Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

1973. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Ifjútáv Szolnokért Szolnok az ifjúsátrérl” A városi KISZ bizottság akcícproganra A KISZ Szolnok városi Bizottságának ez évi akció- programja minden eddigi­nél gazdagabb. A fiatalok többet vállaltak az előző évieknél, amelynek „magya­Á program egyik legfon­tosabb kiindulópontja to­vábbra is a városi pártbi­zottság 1971 szeptember 18- án adott pártmegbízatása, amelyet a város KlSZ-szer- vezeteinek 1975-ig kell tel­jesíteni. A pártmegbízatásnak meg­felelően — többi között — a KISZ-szervezetek gondos­kodnak arról, hogy a város fennállásának 900. évfordu­lója politikai szervezeti elő­készítése a fiatalok ügyévé váljon. A?, elmúlt évben a KISZ- bizottság a TS városi elnök­ségével kezdeményezte a „900 év — 9 kispálya” ak­ciót amely a fiatalok spor­tolási lehetőségeit bővíti majd. Ebben az évben meg­kezdődik a pályák építése. Az „Ifjúság Szolnokért — Szolnok az ifjúságért” moz­galom keretében újabb fel­1973-ban jónéhány kiemel­kedő eseményre, évforduló­ra is készül a KISZ. Idén lesz a X. Világifjúsági Ta­lálkozó. az 1848-as forrada­lom 125., az MHSZ megala­kulásának 25. évfordulója. Természetesen a „hagyo­mányos” rendezvények sem maradnak el: március 15. és április 4. között lesz a „For­radalmi Ifjúsági Napok” ünnepi rendezvénysorozata, április 28-tól június 10-ig a VI Szolnoki Kulturális He­tek, augusztus 19-én a XVI. Tiszai Vízikarnevál, szep­Fiimjegyzet Kardos Ferenc egészen sa­játos módon állít emléket Petőfi Sándornak. Űj film­jében, melynek forgatóköny­vét ő maga írta fivérével, Kardos Istvánnal együtt az 1848-as forradalom és sza­badságharc néhány sorsdön­tő eseménye elevenedik meg, a középpontban Petőfi alak­jával. A történetet mai kö­zépiskolások adják elő, jel­mez nélkül, farmernadrág­ban, színes ingben, beat-fri- zurásan, egyetlen helyszínen, a pápai kollégiumban. Nyil­vánvaló tehát, hogy az alko­tók valamiféle szellemidé- zésre készültek. Annak a vizsgálatára talán, hogy ho­gyan élnek a száz év előtti forradalmi eszmék a mai ti­zenévesek tudatában, és mit jelent napjaink fiatalságának szemében a forradalmiság, a forradalmi magatartás. A „talán”-t azért kellett közbevetnd, mert a film meg­valósulása nem tükrözi elég világosan ezt a szándékot Látványos, lendületes tem­pójú, igazi fiatalos játékot láthattunk, de a gondolati­ság nem állt arányban az ötletek sziporkázásával. Ez utóbbiakat feltehetőleg na­gyon élvezte a rendező és a szereplőgárdát alkotó vidám diáksereg, őszinte örömére szolgálnak a nézőknek is. Üde játékosság jellemzi azt a je­lenetet például, amikor a sajtószabadság kivívását fel­idézik (Länderer és Hecke­nast nyomdáját egy stencil­gép jelzi), viharos lelkese­dés árad a Táncsics kisza­badítását megjelenítő képso­rokról, naiv bája van a Pe- HÄ és Soemlrey Júlia bá­rázata” a közelgő jubileumi évforduló. A program mot­tója is ez lett: „Ifjúság Szolnokért, Szobrok az ifjú­ságért”. A KISZ városi bizottsága a fiatalok nevében vállalta 100 ezer facsemete elülteté­sét és azok gondozását. A társadalmi és tömegszerve­zeti vezetőkkel közösen kommunista műszakra hívja a város fiataljait és felnőtt dolgozóit. Ugyancsak ennek a programnak jegyében a KISZ-szervezetek „Ismerd meg üzemed, munkahelyed, iskolád” és „Ki tud többet Szolnokról” vetélkedőket szerveznek. adat vár a KlSZ-alapszer- vezetekre és az úttörőcsapa­tokra: szervezzenek társa­dalmi munkaakciókat a ba- latonszepezdi tábor további szépítésére, a tiszaligeti út­törőtábor építésére, segítsék a lakóházak környékének parkosítását. virágosítását, fásítását. tember 29—30'án pedig a XI. Tiszaligeti Napok. A városi KISZ-bizottság programja alapján a KISZ- alapszervezetek ezekben a napokban határoznak tag­gyűléseken a saját akció­programjukról. Vállalásaik minden bizonnyal még gaz­dagabbá, színesebbé, tartal­masabbá teszi majd a me­gyeszékhely ifjúkommunis­táinak munkáját, tanulását, a fiatalok szabad idejének kulturált, célszerű hasznos eltöltését. Z. A. zasságát egy mai házibulira emlékeztető keretek között eljátszó epizódnak. — A né­ző önfeledten gyönyörködik a frissen pergő, nagyszerűen fényképezett, színes képek­ben, s lehet, hogy csak a film végén töpreng el: Miért volt ez az egész? Mit adott hoz­zá a diákfiatalok játéka Pe­tőfi életének tanulságához? Mennyivel tudtunk meg töb­bet a mai fiatalság gondol­kodásáról, igényeiről annál, amit eléggé agyoncsépeltek a különböző, többnyire köze­pes színvonalú hírlapi viták? Nem nehéz választ adni ezekre a kérdésekre. Szín­pompás illusztrációját látjuk annak, hogy a mai ifjúság szereti a merészséget, az újat, a mozgalmasságot, ha­tározottan, bátran akar cse­lekedni. Csakhogy ezek a fo­galmak túlságosan is elvon­tan. konkrét politikai tarta­lom nélkül vetődnek föl a filmben. A film képi megvalósítása, mint már említettük nagy­szerűen sikerült, s ez a ren­dező mellett elsősorban Ken­de János operatőrnek kö­szönhető. Ebből a szempont­ból csak azt kifogásolhatjuk, hogy — nyilván a téma ha­sonlósága miatt — néhány megoldás erősen emlékezte­tett Jancsó Mikilós filmjére, a Fényes szelekre. A diákszereplők pompásain helytálltak a tömeg jelene­tekben és az egyéni alakítá­sokban is, de sajnos, épp a Petőfit alakító fiú beszédhi­bái meglehetősen zavarólag hatottak Sz, J- , Uitz Pé*a emlékére Egy évvel ezelőtt halt meg Vitz Béla festőmű­vész, a magyar szocialista képzőművészet egyik meg­teremtője és kiemelkedő jelentőségű képviselője. Lakatos szakmunkásként küzdötte fel magát a Kép­zőművészeti Főiskolára a század elején. Mesterei Balló Ede és Ferenczy Ká­roly voltak. Nemes Lam- pérth Józseffel együtt Uitz Béla lett az első világhábo­rú előtti képzőművészeti avantgárd nemzedék, az aktivisták egyik vezéregyé­nisége. Az új művészi for­mák keresése Uitz Béla munkásságában kezdettől fogva rendkívül határozott társadalmi érdeklődéssel párosult. A Tanácsköztár­saság alatt a proletár tan­műhely igazgatását bízták rá, grafikáival rendkívül nagyhatású agitáciős mun­kásságot fejtett ki. A fehérterror alatt emig­rációra kényszerült. Becs­ben készített rézkarcsoro­zata. a General Ludd, amely a korai angol munkásmoz­galmak felidézésével a hu­szas évek legégetőbb tár­sadalmi kérdéseit ragadta meg, Európa-szerte feltű­nést keltett. Párizsban a Francia Kommunista Párt megbízásából plakátokat készített, kiállításai a Clar- té Szalonban nagy sikert arattak. 1926-tól csaknem halálá­ig a Szovjetunióban élt. Művészi munkája mellett fontos közéleti feladatokat is betöltött, volt a lenin- grádi képzőművészeti főis­kola rektora és a Forradal­mi Festők Nemzetközi Iro­dájának titkára. Moszkvá­ban, Frunzében és más vá­rosokban készített monu­mentális munkái és agita- tív erejű kisebb festmé­nyei a kommunista osztály­harcos művészet legjobb alkotásai közé számítanak. Nyolcvanöt éves korában halt meg Budapesten, aho­vá nem sokkal halála előtt tért vissza. Petőfi bibliográfia Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára a fővárosi Szabó Ervin könyvtár Petőfi bibliográfiát adott közre. A vaskos kötetben megtalálha­tók a forradalmár költőre vonatkozó, a felszabadulás után nyomtatásban megje­lent bibliográfiák listája. Az összefoglaló munkában külön fejezetek foglalkoznak Petőfi verséinek nyelvezeté­vel, a költőnek tulajdonított versekkel, valamint vers­értelmezésekkel és elemzé­sekkel is. A „Petőfi a nagyvilágban” című részben nyomon kö­vethetjük a költő „felfedezé­sét” az Amerikai Egyesült Államoktól Spanyolországig, Chilétől Koreáig. Virágok dicsérete A debreceni Déri Mű* zeum Baráti Körének leg­újabb kiadványát a virágok dicséretének szentelték. Az Alföldi Nyomdában készült könyvben Űjváry Zoltán ta­nár írt bevezető tanulmányt „Virág a magyar népi kul­túrában* címmel. A tanul­mány gazdag illusztrációs anyagát Szabó László grafi­kusművész készítette a Déri Múzeum virágmotívumokkal díszített néprajzi tárgyai alapján. A kötetben Holló László debreceni Kossuth- díjas festőművész húsz vi­rágcsendéletének színes reprodukciója látható, ezen­kívül húsz debreceni, vagy Debrecen környéki „virá­gos” népdalt is tartalmaz a kiadvány. Valamennyi dalt kottával együtt jelentették A megbízatás szellemében Kilenc kispálya Évfordulók, rendezvények Petőfi 73 Épül a Pelikán A magasból letekintve, az ácsolat alapján már elképzelhető az épület körvonalai Foto: N.. Zs., A jövő héten kezdik a Pelikán Szálló földszinti födéméinek szállítását és elhe­lyezését a panelfogadó állványzaton. Ez már nagyrészt elkészült a Varga István vezette szocialista ácsbrigád jó munkájá­val. Nemcsak szorgalom és kézügyesség, hanem kitűnő szakértelem is kellett az ácsolathoz. mert a különleges építési tech­nológia nagy pontosságot követel. Ugyancsak a technológia különlegessége miatt egy 90Ó négyzetméteres anyagfogadó térre is szükség van. Ennek a betonozását most tereprendezési munkákkal készítik elő. A szállóépület sok szerkezeti elemét ugyanis helyszíni előregyártással készítik — mint Kiss József művezető tájékozta­tott — sokféle kivitelben. A tervezői elő­írások a legkülönbözőbb anyagösszetétellel határozzák meg az elemek gyártását. Jó­kora hely kell tehát a bö választékú anya­gok tárolásához. Azok a munkások, akik most dolgoznak az építkezésen, mindennapos téli foglal­koztatásra készültek itt fel. Jöhet bármi­lyen kemény hideg még, ők akkor sem mennek fagyszabadságra. Egész télen szűk. ség van az ácsok, és a Szabó István szo­cialista brigád kubikosainak munkájára. M. I. Szigorúbb ellenőrzés — Több pénzbírság — Eljárások az ársza­bályok megszegőivel szemben A megyei tanács keres­kedelmi, ipari valamint me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya értékelte a ta­nácsi vállalatok, a fogyasz­tási és termelőszövetkezetek 1971—72. évi munkáját, ár­gazdálkodását. A kedvezőt­len 1971-es tapasztalatok után a felügyeleti hatóság növelte az élelmiszeripari vállalatoknál az ÁFÉSZ- eknél az ellenőrzések szá­mát. A mezőgazdaságban árajánlatokkal hatott a reá­lis árak kialakítására. En­nek eredményeként a tsz-ek húsfeldolgozó üzemeinek termékeit a megfe'elő fo­gyasztói áron értékesítették. A kiskereskedelmi árszín­vonal évközi alakulásáról az áralku, választékbővítés, árképzés helyes folyamatai­ról. a népgazdasági és me­gyei árszintváltozásra való figyelmeztetéssel, a megfe­lelő kereskedelmi szerve­ket az osztályok többször tájékoztatták. Az elmúlt évben a keres­kedelmi osztály az árel- lenőrzcsek hatékonyságát az ellenőrzések gyakorisá­gával, a jogtalannak mi­nősült árbevételek elvoná­sával vagy a vevőknek történő visszafizetéssel mozdította elő. A kereskedelmi hálózatban végrehajtott 1842 ellenőrzés után 290-szer történt fele- lősségrevonás — ami 22 százalékkal több, mint. 1971- ben. Nyolc büntető. 159 eset­ben pedig szabálysértési el­járást kezdeményeztek a tanácsi szervek ajánlatára. Emelkedett a kiszabott bír­ság is. a tavalyelőtti 27 ezerről 48 ezer forintra. Még szigorúbb megítélést mutat, hogy a kereskedelmi fel­ügyelőség a jogtalan árbe­vételből több mint félmil­lió forintot (1971-ben csak 11 ezer forint) forgalmi adó­ként elvont. A kereskedelmi vállalatoknak 1972-ben 21 ezer forintot kellett közvet­lenül a vevőnek visszafizet­ni. Csaknem háromszorosára emelkedett az árellenőrzé­sek száma a tanácsi ipar­ban is. Két ipari szövetkezettel szemben indítványozták a gazdasági bírság kiszabását, és az ottani gazdasági ve­zetők fegyelmi felelősség- revonását. Ellenük az eljá­rás folyamatban van. A mezőgazdaságban a hiányzó döntő része a szab­ványnak nem megfelelő ter­mékek előállításában, érté­kesítésében mutatkozott. A2 egyharmadával megnöveke­dett ellenőrzés 109 esetben járt felelősségrevonássai. Kedvező tapasztalatokat ho­zott viszont a mezőgazdasá­gi osztály és a kereskedelmi felügyelőség közös vizs­gálata a mezőgazdasági üzemek által működtetett vendéglátóipari üzletekkel kapcsolatban. A munkálat eredményeit közösen érté­kelték a területi tsz-szövet- ségekkel és az érdekelt szö­vetkezetek képviselőivel. Az ármunkában, árellen < őrzésekben dolgozók szak­mai továbbképzésére nagy gondot fordítottak. A kereskedelemben negy­venöt hallgatóval árkalkulá- tori tanfolyam kezdődött Szolnokon. A középfokú szakvizsgával befejeződő képzés tanulói között járá­si, megyei szakigazgatásban dolgozók vannak többségé­ben, de találunk városi, köz1* ségi ügyintézőket, társadal­mi ellenőröket is. Az elmúlt év közepén az élelmiszer- ipari vállalatok. ÁFÉSZ-ek és mezőgazdasági termelő- szövetkezetek vezetőinek bevonásával minőségvédel­mi ankéton határozták meg az idei feladatokat. A ko­rábbi évek gyakorlatához: hasonlóan 1973-ban is há­romnapos ártanfolyam kez­dődik a járási és a városi ügyintézőknek. H. t* Álba Reoia napok Az Alba Regia napok szer­vező bizottsága elkészítette az idei Alba Regia napok programjavaslatát. A tervek szerint Székesfehérvár ran­gos tavaszi rendezvénysoro- zatát az idén május 5—21. között bonyolítják le. A programban ezúttal is szere­pelnek majd a már hagyo­mányos kulturális, tudomá­nyos események. Budapest centenáriuma alkalmából külön fővárosi hetet is ren­deznek, Megélénkült a Balaton téli idegenforgalma A Balaton jégpáncélja tegnapra virradó éjjel, az erős fagy hatására, ismét megerősödött és újból ezreknek kínál szórakozási, sportolási lehetőséget. A fagy elűzte a hosszú ideje uralkodó ködös, párás időjárást és a verőfény ismét tömegeket csalogatott a tó jégmezőiére. Jóformán kivétel nélkül a tónál keresett programot az a több mint 2000 beutalt, aki a partvidék gyógyintézmé- nyeiben és téli üdülőiben eddig a társalgók falai között kényszerült tölteni ideje jórészét. Ismét megelevenedtek a partmenti korcsolyapályák, jégre szálltak a jégvitorlázók és a fakutyázók is. A Balatontól több kirándulócsoport indult tegnap is *4 téli Bakony természeti látványosságokban gazdag helyeire. Idegenforgalmi eseménynek is számít a Zirc melletti úttörő téli olimpia amelynek úgynevezett havas «portásaiban teg­nap kezdődtek meg a vetélkedők A Zirc mellett: Álmos­hegyen épült 2 kilométer hosszú 300 méter szintkülönbségé sípályát, az úttörő olimpia után szervezetten látogatják ma d & kirándulóé söpörtök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom