Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január Az ember és környezete Az ipari termelés és az emberi környezet A nvelrahűvilő \erseghy Ferenc Jelenleg hazánkban, is az első helyet az emberi kör­nyezetre gyakorolt káros ha­tások ős kedvezőtlen követ­kezmények között az ipari termelés foglalja el. Az ipari tevékenységből eredő környe­zetkárosítás a légtér, a víz­folyások, a talaj nagymérvű szennyeződésében, porkép- ződósben, zajártalmakban nyilvánul meg, A LÉGTÉR károsodását kiváltó ipari szennyeződések vegyi vagy fizikai jellegűek. A leggyakoribb vegyi szeny- nyeaő a kén és összetevői, a szénmonoxid és a széndi­oxid, továbbá a nitrogén- oxidok. az ezeket esetleg kí­sérő fluaridok, hidrokarbo­nok. A fizikai szennyezők füst, por, ásványi vagy szer­ves eredetűek lehetnek. Az i&ari vízsszennyeződés nem­csak a kezeletlen, vagy nem megfelelő mértékben tisztított szennyvizeknek a vízfolyá­sokba vezetésével jelentkezik. A víz szennyeződés egy má­sik formája * hő. Felgyorsít­ja a biológiai, vegyi folya­matokat, ezek viszont csök­kentik a víz oxigén és egyéb gáztartalmát. A víz hőemel- kedése megváltoztatja — gyakran igen rövid idő alatt — az élettani helyzetet. A talaj szennyeződését részben * mezőgazdaságban haszná­latos vegyszerek «kozzák, részben pedig a levegőből vízből a talajba jutó szeny- fw»«sa6 anyagok váltják ki. AZ IPARI eredetű lég­«*sranyeaés egyik formája a porártalom, Fő forrásai a füstgázok, Az ipari tevékeny­cég környezetet különösen károsító hatásainak egyike « zajártalom, mély az ideg- «endsaeri bámtaHmakon kí- ■wűl fekélyt, allergiát válthat H, továbbá szív és érrend- waan! megbetegedések okozó- )* lehet. LegvesaSywehb, s egybem í* legtöbb problémát a le­vegő «szennyeződés okozza. Kbben az egyre fokozódó iparosodásnak van a legna- íS»obb szerepe. Káros hatásai A fiatal házasok és az egyedül élők lakásgondjá­nak enyhítésére garzonhá­zat építenek Zalaegerszegen. A több szakaszban meg­épülő ház első részében 103 lakáé lesz. amit felerészben a város tanácsa, felerész* . «& pedig az Országos Ta~ igen széles körben észlelhe­tők. Ezek közül is kiemelke­dik az emberi szervezetre (hurutos megbetegedések, fá­radtság, ingerültség, súlyo­sabb esetben halált okozó mérgezések stb.), a mezőgaz­daságra (például a növények termőképességének nagyfokú csökkenése), az állóeszközök­re (az élettartamukat nagy­mértékben csökkentő korró­zió) gyakorolt káros hatása. Pécsett például az erőmű működésétől a légtér szeny- nyeződése erősen fokozódott. Az átlagos porterhelés már 800 t/kmVév felett van. Ez a terület „igen erősen szen­nyezettnek” minősíthető. Sal­gótarján porszennye az acél­műből, az erőműből és a fer- roszüíciumgyárból származik. A LEVEGŐ szennyeződés nagyságát tekintve a megyén belül csak Szolnok város tér­ségié veszélyeztetett, amit el­sősorban a Tiszamenti Ve­gyiművekben folyó termelés okoz. A légtér átlagos évi kéndioxid terheltsége a 0.10 mg/m3-es koncentráció érté­ket meghaladja, mintegy 8.2— 8.3 kilométer sugarú körnek megfejelő terület fe­lett. Nyári időszakban a kén­dioxid terheltség 7.5 km su­garú kör felett haladja meg a 0.10 mg/m3 értéket. A 0.10 mg/m3-es koncentráció érték már kimutatható mezőgazda- sági kárt okoz. Részletesebb megfigyelések azt jelzik, hogy a közvetlen vegyipari termelés központjából mért 8.2— 6.3 km-es sugarú körben a kéndioxid koncentráció ér­téke 0.30 mg/m3-i ér él, ami már műszaki károkkal is jár. AZ ELMÚLT húsz év-ben az ipari termelés növekedése, új iparágak keletkezése, a vas és könnyűfém-kohászat a ve­gyi és műanyagipar, a szén- hidrogének feldolgozásának kiszélesedése hazánkban is ugrásszerűen megnövelte az ipar szennyvíztermelését. Az ipar évről évre nagyobb mennyiségű vegyi és mecha­nikai anyagokkal szennyezett vizet bocsát vissza a befoga­dó vízfolyásokba. Az ipar­telepekről kibocsátott szenny­vízmennyiség az 1940. évi 600 ezer m3/nap-ról 1965-ben 1.2 millió m3/nap-ra, 1970-ben 1 540 ezer nf/nap-ra emelke­dett, karékpénztár építtet. A gar- zonakásokhoz konyha és fürdő is tartozik majd. A 103 lakást 1974-ben adják át a tulajdonosoknak. Ezt követően újabb szakasszal folytatják a garzonház épí­tését. Az épület földszint­jén üzletsort rendeznek he. E nagytömegű — s az ipa­ri termelés növekedésével ál­landóan emelkedő — szenny­vízmennyiség 70 százatóka a vegyi és gumiipar, a ko­hászat, az élelmiszeripar és a papíripar üzemeiből kerül ki. Ezeknek az iparágaknak a szennyvizei éppen azokat a szennyezőanyagokat tartal­mazzák — mikro szennyezők, kancerogén jellegűek, olajok, olajszármazékok. kátrány, fenol, fémsók, szervetlen le­begőanyagok, ammónia, kén­hidrogén, szulfid-szennylúg stb., — melyek a legkárosab­bak az élő vízre, gátolják a vizek öntisztulását, pusztít­ják a vizek élővilágát. A SZENNYVIZEK növeke­dése az élővilág pusztulásán kívül tönkreteszi a termé­szeti környezetet, csökkenti az üdülési, pihenési lehető­ségeket. Ha e folyamatokat nem akadályozzuk meg, a vízszennyeződés növekedése, olyan méreteket ölthet, hogy nemcsak a városainkban és a nagy iparvidékeken válik egészségtelenné és elviselhe­tetlenné az élet, hanem az ország ma még viszonylag érintetlen természeti tájain is. Dr. Kőszegfalvi György A borsodi erdőségek egyik színpompás tollazatú mada_ ra a fogoly-nagyságú császár- madár. A földön fészkelő, zöld-sárga-bama tollazatú madár évek óta szigorú vé­delem alatt áll, vadászata, befogása szigorúan tilos. Ko­rábban a bükki részeken csak Létrástetős környékén és a vesszősi részeken ta­nyázott, a zempléni hegyvi­déken pedig Rudabánya környékén. A vadászati tila_ m ítfér a televízió a jövő héten? Január 9-én, kedden vetí­tik „Az utolsó öt perc” című magyarul beszélő olasz fil­met, a főszerepben Vittorio de Sicával. A Hogyan kép­zeli...? című társasjáték — Kállai István új sorozatmű­sora — segítségével a nézők utazást tehetnek a jövőbe. Mint a cím is ígéri, az adás­ban nagy szerep jut a kép­zelőerőnek. Január 10-én, szerdán este Nálunk még mindig kapha­tó címmel „szezonvégi ki­árusításra” kerül sor a tele­vízióban, vagyis a szerkesz­tők a szilveszteri program után „piacra dobják” mara­dék vidám-műsorukat. Január 11-én, csütörtökön „Köszönöm, jól vagyok!” címmel riportfilmet vetíte­nek. A műsor egy autószer­viz művezetőjének életével, munkájával, gondjaival is. merteti meg a nézőt. Este a fiatal Verdi munkásságát és Nabucco c. operájának ke­resztmetszetét közvetítik. Január 12-én, pénteken kerül képernyőre Örkény István négy novellájának dramatizált változata. Január 13-án, szombaton a Montparnasse 19 című francia film kerül a nézők elé a Gerard Philipe soro­zatban, amely a művészet világába kalauzol. Január 14-én, vasárnap Moliére: Mizantróp című tragikomédiáját közvetítik, a Madách Színház előadásában, felvételről. lom eredményeként most kezd ismét elszaporodni. A téli határt járó vadászok, akik a etetőket töltik fel és a sózókat gondozzák, meg­figyelték, hogy a császárma­dár a Bükk fennsíkjairól le. húzódva, fészket rak a Bán völgyében lévő. bokros, re- kettyés részeken is. Több mint másfélszáz új fészkelő­helyet figyeltek meg a Bán völgyében. négy év újságcikkeit magá­ba foglaló katalógus hasznos segédeszköz. Pontos útmuta­tást ad az olvasóknak tartal­mas beszámolókról, elemző cikkekről, de ismerteti a ki­sebb terjedelmű, témájukat és aktualitásukat tekintve mégis értékes írásokat is. Külön előnye a repertó­riumnak, hogy hiánytalanul egy begyűjtötte azokat a he­lyi vonatkozású (jászsági) írások jegyzékét, amelyek négy év alatt a Szolnok me­gyei Néplapban megjelen­tek. és amelyeket a városi könyvtár betekintésre bár­mikor az olvasók rendelke­zésére tudja bocsátani. A városi-járási könyvtár 1971-es évkönyv szerepét be­töltő kiadványa érdekes ada­tokat ismertet Pesty Frigyes gyűjtéséből, művész anekdo­tákat közöl Gecse Árpád festőművész tollából. A hely- ismereti és helytörténeti tá­jékozódást könnyíti meg az értesítő második száma. Bu­dai Benjáminná a Jászkun­ság című folyóirat jászbe­rényi és járási vonatkozású cikkeinek feltárásával. Illés alakított ródlipálya. A csak­nem 1100 méter hosszú és 120 méter szintkülönbségű ródlipálya építésén több mint kétezer fiatal dolgo­zott. A jövő télre melege­dőházat is építenek az in- du'ó állomásnál. A második ifjúsági léte­sítményt ez év tavaszán avatják a pécsi fiatalok: az uránvárosban épülő ifjúsá­gi közlekedési parkot Halálának 150. évfordulója alkalmából rovatunkban is megemlékezünk a nyelvmű­velő Verseghy Ferencről. Szolnok szülötte, a szolnoki táj szerelmese volt. Versei­ben nemcsak Szolnok váro­sának neve, hanem Külső Szolnok és környékének föld­rajzi nevei is fényt kaptak attól a szeretettől, amellyel emlegette a Tiszavíz, a Zagy­va, a szondái dombok s a varsányi határ elnevezéseit. A táj és a tájban élő ember iránti tiszteletét tükrözik nyelvtudományi munkái s a nyelvműveléssel kapcsolatos dolgozatai is. Övó szeretettel védelmezi a Tisza melléki nép nyelvjárását, „a szolnoki dialektust”, és jegyezgeti azo­kat a jellemző népnyelvi for­mákat, amelyeket alkalmas­nak tart arra, hogy „az egész nemzetnek” nyelvhasználati formái legyenek. Mint nyelvpedagógus is úttörő munkát végzett ko­rában. Az „idegen majmozás” szülte idegenszerűségeket ros­tára tette, s arra biztatott mindenkit, tanuljon a nép élő nyelvhasználatából, mert van mit tanulni belőle. Ez az elv vezette nyelv­művelő munkásságát is. Kor­társai közül ő hangsúlyozta azt a tételt, hogy a mindent megtiltó nyelvvédelem nem célra vezető, s az „eleven nyelv művelését” kell szor­galmaznunk. ..A Tiszta Ma­Vízszintes : í. Esy maeazin afo­rizmái között találtuk ezt a fel­tehetően orvostól származó gon­dolatot. amelyet érdemes ma­gunkévá tenni. (Folytatás a füg­gőleges 26. szám alatti. 13. Éne­kes madár 14. Szezon. 13 Női név. 18. Növények esv faitála. 18 Mái váladéka. 19. Neki. 20. Vonat része! 21. ...Vegas. 23. He­ves megyei község. 25. Fizikai fogalom. 27. „Az... halász és a tenger”. Hemingway regénye. 30. A „Szerelem” című magvar film rendezőié Károly. 32. Tova. 34 Átgondolt 37. Tessék kimon­dani: P! 38. Ezt is: B! 39. Kínai eredetű függő korong, faütővel szólaltatják meg. 41. Pest me­gyei község. 43. Francia be’ga és holland folyó, az Északi- tengerbe ömlik. 45. ...Appia. ró­mai hadi út. egyes részei ma is használhatók. 46 Kézzel kényez­tet. 47. Kálium és rádium. 48. Egy Heves megyei községből származik. 50. Labdalövés. 51. Komárom megyei község. 52 Is ne. 53. Azonban. 55. Márkás aszú. 57. Kettősbetű. 58. Mosel- parti francia vévos. 80. Tengerjá­ró hajó kikötőmedencéie, ahol a rakodást végzik. 62. Dísze. 64. Kérdőív első kérdése. 66. ...-dáb. 67. Oxigén, fluor és vanádium vegyiele. 69 Federico Garcia... (1899—1936). antifasiszta spanyol drámaíró, 71. ...kanál. 73. Liget. 76. New.... a világ legnagyobb városa. 77. Ül élet hordozóia. 78. Lovas vezényszó Függőleges: 1. Nőalak a Szabó családból. 2. Olasz labdarúgó csillag. 3. Ige része 4. Hálóban a labda 5. Téli sport. 6. .„..An­na”. Kosztolányi regénye 7. Termelőeszköz. 8. cJSEd«*” fia­gyarság, avagy a csinos ma­gyar beszédre vezérlő Érte­kezések” (Pest. 1805) k jain ma is időszerű nyelvművelési elveket fogalmazott meg: „Ne nézzük a nyelvet egyébnek, hanem csak eszköznek. Az értelmesen, a csinosan, az árnyalt változatossággal fo­lyó eleven nyelvnek mívelése fontosabb feladat, mint a mértéktelen purizimus gya­korlása”. A „nyelvművelésnek mi­voltáról és akadályairól" írott művében azt is hang­súlyozta, hogy az élő magyar nyelv a nyelvet beszélő kö­zösséggel együtt változik, alakul, s ehhez az állandó alakuláshoz, változáshoz is szabnunk kell a nyelvműve­lés elveit, gyakorlati felada­tait. A mai, az úgynevezett közlésközpontú nyelvművelő munkában méltán tekinthet­jük őt és nyelvművelő el­veit olyan tanítónak és előz­ménynek akitől és amiről r-.a is sokat lehet tanulni. A túl­ságosan egyoldalú s csak az idegenszerűségek elleni küz­delmet vállaló nyelvművelő munka célszerűtlenségével kapcsolatos gondolataiból is tanulhatunk. A könyvtárak polcain porosodó írásait emeljük le minél gyakrab­ban, s meglepetéssel fogjuk tapasztaló i, mennyi sok kor­szerű és nagyon használható tanulság vonható le belőlük. Dr. Bakos József tál költők antolöeiája. 9 Kén és yttrium veeviele. 10. Japán pénz. 11. Vernek. 12. Shakes­peare hős. 17 Karol. 19. Funda­mentum. 22. Marokkói kikötő, itt kötött ki 1911-ben a német Pan­ther ágyúnaszád, amely a fran­cia—német ellentét kiélesedésé­hez vezetett. 24. Kötőszó 28. Sza­vak lelentését módosíti a. 29. Osz­tályterem bútorai. 31. Üevnök. 33. A leghosszabb francia folvó. 35 Gyapotból készül. 36. Skan­dináv néni el beszél ések. 38. Já­rási székhelv a Dráva partián. 40. Tolna megyei község 42. Bu­da környéki barack. 44. Régi űr- mérték. 49. ..Sört.... bort.... meg egy barna lányt”. 61. Mely sze­mélyek? 54. Vulkán Szicília szi­getén. 56. Eavik oldal. 58 Mely irányba? 59. Kiejtett betű. 81. „Szól” a gyomor. 63 Népszerű táncdalénekes. János. 65. Kivá­lasztó szer». 66 Ostoba. 68. Te­re-... 70. Szén. kálium és bór vegyjele. 72. A X.-et 1973-ban Berlinben rendezik. 74. Az orrá­hoz. 75. Német férfinév. 77. Comb végei! 78. Ezüst vegyjele. Beküldendő: a vízszintes 1.3 függőleges 26. számú sorok meg­fejtése. ianuár 11-is. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Hétszer hét nao kell. vagy talán még több lm hogy kint megélj! — Könyvet nyert: Bognár Sándor. Kisújszál­lás. (A könyvet postán küldjük el.» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZEL VENYR. 1973. ianuár 7. ■ siót»».«; «,»» » Jászberény Könyvtár — közművelődés Érdekes anyagokkal, sajtó­cikkek mutatójával, nagy érdeklődésre számottartó kézirat jegyssékkel jelent meg a jászberényi városi­járási könyvtár értesítő má­sodik száma. A könyvtár gondozásában megjelent ki­advány részletes tájékozta­tást ad a város és a járás könyvtárainak 1971. évi munkájáról. Tartalmazza az országos Széchenyi Könyv­tárban őrzött jászsági vo­natkozású kéziratok jegyzé­két. Érdekes világba enged be­pillantani az a nyolc oldal, amely egykor a Jászságban élő, vagy oda kötődő neves személyek levelezésének jegyzékét tartalmazza. Kü­lönösen olvasmányos az a válogatás, amely Vágó Pál­nak, Telepy Károlyhoz, Ben­czúr Gyulánéhoz, Lippich Elekhez írt leveleinek tar­talmát ismerteti. Figyelemre méltó kezde­ményezés és a szerzők — Arató Antal és Hasznos Ro­zália — elismerést érdemlő munkájáról tanúskodik a Jászságról írott sajtócikkek repertóriumának összeállítá­sa. A gondosan szerkesztett, Ródlipálya a Misina lejtőjén Pécs dolgozó és tanuló KISZ-fiataljai védnökséget vállaltak a IV. ötéves terv nagy ifjúsági létesítményei felett. Társadalmi munká­val segítik a tervezett ifjú­sági ház, az ifjúsági park, a közlekedési park és a mecseki ródlipálya építését. A négy ifjúsági létesítmény közül most készült el az első* a Misina lejtőjén tó­A Magyar Hajó- és Darugyár Óbuda! gyáregységében vízre bocsátották a szovjet megrendelésre készült ötvenkilencedik tolóhajót. A hajó híradástechnikai berendezéseit a karcagi Általános Szerelő és Gépjavító Ktsz-ben gyártják. A két­ezer lóerős hajó Szibéria vizein teljesít majd szolgálatot. — A gyár hetvennégy kétezer lóerős tolóhajót készít a Szov­jetuniónak Garzonház fiatal házasoknak (Folytatjuk) Császármadarak KERESZTREJTVENY 4 hosszú élet titka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom