Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

XXIV. évi. 9. sz. 1973. január 13., péntek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR Termelés és felelősség E gész társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy je­lentőségű döntéseket hozott novemberi ülésén a Központi Bizottság. E határozat valóra váltása az elkövetkező időszakban minden pártszervezettől, kommu­nistától nagyobb aktivitást, határozottabb cselekvést igényel. A párt vezető szerepét természetesen ezúttal sem elvontan, hanem a konkrét kérdések megoldása során kell érvénye­sítenünk. S ezek közül alapvető továbbra is a termelés, a gazdálkodás fejlesztése. Elmondható, hogy a munkahelyi pártszervezetek — fel­ismerve a gazdasági tevékenység elsőrendű fontosságát — ál­talában törekednek is arra. hogy minél jobban megfelelje­nek ez irányú kötelességeiknek. A pártszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein vi­szony lag sokat foglalkoznak a termelési feladatokkal. Ennek ellenére nemcsak a pártonkívüliek, de a párttagság nem cse­kély részének is a gazdaságpolitika iránti érdeklődése je­lenleg még erőteljes fogyasztói szemléletet tükröz. Jóllehet a termelés és a fogyasztás szorosan összetartozik, de ez az összefüggő folyamat mégis csak a termeléssel kezdődik Elvileg ezt nem is vitatja senki. Mégsem hatotta még át kel­lően a közgondolkodást az a felismerés, hogy csak a meg­termelt javak oszthatók el. S ez a pártmunka gyakorlatára is kihat A pártszervezeteknek természetesen törődniük kell az elosztás és a fogyasztás kérdéseivel, de figyelmük közép­pontjában mégis a javak előállításának kell állnia. S ok pártszervezetben, ahol az összefüggést értik, a gyakorlatban elsősorban az okoz gondot, hogyan foglalkozzanak a termeléssel. -Nem mindig látják világosan, nekik kell-e eldönteniük a felmerülő problémákat, szükséges-e operatív intézkedést tenniük, vagy pedig a fele­lős gazdasági vezetőktől igényeljék azt. Előfordul, hogy egyes alapszervezetek némelykor nem a saját működési területü­kön jelentkező problémák megoldásával foglalkoznak, ha­nem ezekért a felelősséget kizárólag a felsőbb szervekre hárítva csupán azok bírálgatásával töltik idejüket. Egyes esetekben a csoportérdek torzítja el a szemléletet, másoknál a kényelmesség játszik közre. Más pártszervezetek viszont az ellenkező utat választva abban látják feladatukat, hogy közvetlenül segédkezzenek a hiányzó anyagok beszerzésében, hitelek kijárásában, a szükséges munkaerő toborzásában. Könnyen belátható, hogy egyik véglet sem helyes. Ne­hezebb viszont a célszerű módszereket megtalálni. Itt a kiin­dulópont, az alapkövetelmény csak az lehet, hogy a terme­lés területén a gazdálkodásban, az ezzel kapcsolatos dön­tésekben a párt gazdaságpolitikája fejeződjék ki. Ha ez így van, ha az adott gazdasági egységben érvényesül a párt politikája, akkor ott biztosított a párt vezető szerepe. Amennyiben viszont az adott termelési egység tevékenysége nem felel ineg a párt gazdaságpolitikájának, akkor ott nem beszélhetünk a párt irányító, vezető szerepének tényleges érvényre juttatásairól. A pártszervezetek mindenekelőtt a saját területükön tudnak segíteni, tágabb értelemben a gazdaság- politikai célok megvalósításában, szűkebb értelem­ben a termelési feladatok megoldásában. S ez a megkülön­böztetés nem felesleges. Ne akarjon ugyanis minden alap­szervezet „gazdaságpolitikát csinálni”, ha azon a területen ennek csak részlegesen adottak a feltételei! Mivel az üzemi aiapszervezetek többsége nem önálló gazdasági egységben tevékenykedik, így a döntésben való részvétel alapjaiban az őket irányitó pártszerv — pártbizottság vagy csúcsveze- töség — hatáskörébe tartozik. Ebből pedig az következik, hogy ezek az alapszervezetek elsősorban a konkrét végre­hajtásból tudnak részt vállalni, ott képesek a legeredménye­sebben tevékenykedni. Vannak kérdések, amelyek a dolog természetéből faka­dóan senki másra nem tartozhatnak, csak a pártszervezetre. S varrnak olyanok, amelyeket a gazdasági vezetésnek, illetve az egyéb mozgalmi szerveknek, tömegszervezeteknek kell megoldani ok. Itt is érvényes, ami minden normális emberi munkamegosztásnál: ha mindenki ismeri a maga köteles­ségét. tudja a felelősségét, akkor működik jól az egész gépezet. A párt elsősorban politikai eszközökkel vezet, s a gazdál­kodásra is politikai ráhatást kell gyakorolnia. A rendel­kezésre álló politikai eszközökkel élve a pártszervezet ké­pes összehangolni a társadalmi, a csoport- és az egyéni ér­dekeket. Ha egy adott üzemben, termelőegységben a párt gazdaságpolitikájával ellentétes folyamat játszódik le, a párt- szervezetnek először politikai eszközökkel kell fellépnie. De ha ez hatástalan, nem riadhat vissza az adminisztratív esz­közöktől sem. Mire gondolunk a politikai eszközökről szólva? A párt- szervezetnek mindenekelőtt ki kell alakítania a pártpolitika helye és egységes értelmezését, amelynek legfőbb fórumai, eszközei a taggyűlések, pártcsoport-értekezletek. pártnapok, a politikai oktatás tanfolyamai, és nem utolsósorban az agi­táció különböző formái. Ide tartozik, hogy az alapszervezet megköveteli a párttagok példamutatását a politika képvise­letében és aktivitásukat annak végrehajtásában. Ennek so­rán figyelembe veszi az egyes kommunistáknak a munka szervezetében elfoglalt helyét is. Ezenkívül számon is kell kérnie az elfogadott határozatok teljesítését, végrehajtását. Ez gyakran nem is olyan egyszerű. Harcot jelent a gondol­kodásban mutatkozó téves nézetek, szemléletek, olykor a helytelen gyakorlat ellen is. Így például nem szabad, hogy a kommunisták együtt „sírjanak” a gazdasági vezetéssel, ha­nem nehézségek esetén mutassák meg a kiutat, támasszanak igényeket és segítsék a megoldást. Tegyenek javaslatokat, de a döntést bízzák a gazdasági vezetésre, mert annak kell megválasztania, melyik úton haladjanak. A z alapszervezetek felelőssége tehát elsősorban eb­ben van. E felelősség viselése egyszerre jog és kötelesség, amit a párt vezető szerepének biztosí­tása céljából érvényesíteni, illetve teljesíteni kell. Minde­nekelőtt annak a gondolatnak a folyamatos képviselésével, hogy semmilyen kérdés. így a termelési problémák eldön­tésénél sem szabad soha szem elől téveszteni a politikai összefüggéseket. így valósulhat meg állandóan a politika elsődlegességének lenini elve — és ennek érvényesítésében ez adott munkahelyen az alapszervezet legyen az élő lelki- ismeret, Dr. Szabó Imre az MSZMP KB alosztályvezetője A szocialista gazdasági ÍR!ewr 'c:ó legyében Jelentős megálla a moszkvai KGST A m gyár küldöttség tágján k nyilotxosata Tegnap hazaérkezett a ma­gyar küldöttség, — amely Moszkvában a KGST állandó bizottságok vezetőinek érte­kezletén vett részt. A tanács­kozáson az állandó bizottsági elnökök között dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, a KGST rádiótechni­kai és elektronikai ipari ál­landó bizottságának elnöke, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, a színesfémkohá­szati állandó bizottság elnöke és Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a KGST vízügyi ve­zetők értekezletének soros elnöke is beszámolt bizottsá­gának munkájáról, feladatai­ról. A küldöttség tagiai ha­zaérkezésük után nyilatkoz­tak az MTI munkatársainak. Dr. Horgos Gyula elmon­dotta, hoffy a rádiótechnikai és elektronikai ioari esyütt- működés hat integrációs té­máját vizsgálták. Az említett ágazatban a félvezetők, a légiközlcke- dési automata berendezé­sek, a hírközlő rendszerek, a színes televízió és az ahhoz kapcsolódó berendezé­sek, a méréstechnikai auto- matikák és a híradástechni­kai közszükségleti cikkek fej­lesztésében és gyártásában van kialakulóban a szocialis­ta országok együttműködése. Különösen a műszaki tudo­mányos kutatások koordiná­lásában értek már el sikere­ket. A bizottság mintegy 400 termékcsoportra fogadott el szabványosítási és egységesí­tési ajánlásokat, ezzel segí­tette elő, hogy különböző elektronikai alkatészeket azo­nos méretek szerint gyárta­nak, s így a tagországoknak nem okoz gondot azok cseré­je. A bizottság komplex ter­vet dolgozott ki a többi kö­zött automata és félautomata sztereo lemezjátszók, mik­rofonok, erősítők, komnlett hangcsatorna-rendszerek, rádió- és tvkészülékek, — magnetofonok Közös fejlesztésére, választé­kuk bővítésére. Eddig mint­egy 90 gvártá-szakosítási ajánlást is elfogadtak. Dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter elmondotta: A moszkvai tanácskozáson beszá.rcolt a színesfémkohá­szati állandó bizottság azon Integrációs kezdem én verései­ről. amelyek hatása, eredmé­nye máris mérhető több or­szágban. A színesfémkohá­szat szerteágazó területein el­sősorban a iobb nyersanyag­ellátásra és a termékek eaz- őcségospbb előállítására, fel­dolgozására törekednek. — Többoldalú tárgyalásokat folytattak a KOST-ors-á^ok réz- nikkel- és c!nk-<?zükség- letének kielégítéséről. Már az elmúlt eszte-dőben kialakult az ésszerű koope­ráció a színesfémkohászat­ban; minden eddiginél iobban kihasználták az egyes or­szágokban fellelhető szabad kohászati kapacitást és ígv bérmunka útián több­tízezer tonnával tudták a termelést növelni. Szintén az integrációs törekvések ered­ménye. hogv az új technika számára szükséges fél\rezető anyagokból, nagy tisztaságú fémekből és különleges fizi­kai tulajdonságokkal rendel­kező anyagokból mér el tud­ják látni saját szükségletei­ket a KGST országok. Mindinkább előtérbe kerül a nagykapacitású, korszerű gyárak építésének szükséges­sége, elsősorban az alumíhi-, um, a réz, a cink és az ólom feldolgozására. Ezek tudomá­nyos, technikai előkészítésé­re hat tudományos és mű­szaki tanácsot hozott létre a fémkohászati állandó bizott­ság. Ebben a nagyszabású mun­kában Magyarország a timföld- és az alumínium- gyártás tudományos és technikai fejlesztéséért fe­lelős. Dégen Imre államtitkár el­mondotta, hogy a moszkvai találkozón a vízügyi testü­let sok eredményéről adott számot. A komplex program megvalósítását célzó felada­tok közül különösen ielentös a Tisza-menti országok ösz- szehangolt együttműködése Az öt országot: Csehszlová­kiát. Jugoszláviát. Magyaror­szágot, Romániát és a Szov­jetuniót érintő együttműkö­désben gondos nemzetközi munkamegosztás szerint ké­szülnek fontos tanulmányok, tervek felmérések és egyéb munkálatok. Magyarország feladata elsősorban. hogy koordinálja az együttműködő országok tiszai távlati vízgaz­dálkodás-fejlesztési terveit A magyar szakemberek az idén készítik el azt az át­fogó tájékoztatót is, amely e közös folyómenti terüle­tek jelenlegi vízgazdálko­dási helyzetét tárja fel és tartalmazza mindazokat az alapvető adatokat, ame­lyek az átfogó Tisza-vÖlgyi vízgazdálkodási keretterv ki­dolgozásához szükségesek. A Tisza-völgyihez hasonló együttműködés kialakítása megkezdődött a Duna-men- tén is a folyó vízkészleteinek komplex hasznosítása érde­kében. A moszkvai elnöki találko­zón szinte valamennyi elnö­ki beszámoló kitért a környe­zetvédelmi feladatokra. A KGST vízügyi vezető testületének irányításával ke­rül sor a különféle víztisz­tító berendezések fejlesztésé­re, korszerű vízvédelmi mód­szerek kidolgozására. Ma: öt forint és ami mögötte van A bejelentők védelme közügy Üj év — új tervek Nyolcadikosok Májusi reggel Jövő heti rádió- és tv-műsor lanae* vb űlds JáNzaroksf.iil fáson Idei első ülését tartotta tegnap Jászárokszálláson. a Nagyközségi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Az ülés egyik napirendi pontjaként s vb. szakigazgatási szerv szo­ciálpolitikai feladatainak el­látásáról tanácskoztak. A nagyközségben harmin­cán kapnak rendszeresen szociális segélyt. Tsz-jára- dék kiegészítést hatvan idős tsz-tagnak folyósítanak, a kiegészítés összegét évente két szezalékkal emelik, erre a célra 48 ezer forintot használ fel a tanács. Rend. kívüli segélyezés címén száz­negyvennégy rászorultnak 57 ezer forintot fizettek ki tavaly. Élénk vitát váltott ki a szociális otthonról és az áreeek napközi otthonáról szóló jelentés. Az elmúlt há­rom év alatt tizenketten leérték fc’vételüket a szo­ciális otthonba. Jelenleg tizenöt ember elhelyezése lenne indokolt, nem nin- denki kíván azonban élni a lehetőséggel. A tanács vb. miután meg­tárgyalta a jelentést, a töb­bi között megállapította: Nem kielégítő az öregek napközi otthonának kihasz­náltsága, ezért kötelezi a szakigazgatási szervet, hogy vizsgálja felül az intézmény működését, az engedélyezett létszám betöltésére tegye meg a szükséges intézkedést. Wriil h - II DŐSÍTÁ'OK — llílilik - TI DÓSÍ TÁStHv ~ flIHEk Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Varsóban tegnap aláírták a magyar—lengyel gazdasá­gi együttműködési állandó bizottság 12. ülésszakának jegyzőkönyvét. Az állandó bizottság tárgyalásain érté­kelték a két ülésszak közöt­ti együttműködés eredmé­nyeit, valamint meghatároz­ták további fejlesztésének irányait. A bizottság fő figyelmét a fontosabb területek ipari együttműködésére — külö­nösen a két ország közötti gyártásmegosztásra — össz­pontosította. Ä kétoldalú gazdasági együttműködésben a többi között fontos helyet foglal el az autóipar. A mostani ülésszakon megtárgyalták az együttműködés 1976—1980- ra szóló kiterjesztésének, valamint új termékekre — többek között a „Fiat 126— P” kis személygépkocsira, amelynek gyártása a közel­jövőben beindul Lengyelor­szágban — történő kibőví­tésének lehetőségeit. Előre- lá'hatólag rövidesen megfe­lelő megállapodást írnak majd alá, amelynek alapján a magyar fél — gépkocsik lengvelországi importja el­lenében — a gépkocsi egyeztetett részegységeit és elemeit fogja szállítani. A Vályí Péter miniszter- elnök-he yettes vezette ma­gyar küldöttség tegnap este hazautazott Varsóból. Nemes Dezső Szabolcsban Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Párt politikai főiskolá­jának rektora szerdán és csütörtökön látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Szerdán délelőtt részt vett az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottságának ülésén. Délután ellátogatott Raka- oaazra, a „Győzelem” Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetbe. Nemes Dezső tegnap dél­előtt Nyíregyházán, a me­gyei tanács dísztermében rendezett pártaktíva-értekez- leten adott tájékoztatót az Időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Kétnapos szabolcsi látoga­tását a nyíregyházi konzerv­gyárban fejezte be. Népfront-tanácskozás Tegnap Kállai Gyulának. a Hazafias Népfront elnö­kének vezetésével megbe­szélést tartottak a Hazafias 'Népfront Országos elnöksé­ge mellett működő bizottsá­gok és munkaközösségek vezetői Budapesten, a Ha­zafias Népfront székházá­ban. A megbeszélésen egyeztet­ték terveiket, összehangol­ták tevékenységüket, amely- lyel a mozgalom munkáját támogatják, számos fontos társadalmi kérdés megoldá­sának mind szélesebb körű és nagyobb hatású segítésé­re. Megtárgyahák. milyen módszerekkel alakítható ki a legtermékenyebb kapcso­lat a munkaközösségek és a megfelelő állami intézmé­nyek, va'amint társadalmi szervezetek között. Magyar oktatási eszközök Perunak Sajtótájékoztatón jelentet­te be tegnap Herkner Ottó, a METRIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat vezérigaz­gatója. hogy a napokban újabb 15 millió dollár érté­kű szerződést irtak alá a perui oktatásügyi miniszté­riummal. Az 1971-ben lekö­tött első szállítmánnyal együtt így 1975-ig 38 millió dollár értékben ad el ha­zánk a közép- és felsőfokú oktatásban használatos se­gédeszközöket a dél-ameri­kai országban. A most eladott berende­zések üzembeállítására és rendszeres karbantartására 15 tagú technikus- és mér­nökcsoport utazik Peruba. Árellenőrzések a megyében Szolnok megyében meg­szigorították a hatósági ár* ellenőrzéseket. Az elmúlt hónapokban több, mint 2506 alkalommal tartottak e.len­őrzést és a kereskedelmi egységeknél kétszázkilenc- ven esetoen alkalmaztak fe- lelŐsségrevonást, kezdemé­nyeztek büntető és szabály* sértési eljárást. A jogtalan árbevételekből 1972-ben mintegy hatszázezer forin­tot forgalmi adóként elvon­tak, huszonegyezer forintot pedig visszafizettettek a vá­sárlóknak. Az ipari ágazatban két (pari szövetkezettel szem­ben például több mint 14,5 millió forint gazdasági bin Ság kiszabását indítványoz*' ták, mivel nagy összegű jog* tálán haszonra tettek szert. A mezőgazdasági ágazatban főleg a termékek rossz mi* nőségét állapították meg a vizsgálatok. A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ által termeit száraztésztából százhúsz mázsát csak húsz százaié-' kos értékcsökkenéssel enge­délyeztek forgalomba hozni, A jelentős anyagi károk okozói ellen büntető eljárást kezdeményeztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom