Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
1973. Január 3. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Az év első miniszteri látogatása A IV. ötéves terv (Folytatás az 1. oldalról) hagyni a túlzott jövedelemosztást sem, ha ilyet tapasztalnak a szönretkezetekben. Majd a miniszter egyik indítványára azt válaszolta: — örömmel leszünk házigazdái a MÉM és az OVH együttes kollégiumi ülésének, amely Szolnokon tárgyal majd a Tisza IL öntözőrendszer építésének meggyorsításáról. Délután a zárt termelői társulások vezetőivel, tagjaival találkozott a miniszter. Dr. Borbély Józseí, az állami gazdaságok megyei főosztályvezetője bevezetője után Kálmán István, a Héki Állami Gazdaság igazgatója, Oláh János, a karcagi Lenin Tsz elnöke, Horváth János, a besenyszogi Kossuth Tsz elnöke. Bagó Bálint, a mező- héki Táncsics Tsz elnöke. Lovász Dániel, az új6zászi Szabadság Tsz elnöke és Budai Kálmán, a zagyvarékasi Béke Tsz elnöke adott számot arról, hol tart az általuk vezetett gazdaságok köré csoportosuló cukorrépa, kukorica, lucerna, rizs. hagyma termelőrendszerek programja. E termelőrendszerek az utóbbi fél év alatt alakultak ki, az országos átlagnál nagyobb iramban. A felszólaló dr. Gergely István pedig a kővetkezőt tette hozzá: — A jelenlegieken túl 1974- ben még célszerűnek tartjuk rizs-, búza-, vöröshagyma-társulások indulását, halgazdasági társulás alakulását és vezérgazdaság kerestetik a fejlett gyepgazdálkodás elterjesztésére is. 1975- ben pedig szarvasmar- hatenyésztő, tej- és hústermelő, juh tenyésztő iparszerű rendszerek alakítására gondolunk. Ez így megy elvtársak végig. Hiszen törvény, hogy mire egy dologban, elérünk valahová, kezdhetjük újra a másikat. A zártrendszer természetesen nem a gyengéje, a hozzá nem értők megsegítése, de nekik is lehetőség a felzárkózásra. A belépés természetesen nem kötelező, de azt mondjuk, csali az maradjon ki, aM többet tud a vezérgazdaságoknál. Dr. Dirménv Imre miniszter így búcsúzott az aktíva résztvevőitől: — Nem az első alkalom, hogy a termelői zártrendszerekre buzdítjuk a Szolnok megyeieket. Azért is t<A szűk, mert — már csak az üzemméretek miatt is — itt nagyobb a lehetőség a zárt- rendszerek kibontakoztatására, másrészt a Szolnok megyeiekben megvan, ehhez a bátorság is. A zártrendszer az új ismeretek állandó befogadását, terjesztését biztosítja, magas szellemi készenlétet feltételez, a tudatformálás jó módja A Szolnok megyei tervek nem hiú ábrándozások, hanem földönjáró reális célokra épülnek. A jóhangulatú találkozóról azzal búcsúzott az esti órákban a miniszter: — Szolnok megyében, igazán szakmabeliek között éreztem magam. — borzák — A legjobbak között Eredménye*«) ével zárt a Víz- és Csatornamű Vállalat A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat eredményeit tekintve országosan is a legjobbak közé tartozik. Az állóeszköz-állománya 920 A vállalat az elmúlt évben a tavalyinál 12 millió forinttal magasabb termelési értéltet, 130 millió 100 ezer forintot tervezett. 1971- ben 11 millió köbméter ivóvizet szolgáltattak, 1972-ben 11,8 millió köbmétert tudtak volna adni, a vízfölhasználás azonban nem növekedett a várható ütemben, „csupán” 11,5 millió köbméter víz fogyott, ami árbevételben mintegy 1,7 millió forint kiesést jelent. Az állandó fürdőknél 465 ezer, az idényfürdőknél 270 ezer látogatót „terveztek”, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban százezerrel kevesebben keresték fel a strandokat, ami egy millió forint veszteséget okozott. A megyében lakókat azonban a Víz- és Csatornamű Vállalat nyújtotta szolgáltatások, főleg az ivóvíz-ellátás foglalkoztatja Nem véletlenül, hisz egyes városokban — Jászberényben. Török- szentmiklóson, Karcagon, Mezőtúron — idén is akadozott néha a vízellátás. Jövőre viszont ezeken a hemillió forint. 60 vízmű tartozik hozzá. mindkettő a megyék között a legmaga- sabh. Az árbevételt és a víztermelést tekintve szintén az I—II. helyen áll. A szolgáltatás jellegű tevékenységből összesen 91,6 millió forint bevételre számítottak. az építőipar terve — törpevízmű építése, kútfúrás, csatornaépítés stb. — 38,5 millió forint volt. A feszített terv ellenére — ráadásul kevesebb víz fogyott és a fürdők is veszteséget hoztak — a termelési érték így is eléri a 130 millió forintot, ugyanis az építőiparból származó bevétel lényegesen megahaladja, amit terveztek. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy a vállalat most is eredményes évet zár, és a dolgozók nyereségrészesedése ismét több lesz egyhónapi fizetésüknél. lyeken is javul a helyzet. Január végére elkészül az új víztorony Karcagon. Mezőtúron már szeptemberben bekapcsolták az új kutat. Jászberényben szintén új kút lép üzembe májusban, és bővítik a vízvezetékhálózatot is. Kisújszálláson november óta ugyancsak új kút ad vizet. Emellett 1972-, ben hatezer lakást kapcsoltak be a vízvezeték-hálózatba. Szolnokon írem javult a helyzet A legnagyobb vízfogyasztó temészetesen Szolnok. Az elmúlt évben hétmillió köbméter víz fogyott el a megyeszékhelyen, de a vízmű akár nyolcmilliót is tudott volna adni. A mennyiséggel nem is volt probléma, annál inkább a minőséggel. Novemberben például 4—5 napig — enyhén szólva — ugyancsak kifogásolható színű és ízű víz folyt a csapokból. Az történt ugyanis, hogy a kiskörei vízlépcsőnél az új meder megnyitása után a Tisza annyi hordalékot hozott magával, hogy a zavarossági foka napokig 400—700 volt, körülbelül hétszerese a szokásosnak. Mivel a jelenlegi vízmű elavult, — 60 évvel ezelőtt épült — nem alkalmas ilyen szemy- nyes víz tisztítására. Megoldást csupán az új vízmű jelenthet, amely lényegesen javítaná az ivóvíz minőségét. A tervek szerint az első ütemben tervezett beruházás 1976—77-ben valósul meg, és az új vízmű naponta 45 ezer köbméter jó minőségi vizet tud majd adni. És addig? Legföljebb abban reménykedhetünk, hogy nem lesz nagyon zavaros a Tisza. z. A, Mit matatnak a számok ? Amit a lakosság kap Gazdasági bírság a törökszentmiklósi Gazdasági bírság szabható ki, ha a gazdálkodó szerv — állami vállalat, szövetkezet — jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütköző, illetve a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenységével jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy súlyosan veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit. A Pénzügyminisztérium Bevételi Fő;gazgatósága gazdasági bírság kiszabását indítványozta a Törökszent- miklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel szemben, mert jogszabályba ütköző, illetve szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes inari és ügynöki tevékenységével, a társadalmi érdeket megsértve az 1971. év folyamán és 1972. év I. pegyed ívében összesen mi megy 4 376 090 forint összegű jogosulatlan nyereséget ért el. A Központi Gazdasági Döntőbizottság a szövetkezet védekezését nem találta elfogadhatónak, és a szövetkezetei 5 500 000 forint összegű gazdasági bir_ ság, s 100 000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A szövetkezet a lakosság szükségletének kielégítésére — rádió, televízió, s irodagép javításra — „műszerész” iparengedélyt kapott, majd „lakatos” ipar gyakorlását is engedélyezték részére, azonban e jogosítványok egyike sem jogosította fel a szövetkezetét arra, hogy kötőelemeket, csavarokat nagy tömegben ..gyártson. Jogszabályba ütközött a szövetkezet kifogásolt tevékenysége azért is, mert az ÁFÉSZ székhelyén kívül végzett ipari tevékenységet a telephely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságához nem jelentette be. Ügynöki tevékenységnél is túllépte a törvényes kereteket. A bírságoló határozat indokolása szerint a szövetkezet ipari tevékenységének jogosulatlan kiterjesztésével, be, jelentetlen telephelyen végzett bedolgozói foglalkoztatással, a bérezésre vonatkozó rendelkezések megsértésével, burkolt személyi jövedelmek biztosításával a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes olyan ipari tevékenységet folytatott, amelynek leple alatt magánszemélyek jól jövedelmező ipari vállalkozása útján a szövetkezet különösebb befektetés és munka nélkül jelentős többletjövedelmet ért el. A szövetkezet illegális tevékenység útján törekedett nyereségének fokozására. Ennek pedig törvényes rendelkezéseink szerint az elért jövedelmet megháláló gazdasági bírság a következménye. »r. C», L A magvalósítás néhány tapasztalata Kölnök megyében í. Szolnok megye gazdasága az elmúlt két évben a IV. ötéves terv céljainak megfelelően, azzal összhangban fejlődött A megye fejlődése jól illeszkedik abba az irányvonalba, amelyet az MSZMP X. kongresszusa, valamint a IV. ötéves népgazdasági terv Dinomi' us a sok gond as építő parkaa Megyénk ipargazdaságának fejlődése a IV. ötéves tervidőszak első két évében gyorsabb ütemű, mint az országos. A szocialista ipar teremlése 1971-ben 7.6 százalékkal növekedett 1972-ben is meghaladja az országos ütemet. Az ipari foglalkoztatottak száma — 1971-ben mintegy 2600 fővel. 1972-ben pedig 3100—3200 fővel több, mint 1970-ben volt Évek óta először 1972'ben várható, hogy az ipari termelés növekedése mintegy 90—95 százalékban a munka termelékenységéből származik. Szolnok megyében az ipari beruházások kivitelezése és üzem' ( ■» V'--'«»i' 5' j elölt meg. Az 1971—72. évekre előirányzott fejlesztési célok általában megvalósultait. Megyénk gazdasága egészségesen fejlődik, erősödnek a jövő fejlődését biztosító legfontosabb elemek; , gazdaságunk növekedése dinamikus, javul a termelés hatékonysága. A Korábbinál kiegyensúlyozottabb az áruellátás, bár a megyeszékheyen az átlagosnál több a gond. sra©>y© ipart?, A lakossági szói gál tatások kielégítésében résztvevő vállalatok, szövetkezetek és ma- gánkisiparosok 1971-ben 5,3 millió forinttal, 1972-ben pedig várhatóan 8.6 millió forinttal több szolgáltatást végeznek. mint 1970-ben. A teljesítmény felújítása ellenére alatta maradtunk a IV. ötéves terv ezen időszakára előirányzott évenkénti átlagos növekedésű ütemnek. A Patyolat Vállalat központi üzemében végzett rekonstrukció eredményeként 27 százalékkal emelkedett a textil ruha-tisztítás 1970-hez viszonyított lakossági árbevétele. 1972. második felébe helyezése kiegyensúlyozottabbá vált. A vállalati beruházások csaknem 90 százaléka termelő beruházás; ezen belül 40—48 százalék építési jellegű. A tanácsi ipar az elmúlt két év alatt 15,5 százalékkal növelte termelését. A tanácsi vállalatok a piac igényeihez alakították termelésüket. — Többlet-termelésüket csaknem teljes egészében a munka teremlékenységének növelésével érték el. Ebben szerepet játszott a korszerű gépek, termelési eszközök fokozottabb munkábaállítása, a jobb munkaszervezés. A szövetkezeti iparban — az 1971- ben elért termelési eredményekkel szemben — visszaesés tapasztalható. A központi területfejlesztési alapok célszerű felhasználásával országos jelentőségű nagyvállalatok üzemeit telepítettük megyénkbe. — Karcagra, Mezőtúrra. Kun- szentmártonba és Tiszafüredre. Gazdaságpolitikai érdekeinket figyelembe véve. az iparfejlesztési alapból támogatásban nem részesített területeken is elősegítjük az iparfejlesztést, többek között Jászárokszálláson, Túrkevén, Kunhegyesen és Jászapátiban. A vidéki ipartelepítések és fejlesztések: eredményeként 1975. végéig — az anva- gilag támogatott területeken — mintegy 6800 úi inari munkahely kialakításával számolunk, amelynek mintegy 45 százaléka már megvalósult. Az ipari fejlesztések időarányosnál jobb teljesítését mutatja, hogy az eevmil- liárd forintos összköltséggel tervezett beruházások több mint fele műszakilag megvalósult ben Szolnokon két új gyors- kiszolgáló vegytisztító szalon kezdte meg működését. Jó ütemben halad aGELKA szervizhálózatának feilesz+ése. Az új szervizek építéséhez, a helyiségek kialakításához a Megyénkben a IV. ötéves terv időszaka alatt mintegy 15 000 lakás megépítésével számolunk. Az 1971. évi eredmények összességében kedvezőek. A két évre tervezett 5 700 lakással szemben mintegy 7 000 épül meg. Az állami lakásépítés mértéke alatta marad a tervezettnek. A magánerő-építés különböző formáinak számszerű növekedése eredményezd a túlteljesítést. A beruházások területén bevezetett szigorítások következtében az egyéb állami szervek, vállalatok pénzügyi hozzájárulásának csökkenésével, valószínűleg jelentősebb mértékben csökken az ötéves tervre figyelembe vett egyéb állami lakások száma is. Kedvező, hogy az OTPtársas, magán-tánsas és a lakásszövetkezeti úton szervezett lakások aránya növekszik. Az ötéves terv időszakára figyelembe vett 2 560 társas-lakással szemben 2 200—2 300 OTP-társas és mintegy 900 lakásszövetkezet által szervezett többszintes lakás építéséhez reális feltételek mutatkoznak. 100—150 magánszervezésű társasház építése is várható a megyében. Szolnok városban á lakáshelyi tanácsok is segítséget nyújtottak. A lakáskarbantartás területén, elsősorban a tanácsi ingatlankezelő szervezeteit és az építőipari szövetkezetek fejlesztették tevékenységüket. Beruházásaik többnyire célgépesítésre irányultak, ennek eredménye a lakáskarbantartás mintegy 20 százalékos növekedése. Gépkocsijavító és karbantartó tevékenységben új szervizállomásokat létesített két kisipari termelőszövetkezet, ez mintegy 28 000 üzemóra többlet-teljesítményt eredményezett. Az Autófenntartó Ipari Tröszt üzemei több nr.int 90 százalékkal növelték ■ a lakossági szolgáltatásokat. A szolgáltatás-fejlesztési alapból 1971—72. években a megyei tanács által nyújtott 15,7 millió forint juttatás hatékonyan szolgálta az elhatározott célkitűzések megvalósítását. A kiemelt tevékenységek kapacitásának fejlesztése csaknem 30 millió forint értékű beruházás megvalósításával járt. A központi és megyei intézkedések hatására a beruházási piac egyes területein enyhült a feszültség. Javult a beruházási és pénzügyi fegyelem. Az intézkedések hatására ' a tervezői kapacitásokban felesleg mutatkozik.- A mélyépítésnél — az előirányzatok és a feladatok számának csökkenésével — szabad kapacitás jelentkezik. A magasépítésnél azonban — különösen az állami építőipar területén — továbbra is jelentős a feszültség. Az állami építőipari vállalat az ötéves terv első éveiben nagyobb feladatokra kötötte le kapacitását. (MÁV-rekonstrukció, iparfejlesztések stb.) Ezért nem vesz részt kellően a nem termelő tanácsi feladatok megvalósításában. A tanácsi építőipar felfejlődése . még nem pótolja a hiányzó kapacitásokat. Az Építési és Szerelőipari Vállalatnak többet kellene kezdeményezni a fontosabb feladatok vállalásánál. Az állami építőipari vállalat a nagyobb feladatok közül nem vállalta a szolnoki fedett sportcsarnok megépítését 1975-ig, így más kivitelezőt kellett keresni a létesítmény megvalósításához. A tanácsi építőipar termelés-felfutása a tárcavállala- ténál gyorsabb volt. Technikai, technológiai, műszaki fejlődése is kedvező. építésben jelentős feszültségek mutatkoznak. A célcsoportos központi lakásépítés üteme elmarad a tervezettől. A feltárt és közműves lakás- területek elfogytak. A várasbán jelenleg csak jelentősebb szanálásokkal, vagy nagy összegeket igénylő közművesítéssel lehet koncentrált tömeges lakásépítést megvalósítani. A kb. 1 700—2 000 célcsoportos lakásfejlesztést csaknem 1100 lakás szanálása terheli. További gondot okoz, hogy a lakásépítésnél nincs biztosítva a megfelelő érdekazonosság a beruházó és kivitelező szervek között. A kivitelező a gyorsabban építhető de drágább technológia, míg a beruházó a kevésbé költséges, nagyobb lakásszámot biztosító változat felé törekszik. A vidéki lakásépítésnél az építés ütemét a kapacitások helyi mértéke befolyásolja, de várhatóan az éves „csúszások” ellenére az ötéves terven belül a tervezett lakások megépülnek. A lakáskapcsolódó beruházások (iskola, óvoda, üzlet) megvalósítására továbbra is a késés és a túlzottan lassú ütem a jellemző. Barta László a Megyei Tanács VB tervosztályának vezetője Az öt黩« lakásprogram megvalósításának néhány tapasztalata
