amelyek — korszerű üze­mel — megtalálták számítá­sukat a régi árak mellett is, de nem ez volt a jellemző. A termelést a legtöbb he­lyen tudták volna fokozni, de minek? Mert például ha egy gazdaság rendbehozatta legelőit, akkor ugyan több lett a takarmány és így a tej is, ám a legelőre fordí­tott költség nem térült meg teljesen, tehát csupán a ráfizetést növelték a kor­szerűsítéssel! Most a tej ter­melői ára évi átlagban 5,15 forint lett literenként. Ez már olyan összeg, hogy a közepes gazdaságok is meg­találják számításukat, érde­mes jobb teheneket vásárol­ni, alkalmasabb istállót épí­teni, a takarmánytermesz­tést korszerűsíteni — azaz több tejet vinni a piacra. A fogyasztót azonban ez az indoklás nem elégítheti ki. Azt mondja: adjanak a termelőnek többet, a kü­lönbséget meg fizesse az ál­lam. Voltak Is ilyen szándé­kok, de megbuktak azon a tényen, hogy a forgalomba kerülő tejnek jelentős há­nyadát még ma is a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelik. Mi történt volna, ha a termelői árat emelik, a fogyasztói ár viszont vál­tozatlan marad? Bolond lett. volna a termelő, ha meg­issza azt a tejet, amelyet a saját tehene adott! Job­ban járt volna, ha a teljes mennyiséget elviszi a tejbe­gyűjtőbe, ott megkapja az öt forintot, azután elmegy a' boltba és megveszi saját fogyasztásra a tejet 3,60- ért! Egyéb megfontolások mellett, ez is szükségszerű­vé tetté a tej árának eme­lését. A fogyasztók széles köré­nek az állam megtéríti ezt a több etkiadást, a családi pótlék, a nyugdíj eme'ésé- vel stb. (Ez a magyarázata annak is, hogy a tej fo­gyasztói ára emelkedett a legjobban. a vajé, a sajté kevésbé. Vajat és sajtot ugyanis alig-alig készíeiek otthon, tehát ez a termelői ellenérdekeltség itt nem, vagy alig jelentkezik.) Ami költséges Tévedés azt Tűnni, hogy az állam most már a piaci viszonyokra bízta a tejfor­galmat, a költségvetést ez a termék többé nem érinti. Kiderül ez abból, ha a ter­melői és fogyasztói árat összehasonlítjuk. A tejüzem a 3,6 százalék zsírtartalmú tejért 5,15 forintot ad. A fogyasztói tej zsírtartalma csak 2,8 százalék, tehát a tejüzem kivesz minden liter­ből 8 gramm vajat, ami mintegy 40 fillért „hoz a konyhára”. Még így is nagy­jából ugyanannyiért kapja a fogyasztó a boltban a te­jet, mint amennyiért a tej­üzem a majorban felvásá­rolta. A tej kezelése azonban költséges dolog. Száz liter tejben ugyaiüs 87 liter víz van, csupán a többi zsír, a fehérje, az egyéb értéite-S anyag. (Félreértés ne essék, ezt a vizet nem beleöntík a tejbe, hanem vegyileg eny- nyit tartalmaz a kifejt tej.). Tehát a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok mellett ha almas súlytöbb­letet kell az üzembe beszál­lítani, ott hűteni, pasztőröz­ni, kezelni, tasakolni, ki­szállítani. Mindehhez jön tnég a kereskedelmi haszon, mert a bolt az ár tizenhá­rom százalékát kapja azért, mert tarolja, hűti, eladja a tejet. tízeket a költségeket az ötforintos eladási ár sem fedezi. Az öt forintból ke­rek 50 fii ér maga a poll- pack tasak, amelyben haza­visszük a tejet és közben szidjuk az ipart, hogy a zacskó kívülről zsíros, ki­szakad stb. A tökéletes meg­oldás az impregnált papír- tasak, az úgynevezett, te ra- pack — ezek szögletes, jól tárolható, hűtés nélkül el­tartható dobozok — eljárás lenne, de ez a fogyasztói árat további 80 fillérrel emelné meg! At útiam Az állam tehát továbbra is dotálja a tej fogyasztói árát A tejipar — az állami is, a szövetkezeti is — lite­renként másfél-két forint állami támogatást kap azért, hogy a tasakos tejet öt fo­rintért. a kannatejet 4,50 fo­rintért vehessük meg. A do­tációból a tejipar nem gaz­dagszik meg, mert a nagy költségek miatt az állami tejiparnak haszna alig van. A szövetkezetinek va amivel több, de ezt elsősorban a rövidebb szállítási távolsá­gok teszik lehetővé. Végeredményben az ötfo­rintos tej is hat és fél-hét forintba kerül. A különbsé­get az állami költségvetés fedezi. F. B. Új városnegyedet építettek Hatvanhárommilliós termelési terv A zagyvarékasí Béke Tsz-ben. a 3 ezer holdon elve­tett őszi gabona kétharmadát már fejtrágyáziak. A hó takaró hiánya miatt a vetés meg­gyengüli és sürgő­sen el kellett látni tápanyaggal. A ké­pünkön látható Pitit’—J műtrá­gyaszóróval Ko­vács János napon­ta 80 kaíasztrális holdat hagy maga mögött. A£|»i e'len őrré» A bejelentők védelme közügy A k'M’B titkársága vezetőjének nyilatkozta A bejelentők részére bi: György, a Központi Népi El nak vezetője nyilatkozatot ac — A népi ellenőrzés szer­vedhez évente mintegy tíz­ezer közérdekű bejelentés, javaslat és magánpanasz ér­kezik. Az utóbbi évek fej­lődésére jellemző, hogy az egyéni sérelmek orvoslásá­ra irányuló panaszok száma egyre csökkent, s ma már a beadványok több mint 60 százaléka közérdekű bejelen­tés és javaslat — Illúzió lenne azonban azt gondolni, hogy mindenütt szívesen fogadják a gazdál­kodást vagy a vezetést érin­tő bírálatot, legyen az a legjobb szándékú is. Ezért a népi ellenőrzés szervei fo­kozott gondot fordítanak ar­ra, hogy védelmet biztosít­sanak a demokratikus jogai­kat gyakorló bejelentőknek az esetleges megtorlásokkal szemben. Ha azt vesszük fi­gyelembe, hogy a több ezer bejelentőből évente mind­össze 20—25 kért jogvédel­met, pusztán a szárnak alap­ján a jelenséget szinte elha­nyagolhatónak lehetne tekin­teni, de a kis számok is em­beri sorsokat takarnak. Ezért a népi ellenőrzés ál­landóan figyelemmel kíséri a bejelentők sorsát. A mun­kánkat szabályozó törvény is előírja a bejelentők védel­mét. tosított védelemről dr. Aczél enőrzési Bizottság titkárságá­ét a sajtónak. Elmondotta: védelméről szóló jogszabá­lyok érvényre juttatásával kapcsolatban más problémák vannak. Az esetek egy ré­szében rendkívül nehéz per- rendszerűen bizonyítani, hogy a bejelentőt a bejelen­tése miatt érte hátrány. Az­zal szemben ugyanis, aki a megtorlást alkalmazta, a fe­lelősségre. vonásnak két — teljesen indokolt — feltétele van; bizonyítható legyen az okozati összefüggés, a be­jelentés ténye és a bejelen­tőt ért sérelem között, a sérelem pedig olyan fokú le­gyen, hogy annak okozásáért jogi következményeket lehes­sen alkalmazni. Ilyen sére­lem például a bejelentő el­bocsátása, alacsonyabb mun­kakörbe helyezése, szándékos mellőzése előléptetésnél, ju­talmazásnál. — A megtorlás durva for­máival a legritkább esetben találkozunk. A bejelentők üldözői többnyire betartják az előírásokat, s a bejelen­tést nem követi nyomban megtorlás, hanem megvárják, míg az elbocsátásra, az át­helyezésre vagy a prémium­elvonásra alkalmas indokot tudnak találni. Máskor apró bosszantások­kal igyekezne!: körülötte mér­gezni a levegőt, s elérni, hogy önként távoznék munkahelyé­ről. Ezért a bejelentők védel­me nemcsak jogi, hanem tár­sadalmi és politikai kérdés is, tehát közügy. A munkahelyi' társadalmi szervezeteknek, az üzemi kollektíva erejének kell elsősorban ügyelnie ar­ra, hogy a bejelentő munka­helyi közérzete a kivizsgálás után se romoljon meg, ha­nem jobb legyen, mint be­jelentésének megtétele előtt A népi ellenőrzés rendszere­sen figyelemmel kíséri a be­jelentők sorsának alakulá­sát, s minden esetben be­avatkozik érdekükben, ami­kor indokolatlan sérelem éri őket. Ahol szükséges, a be­jelentők üldözőinek erkölcsi elítél te tésén túlmenően jogi felelősségre vonást is kez­deményezünk. Kunhegyes*! ifjú kommunisták A Jászsági Építőipari Szövetkezet múlt évi tevékenységéről, az idei feladatokról tervei Minden eddiginél eredmér nyesebb esztendőt zártak 1972-ben a Jászsági Építőipa­ri Szövetkezetben. Az éves termelési értékük 59 millió forint volt 2 millióval több a tervezettnél és 5 millió fo­rinttal több, mint egy évvel korábban. Tavaly 34 millió forint ér­tékben, 170 új lakást adtak ót Jászberényben a tulajdo­nosoknak, — negyvenhatot a Pelyhesparton. 64 családi há­zat a város más részein, 60 hasonló lakást pedig Jászapá­tiban és Jászárokszálláson. Az építőipari szövetkezet dolgozóinak keze nyomán alakult ki Jászberény új vá­rosnegyede — a Pelyhespart — ahol a tavaly elkészült há­zakkal együtt 184-re emelke­dett a korszerű, minden igényt kielégítő lakások szá­ma. Az építőket dicséri az is. hogy mind Jászberényben, mind pedig az említett két nagyközségben, a 124 családi ház határidőre készült eL Befejeztek olyan jelentős — a korábbi években elkez­dett — építkezéseket mint a iászjákóhalmi Béke Tsz sza­kosított sertéstelepe és a Le­hel Ruházati Ktsz üzemházá­nak első .műhelycsarnoka. — Építettek még rgy ÄBC áru­házát, egy tanműhelyt és egy négyszintes lakóházat Ez összesen 14 millió forintot hozott a szövetkezetnek. Négymillió forintos költ­séggel tatarozták a város két legnagyobb lakóépületét, a Lehel Vezér téri 48 lakásos és a Kossuth Lajos úti 58 la­kásos hűtőgépgyári lakóhá­zat. A tervezett négymillió forint helyett több mint 8 millió forint értékű, a lakás karbantartással Kapcsolatos szakipari munkát végeztek a lakosság részére. Terveik szerint 1973-ban termelési értékük eléri a 63 millió forintot. A helyi vá­rospolitikai célkitűzéseket 170 lakás építésével segítik. Már elkezdték az első 42 lakásos épület alapozását. — Ezeket még a hagyományos módsze­rekkel — tégla falazassak kisméretű födémekkel _ épí­t ik. A többi lakást a szövet­kezet már az új blokkos tech­nológiával készíti. Az új technológia beveze­tését 1972-ben jelentős fej­lesztéssel, a gépi berendezé­sek Korszerűsítésével alapoz­ta meg a szövetkezet Több mint 4 millió forintot költött új gépek (PANTER autódaru, gépi csörlő, habarcskeverő és habarcs szivattyúgépek. ra­kodó- és vakológéoek) vásár­lására. Az új technológiával, amellett, hogy 25 százalékkal gyorsabb lesz a kivitelezés, megszűnik sok nehéz fizikai munka. Másik nagy jelentősége az új módszernek, hogy a kivi­telezési határidő lerövidíté­sével a jövőben még inkább biztosítani tudiák a fixáras építkezést. Az új technológia megvalósításához iől képzett szakemberekre van szüksé­gük, ezért a szövetkezet ie- lenleg nyolcvan szakmunkás- tanulót képez. A rpunka folyamatosságá­nak biztosítása érdekében az építőipari szövetkezet az el­múlt év decemberében szer- ző4ésit kötött az OTP megyei igazgatóságával. — Vállalta, hogy a negyedik ötéves terv végéig 41 millió forint érték­ben újabb 171 lakást épít és ezzel jelentősen elősegíti a város lakásépítési program­jának megvalósítását — A bejelentők védelmé­nek legfontosabb törvényes biztosítékát jelentik az 1957. évi IV. törvény 68. paragra­fusában foglalt rendelkezé­sek. Ezek szerint büntetőjogi, fegyelmi, kártérítési felelős­séggel tartozik az, aki a be­jelentőt hátránnyal sújtja. — A törvényi rendelke­zések ellenére előfordul, hogy nem lehet jogilag a bejelen­tőt megvédeni. A bejelentők (Tudósítónktól) Kunhegyesen, huszonhat KlSZ-alapszervezetben csak­nem nyolcszáz fiatal tevé­kenykedik. Tavaly folyama­tosan nőtt a tag étszám. Egyre több fiatal kapcsoló­dott be a szocialista brigád- mozgalomba. Tizenegy bri­gádban háromszázhatvankét ifjú kommunista dolgozik. A KISZ zászlóbontásának 15. évfordulóját verseny­mozgalmakkal, kommunista szombatokkal ünnepelték, összesen 35 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. Leginkább a GHB, a ME­ZŐGÉP. a Vízgépészeti Vál­lalat és a Lenin Tsz fiatal­jai tűntek ki a munkában. A községben ifjúsági ve­zetőknek gondot okoz a harminctagú területi KISZ- alapszervezet működése. Tagjai tizenegy helyen dol­goznak. többen külterületen, mások váltott műszakban, összefogásuk viszont nehéz. A KÍSZ-szervezetek ered­ményes évet zártak 1972­ben. Az idén újabb felada­tokat kell megoldaniuk. Er­ről beszélgettem Cicze Jó­zsef nagyközségi KISZ- titkárral. — Taglétszámunkat ezer­re szeretnénk növelni. Fő­ként a leszerelt katonákat akarjuk a apszervezeteinkbe bevonni, ők politikailag érettebbek, tapasztaltabbak, sokat segíthetnek az alap­szervezetek kommunista jel­legének erősítésében. A tár­sadalmi munkafelajánlások' ban tartani akarjuk azt, amit tavaly elértünk. Meg kell ismertetnünk köz­ségünk fiataljaival a IV. ötéves terv országos megyei és helyi tennivalóit. Részt vállalunk a községi ta­nácsválasztást előkészítő politikai munkából, s már a X. VIT-re is gondolunk. Szervezettebbé tesszük kul­turális és sportkapcsolatain­kat s felkészülünk az idei KISZ vezetőségválasztásra is. D. Szabó Miklós — illés — Négy százharminc tonnával túlteljesítette tavalyi tervét a Szolnoki Papírgyár IV-es számú papírgépe. A hatalmas gép- kolosszus a gyár papíríermeiéséneh 50 százalékát adja, ez a másik három gép összteljesítménye. Komplett szervizállomás exportra Száznegyevenféle szervizberendezést és komplett szer­vizállomásokat szállít 1973-ban Európa és a Közel-Kelet szamo országába a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat. A vállalat újdonságszámba menő cikke a komplett szer­vizállomás. A teljes diagnosztikai sorokkal, univerzális szer­számokkal és autóápolási berendezésekkel felszerelt könnyű­szerkezetes csarnokot a KGM gépexport vállalat alvállal­kozói szállítják a helyszínre, szerelik fel úgy. hogy a meg­rendelőnek már csak az üzembehelyezett szerviz kulcsait kei! átvennie. A komplett szervizekből vásárolt már az NDK és Csehszlovákia is, és igen nagy a szovjet és a ju­goszláv érdeklődés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom